Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

1987. július 21.,1 kedd o Hz ipar első félévi fejlődése B Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója Kukoricacímerező Mezőhegyesen A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai sze­rint az ipari termelés, az 1985—1986. évi szerény nö­vekedést követően, ez év el­ső felében valamelyest élén­kül, s az eddigi 3 százalékos fejlődés kissé meghaladja a népgazdasági tervben elő­irányzott mértéket. A terme­lés januárban — a kemény tél miatti nehézségekkel összefüggésben — csökkent, azonban a vállalatok jórészt pótolták a kieséseket: az I. negyedévi termelés 4,3U o-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A II. negyedévi termelésnövekedés ennél szerényebb mértékű. 1,8 szá­zalék volt. Az állami ipar- vállalatok termelése az át­lagosnál kissé mérsékelteb­ben, az ipari szövetkezeteké viszont gyorsabban nőtt. To­vábbra is igen dinamikusan fejlődnek a kisszervezetek. Az iparban az év eleje óta több mint 200 új gazdálkodó egység alakult — zömmel a szövetkezeti szektorban —. közülük 8 részben külföldi érdekeltségű vegyes vállalat (ez utóbbiak száma az ipar­ban a félév végén 32 volt.) Az ipari termelés szerke­zete továbbra sem a kívána­tos irányba változik. 1987 I. félévében az energiatermelő és -átalakító ágazatok ter­melése bővült a legnagyobb mértékben, több mint 7 szá­zalékkal. Az alapanyag- gyártó ágazatok fejlődése az átlaghoz közelálló volt, míg a feldolgozóipari ágak ter­melése mindössze 1,8 száza­lékkal haladta meg az _ egy évvel azelőttit. Hat hónap A Magyar Kereskedelmi Kamara bizottságai, testüle­téi és más szervezeti egysé­gei fokozódó aktivitással vesznek részt a gazdaság ne­hezülő gondjai közötti kiút­keresésben. Nemrégiben ad­tunk hírt Szegedről a Ter­melékenységi Társulás meg­alakulásáról. Ebben is első­rendű kezdeményező szere­pet vállalt az MKK területi bizottsága. Szegeden, az Ipari Vásár területén, a vásárigazgató­ság irodái közötti folyosón által jutva találtam meg azt a családi házra, nem pedig regionális intézmény szék­helyére emlékeztető épüle­tet, amely otthont ad a Dél­alföldi Bizottságnak. Itt ta­lálkoztam Szörényi Gyulá­val, a Dél-alföldi Bizottság titkárával, akitől elsőként azt kérdeztem: — Hogyan lehetne összefog­lalni a Kamara mai aktuális feladatait? — Az érdekközvetítő, ér­dekképviseleti és érdek­egyeztető hármas funkció teljesítése érdekében megfe­lelő kapcsolatokat kell ki­építenünk, egyfelől a tag­vállalatokkal, másfelől az államigazgatási szervekkel. A kamarának véleményt kell nyilvánítania a gazda­ságirányítási döntések elő­készítésében, annak várható vállalati fogadtatásával, gaz­dálkodási következményei­vel kapcsolatban. A gazdál­kodó szervek közötti együtt­működés segítése is fontos feladat. A kamarai testüle­tek rendszeresen foglalkoz­nak a gyártók és felhaszná­lók, az exportálók és a be­hozatallal foglalkozók kap­csolataival; az egy-egy ága­zaton belüli vertikális kap­csolatokkal, valamint az ágazatközi együttműködés fejlesztésével. Lényeges új vonása a kamarai munká­nak a vállalati vezetők ér­dekképviselete. — Tudna-e konkrét példát említeni az érdekegyeztetésre Békés megyében? — A foglalkoztatás gond­jain sikerült segítenünk pél­dául a Kamuti Béke Tsz melléküzemági termelésének megszervezésével. A női alatt a gépipar lényegében ugyanannyit termelt, mint 1986. első felében, és a könnyűipar termelése is csak 0,8 százalékkal nőtt. Az átlagosnál jobban, 3,9 száza­lékkal növelte termelését az élelmiszeripar, a vegyipar pedig 8 százalékkal — kő­olajfeldolgozás és gázgyár­tás nélkül számítva kb. 4 százalékkal. Az ipar értékesítése — a termeléshez hasonlóan — a tavalyinál kissé gyorsabban bővült. Ezen belül a belföl­di szállítások az átlagosnál lassabban, a külkereskedel­mi célú átadások pedig gyorsabban nőttek. Az ex­port mindkét relációban vi­szonylag gyorsan emelkedett. A gépipari és az élelmiszer- ipari vállalatok főként ru- belviszonylatú kivitelüket bővítették. A konvertibilis elszámolású kivitel a főbb exportáló ágazatok többsé­gében számottevően megha­ladja az egy évvel korábbit, a gépipari nem rubelelszá­molású. kivitele azonban je­lentősen elmarad a tavalyi első félévitől. Az iparban foglalkoztatot­tak száma a tervezettnél és a korábbi évekre jellemző­nél nagyobb arányban csök­kent, s mintegy 2 százalék­kal kevesebb volt az előző évinél. A villamosenergia­ipar és az élelmiszeripar ki­vételével minden ágazatban csökkent a létszám. Á főfoglalkoztatottak fő­munkaidőből származó havi átlagbére 1987 első felében több mint 6300 forint volt, s munkaerő foglalkoztatásáról kellett gondoskodni. Pár hó­nap alatt létrejöttek a fel­tételei, hogy a Szegedi Ru­hagyár kis üzemét létrehoz­zák ott. Nem egy esetben a kamarai szakértők bevoná­sával ingyenesen elbíráltuk a tsz-ek és a felvásárlók minőségi vitáit. — Mit mutatnak a középszin­tű érdekegyeztetéssel kapcsola­tos vizsgálataik Békés megyé­ben? — Amint a megyei tanács is felmérte a munkaerő ke­reslet-kínálat helyzetét a he­lyi tanácsoknál, mi is kör­bejártuk Békés megyében a vállalatokat ez ügyben. El­mondhatjuk, hogy a megyé­ben ez nem akármilyen gond. Nincs elegendő infor­máció az elhelyezkedési le­hetőségekről, a munkaerő­átcsoportosítás irányairól. A vizsgálat megmutatta, hogy a meglevő lehetőségek nin­csenek kellőképpen kihasz­nálva. A három dél-alföldi megye együttműködésének területén is van még tenni­való. Ilyen szempontból is nagy lehetőségek mutatkoz­nak a nemrégen megalakult Termelékenységi Társulás­ban. — Mit vállal a Dél-alföldi Bi­zottság a forgalmi adó beve­zetésével kapcsolatos előkészü­letekből? — A kezdettől részt ve­szünk az előkészületekben. Már februártól elkezdtük a képzést, először az első szá­mú vezetőkkel, majd a gaz­dasági szakemberek oktatá­sával folytattuk, végül pe­dig ágazatonként történt meg az érdekeltek eligazí­tása. A kamara készen áll, hogy mihelyt a döntés meg­születik, újabb tanfolyamok­kal segítse annak széles kö­rű megismertetését, megér­tetését. — Miben látja Békés és Csong- rád megye együttműködésének legfontosabb problémáit? — Mint említettem, az együttműködés lehetőségei messze nincsenek kihasznál­va. Nagyon problematikus a megyehatár menti területek kérdése, amelyek a megye- székhelyhez képest perifé­riának számítanak, ugyan­ez — az első negyedévi bér- stopp ellenére — körülbelül 6 százalékkal haladja mega tavalyit. A bányászati és kohászati vállalatoknál dol­gozók bére az átlagosnál lassabban, a gépipari és a vegyipari dolgozóké kissé gyorsabban nőtt. A kiegé­szítő jövedelemszerzést biz­tosító vállalati gazdasági munkaközösségek száma és tevékenysége ez év első fe­lében a tavalyihoz hasonló­an — szerényebb mértékben emelkedett. 1987 I. félévében a ter­melékenység — a növekvő termelés és a csökkenő lét­szám eredményeként — a korábbi évekénél kedvezőb­ben alakult: az egy foglal­koztatottra jutó termelés több mint 5 százalékkal emelkedett. A munkaterme­lékenység minden fő ágazat­ban nőtt, legnagyobb mér­tékben a vegyiparban, a bá­nyászatban és az építőanyag­iparban. Az ipar termelését az első félévben lényegileg az elő­ző évekhez hasonló anyag- elválás és kooperációs hely­zet kísérte. A termékforgal­mazás zavarai elsősorban a szűkös konvertibilis import­lehetőségekkel, valamint a nem kellően ütemezett szál­lításokkal függnek össze. Az év második felében az ipari termelés növekedése előreláthatóan valamelyest mérséklődik. Erre utal az eddigi rendelésállomány, amely azonban a hátralévő hónapokban még gyarapít­ható és gyarapítandó. akkor míg a közelben fek­vő város már idegen me­gye, tehát úgymond, nem jöhet számításba... A leg­jellemzőbb példa erre a kép­telenségre, ha valaki bal­esetet szenved a megye szé­lén. meg kell várnia a men­tőt a távolabbi megyeszék­helyről, ahelyett, hogy a szomszédos városba szállíta­nák be, elvérzés előtt... Más területen is megmutat­ja az élet, hogy egyre ke­vésbé értelmes dolog a régi megyehatárok „szentségé­hez” való merev ragaszko­dás. Gondoljunk csak a szál­lítás kérdéseire... — Szóltunk a múltról és a je­lenről is. Lássuk, mi lesz az MKK Dél-alföldi Bizottságának jövőbeli tevékenysége, mik a legsürgetőbb feladatok? — A legfrissebb informá­cióval szolgálhatok arról, hogy rövidesen névváltozás­ra kerül sor: a kereskedel­mi kamara elnevezés helyett a gazdasági kamarát fogják bevezetni. Erre egyszerűen a tevékenységi kör teljes ér­telmezése miatt van szük­ség. Európában például a leggyakoribb az ipari-keres­kedelmi kamara elnevezés. Ami a nagy feladatokat il­leti, az adóreformot követő­en, egy megfelelő bérre­form előkészítése és kidol­gozása lenne a legfontosabb lépés. Szó van arról, hogy megállapodás jönne létr5 a bérfejlesztésekről, a szak- szervezetek és a vállalatok bevonásával. Ágazatonként hívnák össze a gazdálkodó egységeket, az ágazati szak- szervezetek, valamint a ka­mara képviseletével. A mun­kavállalók képviseletét a szakszervezetek, a munka­adókét pedig a kamara lát­ná el. — ... és Békés megyét ille- tőén? — Van bőven, közvetlen feladat is az ipartelepítéstől a strukturálás kérdéséig, ha csak arra gondolunk, hogy összesen 21 halmozottan hát­rányos helyzetű település vár felzárkóztatásra még mindig Békésben — mon­dotta befejezésül. Pleskonics András Mezőhegyesről a Battonya felé vezető úton haladva a településtől alig hat kilomé­ternyire aprócska piros tábla jelzi a bekötőutat, mely az ifjúsági építőtáborhoz vezet. A napok óta tartó tikkasz- tóan meleg nyári délutánon felüdülés a hatalmas fák ár­nyai között begördülni a tá­bor betonútján. Néhol az erdei tisztás zöld pázsitján egy-egy nyúl vagy őz heve- részik. Inkább eltűrik az ember közelségét, mintsem a kánikulai hőséget, mely ez idő tájt javában tombol a határban. A táborra mély csend ül. Üresek a faházak, sátrak. Lakói a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát hibrid kukorica vetőmagtábláit jár­ják és címereznek. Csupán a nagyüzem dolgozói szorgos- kodnak a táborhelyen. Taka­rítanak, sütnek-főznek, a munkából hamarosan meg­érkező diákoknak. , Ottjár- tunkkor lebbencsleves és burgonyafőzelék, fasírozot- tal várta a munkában meg- éhezetteket. Az egyik faházban azután megtalálom a táborügyele­test, Sipos Lászlót, akinek most főfoglalkozása itt az erdőben a program szerve­zése. Épp a hétvégi kirán­dulás ügyes-bajos gondjai­ban merült el. Szegedre vagy Gyulára lehet majd el­látogatni, kinek-kinek kedve szerint. Nincs könnyű dol­ga. A 164 középiskolás ked­vében járni, megfelelő prog­ramokat szervezni nem kis feladat. Szemén az álmat­lanság jelei mutatkoznak. Nappal programszervezés, es­te pedig illik végignézni a műsort. így azután csupán néhány óra marad pihenés­re. — Milyen műsorokat si­került eddig kicsempészni ide az erdő kellős közepébe? — Vendégünk volt Alak- sza Tamás, a Magyarország című hetilap olvasószerkesz­tője, az ÁBC szájharmónika- trió és Maksa Zoltán humo­rista. Rendszeresek a video- diszkó-táncestjeink és a ki­rándulások. Meglátogattuk a mezőhegyesi ménest, ahol volt lovasbemutató és a diá­kok legnagyobb örömére lo­vagolni is lehetett. Itt a tá­borban elsősorban a sport- programok a legnépszerűb­bek. Kézilabda-, kosárlab­da- és kispályás labdarúgó­mérkőzéseket rendezünk, s a győztes csapat majd meg­vív a kombinát együttesével is. Ügy tűnik, csupa vidám­ság itt az élet. A sport- és szabadidő-programokat vi­szont megelőzi egy teljesen más irányú elfoglaltság: ez pedig a munka. Reggel 6 órától délután fél 1-ig • a tűző napon, a poros, met­szőén éles kukoricalevelek között több tíz kilométert gyalogolni nem leányálom. — Tényleg nem az — bi­zonygatja Einwachter Zol­tán műszakvezető, a duna­újvárosi műszaki főiskola hallgatója —, mert ha fi­gyelembe vesszük azt a tényt, hogy az ossz tábor­lakók közül a lányok csu­pán nyolccal vannak keve­sebben, mint a fiúk, akkor ez mindenképpen a gyen­gébb nem erősségére vall. — Mennyire nehéz a cí­mer ezési munka? — A mi műszakunk, mely három brigádból, azaz 19 főből áll, jelenleg idegene­lést, vagyis fattyazást végez a kukoricatáblában. De ko­rábban már címereztünk is. így hát ismerjük ezt is, meg azt is. Mindkét munkának vannak előnyei, ám hátrá­nyai is. A címerezéskor sok a kézi művelet és nagyon porosak leszünk. A fattya­záskor viszont naponta akár 20 kilométert is gyalogo­lunk. HHHMMHUWV A mezőgazdasági munka sohasem volt könnyű. Akik a címerezőtábort választot­ták, néhányan először kerül­tek „kukoricaközeibe”. Volt. aki már másnap feladta, mivel sárgabarackszüretre számított, van viszont, aki harmadszorra is Mezőhe­gyest választotta. Köztük Schieder Márta, a székes- fehérvári egészségügyi szak- középiskola frissen végzett hallgatója. — Igaz-e, hogy ez már a harmadik nyár Mezőhegye­sen? — Miért? Hihetetlen? — kérdez vissza. — ’85-ben tí­zen fogtunk össze az isko­lánkból és eljöttünk a kom­binát építőtáborába. Nagyon klassz volt itt és megtet­szett. A következő nyáron már mi kértük, hogy ide jöhessünk. Igaz, akkor hagy­mát kapáltunk, s az nem tetszett annyira és ráadásul a fizetésünk is kevesebb lett. Ám nem is a pénz miatt csináljuk, hanem a jó tár­saság, a kikapcsolódás, pi­henés, szórakozás vonz leg­többünket. Ezért vagyok most itt harmadszor is. Mi­előtt még szeptemberben tábor munkába állok, ezzel a tá­borral búcsúzom a diákéve­imtől. Beszélgetésünk közben sorra érkeznek meg az autóbuszok a határból. Po­ros, fáradt, s mégis vidám fiatalok ugrálnak le a - jár­műről, s máris szaladnak a zuhanyzó felé. A munka után bizony felüdülést je­lent a tusolás. Jánosa Atti­la is — nyakában törölköző­vel — a húst adó vízcsep- pek felé igyekszik. A zu­hanyzóban most úgyis nagy a tumultus, addig hát be­szélgetünk. — A dunaújvárosi Bánki Donát Szakközépiskolába járok. Az osztályból a have­rokkal együtt akartuk tölte­ni a szünidőt is, így válasz­tottuk az épitőtáborozást. Eddig soha életemben nem címereztem, maga a műve­let nem nehéz, de irtó so­kat megyünk a sorok kö­zött. De ez még mindig jobb, a tavalyi bodajki tá­borban ugyanis elég nehéz fizikai munkánk volt. így hát tudjuk értékelni a mos­tanit. Nagyon jók a szabad­idős programok és a sport- lehetőségek. Ebéd után én is benevezek egy foci meccs­re. Itt-tartózkodásom során már jártunk Battonyán — nagyon szép strandja van — és szeretnék még Gyulára is eljutni. Jól érzem magam, közvetlen, családias hangu­latú a tábor és ha kb. 1500 forint körül keresek, akkor megtalálom a számításomat Mezőhegyesen. — Vajon ugyanilyen elé­gedettek-e a fiatalok mun­kájával a kombinátban is? — kérdezem Papp Józseftől, a kerület igazgatójától. — Az MMK 600 hektáros hibrid kukoricájának címe- rezését dolgozóink egyedül nem tudják elvégezni. A na­gyon precíz munkaigényes­ség miatt szinte lehetetlen a gépesítés. Ezért nagy segít­séget kapunk a tábor lakói­tól. Három turnusban Bé­kés, Bács-Kiskun és Fejér megyéből vannak itt fiata­lok. Munkájukkal elégedet­tek vagyunk. A címerezésen kívül más, kézi munkát igénylő területeken is tud­juk őket foglalkoztatni. Re­méljük, hogy ők is elégedet­tek gazdaságunkkal, hiszen igyekszünk mindenben se­gítségükre lenni. Szeretnénk, ha szép emlékekkel távozná­nak a táborból, s jövőre tár­sakat toborozva térnének vissza Mezőhegyesre. Bacsa András A Tótkomlósi Haladás Tsz sör palackozójában nagyüzem van ezekben a kánikulai napok­óan Fotő: Fazekas Ferenc Szervezet a gazdasági érdek alapján Beszélgetés Szörényi Gyulával, a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-alföldi Bizottságának titkárával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents