Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÚLIUS 15., SZERDA Ülést tartott a Békéscsabai Városi Pártbizottság Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Hazánkba érkezett a csehszlovák külügyminiszter Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meg­hívására kedden hivatalos, baráti látogatásra hazánkba ér­kezett. A csehszlovák diplomácia vezetőjét vendéglátója, Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, ha­zánk prágai nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) Fejlesztik a bioipart A Békéscsabai Városi Pártbizottság Tóth Jolán tit­kár elnökletével július 14-én, tegnap ülést tartott, ame­lyen részt vett és felszólalt Mohai László, az MSZMP Központi Bizottsága gazda­ságpolitikai osztályának he­lyettes vezetője, továbbá Fo- dorné Birgés Katalin, a KB tagja, az SZMT vezető tit­kára. A testület meghallgatta Kutas Gyula első titkár tá­Az egészségügyi szakem­berképzésről és -továbbkép­zésről tanácskozott kedden az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége a szervezet szék­házában. Hutás Imre egész­ségügyi minisztériumi ál­lamtitkár az előterjesztéshez fűzött kiegészítőjében tájé­koztatta a résztvevőket: el­készültek az orvos-, fogor­vos- és gyógyszerészképzés jékoztatóját az MSZMP Köz­ponti Bizottságának július 2-i üléséről. Az előterjesz­tést a pártbizottság egyhan­gúlag elfogadta. Ezután a testület jóváhagyta azt az írásos beszámolót, amely a fegyelmi bizottság megvá­lasztása óta folytatott mun­káját összegezte. Végül a tes­tület tudomásul vette a vég­rehajtó bizottság beszámoló­ját a két pártbizottsági ülés közötti munkájáról. tantervi irányelveinek ter­vezetei. Ezeket megvitatják mind az oktatókkal, mind a hallgatókkal. Az orvoskép­zés időtartama — hat év — nem változik. A diploma megszerzése után a képzés nem fejeződik be. Az Or­vostovábbképző Egyetem gondoskodik arról, hogy az orvosok ötévenként szerve­zett továbbképzésen vegye­nek részt. Kedden az Ipari Minisz­tériumban a bioipar fejlesz­tési lehetőségeiről tartottak sajtótájékoztatót. Egyebek között elmondták, hogy a minisztérium ágazati prog­ramot dolgozott ki és indí­tott el, ennek legfontosabb célja olyan gépek, berende­zések, technológiák és ipari anyagok kifejlesztése, ame­lyek hozzájárulnak a mező- gazdasági és élelmiszer- ipari termékek biológiai és genetikai adottságainak jobb kihasználásához, és a ráfor­dítások csökkentését ered­ményezik. Szentgyörgyi Zsuzsa, az Ipari Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese és Sza­bó György, a Bioinnocord Vállalat igazgatója elmond­ta, hogy a program kiterjed a mezőgazdasági és élelmi­szeripari gépek, az állatgyó­gyászati termékek és a nö­vényvédő szerek fejlesztésé­re, valamint a biotechnoló­giai kutatási eredmények, elsősorban új eljárások meg­honosítására. A mezőgazdasági gépek közül elsősorban a talajmű­velés, a talajerő-visszapótlás, az agrokemizálás, a szántó­földi és kertészeti növény­termesztés, az állattartás, valamint az anyagmozgatás gépeit, eszközeit fejlesztik. Rövidesen megjelennek a piacon az új energiatakaré­kos VARITRAK^ erőgépek, amelyekhez tízféle munka­gép kapcsolható, továbbá a rendkívül takarékosan üze­melő növényvédő gépek, a mikrohullámú szemester- mén.v-szárító technológiák. Egészségügyi szakemberképzés Egy délelőtt a csabai István malomban Már csak néhány lépés az új kenyér Egyszerű a dolog — hittem eddig —, a malom egy szimpla feldolgozóüzem: valahol beöntik a búzát, a gé­pek megőrlik a szemefe az egészet átszitálják és kijön a zsákolt liszt. Rövidnek tűnő, ám valójában többórás üzemjárás után, most már tudom, alaposan tévedtem. A malom, legalábbis a békéscsabai István malom, és a hozzá hasonló patinás nagyok, ugyanis igen bonyolult, precízen szervezett „lisztgyárak”, ahol rengeteg műve­leten megy keresztül a termény — a molnárok pedig, akiket megismerhettem, szakmájukért lelkesedő, nagy­szerű emberek. S mindezek mellett és mindezek! fölött a malom külön világ a maga szigorú törvényeivel. Semmihez sem hasonlít­ható, talán mert nem keve­sebbért, de leendő minden­napi kenyerünkért duruzsol­nak, surrognak, csattognak itt ütemesen a gépek, nyelik a port, koptatják a falépcső­ket a molnárok. Mielőtt Kovács György főmolnárhelyettessel elin­dulnánk a gabonasilókhoz, lapozzunk vissza a történe­lemkönyvben, és hallgassuk meg a deresedő, tapasztalt szakembert, az üzemvezetőt — megérdemli ez a nagy múltú, jó hírű üzem, az or­szág második malma, hogy röviden summázzunk múl­tat és jelent. Miután „Békéscsaba bölcs Tanácsa” 1850-ben úgy dön­tött, hogy egy szitáló szer­kezettel is ellátott gőzmalom szükségeltetik, az építésre egy hamburgi születésű gé­pész, Pain Antal ajánlatát fogadták el, s így épült fel 1853-ban, négy kőre a békés­csabai gőzmalom. Többször cserélt gazdát és nevet, bő­vítették, korszerűsítették. 1915-ben tűzvész pusztította — gyorsan újraépítették. A felszabadulás után jelentős rekonstrukciót hajtottak itt végre, szerencsés módon öt­vözve a régit az újjal, meg­őrizve, amit lehet. Jószeri­vel e falak között élte le eddigi munkás életéveit Gyurkovics János, aki a Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat békéscsabai körzeti üzemvezetője, mely üzem­hez tartozik többek között az István malom. — Az idei szezonban 6 ezer tonna búzát fogad az István malom — említi a jellemző adatot, majd a bú­záról kezdünk beszélgetni. Arról, melyik a jó búza. A szakember szerint az, ame­lyik a maximális fehér árut adja, 80 fölötti hektolitersú­lyú, magas a nedves sikér­tartalma, mert ha jó a sikér, akkor magas a cipó. Valaha fontos mérőszám volt a bú­za ára. Ma, az érdekelteken kívül kevesen tudják, ' a szabványár mázsánként 360 forint. Fokozott kíváncsisággal indulunk „malomnézőbe” Kovács György főmolnár­helyettessel. Az öreg épület tövében, széles rácsokra zú­dul egy teherautó pótkocsi­járól a rengeteg búza, szin­te percek alatt eltűnik az egész, mintha a föld nyelte volna el. Van is valami a dologban, a gabona ugyanis a pinceszinten levő silócel­lákba kerül, ahol minőség szerint fogadják, az őrlés- I nek megfelelően keverik, j Egyelőre még a tavalyi tér- j més ad munkát a gépeknek, I de a napokban várják az I (Folytatás a 3. oldalon) Új, kifejezetten mezőgazdasági célokra alkalmas sárkány- repülő sorozatgyártását kezdték meg Hódmezővásárhelyen. A magyar—francia — a Hódgép és a Distri cégek — gyár­tási együttműködésével készülő gép sárkiánya hazai gyárt­mányú, motorja Volkswagen, szóróberendezése pedig fran­cia. Az Epsilon típusjelet viselő sárkányrepülőgépből ötöt már elszállítottak a megrendelőnek, és ez évre további hu­szonöt szállításában állapodtak meg (MTI-fotó: Stekovics János — KS) II lakosság jövedelme gyorsabban nőtt, mint a népgazdaságé KSH-elemzés a gazdasági folyamatokról A Központi Statisztikai Hivatalban a rendszeres sta­tisztikai adatszolgáltatás alapján elemezték az elmúlt két év főbb gazdasági folya­matait. Az 1985—86-os évekre a gazdasági szakemberek azt várták, hogy gazdaságunk­ban megindulnak és kezde­nek megerősödni azok a fo­lyamatok, amelyek lehetővé teszik a gazdaság lassú élén­kítését, anélkül, hogy ez új­ra a külső egyensúly visz- szaesésével járna együtt. Ezeket a feltételezéseket azonban sem az 1985., sem pedig az 1986. évi eredmé­nyek nem igazolták. A ter­melés fokozatos dinamizálá­sára irányuló kísérlet tnem járt sikerrel; 1985-ben visz- szaesett, 1986-ban pedig csak alig több mint 1 szá­zalékkal emelkedett a brut­tó hazai termék. A terme­lés stagnálása-csökkenése következtében nem jöttek létre azok a belső többlet- források, amelyek fedezetet biztosítottak volna a belföl­di felhasználás növelésére. 1985-ben a belföldi célokra, fogyasztásra és felhalmozás­ra felhasznált terméktömeg lényegében az előző évivel volt azonos, azonban még ez a stagnáló színvonal is csak a külső egyensúly rovására maradhatott fenn. 1986-ban még nagyobb méretű túlfel- használás alakult ki. A kül­kereskedelmi mérleg újra passzívvá vált. Cserearányaink az elmúlt két év során tovább romlot­tak. Különösen súlyos vesz­teséget szenvedtünk el 1986- ban, amikor a nem rubelel­számolású cserearányunk 7 százalékkal lett rosszabb. A cserearány-veszteséget is számítva a bruttó hazai ter­mék 1985-ben és 1986-ban együttesen 1,4 százalékkal csökkent. így sem a fo­gyasztás, sem a felhalmo­zás bővítésére nem állt ren­delkezésre belföldi forrás. Mindezek ellenére a fo­gyasztás e két év alatt 4,4 százalékkal nőtt. A termelés és az export struktúrájának gyengeségeit mutatja cserearányaink még ma is folyamatos és jelen­tős mértékű romlása akkor, amikor az európai országok többségében már a csere­arányok dinamikus javulása a jellemző. Nem rubelelszá­molású kivitelünkben főként az igen kedvezőtlen áron ér­tékesíthető élelmiszeripari termékek, illetve az anya­gok és félkész termékek a meghatározók. E két ter­mékcsoport adja a kivitel­nek közel kétharmad részét. 1986-ban hosszú idő óta először nemcsak arányában, hanem abszolút összegében is csökkent a központosított jövedelem, miközben a költ­ségvetés kiadásai emelked­tek. Ehhez hozzájárult, hogy tavaly a költségvetésbe be­folyt adók csak szerény mér­tékben, 4 százalékkal nőt­tek, a támogatások viszont közel 17 százalékkal emel­kedtek az azt megelőző esz­tendőhöz képest. A gazda­ságtalan termelés fenntar­tásának és az exportárvesz­teség fedezésének terhei jó­részt a költségvetésre há­rultak. E folyamatok hatá­sára a költségvetés hiánya olyan mértéket ért el, ami már komolyan veszélyezteti a belső egyensúly megőrzé­sének a lehetőségét is. A lakosság jövedelmei gyorsabban nőttek, mint a népgazdaság jövedelme. A bruttó munkajövedelmek mindkét évben 9 százalék­kal emelkedtek. Így a ter­vezettnél jóval nagyobb mértékben nőtt a lakosság részesedése a létrehozott jö­vedelemből. A rendelkezés­re álló forrásokat messze meghaladó jövedelemnöve­kedés ellenére a lakosság életszínvonal-közérzete nem javult. Az egyes rétegek és csoportok jövedelmi helyze­tében jelentős különbségek jöttek létre és emiatt a ko­rábban is meglévő feszültsé­gek tovább nőttek. \

Next

/
Thumbnails
Contents