Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-17 / 167. szám
H2SEZ3Kutatók fóruma 1987. július 17., péntek o Új közgazdasági megközelítéssel Sokszor találkozunk azzal a kérdéssel, hogy mennyi az öntözés hozamnövelő hatása. Valóban lehet hozamnövelő hatást is, de alapvetően nem erről van szó. Az öntözés hatása döntően a hozamkiesés, az elmaradt haszon mérséklése. A termelésráfordítás színvonala ugyanis közel állandó, függetlenül az időjárástól. Az is Csapadékszegény, vagy aszályos években a víz határozza meg a hozam nagyságát, csökkenti a ráfordítás- elemek. érvényesülését. Ügy kell tehát megítélnünk e gazdasági beavatkozást (rekonstrukciót, vagy öntözés- fejlesztést), hogy annak elmaradása esetén milyen hozamkieséssel, elmaradt haszonnal kell számolnunk. Vagy másképpen fogalmazva; egy magasabb szinten történő termelés stabilizálásáról van szó. . Gyakran tapasztalható az öntözéssel kapcsolatos véleményalkotáskor az is, hogy csak az öntözött ágazatok vizsgálatáig jutnak el. Ennél messze több a teljes rendszerben (vállalat, térség) érvényesülő hatások egésze, akár a ráfordítás, akár a hozamoldalon. Egy kisebb területen megtermelt (öntözött terület) tömegtakarmány lehetőséget ad a nem öntözött területen intenzívebb árutermelés növelésére. Tehát nemcsak az öntözött területet, hanem a vállalat egészét érinti a beavatkozás. Igaz, az öntözésfejlesztés a növénytermeléssel kapcsolatos. A közvetlen árutermelő ágazatoknál a hozam, hozamérték és költség meghatározása után egyszerű a termelés eredményének a meghatározása, mivel a termelés eredménye késztermék, áru. összetettebb a helyzet az eredmény számbevételénél, ha nem árunövényről van szó. A takarmánynövények, vagy a feldolgozásra kerülő termékek eredménye ugyanis a transz- formáló tevékenységek eredményében jelenik meg. Továbbá figyelembe kell venni, hogy egy adott állatállomány takarmányigénye vagy egy meghatározott feldolgozókapacitást kielégítő nyersanyagmennyiség, vagy a mindenkori vetőmagigény öntözésfejlesztés után nagy biztonsággal kisebb terüle- -ten termelhető meg, ami kihat a nem öntözött terület vetésszerkezetére is (területmegtakarítás). Zöldségtermesztés A Kondorosi Egyesült Tsz Békés megye egyik legnagyobb zöldségtermesztő közös gazdasága. A 8700 hektár szántóterületen gazdálkodó szövetkezetben önálló főágazatként működik a kertészet. A zöldségtermesztés idei tapasztalatairól, a további tennivalókról érdeklődtünk Ma- czik Mihálynál, a szövetkezet elnökénél. — Ebben az évben több mint 450 hektáron folytatunk szántóföldi zöldségtermesztést. Paprikából 60 hektár területünk van. Szerencsére lassan utoléri magát ez a növény. A tervezettnél két héttel később ültettük ki a palántát. Jó a tőbeállottság, kedvezett a meleg időjárás. Az egész területet rendszeresen öntözzük, így a betakarítás várhatóan július végén, augusztus elején kezdődik. A Békéscsabai Hűtőháznak szerződés alapján 16 hektár spárgát termesztettünk. Az idén igen jó volt a hozam, s mintegy félmillió forint többlet árbevételhez jutottunk. Zöldbabot 210 hektáron vetettünk. Sajnos, sok a gomba- és a vírusfertőzés, emiatt emelkedett a növényvédelmi költség, öntözzük az állományt, jó a kötés. Ebben a hónapban megkezdődik a betakarítás, 8 RZB-gétény, hogy egyre magasabb. Az öntözésfejlesztés által indukált termelési gazdálkodási szerkezetváltozás a ráfordításoldalon sem csak az öntözéssel kapcsolatos közvetlen ráfordítással van ösz- szefüggésben, hanem ennél jóval többet jelent; a többlettermék betakarítása, a többletszárítási igény, a tároló-feldolgozó kapacitásbővítés, és így tovább. Az előbb elmondottakat figyelembe véve az öntözés- fejlesztés hatásának számszerűsítésénél, amikor a fejlesztés által érintett terület mérete, aránya az adott egységen belül jelentős, vagy a transzformáló ágazatok súlya nagy, a megvalósítás utáni állapotra logikai úton igen kis valószínűséggel állapítható meg az az optimális termelési szerkezet, amely a rendszer maximális jövedelmét, és a beruházás legkedvezőbb megtérülését eredményezi. A vázolt problémák megoldására alakított ki az ÖKI egy gyakorlatilag termelésszerkezeti optimalizálást végző modellt, ami lényegében az alaptevékenységre, tehát a növénytermesztés, állattenyésztés, mellék- és feldolgozó tevékenységre terjed ki. Sajátos jellemzője a kialakított módszernek a több lépcsős alkalmazás, amely egzakt módon biztosítja, hogy az öntözés fejlesztésének — és csak annak — a hatása, eredménye kerüljön kimutatásra. Megjegyezzük, hogy a módszer nemcsak az öntözésre, hanem egyéb meliorációs beavatkozásra is alkalmazható Miután Békés megyében jelentős melioráció folyt és folyik, valamint különösen fontos kérdés a megváltozott feltételeket biztosító meliorált területek legjobb hasznosítása, hatékony segítséget nyújthat a más helyeken már sikerrel alkalmazott megoldás. Dr. Keresztury János ökonómiai osztályvezető, ÖKI, Szarvas Kondoroson pünk dolgozik majd a földeken. A Békéscsabai Konzervgyárnak 25 hektár paradicsomot termesztünk. Jelenleg 8-10 napos késésben van a növény fejlődése, de bízunk abban, hogy jó közepes termést tudunk betakarítani. A tsz-elnöktöl azt is megtudtuk, hogy vöröshagymát 10 hektáron termesztenek azért, hogy a tél folyamán, a feldolgozáskor munkalehetőséget biztosítsanak a lányoknak, asszonyoknak. Petrezselyem 26 hektáron, sárgarépa 20 hektáron, míg vöröshagyma szintén 20 hektáron díszük a kondorosi határban. Ezeket a zöldségféléket magtermesztés céljából termesztik a közös gazdaságban. Az idén cél- termesztés formájában egy külföldi partner számára megpróbálkoztak a hibrid uborkamag előállításával. Jelenleg 4 hektáron termesztik az uborkát. Üjság még Kondorosán, hogy a kertészetben a szakmai munka színvonalának javítása érdekében két mérnököt és egy technikust állítanak munkába a nyár folyamán. Ezen a héten megkezdődik a 330 hektár lencse betakarítása is, párhuzamosan a búza aratásával. (verasztó) Békés házasság Avagy: amikor a kis hal meg(v)eszi a nagy halat Beszélgetés Tamási Gézával, a Békés Megyei Építőipari Szövetkezet elnökével A Békési Építőipari Szövetkezet ez év május 26-tól — január 1-ig visszamenő- leges hatállyal — átvette az utóbbi években veszteségessé vált Dél-magyarországi Építőipari Vállalat (Délép) békéscsabai székhelyű leányvállalatát. Magyarországon szinte egyedülálló a példa; hogy egy kisebb gazdasági egység egy méreteiben is jóval nagyobb átvétele mellett döntött, s ráadásul egy szövetkezet vett át egy állami vállalatot. A változásokról, a tervekről, a közeljövő feladatairól és az eddigi tapasztalatokról Tamási Gézát (57 éves), az immáron megváltozott nevű békési -cég, a Békés Megyei Építőipari Szövetkezet elnökét kérdeztük. — Ne haragudjon a megjegyzésért, de ez a békési irodaházuk igen megviselt állapotban van. Ügy látom, az ön irodája is beázik ... — Itt még nem veszélyes a dolog, de a titkárság helyiségének mennyezetén már jóval kiterjedtebb barna folt jelzi a beázást. Régi, hu- szonegynéhány éves épület már ez . . . — Miért nem költöznek át Békéscsabára, a volt Délép leányvállalat modern, Kétegyházi úti irodaházába? — Igaz, hogy a nem fizikai állományunk létszáma 45-ről 170-re duzzadt, de úgy döntöttünk, hogy a saékhely mégiscsak Békésen marad. Ezt az épületet fogjuk bővíteni, s a csabai irodaházra pedig jópénzért keresünk vevőt. — Hogy szánták rá magukat arra a döntésre, hogy egy 70 millió forintos termelési értéket alig meghaladó szövetkezet „nyakába vegyen" egy 400 milliós értéket produkáló, ráadásul veszteséges vállalatot? — A szövetkezet évi 60- 70 milliós termelési értékét tekintve a kis munkákhoz nagyok voltunk, a nagy feladatok vállalásához viszont kicsik. Így a viszonylag nagy munkák esetében szövetkezetünk nem rúghatott labdába. Két lehetőség közül kellett választanunk: vagy csak a lakásépítésekre specializálódunk, és visszafejlesztjük kapacitásunkat, vagy pedig hozzákezdünk a fejlesztéshez. Ez utóbbi lehetőségre a mi évi 3 millió nyereségünkből visszamaradó pénz nem sok esélyt adott, s így kapóra jött az a hír, miszerint a Délép leányvállalatára vevőt keresnek. — Simán ment az átvétel? — ötletünket a megyei tanács és az Ipari Szövetkezetek Megyei Szövetsége is támogatta. A tárgyalások minden érintett részéről korrekt módon zajlottak le. A minisztériumi állásfoglalásra igaz, két hónapot kellett várni, ezért kissé elhúzódott a szerződés aláírása. Az ügy tehát végül is nem ütközött akadályba, bár jó néhány dolgot, például a vagyonjogi kérdéseket tisztázni kellett. — Miután az engedélyekre, a szerződésekre ráütötték az utolsó pecséteket is, mit vett át a szövetkezet? — Átvettük a 98 milliós forgóalapot, melyet ezentúl is állami vagyonként kell nyilvántartani, magyarán, ez egy külön rubrikát jelent a papírokon. Megkaptuk a teljes állóeszköz-állományt, az ingatlanokat és a gépeket. Ez utóbbiakért 40 millió forintot fizettünk. — Gondolom, ezt a pénzt nem a saját kasszájából 'fizette ki a szövetkezet. •— így igaz. A 40 milliót az Okisztól kaptuk támogatásként, a megyei tanács 15 millió forint fejlesztési támogatással segített, amiből már most megkaptunk 8 milliót, hetet pedig a jövő év elején utalnak át. Ezek mellett a Kiszövtől 20 millió forintos hitelt vettünk fel, melyet a forgóalap feltöltésére fordítunk. — A Délép leányvállalatának kimutatott vesztesége 20,5 millió forint. Ezt is örökölték? — A veszteséget és az adótartozást a szerződés alapján a Délép anyavállalatnak kell rendeznie. — Mit szólt a szövetkezet tagsága a „házassághoz”? — A fogadtatás vegyes volt. A fizikai dolgozók egy része fölvetette, hogy ha a cég ezután megyeszerte vállal majd munkát, akkor lehet, hogy egyik hónapban Szeghalmon, a következő hónapban pedig már Mező- kovácsházán kell dolgozniuk. Felmerültek olyan aggályok is, miszerint nem fogunk tudni megbirkózni a feladattal. Tény viszont, hogy a tagság végül is egyértelműen megszavazta a leányvállalat átvételét. Tudni kell viszont azt is, hogy az előnyök csak néhány év múlva fognak jelentkezni, egyik napról a másikra nem történhet csoda. — Ügy tudom, hogy a volt délépes dolgozók fizetése magasabb, mint a békésieké. Történik-e változás ez ügyben? — A. Délépnél 64 ezer, nálunk 57 ezer forint az éves keresetszínvonal. Ez a különbség még az idén kiegyenlítődik. de nem úgy, hogy a volt délépeseké fog csökkenni. Sőt, az ő fizetésük is emelkedik majd. Most van bent ez irányú kérelmünk az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal illetékeseinél. — A szövetkezet fő profilja ma is a lakásépítés ... — Sajnos, a leányvállalat esetében is ugyanez a helyzet. Ugyanis x csak ebből megélni manapság nem lehet, hiszen ez maximált áras munka. Szerkezetváltásnak nézünk tehát elébe. Mindenképpen növelnünk kell a nem lakásépítési beruházások arányát. — A Délép által annak idején épített lakások szavatossági munkáit, a javításokat is átvállalták? — Az 1984. január elseje után átadott lakások esetében igen. Az ez előtt elkészülteket a Délép köteles rendbe hozni. — Mire számít, hogy zárja a szövetkezet ezt az esztendőt? — Ha nulla körüli eredménnyel végzünk, annak örülni fogunk. Egyébként 380—400 milliós termelési értéket várok erre az évre. — ön, mint a szövetkezet elnöke, anyagilag jobban járt-e? — Alapbérem 12 ezerről tizenhatezer-ötszáz forintra nőtt, viszont prémiumom a várható eredmények miatt egy ideig nem lesz. így a fizetésemelés éves jövedelem tekintetében nem jelent többet. Hornok Ernő Újságárusítás a Gyulai Várfürdöben A Békéscsabai Állami Gazdaság továbbfejleszti vendéglátó- hálózatát. Gyulán, az Aranykereszt mellett jelenleg — saját kivitelezésben — 16 szállodai szobát épít, valamint légkondicionált éttermet, s egy kétsávos automata tekepályát is. A 16 millió forintos beruházás átadásának határideje: 1987. december 31. Fotó: Béla Ottó | Hétköznap délelőtt van, a nap sugarai szinte elviselhetetlenné teszik a forrósá- got. Aki csak teheti, a vízpartok közelébe és a strandokra húzódik. A Gyulai Várfürdőben is több ezren keresnek felüdülést a habokban. A zöld pázsiton napoznak az emberek, néhá- nyan kártyáznak, s többen újságot olvasnak. A strand egyik központi helyén rakta ki az újságokat, folyóiratokat, hetilapokat az őszülő hajú, lassan a 70. éve felé közeledő Kéri János. Hetedik esztendeje a gyulai strandon tölti a nyarat. — Május 1-től szeptember végéig árusítom a folyóiratokat, hetilapokat és újságokat. Délelőtt 8-tól délután 2-ig vagyok kint. A napilapok, a Népsport, a Népszabadság és a Népújság általában már délelőtt 9-10 árára elkelnek. — Milyen hetilapokat, folyóiratokat kínál a vásárlóknak? — Nők Dapjából általában 60-at, nyolcvanat kapok, és a hét végére valamennyit eladom. Ország-Világból húszat, Képes Újságból 30-40- et kapok, de például Élet és Tudományból csak kettőt. A Magyarország és a Szabad Föld is gyorsan elfogy nálam. Van Nyári Gyulai Híradóm is. Közben egy külföldi lép az árusítóstandhoz és németül érdeklődik, milyen külföldi lapot kaphat. A rövid nadrágos férfi végül egy Budapester Rundschauval a kezében távozik. — Milyen külföldi lapokat kínál az idelátogató turistáknak? — Sokféle idegen nyelvű lapunk van. Német, angol, francia, orosz, lengyel, román és csehszlovák nyelvű kiadványokat tudok ajánlani a kedves vendégeknek. Jó néhány külföldi már évek óta visszatérő vendégem, s mindig jóleső érzés, hogy eleget tudok "tenni az igényeknek. — Ilyenkor nyáron nagy a zsúfoltság jó idő esetén a Várfürdőben. Mekkora forgalmat bonyolit le havonta? — Elég jó a forgalmunk, havi átlagban összejön a 100 ezer forint. A munkában segít néhány alkalommal a két unokám is. Jó dolog, hogy fiatalon megismerik a kereskedést, a pénzkezelést. A rövid szusszanásnyi szünetben az egyik unokához, a 15 esztendős Stefanik Tiborhoz fordulok, arra kérem, röviden mutatkozzon be. — Ha kedvem van, kijövök és segítek a nagypapának. Az Erkel Gimnáziumban most voltam elsős. Időnként strandolok is, és gyakran járunk a barátokkal kirándulni. legszívesebben az Autó-Motort, a Képes Sportot és a Labdarúgást olvasom. Kéri János még azt is elmondotta, hogy délután az elszámolással telik az idő. Szabad idejében otthon pihen. A másik unoka, a hatodikos Kéri Attila önálló kis standot nyitott, ahol ifjúsági kiadványokat árusít. V. L.
