Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-24 / 173. szám

1987. július 24., péntek o Gyomaendrödi Lenin Tsz flz aszály ellen... A Gyomaendrödi Lenin Tsz 1985-ben 2 millió 300 ezer forintos, 1986-ban pedig már 13 milliós veszte­séggel zárta az esztendőt. A termelőszövetkezet veze­tése a közelmúltban számolt be az üzem gazdasági te­vékenységéről és az 1985—86-os kedvezőtlen folyama­tok megállítása érdekében tett intézkedések hatásairól. Gyomaendrőd térségét 1983 óta sújtja az aszály, s ez a Lenin Tsz munkáját is nagymértékben befolyásolja, hiszen termelési szerkezeté­ben a növénytermesztés meghatározó szerepet tölt be. — Az 1983—84-es eszten­dők eredménytelen gazdál­kodása kimerítette szövetke­zetünk tartalékait — mond­ta tájékoztatójában dr. Ivá- n.vi Lajos, a tsz elnöke. Az aszály a követkéző évekre is tartósnak bizo­nyult. A termelőszövetkezet­ben a szántóföldi növényter­mesztés hozamértéke 1985- höz viszonyítva tavaly 14 millió 793 ezer forinttal csökkent. Ez 20,89 százalék­kal alacsonyabb az előző évinél. A rendkívüli és je­lentős károkra tekintettel a Pénzügyminisztérium és a MÉM is intézkedéseket ho­zott. A szövetkezetben vég­zett felülvizsgálati eljárás megállapította, hogy a Pénz­ügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóság Békés Megyei Igazgatósága által jóváha­gyott több mint 13 milliós veszteség legfőbb oka a rend­kívüli időjárás, az aszály. A veszteséget végül is állami, ingyenes juttatással rendez­ték. Az üzem vezetése az ered­ménytelen gazdálkodás el­kerülése érdekében intézke­dési tervet dolgozott ki. En­nek főbb megállapításai a következők: a növényter­mesztésben a meglevő takar- mánytermő-területeken az intenzívebb gazdálkodás kö­vetkeztében felszabadni mintegy 200 hektár gyepte­rület, s ezen nyereséget ho­zó árunövényeket — napra­forgó, őszi búza — kell ter­meszteni. Változtatnak a ve­tésszerkezeten azzal is, hogy a szárazságot jobban tűrő növényeket termesztenek a jövőben. Az állattenyésztés­ben a sertéshizlaláshoz vá­sárolt ipari tápokkal való takarmányozásról áttérnek a vágóhídi hulladékból készült húspép abrakkal kevert ete­tésére. S ezeken túlmenően to­vábbfejlesztik az anyagi ér­dekeltségi rendszert is. — Ez év április elsejével a vezetőknek és a fizikai dolgozóknak nem volt bér­emelés, sem pedig norma­rendezés — mondta dr. Ivá- nyi Lajos. — Kialakítottunk 11 csoportot, melyeknek fe­lelős vezetője a biztosított kereteken belül havonta dif­ferenciált mozgóbért adhat. A függetlenített vezetők ré­szére külön mozgóbérrend­szert állapítottunk meg. Eb­ben személyenként megha­tároztuk a maximálisan ad­ható mozgóbér mértékét, de az alapbérből bizonyos ese­tekben levonás is történhet. A mozgóbér odaítélésénél fi­gyelembe vesszük a vezetői munka színvonalát, a mun­kavégzés minőségét, a bér- és eszközgazdálkodást, vala­mint a munkahelyi rendet... Az elmúlt évek igen sok gondot, nehézséget adtak termelőszövetkezetünk tag­ságának. Ennek ellenére a hangulat és a munkafegye­lem jónak minősíthető — mondta végül a termelőszö­vetkezet elnöke. A hozzászólók közül Sóczó Ottó, a gyomaendrödi párt- bizottság titkára a vitában hangsúlyozta, hogy a szövet­kezet vezetésének követke­zetesebben és szigorúbban kell számon kérnie a ki­adott utasítások végrehajtá­sát, azaz határozottabb ve­zetési stílusra van szükség. Győrfi Károly, a megyei Teszöv titkára szerint is idő­szerű volt napirendre tűzni a Lenin Tsz gazdasági mun­káját. Elmondta, hogy tavaly egyetlen tevékenység sem volt nyereséges a szövetke­zetben, s amikor éveken ke­resztül ez a helyzet tapasz­talható, akkor a tsz vezeté­sének következetesebben kell áttekintenie a szövetke­zet gazdálkodását. — A termelőszövetkezet­ben megvannak az eredmé­nyes gazdálkodás feltételei, s remélhetőleg a szövetkezet előbb-utóbb kilábal majd nehéz helyzetéből — mond­ta összegzésül Győrfi Ká­roly. A végrehajtó bizottság vé­gül felhívta a figyelmet az emberi tényezők jobb ki­használására. és a követke­zetesebb vezetői munkára. A végrehajtó bizottsági ülés Kórus György, a Gyomaend­rödi Városi Jogú Nagyközsé­gi Pártbizottság első titkárá­nak zárszavával ért véget. H. F. n Mezöhegyesi Cukorgyár — nyáron Kutatók fóruma: A cukorrépa — esőre várva — még ja­vában gyűjti a talajból az édes ízeket. A betakarítás, feldolgozás ideje még odébb van, ám a cukorgyárak épp ezt az időtar­tamot használják ki a felkészülésre. — Hogyan állnak a karbantartási munká­latokkal Mezőhegyesen? — kérdeztük Túri Ferencet, a cukorgyár műszaki igazgatóját. — Az év elején pontosítottuk azokat a feladatokat, amelyeket részben már a ko­rábbi évek során elhatároztunk és azokat, amelyeket az elmúlt kampány tapasztalatai hoztak a felszínre. Ennek alapján elkészül­tek a beruházási és a karbantartási tervek, olyan részletességgel, hogy minden egyes csoport és üzemrész munkáját pontosan körülhatároltuk, egy-egy részhatáridő meg­jelölésével. A terveket már januárban szé­les körben ismertettük dolgozóinkkal. és egy-egy fontosabb részhatáridő teljesítését a «mozgóbér változásához kötöttük. Július elején a karbantartási időszak 75 százalékán túljutottunk. A mostani felmé­rések azt mutatják, hogy munkáink zöme a tervnek megfelelően alakulnak. Némelyik témában a munkások és a műszakiak lele­ményessége folytán jelentős idő- és anyag­takarékosságot sikerült elérni. Ilyen volt például a gazfogók átalakítása. A feladat­tal megbízott embereink merőben új mű­szaki megoldást találtak, mint amilyet a vezetés elképzelt. Ezzel a karbantartásra tervezett idő mintegy felét megtakarítottuk. Több hasonló példát is fel lehetne sorolni, amit összességében a benyújtott és az elfo­gadott újítások száma is bizonyít. Vállala­tunknál 101-en adtak be újítást, ' melyből 72-t hasznosítottunk. Voltak természetesen munkánkat- akadályozó tényezők is, me­lyeket azért sikerült áthidalnunk. Késedel­mes anyagszállítás, egy-egy importalkat­rész. vagy az alapanyag hiánya hátráltatta a folyamatos munkát. — Az idén volt-e lehetőség új beruházást megvalósítani a cukorgyárban? — Két jelentősebb beruházásunk volt. Az egyik az álló hűtőkavaró felépítése, a má­sik pedig a cukorszárító és -osztályozó be­rendezés elkészítése. Az álló rendszerű hű­tőkavaró egy 5.5 millió forint értékű beren­dezés, amely a cukorgyártás utolsó fázisá­nak egy igen lényeges eleme. Az .ilyen be­rendezések nem készülnek nagy szériában, hanem egyedi gyártással, éppen ezért vi­szonylag drágábbak és elkészítésük is na­gyobb pontosságot igényelt. A másik jelentős átalakítás a cukor­szárító és -osztályozó megvalósítása volt. mintegy 10,5 millió forintos értékben. Ez a beruházás azt jelenti, hogy a gyár legré­gebbi részében és legöregebb berendezései­hez nyúltunk hozzá. Az új berendezés a végtermék, a cukor minőségén tud majd javítani oly módon, hogy a cukor nedves­ségtartalma lényegesen lecsökken. — Hogyan összegezné az idei felkészülést? — Mindent összevetve, nehézségeink el­lenére a cukorgyár — véleményem szerint — a répafeldolgozási kampányra időben és jó minőségben fel tud készülni. Ami pedig a kampányt illeti, még korai volna a nyersanyag minőségéről, a szezon várható eredményeiről beszélni. A szakemberek szerint a répa terméskilátásai nem rosszak, és minden esélyünk megvan, hogy egy eredményes cukorfeldolgozási időszakot zárjunk. Bacsa András Jövedelmező gyepgazdálkodást Ismeretes, hogy hazánk­ban a gyepterület nagysága 1 millió 250 ezer hektár, mely a szálas- és tömegta- karmány-terület 60 százalé­ka, vagyis a gyep — terüle­tét tekintve — meghatározó nagyságrend. Ugyanakkor szomorú tény, hogy az or­szágos termésátlag jelenleg, az 1938. évi szinten van. Ez önmagában mutatja, hogy intézetünk, mint a gyepku­tatások országos gazdája je­lentős, s egyben nehéz fel­adatot vállalt magára. Vizs­gálódásaink, kutatási mun­kánk felöleli a gyepgazdál­kodás teljes vertikumát a biológiai alapoktól az ökonó­miával bezárólag. Az ökonómiai kutatások segítségével igyekszünk fel­tárni a gyeptermesztés, -hasz­nosítás hozamráfordítás- viszonyait, vizsgáljuk a jö­vedelmezőbb gazdálkodás le­hetőségeit. Vizsgálatainkkal teljességre törekszünk, hi­szen a szálas- és tömegta- karmány-termesztés, a hasz­nosítás, valamint a haszno­sító ágazat fontosabb gazda­sági jellemzőit egyaránt fi­gyelembe vesszük. Ügy vél­jük, hogy ebben az esetben is a végterméken keresztül értékelhető helyesen a teljes Vertikum. A bázisgazdaságok adata­it és az országos adatokat elemezve néhány jellemző megállapítást tehetünk, amely jól érzékelteti a je­lenlegi helyzetet és a tenni­valókat is. — Kedvezőtlen helyzetbe került a szarvasmarha- és a juhágazat. Különösen a te­henészet helyzete romlott, melynek termékegységre ju­tó jövedelme 1980—1985. kö­zött a felére csökkent. Ez közvetve visszahatott a ta­karmánytermelés színvona­lára, vagyis ilyen helyzetben a takarmánynövények ver­senyképessége az árunövé­nyekhez képest romlott. — A takarmánytermelési ágazatban a különféle ráfor­dítások árszínvonal-változá­sa miatt számottevően emel­kedett a hektáronkénti költ­ség. A termékegységre Vetí­tett szűkített önköltség 20— 50 százalékkal emelkedett. A takarmányok szűkített ön-- költségének emelkedése az állati termékek (tej, vágó­marha, vágójuh) takarmány­költségének 3—20 százalékos növekedését eredményezte. Ugyanakkor a takarmánynö­vények hozamai csak jelen­téktelen mértékben nőttek. — A mezőgazdasági vál­lalatokra jellemző, hogy in­tenzívebb gyepgazdálkodást, illetve -fejlesztést főképpen csak a kisebb gyepterületi aránnyal és magas színvo­nalú állattartással rendelke­zők valósítottak meg. A többség extenzív gazdálko­dást folytat. . A vázolt összefüggések ter­mészetesen érvényesek Bé­kés megyére is, azzal együtt, hogy több megyéhez viszo­nyítva területét és jelentősé­gét tekintve talán kisebb sú­lyú ez a probléma. Néhány gazdaságunk azon­ban számottevően javíthat­ná gazdálkodását, ha válla­latgazdasági összefüggéseket is szem előtt tartva kezelné és hasznosítáhá gyepterüle­teit. Ügy gondoljuk, közös mun­kával, e témában rendelke­zésre álló kutatási eredmé­nyeink felhasználásával er­re minden esély megvan. Dr. Sári László igazgatóhelyettes

Next

/
Thumbnails
Contents