Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-24 / 173. szám

1987. július 24„ péntek Bényi József Új-Delhiben Bényi József külügyminiszter-helyettes Űj-Delhiben meg­beszéléseket folytatott a magyar—indiai kapcsolatokról Eduardo Faleiro és Natvar Szingh külügyi államminiszte­rekkel, A. G. Asrani külügyminiszter-helyettessel, W. Gova- rike tudományos-műszaki miniszterhelyettessel, S. Paintal- lel, az Indiai Tudományos Akadémia elnökével, Raghunan- dan Bhatia, az Indiai Nemzeti Kongresszus egyik főtitkárá­val és más indiai vezető személyiségekkel. Mindkét részről szorgalmazták a kapcsolatok tartalmának gazdagítását, a fejlesztés lehetőségeinek jobb kihasználását. Megállapodtak a 3 évre szóló kulturális, továbbá tudományos-műszaki munkaterv tartalmában. Véleményt cseréltek az európai helyzettel, valamint az ázsiai biztonsággal és együttműkö­déssel összefüggő kérdésekről. Terroristák letartóztatása Baszkföldön A spanyolországi San Sebas- tiánban csütörtök hajnalban ki­lenc személyt tartóztattak le az­zal a gyanúval, hogy az ETA elnevezésű baszkföldi szepara­tista terrorszervezet tagjai. A hatóságok hivatalos közleménye szerint a terroristaellenes rend­őri osztag rajtaütése során a fegyveres banditák egyike — egy asszony —• életét vesztette. Négy rendőr megsebesült. A csütörtök hajnali akció so­rán felszámolt „donosti” ter­rorcsoport immár a nyolcadik azok sorában, amelyeket a spa­nyol állambiztonsági erők az idén ártalmatlanná tettek. Meg­figyelők utalnak arra, hogy a néhány héttel ezelőtt egy bar­celonai üzletközpontban elköve­tett pokolgépes támadás óta a spanyol rendőrség országszerte fokozta a fegyveres banditák felkutatását célzó akcióit. Krími tatárok Andrej Gromikónak, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége elnö­kének vezetésével bizottság ala­kult, amelynek feladata a krí­mi tatárok képviselői által fel­vetett problémák kivizsgálása — jelentette csütörtök esti köz­leményében a TASZSZ. A szovjet hírügynökség em­lékeztetett arra, hogy a krími tatárok mind gyakrabban for­dultak a párt- és állami szer­vekhez a kéréssel: újra hozzák létre a Krími Autonóm Köztár­saságot, állítsák helyre — ahogy felhívásaikban fogalmaztak — „a történelmi igazságosságot’*. Gyűléseket szerveznek, levele­ket és kiáltványokat terjeszte­nek, felhívásokat intéznek a külföldi közvéleményhez. Az írók közül Jevgenyij Jevtusen­ko, Bulat Okudzsava és Anato- lij Prisztavkin is azzal a kérés­sel fordult a Legfelsőbb Tanács Elnökségéhez, hogy állítsák helyre a krími tatárok jogait. A TASZSZ közleményében emlékeztet arra, hogy a krími tatár lakosság egy része együtt­működött a fasiszta megszál­lókkal, s ez motiválta az 1944. május 11-én hozott döntést, melynek értelmében a tatáro­kat a Krímből Közép-Ázsia kör­zeteibe telepítették. Annak ide­jén krími kormányt alakítot­tak, a nacionalisták soraiból verbuvált 10 önkéntes zászlóalj és 14 század részt vett a parti­zánok elleni megtorló hadmű­veletekben: 86 ezer békés krí­mi lakost, hadifoglyokat gyil­koltak meg. TTTANIC-KUTATÄS Megérkezett az új-fund- landi partokhoz az a francia kutatóhajó, amely a 75 esz­tendővel ezelőtt elsüllyedt Titanic kincseinek kimenté­sére tesz kísérletet. A kutatás engedélyezését célzó tárgyalások szerdán befejeződtek, így a 13,5 mil­lió francia frankba (2,25 millió dollár) kerülő expedí­ció megkezdheti a feltárást. Ezt az ősszeget a Nagy-Bri- tanniában bejegyzett „Oce­an Research Exploration Ltd.” cég nevén ismeretlen beruházók bocsátják rendel­kezésre. A tényleges munkát a „Nadir” szakemberei csütör­tökön kezdik meg. A kuta­táshoz egy különleges, mély merülésű tengeralattjárót — a Nautilust — is felhasznál­nak, amelynek Robin nevű robotja 4 kilométerig képes az óceán mélyére hatolni. Becslések szériát a Titanic roncsai 3800 méteres mély­ségben hevernek. Az egykori álomhajó ma­radványai között elsősorban a páncélszekrényt keresik majd, amely — ha igaz — mesés értékű ékszereket rejt. A napvilágra kerülő darabokat nem értékesítik, hanem kiállítási tárgyak­ként a nagyközönség láthat­ja majd őket. Mindeddig azonban a greenwichi Nem­zeti Tengerészeti Múzeum nem mutat túlságosan nagy érdeklődést a leletek iránt, amelyek — a múzeum szó­vivője szerint — „egy sír ki­fosztásából” származnának. FURA DIVAT Az amerikai Billings vá­rosban fura divatnak hódol­nak egyesek: egy-egy éjsza­kát a börtönben töltenek. A' börtön gazdái könnyen en­gedtek a nyomásnak, s némi összeg ellenében „szabályo­san” bezárják a jelentkezőt, akit bejegyeznek a börtön nyilvántartásába, felvételt készítenek róla és ujjlenyo­matokat vesznek tőle. Az összegben bennefoglaltatik a börtönkoszt ára is. Egy fel­tételt azonban még így is ki­kötöttek: aki jelentkezik be- kaszlizásra, nem lehet bün­tetett előéletű ... ELÖREGEDÉS Japánban 1899 óta tavaly volt a legkisebb az ezer la­kosra számított születések Hullamegoldás duplázva E hét elején a tekintélyes amerikai na­pilap, a The New York Times azzal gya­núsította meg a Szovjetuniót, hogy szánt- szándékkal késlelteti a két nagyhatalom genfi fegyverzetkorlátozási tárgyalásait. Nevezetesen a ma leginkább fókuszban levő ügyben, a közepes hatótávolságú ra­kéták felszámolásának kérdésében. A lap azt állította, hogy. Moszkva azért húzza- halasztja a genfi megállapodást, mert nem érdeke külpolitikai sikerhez segíteni Rea­gant. A szovjet követség természetesen cá­folta az állítást, de az igazán hiteles cá­folat szerda este érkezett Moszkvából. A szovjet pártfőtitkár új javaslatokat tett a közepes hatótávolságú atomfegyverek meg­semmisítésére. Mégpedig olyan komoly engedményt jelentett be, amely mindenki számára meggyőző erejű lehet a szovjet leszerelési szándékok komolyságáról. Mi­hail Gorbacsov felajánlotta, hogy országa Ázsiában sem tart meg közepes hatótá­volságú rakétát, tehát lemond arról a 100 nukleáris robbanófejről is, amely létéről korábban már megállapodtak az amerikai vezetéssel. Pedig a Szovjetuniónak szük­sége lenne ezekre a fegyverekre, hogy legalább némileg ellensúlyozza az előretolt amerikai atomerőket, amelyek Dél-Koreá- ból, a Fülöp-szigetekről avagy a Diego Garcia-i szigettámaszpontról képesek el­érni szovjet területeket. Most mégis le­mondott a száz robbanótöltetről Moszkva, s cserébe nem kérte Washingtontól azt, hogy legalább annyi amerikai fegyvert vonjanak vissza, hanem csupán azt, hogy ne növeljék a ma Ázsiából a Szovjetunió­ra irányított atomfegyverek számát. Nem vitás, hogy kivételes fontosságú javaslattal élt a szovjet főtitkár, aki még jó néhány bizalomerősítő, békességnövelő ötletet fogalmazott meg abban a nyilat­kozatában, amelyet egy indonéz lapnak adott. Ez az újabb szovjet gesztus jól be­leillik abba a következetes offenzívába. amelyet Moszkva folytat a történelem első valódi fegyverzetcsökkentő szerződé­sének megkötéséért. A főtitkár ezzel alighanem végleg elfoj­totta az olyasfajta vádakat is, hogy Genf- ben a Szovjetunió akadékoskodna. Ez a tényező pedig bizonyára segíti a genfi si­kert, hiszen a Reagan-kormány lépés- kényszerbe kerül: ha elhúzódnak a genfi tárgyalások, azok szabotálásának bélyegét okkal-joggal csakis Amerikára sütheti rá a világközvélemény. Avar Károly iCABE 1 *3­riEH3EHCKAJJ TIPABZ ^ ÚJ SíOff, száma. A negatív csúcs ked­vezőtlenül befolyásolja a né­pesség szerkezetének alaku­lását, tovább folytatódik a lakosság elöregedésének fo­lyamata. MELEG VOLT Melege volt egy tehénnek Genf közelében. A sövényen áttört, és egyenesen egy kö­zeli úszómedencében kötött ki. A tűzoltóknak egyórai munkával sikerült kiemelni­ük a hűs habokból. MŰHOLDAS TELEFONHÁLÓZAT Az Inmarsat nemzetközi távközlési cég a közeljövő­ben műholdas telefonhálóza­tot vezet be az utasszállító repülőgépekben. A próba- időszak a jövő év végén kezdődik meg. A hálózat 1989-ben kezdi meg rendes működését A tarifák jó ma­gasak lesznek. Rangoon és Rio de Janeiro között egy egyperces beszélgetés 6,70 dollárba fog kerülni. SPENÓTEVÖ VERSENY A csehszlovák Josef Pelz- ner Popey-jal, a rajzfilmek híres tengerészével kelt ver­senyre és egy bajnokságon 6,5 kg spenótot evett meg, remélve, hogy ezáltal bizto­san bekerül a Guinness-féle hóbortos rekordok könyvé­be. A versenyt a napokban rendezték meg egy stadion­ban, és a vetélkedőt video­szalagra rögzítették. Pelzner három óra alatt fogyasztotta el spenótadagját. a bálnák védelmében Teljesen beszüntette a bál­navadászatot a Szovjetunió. Nyikolaj Kudriavcev, a Szovjetunió halgazdasági mi­niszterének első helyettese az újságíróknak adott nyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió azonosul azzal a törekvéssel, amely a bálnák védelmére irányul. A század elejéről lényegesen csökkent ezeknek az emlő­söknek a száma. A LEGNAGYOBB GALAXIS A nankingi csillagvizsgá­lóban dolgozó kínai és ame­rikai tudósok egy csoport­ja arra a következtetésre ju­tott, hogy a nemrég felfede­zett, spirál alakú Makarian —358 galaxis a világegyetem legnagyobb csillagrendszere, 14-szer nagyobb, mint a Tej­út, átmérője 1,3 millió fény­év. A RABLÓK ÉS CSEMPÉSZEK TEGYENEK ADÓVALLOMÁST A sváziföldi adóhivatal felhívást intézett a rablók­hoz, csempészekhez és más, törvényen kívül álló szemé­lyekhez, hogy becsületesen jelentsék be jövedelmüket. A bejelentést szigorúan bi­zalmas anyagként fogják ke­zelni. „Ha valaki kábítószert árul, vagy tízezer dollárt rabolt a bankból, egyre megy, minket ugyanis nem érdekel, honnan ered a pénz, lényeg az, hogy mindenki becsületesen fizessen adót” — mondta az adóhivatal fő­nöke, Mathokoza Diamini. Az illetékesek ígéretet tet­tek, hogy a rendőrségnek nem küldik el az adóbeje­lentőket. MEGKÉRDŐJELEZTÉK A DOHÁNYZÁSI TILALMAT Az amerikai közlekedés- ügyi minisztérium hírül ad­ta: elvetette a tudományos akadémia javaslatát, hogy a belföldi repülőgépjáratokon dohányzási tilalmat vezes­senek be. Az akadémia vé­leménye szerint a dohány­zás tűzveszélyes a repülő­gépeken, ezenkívül zavarja a nem dohányzókat és a pi­lótákat. A minisztérium mégis elvetette a javaslatot, és további kivizsgálását je­lentette be. MEGTALÁLT VÉGRENDELET Consuela Varela spanyol történész megtalálta Ameri­go Vespucci olasz hajós 1511-ből származó végren­deletét. I legtöbbet az állampolgár fizet Adózás, adópolitika a tőkés országokban Ha elmerülünk a részle­tekben, könnyen arra a kö­vetkeztetésre juthatunk, hogy ahány ország, annyi adórendszer, adófajta és adó­kulcs, következésképpen az eltérések a jellemzők. Mert példának okáért Franciaor­szágban és Olaszországban a borok szinte adómentesek, míg a szesztartalom szem­pontjából jóval ártalmatla­nabb sörök számottevő adó­val terhelten jutnak a fo­gyasztó poharába. A sör­ivóknál, például az NSZK- ban, fordított az adóhelyzet, Ha túljutottunk az eltéré­sek megállapításán, mindin­kább a fejlett tőkés országok adórendszereinek azonos vo­násai, jellemzői tűnnek szembe. Elsőként az, hogy a fejlett tőkés országokban az adókból származó állami be­vételnek a bruttó hazai ter­mékhez, vagyis a GDP-hez viszonyított aránya az utób­bi évtizedekben szinte folya­matosan emelkedett. E te­kintetben nemzetközi átte­kintésre, összehasonlításra is lehetőség van, mert a tőkés országok átfogó gazdasági együttműködési szervezete, az OECD gyakran közöl adó­zási adatokat. Nos, a nyolcvanas évtized elejéig az adók növekedése meghaladta a gazdasági nö­vekedés ütemét. Az európai fejlett tőkés országok át­lagában a GDP'adóbevétel ­ott a sörök élveznek adó- kedvezményt, s a borok és az erős italok kevésbé. Természetesen vannak en­nél markánsabb különbsé­gek is a fejlett ipari or­szágok adórendszereiben. A legjelentősebb az, hogy mi­közben manapság a nálunk általános forgalmi adónak elnevezett többletértékadó a divat, a legfejlettebb tőkés országban, az Egyesült Álla­mokban még a bevezetés öt­lete, gondolata sem merült fel. arány 40 százalékos szintje alakult ki, az Európán kí­vüli fejlett országokban az átlag 30 százalék. A leg­magasabb GDP/adóarány Svédországban, a Benelux- államokban, Dániában, Nor­végiában tapasztalható; ezekben az országokban meghaladja, illetve megkö­zelíti az 50 százalékot. Meg­lepően alacsony a két leg­fejlettebb tőkés országban, az USA-ban és Japánban — 31, illetve 25 százalék — és érthetően alacsony — 20 százalék körüli — a Földkö­zi-tenger menti kevésbé fej­lett tőkés országokban. (Hadd emlékeztessünk a ma­gyar adatra: nálunk 1975-ben 64, 1980-ban 62 százalék volt a GDP'adóarány; ez az OECD-országok átlagát mintegy 77 százalékkal múl­ta felül. Kizárólag a gazda­sági fejlettség figyelembevé­telével 33 százalék körüli GDP/adóarány lenne indo­kolt.) A tőkés országok adó­rendszereinek, adószerkeze­tének részletesebb vizsgála­ta^ további általánosítások­hoz szolgáltat matériát. Megállapítható, hogy ezek­ben az országokban a költ­A tőkés országok adószer­kezetét jellemző adatok ér­tékeléséhez a társadalmi-tu­lajdonviszonyok eltéréseit is figyelembe kell venni. Ve­gyük példának okáért a sze­mélyi jövedelemadót, amely­nek részesedése a teljes adó­bevételben 45-50 százalék. (Az USA-ban több mint 70 százalék.) A személyi jöve­delemadónak ez a rendkí­vüli magas aránya abból adódik, hogy a fejlett tőkés országokban ez az adófajta nemcsak a munkajövedel­mekre, a bérre és fizetésre terjed, hanem minden sze­mélyi jövedelemre, a kisvál­lalkozók, a „maszekok” jö­vedelmeire, a vagyonokból eredő jövedelmekre, a tőke hozadékaira. (A kis- és nagy- vállalkozók egyrészt vállal­kozási-társasági adót fizet­nek, a személyes célra hasz­nált jövedelem után pedig jövedelemadót. Az már kü­lön téma, hogy a tőkés or­szágokban mit adóztatnak erőteljesebben, a munka-, ségvetés fő bevételei a la­kosságtól származnak. Az első számú és legnagyobb összegű adófajta a lakossá­gi jövedelemadó, amelynek GDP-hez való viszonyított aránya mintegy 11 százalék; a második a fogyasztói for­galmi adó, a harmadik a társadalombiztosítási hoz­zájárulás, amelyet részben a munkavállalók, részben a munkaadók fizetnek. A la­kosságot közvetlenül és köz­vetve terhelő adók a költ­ségvetési bevételek mintegy 85 százalékát alkotják, s a fennmaradó rész származik a vállalatok adóiból. illetve a tőkejövedelmeket, ide értve a vállalkozásból származó jövedelmeket.) Az állampolgárok adóter­heinek nemzetközi összeha­sonlítását megnehezítik az adókulcsok alsó és felső mér­tékeinek, és a hozzájuk tar­tozó adósávoknak az eltérései. Az adóalapot módosító té­nyezők is változók. (Adókul­csok szélső értékei: Fran­ciaország 5—65 százalék, Svédország 34—80 százalék.) Egy NSZK-beli gazdasági szaklap, a Handelsblatt szá­mítása szerint évi 100 000 márka jövedelem esetén Svédországban 75, Svájcban 37,4 százalék a jövedelem- adó mértéke. Tipikus adózási jelenség, hogy az adóalapot a családi állapot és a gyerekek száma csökkenti. Amennyiben az apa az egyedüli kereső, két gyerek esetén a bruttó ke­reset 30-40 százaléka adó­mentes. (Az NSZK-ban kb. 30, az USA-ban 40, Hollan­diában kb. 60 százalék.) Az Európai Gazdasági Kö­zösség létrejötte — kezdet­ben hat alapítóval —, majd kibővülése 12 országra, alapvetően befolyásolta egy­részt az EGK-országok, más­részt az integráción kívül maradó többi fejlett európai ország adórendszerét. Az köz­tudott, hogy a többletérték­adó bevezetése is az EGK létrejöttéhez kapcsolódik. Kevésbé ismert, hogy az Európai Gazdasági Közösség a tőke, a munkaerő, az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának megkönnyíté­sére a tagországok adórend­Az adóterhek könyörtelen növekedésének évtizedeit, úgy tűnik, hogy mostanában és mind több tőkés ország­ban az adómérséklés váltja fel. A legtöbb tőkés ország és kormány arra a felisme­résre jutott, hogy elsősor­ban a jövedelemadó maxi­mális rátáit kell csökkente­ni. Ennek közgazdasági in­dítékai, illetve magyaráza­tai: a magas adóráta csök­kenti a munka- és kocká­zatvállalási kedvet, az adó­zás alóli kibúvásokat ösz­tönzi, a magas adókulcsok kivételeket és engedménye­ket szülnek. Az OECD által készített tanulmány szerint: „A jövedelemadó-rendszer az igazságos jövedelemelosztás kevésbé hatékony eszköze, mint a teljes foglalkoztatott­ság és a jól működő szoci­álpolitika.” A tőkés kormányok által — az USA-ban, Franciaor­szágban — már alkalmazott, illetve a többi országban tervezett adóügyi intézkedé­szereinek harmonizálását, hasonlóvá tételét tűzte cé­lul, a többletértékadó beve­zetése, alkalmazása ennek csak egyik — kimagasló je­lentőségű — intézkedése, eredménye volt. Az adórend­szerek egyeztetése, harmoni­zálása részben politikai, részben objektív akadályok­ba ütközik, és lassan halad. (Politikai: a harmonizálás lemondást jelent a szuvere­nitásról; az objektív aka­dály az adóterhelés, GDP/ adóarány, történetileg ki­alakult, fejlettségtől is füg­gő eltérései.) sek a legmagasabb adókul­csokat — Franciaországban például 65-ről 58-ra — csök­kentik, ám egyidejűleg az adósávokat szélesítik, s megszüntetik a kedvezmé­nyeket, kivételeket. Az adó­zási változásokat az Egye­sült Államok gerjeszti: ott ugyanis a vállalati adók 46 százalékról 34 százalékra, a jövedelmi adó maximális kulcsa pedig 58 százalékról fokozatosan 28 százalékra mérséklődik. A számottevő adóráta-csökkentéseket az európai kormányok sem hagyhatják figyelmen kí­vül, s valószínűsíthető kö­zeljövőben! reagálásuk. Ám az is bizonyosra vehető, hogy a nemzeti jövedelem, a GDP adózással elvont há­nyada nem mérséklődik — ehhez a költségvetési kiadá­sokat kellene csökkenteni — a vállalati és a személyi jö­vedelemadózás enyhítését a közvetett adóknál fogják kompenzálni. Garamvölgyi István I költségvetés fö bevétele Ha az apa egyedül keres Eddig nőtt - most csökken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents