Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-22 / 171. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÜLIUS 22., SZERDA Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM MSZMP-kiildöttség Marokkóban Szabó Miklósnak, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottsága első titkárának ve­zetésével július 17. és 20. között pártküldöttség vett részt a Marokkói Haladás és Szocializmus Pártja Casa­blancában tartott IV. kong­resszusán. A delegáció tagja volt Bessenyei Zoltán, a KB külügyi osztályának po­litikai munkatársa. Szabó Miklós kongresszusi felszó­lalásában átadta az MSZMP üdvözletét és jókívánságait. Az MSZMP küldöttsége ta­lálkozott Ali Jataval, a Haladás és Szocializmus Pártja újjáválasztott főtit­kárával és Abdallah Lajasi- val, a Politikai Bizottság tag­jával, a KB titkárával. A magyar pártküldöttség kedden hazaérkezett Buda­pestre. Kádár János látogatása a MOM-ban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden a Magyar Optikai Művekbe látogatott. A vendéget a MOM kapujában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára, Hanga Mária, a XII. kerületi pártbizottság első titkára, Balogh András, a MOM vezérigazgatója és Szita Er­nő. a MOM pártbizottságának titkára fogadta. lteszler Zita optikus virággal köszönti az MSZMP főtitkárát Az MSZMP főtitkára az igazgatósági épület tanács­termében találkozott a MOM gazdasági. társadalmi, tö­megszervezeti vezetőivel. Balogh András a több mint hétezer dolgozót foglalkoz­tató vállalatról elmondta, hogy termelési értékük 1972- ben haladta meg először az egymilliárd forintot, s azóta megnégyszereződött, termé­keik több mint felét négy vidéki gyárukban állítják elő. A gyár termékeinek 70- 75 százalékát exportálja, fő­ként szocialista piacokra. Az 1970-es években kezdődött el a számítástechnikai termék­család fejlesztése, gyártása, s ez adja ma már az összter­melés 40 százalékát. Az op­tikai jellegű munkák 25 szá­zalékban részesülnek a ter­mékszerkezetből. Emellett különféle laboratóriumi mű­szereket, linomszerelvénye- ket, közúti jármű-fékszerke- zetekel, közszükségleti cik­keket is előállítanak. A vál­lalat vezetői évtizedek óta tudatosan vállalják e széles termékstruktúrával járó ter­melési és gyártásszervezési terheket — tette hozzá —. ugyanis a világpiacon csak ritkán fordul elő, hogy a fogyasztói, illetve a beruhá­zási cikkek piacán egyszer­re adódjanak értékesítési nehézségek. Ez tette lehető­vé a MOM dinamikus fejlő­dését is. A vezérigazgató a továb­biakban arról tájékoztatta a vendégeket, hogy az elektro­nikában’'— a MOM-tíán is — a termékek elévülése, erköl­csi kopása gyorsabb, mint más ágazatokban. A techno­lógiai fejlesztési igény eb­ből adódóan rendkívül ma­gas. Balogh András ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy bízik a vállalati adóreform­ban. A vállalat ugyanis so­ha nem kapott központi tá­mogatást, s az új adórendit szer bevezetése forrást biz­tosíthat a fejlesztésekhez. Szita Ernő a budapesti gyár 700 párttagjának tevé­kenységéről, az MSZMP XIII. kongresszusa óta eltelt idő­szak jelentősebb politikai feladatainak végrehajtásá­ról számolt be. Kiemelte, hogy a nehezebb körülmé­nyek ellenére is sikerült megőrizni a pártszervezet eszmei, cselekvési egységét. Szólt az MSZMP KB július 2-ai állásfoglalásának fo­gadtatásáról, a kommunis­ták előtt álló politikai fel­adatokról. Ezután a vendégek a MOM bemutatótermében megte­kintették a vállalat tevé­kenységét reprezentáló ter­mékbemutatót, majd az op­tikai gyáregységet keresték fel. A párt főtitkárát Mikó József gyáregységvezető ka­lauzolta végig a síkoptikák, illetve gömboptikák gyártó­során. Kovács István, az Állami­díjat és a Magyar Népköz- társaság Kiváló Brigádja cí­met is elnyert Ságvári End­re szocialista brigád vezető­je megkérte Kádár Jánost, hogy írjon néhány sort a brigádnaplóba. A bejegyzést követően a vendégek az egyik geodéziai szerelőmű­helyt keresték fel. ahol Schinogl Antal szerelő gyár­egységvezető mutatta be a nagy pontosságú geodéziai műszerek összeszerelésének munkafolyamatait. Kádár János látogatásának befejező programjaként a gyár tanácstermében talál­kozott a döntési jogú igaz­gató tanács tagjaival, az alapszervezeti párttitkárok­kal, szocialista brigádveze­tőkkel. Az elsőként felszólaló Te- szár László, a MOM konst­ruktőre. a műszaki dolgozók egyik pártalapszerVbzetének (Folytatás a 3. oldalon.) áld forint értékű technika, technológia jobb kihaszná­lásán. Ez azt jelenti, hogy nagy üregtérfogatú és jó hő­szigetelő-képességű új fala­zóanyagokat kísérletezünk ki a korszerű gépsorokon. Egyebek között napraforgó- héj-őrleményt keverünk egyenletesen az agyagba, vagy a gyógyszergyártás egyik melléktermékét, a fur- l'urolt. így porózusabb lesz a tégla és az ebből készült lakások melegét jobban meg­őrzi. Ugyancsak új termék a holland típusú cserép, mely nemcsak választékbő­vítést jelent, hanem esztéti­kus megjelenésével a tele­pülések arculatát is szépíti. A. R. Fotó: Fazekas Ferenc A kétezer dolgozót fog­lalkoztató Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat — csakúgy, mint korábban — 1987. év első felében is a la­kossági igények kielégítését tartotta legfontosabbnak. A téli nagyjavítás után jól szervezett, szorgos termelői munka folyik a vállalat Bé­kés és Csongrád megyei üzemeiben. Ennek köszön­hető, hogy az első fél évre tervezett 80 millió kismére­tű tégla termelési tervüket öt és fél millióval túltelje­sítették, a 19,5 millió cserép­re kétmilliót még rátettek. Csupán a többletmennyi­ségből 170 családi ház épül­hetett fel és 600 ház befe­dése vált lehetővé. .— Az eredmények nem születtek maguktól —mond­ja erről Krizsán András gazdasági igazgatóhelyettes. — A vállalat átcsoportosí­totta dolgozóit. Orosháza. Hódmezővásárhely és más gyár dolgozói naponta be­járnak Békéscsabára a cse­réptermelési bázisra. Az in­gázás az emberektől időt, jó szándékot igényel, a válla­latnak pedig jelentős .fl pluszkiadása. Mégis vállal­juk, mert az ország legtávo­labbi részeiből is jönnek közúti gépjárművek jó minő­ségű födémtégláért, a proton blokkokért és a színes cse­répért. A termeléshez a leg­fontosabb anyagok — áram. földgáz — rendelkezésre áll­nak, a lehetőségeket maxi­málisan ki kell használnunk. Egyedül az importból szár­mazó gyártógépsorok tarta­lékalkatrészekkel való ellá­tása akadozik. Igyekszünk belföldi előállítással pótolni, amit lehet, némely speciális készülék, műszer, vagy ve­zérlőberendezés azonban csak behozatal útján juthat el hozzánk. Ez pedig egyre nagyobb gond. A szokatlanul tartós, nagv meleg nehezíti dolgozóink helyzetét, hiszen amúgy is 980 C-fokos égetési hőmér­séklet környezetében dol­goznak. Ügy próbálunk se­gíteni, hogy ásványvizet, szódavizet és natúr citrom­levet biztosítunk a munká­sok számára. Az exportra való terme­lés minden időszakban na­gyon fontos, örülünk, hogy a másfél millió forint érték­ben exportált téglaipari be­rendezések minőségével a vásárló nyugatnémet cég is elégedett. E téren is dere­kasan helytállnak dolgozó­ink. Az általános népgazdaásgi helyzet alól iparágunk sem kivétel. Ezért nem új be­ruházásokon törjük a fejün­ket, hanem az eddig beépí­tett mintegy másfél milli­Terven felül öt és fél millió tégla, kétmillió cserép Soron kívüli ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei ta­nácselnök vezetésével — jú­lius 21-én, tegnap, soron kívüli ülést tartott. A téma a magánszemélyek jövede­lemadójáról, valamint az ál­talános forgalmi adóról szó­ló törvénytervezet vélemé­nyezése volt. A tanácskozá­son, amelyen részt vett és felszólalt dr. Madarasi At­tila pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár, a testület tagjai sokoldalúan elemezték, vé­leményezték az adórendszer reformját, javaslatokat, ki­egészítéseket fűztek a ma­gánszemélyek jövedelemadó­járól, valamint az általános forgalmi adóról szóló terve­zethez. A testületi ülés vé­gül bejelentésekkel zárult. Szerkezetátalakítás a textiliparban A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnökségi ülése A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén az iparág szer­kezetátalakítási feladatairól tanácskozott. Az ülésen Cseh József ipari miniszter- helyettes bejelentette: a mi­nisztérium az ágazati szak- szervezetekkel együttműköd­ve szeptember 15-ig átfogó programot dolgoz ki a szer­kezetátalakítás meggyorsítá­sára. A kibontakozás érdekében a tervidőszak végéig a tex­til- és textilruházati iparban növelik az értékes, maga­sabb feldolgozottságú ter­mékek arányát, s csökken­tik az anyagigényes tömeg­termékek gyártását. A válla­latoknak arra kell felkészül­niük, hogy a hazai fonalter­melés szerkezeti átalakítá­sának megfelelően bővítsék a minőségi kelmék gyártá­sát. A pamutiparban a kon­vertibilis import helyettesí­tésére 15-20 százalékkal ter­vezik növelni a fésűsfonalak arányát, s a gyapjúiparban ugyancsak a jelenleginél ér­tékesebb szövetek és finom fonalak előállítása a feladat. A jövőben több batiszt, puk­lin, könnyű gyapjú felsőru­házati szövet, valamint könnyített kötött kelmék, speciális bélésanyagok, bal­lon-, ing- és blúzanva<*ok gyártására kell a vállalatok­nak berendezkedniük. A szerkezetátalakítási programtervezet efi.ves te­rületek visszafejlesztését is előirányozza. így például 40- 50 millió négyzetméterrel csökkentik a nyers pamut­szövet gyártását, s a hazai szükségletet a fejlődő orszá­gokból elégítik ki. A gyap­júszövetgyártásban mintegy 4-5 millió négyzetméterrel csökkentik a felsőruházati tömeggvártmányok részará­nyát, s az itt hiányzó ter­mékeket is importálják majd. A program végrehajtása jelentős műszaki fejlesztést igényel: több vállalatnál szükség lesz rekonstrukció­ra, valamint új technológiák és gépek beszerzésére. An­nak érdekében, hogy a vál­lalatok alkalmazkodjanak a szerkezetátalakítás követel­ményeihez, az Ipari Minisz­térium pályázati rendszert készít elő. Az elnökség tagjai megvi­tatták a textilipar munka­erőhelyzetét és annak vár­ható alakulását. Az ágazat­ban — néhány más iparág­tól eltérően — az a problé­ma, hogy több dolgozó vál­toztat önként állást, mint amennyi a termelés korsze­rűsítése miatt felszabadít­ható lenne. Ez is közreját­szik abban, hogy az iparág­ban tartósan fel kell készül­ni a külföldi munkavállalók foglalkoztatására. Mindezek mellett egyes területeken valószínűleg szükség lesz munkaerő-át­csoportosításra, illetve -át­képzésére is. A testület a szerkezetát­alakítási programtervezet­ről állásfoglalást fogadott el, amelyben egyetértett azzal, hogy a vállalatoknál növe­kedjék a főmunkaidő rang­ja. Javasolta, hogy a szak- szervezet — a minisztéri­ummal közösen — dolgozza ki a dolgozók munkacsoport­jainak olyan új ösztönzési módszerét, amely egyesíti a szocialista brigádmozgalom és a vgmk-k legjobb tapasz­talatait. Az elnökség nem támogatja azt a minisztériu­mi elképzelést, amely az ex­portnövelő eszközök között jelöli meg a további túlórá­kat és szabadnapi termelést. Mezőhegyesi hét BÉKÉS MEGYEI a E32M3-ban Mai számunkban két írást is közlünk Mezőhegyesről. A 8. oldalon Kovács József, a fa-, vas- és fémipari szö­vetkezet elnöke a női munkaerő foglalkoztatásával kap­csolatban mondja el tapasztalatait, s azt, hogy mit je­lentenek a szövetkezet számára a munkát vállaló nők. Az 5. oldalon Sovák Károly építészmérnök portréját rajzoljuk meg. Hogyan tanult, hogyan került Mezőhe­gyesre az állami gazdaságok hőskorában? Milyen fel­adatot kapott, s hogyan lett egy fővárosi építészből me­zőgazdasági építész? Mindkét írást szíves figyelmükbe ajánljuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents