Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-24 / 173. szám

1987. július 24., péntek

o

Gyomaendrödi Lenin Tsz

flz aszály ellen...

A Gyomaendrödi Lenin Tsz 1985-ben 2 millió 300 ezer forintos, 1986-ban pedig már 13 milliós veszteséggel zárta az esztendőt. A termelőszövetkezet vezetése a közelmúltban számolt be az üzem gazdasági tevékenységéről és az 1985—86-os kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében tett intézkedések hatásairól.

Gyomaendrőd térségét 1983 óta sújtja az aszály, s ez a Lenin Tsz munkáját is nagymértékben befolyásolja, hiszen termelési szerkezetében a növénytermesztés meghatározó szerepet tölt be.

— Az 1983—84-es esztendők eredménytelen gazdálkodása kimerítette szövetkezetünk tartalékait — mondta tájékoztatójában dr. Ivá- n.vi Lajos, a tsz elnöke.

Az aszály a követkéző évekre is tartósnak bizonyult. A termelőszövetkezetben a szántóföldi növénytermesztés hozamértéke 1985- höz viszonyítva tavaly 14 millió 793 ezer forinttal csökkent. Ez 20,89 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. A rendkívüli és jelentős károkra tekintettel a Pénzügyminisztérium és a MÉM is intézkedéseket hozott. A szövetkezetben végzett felülvizsgálati eljárás megállapította, hogy a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóság Békés Megyei Igazgatósága által jóváhagyott több mint 13 milliós veszteség legfőbb oka a rendkívüli időjárás, az aszály. A veszteséget végül is állami, ingyenes juttatással rendezték.

Az üzem vezetése az eredménytelen gazdálkodás elkerülése érdekében intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek főbb megállapításai a következők: a növénytermesztésben a meglevő takar- mánytermő-területeken az intenzívebb gazdálkodás következtében felszabadni

mintegy 200 hektár gyepterület, s ezen nyereséget hozó árunövényeket — napraforgó, őszi búza — kell termeszteni. Változtatnak a vetésszerkezeten azzal is, hogy a szárazságot jobban tűrő növényeket termesztenek a jövőben. Az állattenyésztésben a sertéshizlaláshoz vásárolt ipari tápokkal való takarmányozásról áttérnek a vágóhídi hulladékból készült húspép abrakkal kevert etetésére.

S ezeken túlmenően továbbfejlesztik az anyagi érdekeltségi rendszert is.

— Ez év április elsejével a vezetőknek és a fizikai dolgozóknak nem volt béremelés, sem pedig normarendezés — mondta dr. Ivá- nyi Lajos. — Kialakítottunk 11 csoportot, melyeknek felelős vezetője a biztosított kereteken belül havonta differenciált mozgóbért adhat. A függetlenített vezetők részére külön mozgóbérrendszert állapítottunk meg. Ebben személyenként meghatároztuk a maximálisan adható mozgóbér mértékét, de az alapbérből bizonyos esetekben levonás is történhet. A mozgóbér odaítélésénél figyelembe vesszük a vezetői munka színvonalát, a munkavégzés minőségét, a bér- és eszközgazdálkodást, valamint a munkahelyi rendet... Az elmúlt évek igen sok gondot, nehézséget adtak termelőszövetkezetünk tagságának. Ennek ellenére a hangulat és a munkafegyelem jónak minősíthető — mondta végül a termelőszövetkezet elnöke.

A hozzászólók közül Sóczó Ottó, a gyomaendrödi párt- bizottság titkára a vitában hangsúlyozta, hogy a szövetkezet vezetésének következetesebben és szigorúbban kell számon kérnie a kiadott utasítások végrehajtását, azaz határozottabb vezetési stílusra van szükség.

Győrfi Károly, a megyei Teszöv titkára szerint is időszerű volt napirendre tűzni a Lenin Tsz gazdasági munkáját. Elmondta, hogy tavaly egyetlen tevékenység sem volt nyereséges a szövetkezetben, s amikor éveken keresztül ez a helyzet tapasztalható, akkor a tsz vezetésének következetesebben kell áttekintenie a szövetkezet gazdálkodását.

— A termelőszövetkezetben megvannak az eredményes gazdálkodás feltételei, s remélhetőleg a szövetkezet előbb-utóbb kilábal majd nehéz helyzetéből — mondta összegzésül Győrfi Károly.

A végrehajtó bizottság végül felhívta a figyelmet az emberi tényezők jobb kihasználására. és a következetesebb vezetői munkára. A végrehajtó bizottsági ülés Kórus György, a Gyomaendrödi Városi Jogú Nagyközségi Pártbizottság első titkárának zárszavával ért véget.

H. F.

n Mezöhegyesi Cukorgyár — nyáron

Kutatók fóruma:

A cukorrépa — esőre várva — még javában gyűjti a talajból az édes ízeket. A betakarítás, feldolgozás ideje még odébb van, ám a cukorgyárak épp ezt az időtartamot használják ki a felkészülésre.

— Hogyan állnak a karbantartási munkálatokkal Mezőhegyesen? — kérdeztük Túri Ferencet, a cukorgyár műszaki igazgatóját.

— Az év elején pontosítottuk azokat a feladatokat, amelyeket részben már a korábbi évek során elhatároztunk és azokat, amelyeket az elmúlt kampány tapasztalatai hoztak a felszínre. Ennek alapján elkészültek a beruházási és a karbantartási tervek, olyan részletességgel, hogy minden egyes csoport és üzemrész munkáját pontosan körülhatároltuk, egy-egy részhatáridő megjelölésével. A terveket már januárban széles körben ismertettük dolgozóinkkal. és egy-egy fontosabb részhatáridő teljesítését a «mozgóbér változásához kötöttük.

Július elején a karbantartási időszak 75 százalékán túljutottunk. A mostani felmérések azt mutatják, hogy munkáink zöme a tervnek megfelelően alakulnak. Némelyik témában a munkások és a műszakiak leleményessége folytán jelentős idő- és anyagtakarékosságot sikerült elérni. Ilyen volt például a gazfogók átalakítása. A feladattal megbízott embereink merőben új műszaki megoldást találtak, mint amilyet a vezetés elképzelt. Ezzel a karbantartásra tervezett idő mintegy felét megtakarítottuk. Több hasonló példát is fel lehetne sorolni, amit összességében a benyújtott és az elfogadott újítások száma is bizonyít. Vállalatunknál 101-en adtak be újítást, ' melyből 72-t hasznosítottunk. Voltak természetesen munkánkat- akadályozó tényezők is, melyeket azért sikerült áthidalnunk. Késedelmes anyagszállítás, egy-egy importalkatrész. vagy az alapanyag hiánya hátráltatta a folyamatos munkát.

— Az idén volt-e lehetőség új beruházást megvalósítani a cukorgyárban?

— Két jelentősebb beruházásunk volt. Az egyik az álló hűtőkavaró felépítése, a másik pedig a cukorszárító és -osztályozó berendezés elkészítése. Az álló rendszerű hűtőkavaró egy 5.5 millió forint értékű berendezés, amely a cukorgyártás utolsó fázisának egy igen lényeges eleme. Az .ilyen berendezések nem készülnek nagy szériában, hanem egyedi gyártással, éppen ezért viszonylag drágábbak és elkészítésük is nagyobb pontosságot igényelt.

A másik jelentős átalakítás a cukorszárító és -osztályozó megvalósítása volt. mintegy 10,5 millió forintos értékben. Ez a beruházás azt jelenti, hogy a gyár legrégebbi részében és legöregebb berendezéseihez nyúltunk hozzá. Az új berendezés a végtermék, a cukor minőségén tud majd javítani oly módon, hogy a cukor nedvességtartalma lényegesen lecsökken.

— Hogyan összegezné az idei felkészülést?

— Mindent összevetve, nehézségeink ellenére a cukorgyár — véleményem szerint — a répafeldolgozási kampányra időben és jó minőségben fel tud készülni. Ami pedig a kampányt illeti, még korai volna a nyersanyag minőségéről, a szezon várható eredményeiről beszélni. A szakemberek szerint a répa terméskilátásai nem rosszak, és minden esélyünk megvan, hogy egy eredményes cukorfeldolgozási időszakot zárjunk.

Bacsa András

Jövedelmező gyepgazdálkodást

Ismeretes, hogy hazánkban a gyepterület nagysága 1 millió 250 ezer hektár, mely a szálas- és tömegta- karmány-terület 60 százaléka, vagyis a gyep — területét tekintve — meghatározó nagyságrend. Ugyanakkor szomorú tény, hogy az országos termésátlag jelenleg, az 1938. évi szinten van. Ez önmagában mutatja, hogy intézetünk, mint a gyepkutatások országos gazdája jelentős, s egyben nehéz feladatot vállalt magára. Vizsgálódásaink, kutatási munkánk felöleli a gyepgazdálkodás teljes vertikumát a biológiai alapoktól az ökonómiával bezárólag.

Az ökonómiai kutatások segítségével igyekszünk feltárni a gyeptermesztés, -hasznosítás hozamráfordítás- viszonyait, vizsgáljuk a jövedelmezőbb gazdálkodás lehetőségeit. Vizsgálatainkkal teljességre törekszünk, hiszen a szálas- és tömegta- karmány-termesztés, a hasznosítás, valamint a hasznosító ágazat fontosabb gazdasági jellemzőit egyaránt figyelembe vesszük. Ügy véljük, hogy ebben az esetben

is a végterméken keresztül értékelhető helyesen a teljes Vertikum.

A bázisgazdaságok adatait és az országos adatokat elemezve néhány jellemző megállapítást tehetünk,

amely jól érzékelteti a jelenlegi helyzetet és a tennivalókat is.

— Kedvezőtlen helyzetbe került a szarvasmarha- és a juhágazat. Különösen a tehenészet helyzete romlott, melynek termékegységre jutó jövedelme 1980—1985. között a felére csökkent. Ez közvetve visszahatott a takarmánytermelés színvonalára, vagyis ilyen helyzetben a takarmánynövények versenyképessége az árunövényekhez képest romlott.

— A takarmánytermelési ágazatban a különféle ráfordítások árszínvonal-változása miatt számottevően emelkedett a hektáronkénti költség. A termékegységre Vetített szűkített önköltség 20— 50 százalékkal emelkedett. A takarmányok szűkített ön-- költségének emelkedése az állati termékek (tej, vágómarha, vágójuh) takarmányköltségének 3—20 százalékos

növekedését eredményezte. Ugyanakkor a takarmánynövények hozamai csak jelentéktelen mértékben nőttek.

— A mezőgazdasági vállalatokra jellemző, hogy intenzívebb gyepgazdálkodást, illetve -fejlesztést főképpen csak a kisebb gyepterületi aránnyal és magas színvonalú állattartással rendelkezők valósítottak meg. A többség extenzív gazdálkodást folytat. .

A vázolt összefüggések természetesen érvényesek Békés megyére is, azzal együtt, hogy több megyéhez viszonyítva területét és jelentőségét tekintve talán kisebb súlyú ez a probléma.

Néhány gazdaságunk azonban számottevően javíthatná gazdálkodását, ha vállalatgazdasági összefüggéseket is szem előtt tartva kezelné és hasznosítáhá gyepterületeit.

Ügy gondoljuk, közös munkával, e témában rendelkezésre álló kutatási eredményeink felhasználásával erre minden esély megvan.

Dr. Sári László igazgatóhelyettes