Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

1987. július 25., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON Hogyan kerüljük el a hőgutát? A gyermek és a tévé Pszichológusok véleménye szerint az ember műveltsé­gére éppoly döntő hatással van a környezete, mint az iskola tájékoztató, tudatfor­máló tevékenysége. Éppen ezért a mind jobban elter­jedő televízió igen hatásos nevelője a gyermekeknek. Nem szabad azonban elfe­lejtkeznünk arról sérti, hogy egyúttal a leghatásosabb ne­velésgátló is, ha nem vigyá­zunk arra, hogy gyermekünk csak a korának megfelelő adásokat nézhesse. Vannak szülők, akik le­rázzák a felelősséget ma­gukról, azzal a kényelmes állásponttal, ha a gyermek nem érti, mindegy, hogy mit néz, ha megérti, akkor már úgyis megnézhet min­dent. Ez nagyon helytelen és lelki-higiénia szempontjából káros felfogás, nem is be­szélve arról, hogy a sok ülés mozgásszegény életmódra neveli, a gyermekeket: a sze­üUiiiÁui ;íuü meinek sem tesz jót a sok tévézés; az idegrendszerét megviseli a tévében leját­szódó eseményözön. A gyermeklélektannal fog­lalkozó orvosok szerint a képernyőn három helyzet ré­míti meg legjobban a gyer­mekeket. Egyik az, ha sze­meik előtt olyan személy ke­rül veszélybe, akivel azono­sítják magukat, vagy akit különösen kedvelnek. A má­sik, ha a lejátszódó ese­mény a való életre emlé­kezteti. így például sötét szoba, viharos éjszaka, a magánytól való félelem, vésztjósló árnyék, vagy va­laki leselkedik az ablaknál stb. Minden gyermeknél előfordul, hogy félelemérzés fogja el, ami előbb-utóbb elmúlik. Azonban ha a kép­ernyőn (vagy izgalmas fil­meken) látottak alapján új­ra átéli az ilyen félelemér­zéseket, idegrendszere meg­sínyli. A durva jelenetek különösen felzaklatják a gyermek érzékeny lelkivilá­gát. Sokszor még arra is összerezzen, ha valaki szól hozzá. A harmadik eset, amikor kiélezett helyzetek­kel kerül szembe, és telje­sen átadja magát a helyzet izgalmának, mert nem gon­dol arra, hogy a „végén minden rendbe jön", vagy ez csak egy kitalált, felnőt­teket szórakoztató (de az ő idegrendszerüknek sem ár­talmatlan) történet. A szülőnek mindig arra kell törekednie, hogy gyer­mekének a családban min­den vonatkozásban biztonsá­got nyújtson. A biztonság- érzet a gyermek testi-lelki fejlődéséhez feltétlenül szük­séges. Éppen ezért kell ezen a téren is a szülőnek meg­határoznia, hogy az adások közül mit nézhet meg a gyermek. Ebből az elhatáro­zásából ne engedjen! Ne sajnálja a szülő a gyer­mekét, hogy „szegényke” nem nézheti az esti bűnügyi filmet.'Inkább adjon a gyer­mek kezébe jó könyvet, ez jobban szolgálja a szórako­zását. Ügyeljen arra is a szü­lő, hogy a gyermek idejé­ben ágyba kerüljön, még nyáron is. Bizonyára tapasz­talta a szülő, hogy a tévé­ben színvonalas műsorok vannak délelőtt és délután, amelyek elősegítik a gyer­mek szellemi fejlődését, fej­lesztik esztétikai érzékét, ki­tágítják a látókörét a vi­lágban. A tévé, a kis „házimozi” lehet a gyermek barátja, a szülőnek segítőtársa a neve­lésben — de csak akkor, ha élünk és nem visszaélünk e lehetőséggel. Fási Katalin Amikor a levegő hőmér­séklete 20 Celsius-fok fölé emelkedik, az emberi szer­vezet az izzadás következ­tében sok vizet veszít. A forróság különösen akkor okoz szomjat, ha ugyanak­kor a levegő mozgása is je­lentéktelenre csökken. Ép­pen ezért fontos kérdés, hogy kánikulában szabad-e sok vizet inni. Ezt különö­sen gyakran kérdezik a kis­gyermekes anyák, nem tud­ják ugyanis, hogy adhat­nak-e gyermeküknek .annyi vizet, amennyit ő kér. Különös, de még mindig sokán hiszik, hogy a forró­ságban nem szabad sok fo­lyadékot fogyasztani. Éppen ezért a nyári napok a szom­jas gyermek számára szük­ségtelen kínzássá válnak. Mindig egészségesebb vizet inni, még akkor is, ha nem fogadjuk el azt a tanácsot, hogy naponta másfél liter folyadékot kell meginnunk. Ha szervezetünket sok fo­lyadékkal „öblítjük”, gyor­san eltávolítjuk vérünkből és szöveteinkből a káros anyagokat. Éppen a hőguta elkerülé­se végett szükséges elegen­dő folyadékot fogyasztani. A hőgutára ugyanis úgy kerül sor, hogy a forró napon vagy a fülledt levegőn a meleg felhalmozódik a test­ben. Ez a guta az agyat és más szerveket is károsítja, TEKERCSES ZÖLDBAB Vegetával ízesített 2,5 de­ci vizet felforralunk, majd 40 deka egészben hagyott zöldbabot félig puhára fő­zünk benne, aztán leszűr­jük, s a babot nyolc részre osztjuk. Minden adagot kö­rülcsavarunk egy szelet csá­szárhússal, s tűvel rögzít­jük. A tekercseket tűzálló tálra szorosan egymás mel­lérakjuk, a megmaradt fő- zőlevet ráöntjük, s fedetle­nül addig hagyjuk a sütő­ben, míg a lé elpárolog. EGYTÁLÉTEL Fél kiló feldarabolt zöld­babot főzzünk sós, kapros vízben 3 percig. Ha leszűr­tük, keverjük össze 50 deka lereszelt nyers burgonyával, finomra vágott zöldpetrezse­lyemmel, apróra vágott son­ka- és szalonnakockával. Sózzuk, borsozzuk. Majd rakjuk kizsírozott jénai tál­Kabin helyett... Kánikulában sokan kere­sik fel a strandokat, és szá­mosán töltik szabad idejüket a vízpartok mellett. Gyak­ran megesik azonban, hogy nincs alkalmas hely és le­hetőség az átöltözéshez, vagy éppen a vizes fürdőruha le­cseréléséhez. Nemcsak erre az alkalom­ra, de még szellős nyári ru­haként is praktikus öltözék az úgynevezett „kabinruha ’. Mivel igen bő, utcai ruha­ként csak vékony alakúak- nak illi. Bármilyen vékony, szellős nyári anyag alkalmas hoz­zá. Legcélszerűbb maradék­boltban vásárolni hozzá ol­csó kartont, zefirt, flokont stb. Szabni tulajdonképpen alig kell; a fazon egy ret­tentően bő zsák-vonal, ame­lyet a hónaljnál — a gumi­a vér ugyanis a víz hiányá­ban megsűrűsödik. A nagy forróságban való megeről­tető menetelések és munkák alkalmával izzadás követ­keztében a szervezet sok folyadékot veszít. Ezt a veszteséget időről időre pó­tolni kell. Ez történhet úgy, hogy gyakran keveset iszunk, de ha valaki egyszerre sok vizet iszik is, akkor sem történhet semmi baja, kü­lönösen ha folytatja a tevé­kenységet. Egyes emberek elvből nem isznak gyaloglás, hegy­mászás vagy más hasonló megerőltetés alkalmával. Re­mélik ugyanis, hogy így ke­vesebbet izzadnák. Ez egy rövid ideig lehetséges is, és vitathatatlanul szokás és edzettség dolga. Ezt a visel­kedést azonban nem szabad másra is ráerőszakolni, kü­lönösen nem gyermekre! A szervezet szükségleteit ki kell elégíteni és ebben az esetben a szomjúság oltása egyben a hőguta megelőzé­sét is jelenti. Más a helyzet a szeszes italokkal. Forróságban, meg­erőltető munka végzése köz­ben nem szabad alkoholt in­ni. Az alkohol ugyanis elő­segíti a szervezet felmelege­dését. Sajnos, elterjedt szo­kás, hogy kánikulában az emberek jégben hűtött vagy jeges tömény italokkal pró­bálják felfrissíteni magukat. Ez a legtöbbször ellenkező hatást vált ki: nem hűt, ha­nem elősegíti a hőgutát. ba, s lefedve tegyük az elő­melegített sütőbe, közepes hőnél süssük lefedve 30-35 percig, utána még fedetle­nül egy negyedórát, hogy kicsit bámuljon a teteje. SAJTOS ZÖLDBAB- Két nagy, húsos, piros szí­nű zöldpaprikát felszelete­lünk, egy szép nagy vörös­hagymát finomra vágunk és egy gerezd tört fokhagymá­val 4 deka vajon az egészet megpuhítjuk, megpirítjuk. Utána beletesszük a 15 de­ka feldarabolt zöldbabot, jól összekeverjük, bazsalikom­mal, sóval, borssal fűszerez­zük, s hozzáöntünk másfél deci forró vizet, és fedő alatt kis lángon addig pá­roljuk, míg a bab meg nem puhult. Ekkor fedő nélkül a maradék levet lefőzzük, 10 deka reszelt sajttal összeke­verjük. Ha a sajt félig elol­vadt, már tálaljuk is pirí­tott kenyérrel előételnek. házba behúzott — zsinórral szorosra kötve készítünl^el, vékony megfelelő hosszúsá­gú vállpánttal, nagy rátett zsebekkel. Amikor fel- vagy levesz- szük a fürdőruhát, a váll­pántot lecsúsztatjuk a vá'- lunkról, a ruhát nyakig fel­húzzuk, a zsinórt szoro­sabbra kötjük, hogy le ne csússzék rólunk a ruha, és a kényelmes, bő ruhában ügyesen átöltözhetünk ak­kor is, ha még egy bokor sincs a közelben. S végül egy ötlet hosszú hajúaknak: mielőtt a vízbe mennek, fonják be sok vé­kony fonatba hajukat. Na­pozáskor így, copfba fonva szárad meg hajuk. Hazame­netel előtt bontsák ki a fo­natokat, s a hajat lágy hul­lámokba fésülve, a legdiva­tosabb frizurát alakíthatják belőle. B. K. Nyári feladatok A szőlő zöld részei egé­szen szeptemberig lassan fejlődnek. Ebben az időszak­ban alakul ki a fürt, a fej­lődő termésben, de a szőlő többi részében is hatalmas kárt tehet a peronoszpóra, a lisztharmat, és a szőlőmoly. Ezt megakadályozhatjuk, ha megfelelő időpontban per­metezünk. A permetezésnek főként akkor van nagy je­lentősége, ha esős az időjá­rás vagy ha jég esett. Ez utóbbit illetően lényeges megjegyezni, hogy jégeső után pár órán belül kötele­ző permetezni, mert a jég okozta sérülések helyén fer­tőzés jön létre. A peronoszpóra ellen vé­dekezhetünk rézgáliccal 0,5 —1,5 százalékban, Rézoxi- klorid 50 WP-vel 0,5 száza­lékban, Cineb 80, Perocin 75 vagy Difolatan 0,2 százalé­kos dózisában történt kijut­tatásával. Ezeket a szereket azonban csak akkor hasz­náljuk, ha még a fertőzés nem jött létre. A betegség fellépése után permetezzünk Ridomil Plus 50 WP-vel vagy Cursate Super CZ, ill. Cursate Super Z (0,2—0,3 százalék). Valamennyi keze­léshez indokolt a szőlőliszt- harmat ellen hatásos szerek közül is tenni: Thiovit (0,5 százalék), Karathane LC (0.5 százalék), Karathane FN— 57 (0,1 százalék). Ezek a ké­szítmények behatolnak a nö­vénybe és elpusztítják a be­tegséget előidéző gombát, egyben még két hétig védik a növényt az esetleges fer­tőzéstől. A szőlőmoly ellen használhatunk Bi 58 EC-t. Zolone 35 EC-t, Decis 2,5 EC-t, Safidon 40 WP-t, Me- tation 50 EC-t, DDVP 50 EC-t vagy más, hasonló ro­varölő szert. Nemcsak a szőlő vegysze­res védelmének, hanem a tőkék táplálásának is nagy jelentősége van. Időt és fá­radságot takarítunk meg magunknak, ha a növény­védő szerekkel együtt a le­véltrágyát is kijuttatjuk. A permetlé kijuttatásával kap­csolatban tartsuk szem előtt, hogy a permetlé az egész növényre jusson és hogy a kezelést mindig az esti órák­ban végezzük, különben a készítmény megszárad és a levél felületén marad, ahe­lyett, hogy felszívódna a nö­vénybe. Közeledik az őszi telepíté­sű fokhagyma betakarítása. A szedésre érett növények levelei megbámulnák, elszá­radnak. A hagymák borító­levelei papirszerűen elvéko­nyodnak, az egyes gerezde­ket védő héjazat bőrszerűvé válik. A fokhagymát szára­sán, levelesen szedjük föl úgy, hogy a föld feletti részt kézbe fogva óvatosan fel­húzzuk, miközben a másik kezünkbe fogott rövid nyelű hagymaásóval a növényt fellazítjuk a talajból. Meg­könnyíti a munkát, ha sze­dés előtt a sorok alatt L-ké- seket járatunk és a hagymá­kat így fellazítjuk. A fok­hagymát néhány napig a ta­lajra fektetve szárítjuk (ké­pünk). A rendre gyűjtött ZÖLDBAB TOJÁSSAL Egy kiló egészben hagyott zöldbabot sós vízben puhá­ra főzünk, majd 5 deka vaj­ból és 2 deka lisztből vilá­gos rántást készítünk, felen­gedjük annyi zöldbablével, hogy sűrű mártást kapjunk és jól összeforraljuk. Bele­keverünk 1 pohár tejfölt és 3 kemény tojást apróra vág­va, s megsózzuk, borsozzuk. A forró zöldbabra öntjük, tetejére 20 deka darabolt sült virslit rakunk és fi­nomra vágott zöldpetre­zselymet szórunk. ZÖLDBAB TÉLIRE A gyenge zöldbabot egész­ben. vagy összevágva fel­tesszük főni, 1 liter vízhez 2,5-3 deka sót adunk. Fel­forraljuk, leszűrjük. Tisztá­ra mosott üvegekbe rakjuk, ,s a sós lével, amiben főtt leöntjük, majd kigőzöljük. Hűvös helyen tároljuk. Vass Márta DIVAT Tábori játékok GVEREKEKHEK Várjáték Szabadtéri, tábori játék. Két csoportra osztjuk a já­tékosokat. A földbe két és fél méter szélességű és tíz méter hosszúságú „vizesár­kot” karcolunk. Ettől 15 mé­ternyire rajzolunk egy alap­vonalat. Ennek mentén so­rakoznak fel a csapatok tag­jai úgy, hogy a két csapat azért elkülönüljön egymás­tól. A játékvezető a vizes­árok szélén helyezkedik el, és előzőleg 5—10 betűt el­rejt a vizesárok mögötti te­rületen. Ha kész a felállás, kezdődhet a játék. Ha a já­tékvezető jobb kezét fel­emeli, akkor minden játé­kos helyből ugorhat akko­rát, amekkorát csak tud. Ha cselből a bal kezét emeli fel, és valaki erre előreug- rik, akkor arról a helyről, ahová leért, három nagy lé­pést kell visszafelé mennie. A játékosok igyekeznek mi­nél nagyobb ugrásokkal mind közelebb érni a vizes­árokhoz. Ha a csapat fele odaért, akkor az egész csa­patnak vissza kell futnia az alapvonalhoz, és onnan ne­kifutásból mindenkinek át kell ugornia a vizesárkot. Akinek ez nem sikerül, az ottmarad a vizesárokban, nem segíthet bevenni a vá­rat. Aki sikerrel átugrotta a vizesárkot, az az elrejtett betűk keresésére indul. A csapattagok feladata ekkor az, hogy a megtalált betűkből (nem kell az ösz- szes elrejtett betűt megta­lálni!) minél hamarabb egy értelmes, legalább három betűből álló szót alkossanak. Sietni kell a kereséssel, hi­szen előbb-utóbb a másik csapat is átjut a vizesárkon. Az a csapat foglalta el a várat, amelyik előbb tudott egy, a szabályoknak megfe­lelő szót összeállítani. száras növényekből 1-2 kg- os, ún. „kertészcsomókat” kötünk. Ezeket elszállításig ideiglenesen a területen gú­lákba rakva tároljuk. A tá­rolás száraz, szellős, hűvös helyen törtéjen, vékony ré­tegben kiterítve, természetes szellőztetéssel. Most van az ideje az októ­berben kiültetett torma gyö- kereztetésének is. A bakhá­tat bontsuk le, s a hűvös reggeli úrákban a torma ol­dalgyökereit vágjuk le, vagy zsákdarabbal dörzsöljük le, a bakhátakat ezután igazít­suk vissza, és a tormát ala­posan öntözzük meg. A gyümölcsök többsége érik. A szedés alkalmával ügyeljünk a fák épségére. A hanyag betakarítást a fa alatt látható levél, vessző-, gallydarabok árulják el. Szedjük össze a hullott gyü­mölcsöt és — amennyiben aszalvány vagy cefre felhasz­nálására nem jöhet számí­tásba — semmisítsük meg. A díszkertben a gyepet a júliusi melegben nem taná­csos túl rövidre nyírni, ez­által ugyanis árnyékoló fe­lület nélkül marad és kisül­het. A rózsa fővirágzása után. visszametszéskor távo­lítsuk el a rózsadarázs vagy a lisztharmat által károsított hajtásokat. Ezeket nyomban égessük is el. Szabadságunk idején helyezzük a szoba nö­vényeket tőzeggel töltött na­gyobb edényekbe. Ha a tő­zeget vízzel feltöltjük, ak­kor mintegy 10 napig öntö­zés nélkül megvannak a nö­vények. Július hónap a de­koratív parkok virágágyásai­ban is szép látványt nyújt. Most virágzik a sárga cic­kafark, tűzeső, tündérfürt, napfényvirág, hírharang, mályvacserje, canna és a karakterisztikus liláskék szí­nű levendula. Ez utóbbi vi­rágját a háztartásban szá­rítva molyirtóként használ­ják. Két faja ismert: a való­di vagy francia és a hibrid, vagy angol levendula. Halász Bálint kertészmérnök Halászjáték Ehhez a játékhoz tág ját­szótér szükséges, de határait pontosan jelöljük ki. Két ügyes játékost választunk ki halásznak, a többiek a ha­lak lesznek. A két halász egymás kezét szorosan fog­va üldözőbe vesz egy halat. Megpróbálják bekeríteni, az­az két kezük közé fogni. Ha az üldözőbe vett halat si­került bekeríteniük, és át­karolniuk, akkor ezentúl be­lőle is halász lesz, hárman futnak tovább, hogy újabb halat kerítsenek be. Az a hal nyer, aki utoljára marad bekerítetlenül. A halászok láncának nem szabad elsza­kadnia, a halak pedig nem szaladhatnak ki a játszótér­ről. A győztes hal párt vá­laszt magának és a követ­kező játékban ők lesznek a halászok. Felderítős Az erdei úton kijelölünk egy kb. százméteres sza­kaszt, elejét és végét nyak­kendővel megjelöljük. A já­ték kezdete előtt a játék­vezető több olyan apróbb tárgyat helyez el az út men­tén, melyek nem tartoznak az erdő természetes környe­zetébe (például zsebkést, spárgát, konzervdobozt, mű­anyag flakont, nylonzacs­kót ... stb). A tárgyak jól látható helyen legyenek! A játékosok feladata az, hogy minél gyorsabban végigfus­sák a pályát oda-vissza úgy, hogy közben megfigyeljék, milyen oda nem való tár­gyak vannak az út mentén. Visszatérés után három perc alatt fel kell írniuk ezeket egy papírra. Értékelés: az elsőként visszatért pajtás 20 pontot kap, a többiek egyre keve­sebbet. Ha az erdei út kes­keny, egymás visszatérése után indulnak a játékosok, és mérjük az időt. Minden helyesen felírt tárgy két pontot ér. Az győz, akinek végül a legtöbb pontja van. Dr. Padisák Judit Zöldbabszezon — zöldbabétel

Next

/
Thumbnails
Contents