Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÚLIUS 15., SZERDA Ülést tartott a Békéscsabai Városi Pártbizottság Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Hazánkba érkezett a csehszlovák külügyminiszter Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett. A csehszlovák diplomácia vezetőjét vendéglátója, Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) Fejlesztik a bioipart A Békéscsabai Városi Pártbizottság Tóth Jolán titkár elnökletével július 14-én, tegnap ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Mohai László, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, továbbá Fo- dorné Birgés Katalin, a KB tagja, az SZMT vezető titkára. A testület meghallgatta Kutas Gyula első titkár táAz egészségügyi szakemberképzésről és -továbbképzésről tanácskozott kedden az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége a szervezet székházában. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár az előterjesztéshez fűzött kiegészítőjében tájékoztatta a résztvevőket: elkészültek az orvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzés jékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának július 2-i üléséről. Az előterjesztést a pártbizottság egyhangúlag elfogadta. Ezután a testület jóváhagyta azt az írásos beszámolót, amely a fegyelmi bizottság megválasztása óta folytatott munkáját összegezte. Végül a testület tudomásul vette a végrehajtó bizottság beszámolóját a két pártbizottsági ülés közötti munkájáról. tantervi irányelveinek tervezetei. Ezeket megvitatják mind az oktatókkal, mind a hallgatókkal. Az orvosképzés időtartama — hat év — nem változik. A diploma megszerzése után a képzés nem fejeződik be. Az Orvostovábbképző Egyetem gondoskodik arról, hogy az orvosok ötévenként szervezett továbbképzésen vegyenek részt. Kedden az Ipari Minisztériumban a bioipar fejlesztési lehetőségeiről tartottak sajtótájékoztatót. Egyebek között elmondták, hogy a minisztérium ágazati programot dolgozott ki és indított el, ennek legfontosabb célja olyan gépek, berendezések, technológiák és ipari anyagok kifejlesztése, amelyek hozzájárulnak a mező- gazdasági és élelmiszer- ipari termékek biológiai és genetikai adottságainak jobb kihasználásához, és a ráfordítások csökkentését eredményezik. Szentgyörgyi Zsuzsa, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-helyettese és Szabó György, a Bioinnocord Vállalat igazgatója elmondta, hogy a program kiterjed a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, az állatgyógyászati termékek és a növényvédő szerek fejlesztésére, valamint a biotechnológiai kutatási eredmények, elsősorban új eljárások meghonosítására. A mezőgazdasági gépek közül elsősorban a talajművelés, a talajerő-visszapótlás, az agrokemizálás, a szántóföldi és kertészeti növénytermesztés, az állattartás, valamint az anyagmozgatás gépeit, eszközeit fejlesztik. Rövidesen megjelennek a piacon az új energiatakarékos VARITRAK^ erőgépek, amelyekhez tízféle munkagép kapcsolható, továbbá a rendkívül takarékosan üzemelő növényvédő gépek, a mikrohullámú szemester- mén.v-szárító technológiák. Egészségügyi szakemberképzés Egy délelőtt a csabai István malomban Már csak néhány lépés az új kenyér Egyszerű a dolog — hittem eddig —, a malom egy szimpla feldolgozóüzem: valahol beöntik a búzát, a gépek megőrlik a szemefe az egészet átszitálják és kijön a zsákolt liszt. Rövidnek tűnő, ám valójában többórás üzemjárás után, most már tudom, alaposan tévedtem. A malom, legalábbis a békéscsabai István malom, és a hozzá hasonló patinás nagyok, ugyanis igen bonyolult, precízen szervezett „lisztgyárak”, ahol rengeteg műveleten megy keresztül a termény — a molnárok pedig, akiket megismerhettem, szakmájukért lelkesedő, nagyszerű emberek. S mindezek mellett és mindezek! fölött a malom külön világ a maga szigorú törvényeivel. Semmihez sem hasonlítható, talán mert nem kevesebbért, de leendő mindennapi kenyerünkért duruzsolnak, surrognak, csattognak itt ütemesen a gépek, nyelik a port, koptatják a falépcsőket a molnárok. Mielőtt Kovács György főmolnárhelyettessel elindulnánk a gabonasilókhoz, lapozzunk vissza a történelemkönyvben, és hallgassuk meg a deresedő, tapasztalt szakembert, az üzemvezetőt — megérdemli ez a nagy múltú, jó hírű üzem, az ország második malma, hogy röviden summázzunk múltat és jelent. Miután „Békéscsaba bölcs Tanácsa” 1850-ben úgy döntött, hogy egy szitáló szerkezettel is ellátott gőzmalom szükségeltetik, az építésre egy hamburgi születésű gépész, Pain Antal ajánlatát fogadták el, s így épült fel 1853-ban, négy kőre a békéscsabai gőzmalom. Többször cserélt gazdát és nevet, bővítették, korszerűsítették. 1915-ben tűzvész pusztította — gyorsan újraépítették. A felszabadulás után jelentős rekonstrukciót hajtottak itt végre, szerencsés módon ötvözve a régit az újjal, megőrizve, amit lehet. Jószerivel e falak között élte le eddigi munkás életéveit Gyurkovics János, aki a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat békéscsabai körzeti üzemvezetője, mely üzemhez tartozik többek között az István malom. — Az idei szezonban 6 ezer tonna búzát fogad az István malom — említi a jellemző adatot, majd a búzáról kezdünk beszélgetni. Arról, melyik a jó búza. A szakember szerint az, amelyik a maximális fehér árut adja, 80 fölötti hektolitersúlyú, magas a nedves sikértartalma, mert ha jó a sikér, akkor magas a cipó. Valaha fontos mérőszám volt a búza ára. Ma, az érdekelteken kívül kevesen tudják, ' a szabványár mázsánként 360 forint. Fokozott kíváncsisággal indulunk „malomnézőbe” Kovács György főmolnárhelyettessel. Az öreg épület tövében, széles rácsokra zúdul egy teherautó pótkocsijáról a rengeteg búza, szinte percek alatt eltűnik az egész, mintha a föld nyelte volna el. Van is valami a dologban, a gabona ugyanis a pinceszinten levő silócellákba kerül, ahol minőség szerint fogadják, az őrlés- I nek megfelelően keverik, j Egyelőre még a tavalyi tér- j més ad munkát a gépeknek, I de a napokban várják az I (Folytatás a 3. oldalon) Új, kifejezetten mezőgazdasági célokra alkalmas sárkány- repülő sorozatgyártását kezdték meg Hódmezővásárhelyen. A magyar—francia — a Hódgép és a Distri cégek — gyártási együttműködésével készülő gép sárkiánya hazai gyártmányú, motorja Volkswagen, szóróberendezése pedig francia. Az Epsilon típusjelet viselő sárkányrepülőgépből ötöt már elszállítottak a megrendelőnek, és ez évre további huszonöt szállításában állapodtak meg (MTI-fotó: Stekovics János — KS) II lakosság jövedelme gyorsabban nőtt, mint a népgazdaságé KSH-elemzés a gazdasági folyamatokról A Központi Statisztikai Hivatalban a rendszeres statisztikai adatszolgáltatás alapján elemezték az elmúlt két év főbb gazdasági folyamatait. Az 1985—86-os évekre a gazdasági szakemberek azt várták, hogy gazdaságunkban megindulnak és kezdenek megerősödni azok a folyamatok, amelyek lehetővé teszik a gazdaság lassú élénkítését, anélkül, hogy ez újra a külső egyensúly visz- szaesésével járna együtt. Ezeket a feltételezéseket azonban sem az 1985., sem pedig az 1986. évi eredmények nem igazolták. A termelés fokozatos dinamizálására irányuló kísérlet tnem járt sikerrel; 1985-ben visz- szaesett, 1986-ban pedig csak alig több mint 1 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék. A termelés stagnálása-csökkenése következtében nem jöttek létre azok a belső többlet- források, amelyek fedezetet biztosítottak volna a belföldi felhasználás növelésére. 1985-ben a belföldi célokra, fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált terméktömeg lényegében az előző évivel volt azonos, azonban még ez a stagnáló színvonal is csak a külső egyensúly rovására maradhatott fenn. 1986-ban még nagyobb méretű túlfel- használás alakult ki. A külkereskedelmi mérleg újra passzívvá vált. Cserearányaink az elmúlt két év során tovább romlottak. Különösen súlyos veszteséget szenvedtünk el 1986- ban, amikor a nem rubelelszámolású cserearányunk 7 százalékkal lett rosszabb. A cserearány-veszteséget is számítva a bruttó hazai termék 1985-ben és 1986-ban együttesen 1,4 százalékkal csökkent. így sem a fogyasztás, sem a felhalmozás bővítésére nem állt rendelkezésre belföldi forrás. Mindezek ellenére a fogyasztás e két év alatt 4,4 százalékkal nőtt. A termelés és az export struktúrájának gyengeségeit mutatja cserearányaink még ma is folyamatos és jelentős mértékű romlása akkor, amikor az európai országok többségében már a cserearányok dinamikus javulása a jellemző. Nem rubelelszámolású kivitelünkben főként az igen kedvezőtlen áron értékesíthető élelmiszeripari termékek, illetve az anyagok és félkész termékek a meghatározók. E két termékcsoport adja a kivitelnek közel kétharmad részét. 1986-ban hosszú idő óta először nemcsak arányában, hanem abszolút összegében is csökkent a központosított jövedelem, miközben a költségvetés kiadásai emelkedtek. Ehhez hozzájárult, hogy tavaly a költségvetésbe befolyt adók csak szerény mértékben, 4 százalékkal nőttek, a támogatások viszont közel 17 százalékkal emelkedtek az azt megelőző esztendőhöz képest. A gazdaságtalan termelés fenntartásának és az exportárveszteség fedezésének terhei jórészt a költségvetésre hárultak. E folyamatok hatására a költségvetés hiánya olyan mértéket ért el, ami már komolyan veszélyezteti a belső egyensúly megőrzésének a lehetőségét is. A lakosság jövedelmei gyorsabban nőttek, mint a népgazdaság jövedelme. A bruttó munkajövedelmek mindkét évben 9 százalékkal emelkedtek. Így a tervezettnél jóval nagyobb mértékben nőtt a lakosság részesedése a létrehozott jövedelemből. A rendelkezésre álló forrásokat messze meghaladó jövedelemnövekedés ellenére a lakosság életszínvonal-közérzete nem javult. Az egyes rétegek és csoportok jövedelmi helyzetében jelentős különbségek jöttek létre és emiatt a korábban is meglévő feszültségek tovább nőttek. \
