Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-14 / 164. szám

1987. július 14., kedd o Hol szorít a cipő? „Mindenképpen lépnünk kell...” Beszélgetés az Énei új elnökével I Kutatók fóruma Az öntözés feladatai műszaki fejlesztésének Dr. Hanyecz Károly (40 éves), az Endrődi Cipészszövet­kezet (Énei) új, a múlt hónapban megválasztott elnöke a Gyomai Állami Általános Gimnázium reáltagozatát 1965- ben végezte el, majd a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikum gépgyártástechnológiai szakán 1968-ban szerzett szaktechnikusi oklevelet. Első munkahe­lye a Mezőgép Vállalat békéscsabai gyára volt, majd 1971- től a Békés Megyei Vegyesipari Vállalat gyomaendrődi gyáregységébe ment, ahol előbb technológusként, majd mű­vezetőként dolgozott. Két évvel később üzemmérnöki képe­sítést szerzett, és a gyáregység tervelőadójának, majd 1975- tol termelési és áruforgalmi csoportvezetőjének nevezték ki. Közben elvégezte a marxista—leninista egyetem hároméves általános tagozatát, és a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán '81-ben kapott oklevelet. A Budapesti Műszaki Egyetemen '84-ben gépipari gazdaság- mérnöki oklevelet szerzett, majd a Marx Károly Közgaz­daság-tudományi Egyetemen, megvédve doktori értekezé­sét, 1986 június 13-án áruismcret-szaktudoinányból közgaz­daság-tudományi doktorrá avatták. Tavaly a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat igaz­gatói munkakörére benyújtott pályázatát nem fogadták el, s szeptember 15-ével Szeghalomra, a Csepel Autógyár 4. számú gyárába került műszaki-gazdasági szaktanácsadónak. Ez év májusában megpályázta az Énei időközben megüre­sedett elnöki posztját, amit előbb a pályázatokat elbíráló bizottság, majd néhány hete a tagság is elfogadott. — A felesége milyen gyártmányú cipőt visel? kel rendeződjenek üzleti kapcsolataink. — Van elég sok Enci-ci- pője — ha erre gondol —, ám megvallom, sokszor pa­naszkodik a lábbelik minő­ségére. Kemény a bőr, s emiatt- a cipők gyakran fel­törik a sarkát... — önt, mint új elnököt, hol szorítja leginkább a ci­pő? Melyek a legsürgetőbb feladatai? — Legfontosabb, hogy fo­lyamatos munkát tudjunk adni az embereknek. Ehhez stabilizálni kell a megren­deléseket, s meg kell terem­teni a gyártási feltételeket és a munka szervezettsé­gén is javítani szükséges. Ezek mellett pedig — hogy a piacon maradhassunk — a minőség javítása alapvető feladat. Rugalmasabban kell alkalmazkodnunk a piaci és a fogyasztói igényekhez, s növelnünk kell gazdálko­dásunk hatékonyságát is. — Ügy hírlik, hogy a szovjet partner a közel­múltban visszamondta meg­rendeléseit. Miért? — Jelenleg 50 ezer pár cipő van raktáron, ugyanis a szovjet export minőségi kifogások miatt leállt. Az okok feltárására e hó köze­pén a Szovjetunióba uta­zom. Fontosnak tartom, hogy a szovjet partnereink­— Tavaly a termékek 35,3 százalékát belföldön, 64,4 százalékát szocialista piaco­kon és nem egészen 0,3 szá­zalékát a tőkés országokban értékesítette az Énéi. Az utóbbi években a tőkés ex­port jelentősen visszaesett. Ennek mi az oka? — Az utóbbi években megnőtt a piaci kínálat, s ezáltal nőttek a minőségi követelmények is. Ugyanak­kor csökkent a szövetkezet által felkínált termékek választéka. Emiatt több hazai gyártó is lekörözte az Éneit, mert gyorsabban rea­gáltak a piaci kihívásra. A termékeink ára viszonylag magas. A tőkés export ala­kulását pedig ezeken túl­menően az is befolyásolta, hogy a vevők csak import­alapanyagból készült cipő­ket fogadnak el, s ez a kö­zelmúltban végrehajtott fo­rintleértékelés óta tovább drágítja az endrődi cipőt. — Olvastam az 52 oldalas pályázatát, ön gépészmér­nök és emellett közgazdász­nak is vallja magát. Hon­nan a cipőipari szakértés lem? — Amikor a Népújságban először olvastam a pályázati kiírást, nem gondolkodtam sokáig. Nyolc hónap alatt Pályázati felhívás! A Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET az 1987. augusztus 20-án Békéscsabán a Tanácsköztársaság útján nyitásra kerülő új cukrászda fantázianevére A pályázatot a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat, Békéscsaba, Gutenberg u. 3. szám (titkárság) címére kell benyújtani, pontos név és lakcím megjelölésével 1987. július 20-ig. Bizottsági értékelés és eredményhirdetés 1987. július 21-én 11 órakor a Körös presszóban. Sikeres pályázat esetén a nyertes részére kéthetes, kétszemélyes, ingyenes üdülést biztosítunk (egy hét Szarvason, egy hét Gyulán). Szeghalmon, a Csepel Autó­gyár 4. sz. gyárában, megis­merve az ottani termelési viszonyokat, az idejétmúlt, direkt irányítás visszahúzó erejét, már nem volt ma­radásom. Mindenáron bi­zonyítani akartam, akarom, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között is lehet egy életképes, mozgékony gazdasági egységet verseny­ben tartani, fejleszteni. Budapesten felkerestem a Belkereskedelmi Miniszté­rium és a Konsumex Kül­kereskedelmi Vállalat illeté­kes vezetőit, s kikérdeztem őket a szövetkezet helyzeté­ről és a továbblépés lehető­ségeiről. Javaslataikat, vá­laszaikat, ötleteiket fel is használtam pályázatom ke­reskedelempolitikával fog­lalkozó részeinél. Ezen túl beszélgettem még a Váci utcai cipőszalonok vezetői­vel, eladóival, akik szintén nem rejtették véka alá. vé­leményüket. No és, nem utolsósorban az Énei dolgo­zóival beszélgetve is feltér­képeztem a szövetkezet helyzetét. — Többször elhangzott a kulcsszó: minőség. Mi a garancia arra, hogy előbb- utóbb javulni fog a cipők minősége? — Nézze, ha szerkezet- átalakításra van szükség ez ügyben, akkor átalakítjuk a termelés szerkezetét, ha pe­dig a technológián kell vál­toztatni, akkor azon változ­tatunk! Mindenképpen lép­nünk kell. .. — Mi befolyásolja az ön döntéseit? — A szövetkezet 800 dol­gozójának sorsa. Az ő jövő­jük függ a döntésektől, a megújulástól. Minden eset­ben ezt tartom és tartottam szem előtt. — Az Éneinek elég rosz- szul áll a szénája. Nem fél a feladattól? — A helyzet azért ko­rántsem annyira tragikus, sőt, az Enci-cipő valamikor jól csengő márkanév volt a piacon. S hogy ma is az le­gyen, kül- és belföldön egyaránt, ahhoz újra és új­ra bizonyítanunk kell. A feladattól pedig nem félek mindaddig, amíg a kollégá­im és a dolgozók bírják erő­vel, mert én tudom tartani a tempót. Mandátumom két évre szól. Ez idő alatt hatá­rozott jelei kell, hogy mu­tatkozzanak a fejlődésnek, s egyben számítok a dolgozók helytállására is. Hornok Ernő Elektronikus liftvezérlő A hagyományosnál bizton­ságosabb és energiatakaré­kosabb elektronikus liftve­zérlő berendezést fejlesztett ki a Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola, együttműködve, a Pécsi Villamosipari és Gépjavító Szövetkezettel. A berendezésből Pécsen kívül Budapesten, és más városokban, így Debrecen­ben, Győrben, Kecskeméten, Szegeden és Szolnokon is működik néhány. A hagyo­mányos relés vezérléssel szemben több előnye is van: energiatakarékos üzemmód­ja miatt üzemeltetése ol­csóbb, ritkábban hibásodik meg, kevesebb karbantar­tást igényel és negyven kü­lönféle hibát jelez. A Villgép Szövetkezet fel­készült az Unilift gyártásá­nak bővítésére: séllyei kis­üzemét erre a célra alakí­totta át. Az ÖKI műszaki osztálya fejlesztési feladatnak tekint mindent, ami a növényter­mesztési technológiák haté­konyságát növeli. Ezen a téren fontosnak tartjuk, hogy a technológiai elemek mér­hetők. értékelhetők legye­nek. Ma öntözési csapadék- intenzitás-mérő, talajtömö- rödés-mérő, szárnyvezeték- ellenőrző, motorvédő, talaj- vízszintmérő, vízmintavevő és szántóföldi adatgyűjtő­tároló készülékeink széle­sebb körű elterjesztését szorgalmazzuk. Meggyőződé­sünk szerint megtérülő és hatékonyságnövelő tényező az is, ha mérőeszközeinkkel néhány szubjektív megíté­lésre visszavezethető öntö­zési kárt akadályozunk meg. Ennek veszélye különösen annál a két öntözőgépcso­portnál nagy, amely napja­inkra egyre nagyobb teret hódit. Az egyik csoport formai­lag a házi kertek locsoló­megoldását idézi. A gépet hatalmas dobra csévélt fe­kete polietilén tömlőből és ennek végén elhelyezett nagy hatósugarú szórófejből alakították ki. Ilyen a TUR­BÓMAT; ROTOMAT már­kanevű magyar, és a SIG­MA PZT 75; a BAUER RAINSTAR és a WALD- HAUSER külföldi gyártmá­nyú csévélhető tömlős ön­töző szárnyvezeték. Az ezekre alapozott öntözési technológia rugalmas, ami azt jelenti, hogy a szaksze­rű üzemeltetés csak kevés­sé függ a növényzettől és a terep tulajdonságaitól. Itt az aktuális műszaki fejlesz­tési feladat az, hogy meg kell találni az olyan meg­oldást. melynél kisebb nyo­mási energiával nagyobb munkaszélesség, de kedve­zőbb cseppelosztás, és sze­les viszonyok közt is egyen­letesebb esőztetés valósul meg. Amíg a csévélhető tömlős szárnyvezetékek szántóföl­dön uralt területe 100 mé­terekben mérhető, a *másik öntözőgépcsoportnál ez 1000 métereket tesz ki. Formai­lag egymás melletti hídda­ruk mozgását idézik a nagy munkaszélességű, löbbtá- maszú, járva üzemelő (NTJ) öntöző-szárnyvezetékek. E szabatos elnevezés helyett a LINEAR, vagy RAINGER szavak terjednek, közvetle­nül átvéve azokat az angol, német vagy szerb-horvát nyelvterületről. Tavaly olyan gyártmányok nevét kel­lett megtanulni, mint a BAUER LINESTAR; REIN- KE; SEVER VALMONT: ZIMMATIC. Műszaki fej­lesztésről itt korai lenne beszélni, de ha majd ezt is megfogalmazzuk, biztosan szerepelni fog az anyagta­karékosság szó. A technológia, a hozzá­rendelt mérőrendszer és a technika fejlesztése megkö­veteli a szakemberek szem­léletének és tudásanyagának fejlesztését is. Ennek szük­ségességét indokolja, hogy a bemutatott 2 öntözőgép­csoport vízadagolási folya­mata 4 dimenziós matema­tikai. modellel írható le. és a 2 öntözőgépcsoport bár­melyik tagjára vezérlő mik­roszámítógépet szerelnek, vagy szerelhetnek fel. Mindkét csoport, bonyolul­tabb és drágább üzemelte­tést jelent, mint amit általá­ban gondolnak, vagy amit a hagyományos öntözésnél megszoktak az üzemek. A technológiai elemekre ható műszaki fejlesztés sem az egyik pillanatról a másikra látványos eredményt hozó beavatkozás. Az öntözéses gazdálkodásra való áttérés­re, vagy annak folytatására irányuló műszaki, technoló­giai döntések megalapozásá­hoz igyekszünk az üzemek partnerei lenni bemutató, oktató és szaktanácsolási te­vékenységünkkel. Ügy gondoljuk, a G 91 jelű országos kutatási al- programon belüli, MÉM-fi- nanszírozással létesülő be­mutató-minősítő objektum az ÖKI-ben éppen az öntö­zés műszaki-fejlesztési fel­adatkomplexumának meg­oldására irányuló műszaki fejlesztés, amit sorra kerü­lő rendezvényünk alkalmá­ból is az érdeklődők szíves figyelmébe - ajánlunk. Dr. Lelkes János műszaki o.v., ÖKI, Szarvas Föl<): Fazekas Ferenc hírek a vilógguzdusógból JAPÁN SZERKEZETVÁL­TÁS — Többmilliós mun­kaerőtömeget kell átcsopor­tosítani Japánban a követ­kező néhány évben a gaz­dasági szerkezetmódosítás során — írja a japán mun­kaügyi minisztérium jelen­tése. A cél, hogy a gazda­sági növekedést, amelynek fő húzóereje eddig az ex­portnövekedés volt, a jövő­ben jobban ösztökélje a belső fogyasztás, így mér­séklődjön a hatalmas keres­kedelmi többlet. Ennek meg­valósításához a tervek sze­rint 1993-ra a feldolgozó- iparban jelenleg dolgozók 11 százalékának, 2,2 millió fő­nek kell átkerülnie a szol­gáltatási szektorba. Japán­ban jelenleg rekordnagysá­gú a munkanélküliség, a legfrissebb, májusi adat sze­rint összesen 3,2 millióan vannak állás nélkül a fel­kelő nap országában. BRIT HITEL A SZOV­JETUNIÓNAK — A brit Midland bank 50 millió dol­láros hitelt nyújt a Szov­jetuniónak hatéves lejárat­ra. Az erről szóló megálla­podást a Midland bank és a szovjet Vnyestorgbank írta alá. Mint a brit pénzintézet képviselője elmondta, már korábban is kötöttek ha­sonló megállapodásokat a Szovjetunióval. A szovjet kereskedelmi szervezetek és brit vállalatok között egyéb­ként mintegy 500 millió font értékű közös beruházásokról folynak jelenleg tárgyalások, s a Midland bank több be­ruházás finanszírozásában érdekelt. OSZTRÁK DUNAI ERŐ­MŰVEK — Megkezdik a két új dunai vízierőmű tervezé­sét, és 1992-ben kezdődhet meg az építkezés — jelen­tette be Robert Graff oszt­rák gazdasági miniszter. A kormány döntése alapján a folyó Bécs és a csehszlovák határ közötti szakaszán. Wildungsauernél, illetve Wolfsthalnál épülnek az erő­művek. JUGOSZLÁVIA — FÉL­ÉVI JELENTÉS — A Ju­goszláviában kialakult vál­ságból csak akkor lehet ki­jutni, ha hatékonyabban mozgósítják az eddig még ki nem használt anyagi és emberi erőforrásokat. Ez vi­szont a gazdasági rendszer reformja nélkül nem érhető el — áll a jugoszláv kor­mány által a jugoszláv gaz­daság első félévi helyzetéről készített jelentésben, ame­lyet a parlament elé terjesz­tettek. A jelentés megálla­pítja: az első félévben nö­vekedett a termelés és a konvertibilis export, csök­kent a munkanélküliek szá­ma, lassult az egyéni, az ál­talános és a közös fogyasz­tás növekedési üteme, bár az még mindig nincs a kívá­natos keretek között. A VILÁG TÍZ LEGNA­GYOBB tengeri kikötője egyikének szerepét betölte­ni hivatott hatalmas rako­dóterminál építése folyik a fekete-tengeri román tenger­parton. A dél-constantai ki­kötőkomplexum 3,5-szer lesz nagyobb a meglévőnél, és 70 millió tonnára tervezett át­eresztőképességével a világ 10 legnagyobb kikötői közé fog tartozni. Nyolc nagy mólót építenek, ezek közül egv 2260 méteres nemrégi­ben elkészült. A kikötői rakpart hossza több mint 4 kilométer lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents