Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-02 / 154. szám

1987. július 2„ csütörtök

o

Borsódömping feszültségekkel

(Folytatás az 1. oldalról)

Békéscsabai Konzervgyár, Csizmár Sándor termeltetési osztályvezető:

— Nekünk a zöldborsó az egyik fő termékünk, összesen 11 mezőgazdasági nagyüzemmel 2221 hektárra kötöttünk szerződést, s erről a területről mintegy 12 ezer tonna várható. A kedvező időjárás jóvoltából kitűnő termés ígérkezik. Ugyanakkor szezon soha ilyen későn nem kezdődött, mint az idén, amikor is június 18-án érkezett az első szállítmány, de gyakorlatilag csak 22-től számíthatunk nagyüzemet.

Máskor ilyenkorra már a termés kétharmadát feldolgoztuk, most pontosan 28,9 százalékánál tartunk! Eleinte az időjárás miatt kevés zöldborsó érkezett — az első napon mindössze 66 tonna —, sokat kellett várni, hogy elérjük a napi 420 tonnás kapacitásunkat, azután pedig olyan tömegben érkezett a termés, hogy hétfőn például 450 tonnát fogadtunk. Ettől függetlenül nem merem mondani, hogy nem lesz, illetve nincs kizárás, mert ahol összeérett a két szakasz, például az orosházi Dózsa, a kamuti Béke, a csanádapácai Széchenyi, a Békéscsabai Lenin Tsz-ben, ott a tsz-nek is célszerűbb, ha a leöregedett borsót meghagyja takarmánynak, és a zsenge, feltehetően első osztályú terméssel folytatja a szállítást, tehát átlép egy érési szakaszt.

— Ez nagy mennyiséget jelent?

— Nem nagy területet érint, és szinte természetes velejárója ez ennek az ágazatnak. Tekintettel arra, hogy tartósnak ígérkezik a

kánikula, ez valószínűvé tesz további kizárásokat, mert összeérnek fajták, szakaszok.

— Milyen az eddigi ntinő- ség?

— Eddig, egészen pontosan szerdán reggel 6 óráig

3492 tonnát vettünk át, ennek 78 százaléka első, 22 százaléka másodosztályú. Szabványon kívüli nincs. Erre az átlagár kilogrammonként 12,07 forint, s ez igen előnyös ár.

— A szerződésben szereplő napi mennyiséget mindig minden gazdaságtól átvették?

—■ Igen, sőt, fölötte is.

— A hét végén az a hír kelt szárnyra, hogy két napra leállt a konzervgyár a zöldborsóval. Valóban?

— Nem, sőt, ellenkezőleg, szombat-vasárnap is három műszakban dolgozunk, holott erre szerződés szerint nem volna köteles a gyár.

— Milyen ütközési pontok adódnak a termelők és önök között?

— Az egyik az átvétel, vagyis, ha nem vesszük át azt a mennyiséget, amit be kíván hozni a tsz. De hát a kapacitás véges, mint ahogy egy kétdecis pohárba csak két deci tej fér. Természetes, hogy, minél többet szeretnének átadni, ám csak mások rovására tudnánk a napi mennyiségnél többet fogadni egy-egy partnertől. A másik lehetséges ütközési pont a minősítés, hogy például a dolgozóink miért éppen onnan veszik a mintát, ahonnan veszik. Egyébként ötször fokolnak, és ez ad egy átlagot, ami szerint fizetünk. Azt hadd mondjam még el, hogy a gazdaság képviselője is bármikor jelen lehet a minősítésnél, és ott ül a Te- szöv-megbízott is, aki a termelők érdekeit képviseli.

T. I.

Tanácsülés Nagybánhegyesen

Minimális elmaradással zárta a félévet a szénbányászat

A Nagybánhegyesi Községi Tanács júniusi ülésén megalkotta a köztisztaságról szóló 2/1987. számú rendeletét. Ennek hatálya kiterjed a község területén működő állami, szövetkezeti, társadalmi szervekre, valamint magánszemélyekre. A rendelet célja: a köztisztaság biztosításával összefüggő fogalmak és feladatok tisztázása, a közterületek tisztán tartásában és használatában az emberek magatartásának körvonalazása, az ingatlanok előtti, az úttestig terjedő terület gondozásának előírása. Előírják a közutak használóinak is, hogy közlekedésükkel ne okozzanak kárt az út tartozékaiban, a köztereken pedig a szobrokban.

A tanácsülés azt is tisztázta: az építkezések, bontási munkák során úgy szervezzék meg a munkát, hogy az a lehető legkisebb szennyeződést okozhassa, melyet annak kell megszüntetnie, aki előidézte. Részletesen

szól a rendelet a csapadékvíz elvezetését szolgáló árkok, csatornák fenntartásának fontosságáról, a közutak és a közkifolyók tisztán tartásáról. Külön részben szabályozzák Nagybánhegyesen az állattartás feltételeit, a lakóépületektől való távolságát, az istállótrágya kezelését, a csurgalékok elhelyezését, az épület tisztítását, takarítását.

E nagy fontosságú tanács- rendelet megtárgyalásával és jóváhagyásával egy időben a Mezőkovácsháza város- környéki bizottság munkájában szerzett tapasztalatokat is a tanácsülés elé tárták. Ez a munkabizottság a mezőkovácsházi járás megszűnése után a kisebb települések igazgatási társulása révén alakult. Feladata 13 településen összehangolni a munkaügyi, a kulturális és az egészségügyi térségi feladatok, gondok megoldását.

D. K.

A hazai szénbányászat dolgozói a mélyművelési bányákban és a külfejtésekben 11 millió tonna szenet termeltek az első félév végéig, 100 000 tonnával kevesebbet, mint amennyit tervük előírt. Ez a minimálisnak számító hiány nem okozott gondot az ellátásban, márcsak azért sem, mert a két legnagyobb megrendelőnek — Magyar Villamos Művek Trösztnek és a belkereskedelemnek — még a szerződésben vállaltnál is több tüzelőanyagot szállítottak. Az erőműveknek az első félévben 100 000, a Tüzép-telepeknek pedig 30 000 tonna tüzelőanyagot szállítottak terven felül. A múlt év hasonló időszakához képest most lényegesen jobb volt a lakosság és az ipar szénellátása. Ez annak köszönhető, hogy a mélyművelésű bányák dolgozói túlteljesítették féléves tervüket, s ezzel mérsékelték a külfejtések lemaradását. A • brikettgyárak az előírtnál 120 000 tonnával kevesebb tüzelőanyagot állítottak elő az első félévben. Ennek oka az volt, hogy csökkent a brikett iránt a kereslet, és így a mérsékeltebb fogyasztói igényekhez igazították termelésüket a gyárak. A belkereskedelem brikettkészlete az év első felében 200 000 tonnával több volt, mint a múlt év hasonló időszakában.

Az idén kiegyensúlyozottabb, zavartalanabb volt a szénbányákban a termelés. Mérséklődött a bányászok hét végi igénybevétele, az elmúlt év első feléhez viszonyítva ritkábban dolgoztak szabad szombatokon. Számottevően javult a bányákban a biztonság, a munkafegyelem, s mindezek eredményeként csökkent a súlyos és a köny- nyebb balesetek száma.

A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola végzős hallgatói a napokban Békéscsabán adtak számot az eddig megszerzett ismereteikről, és jártasságukról, a helyőrség technikájának felhasználásával. A szakmai államvizsga-bizottság elnöke dr. Csatári Sándor vezérőrnagy, a hadtudomány doktora volt. Az eseményen részt vett Paál György vezérőrnagy, a ZMKMF parancsnoka is, aki tapasztalatokat gyűjtött a műszaki tantárgyak oktatásának továbbfejlesztésével, a képzés korszerűsítésével kapcsolatban Fotó: Gál Edit

Országos

almaegyesiilés

alakult

Az almatermelés újbóli felvirágoztatása, közismert gondjainak megoldása érdekében — Almaegyesülés néven — új, országos érdekeltségű társulást alakítottak szerdán Debrecenben a legnagyobb hazai almatermelő gazdaságok, a legjelentősebb forgalmazó és a 'feldolgozó vállalatok képviselői, együttesen negyvenhetén. A társulás székhelye Budapest lesz.

Mint az alakuló, ülésen többek között rámutattak, az almatermelés veszteségessé válásában nagy mértékben közrejátszott a termelők, forgalmazók, feldolgozók érdekeinek, tevékenységének összehangolatlansága. A Sza- bolcs-Szatmár megyei kezdeményezésre létrejött egyesülés egyik fő célja éppen e gyakran ellentétesnek látszó érdekeknek az egyeztetése, illetve megszüntetése. E viszonylag rövid távon megoldható programon túl sok más tennivalót is magára vállalt az egyesülés.

Nyilatkozott a szóvivő:

II kormány

a gazdasági-társadalmi kibontakozás útjára kívánja vezetni az országot

Bányász Rezső a kormány ülését követő szóvivői értekezletén (a Magyar Rádió érdeklődésére) szólt arról, hogy a Minisztertanács új elnöke most első ízben vezette a testület ülését. Mint mondotta, Grósz Károly e minőségében nem hagyott kétséget az iránt, hogy következetesen és határozottan fog törekedni a testület előtt álló feladatok jó ütemű megoldására. Az Országgyűlés most lezajlott nyári ülésszaka jó indíttatást adott a kormánynak a közeljövő feladatait illetően. Pártunk Központi Bizottsága pedig csütörtökön ülésezik, hogy alapos előkészítés után megtárgyalja a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját. Az országgyűlés támogatásától kísért kormány számára a konkrét program alapját a Központi Bizottság ülésén elhatározottak, az ott elfogadott ajánlások jelentik majd.

— A kormány a gazdasági-társadalmi kibontakozás útjára kívánja vezetni az országot. Nem lehet eléggé aláhúzni, hogy fő politikai irányvonalunk változatlan marad, miközben a kormányzati munkában s. a végrehajtásban nagyobb határozottságot és fegyelmezettséget kívánunk elérni. Nem a politikai vonalnak, hanem a munkastílusunknak kell hatékonyabbnak, ha úgy tetszik, keményebbnek lennie. Változatlan elvi politikánkat kívánjuk tehát nagyobb hatásfokkal megvalósítani; ez szükséges ahhoz, hogy előbb megfékezzük, majd visszájára fordítsuk a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat — hangsúlyozta a szóvivő.

E témához kapcsolódott a következő kérdező is, aki a kormány esetleges átalakításáról érdeklődött (Magyar- ország). Bányász Rezső válasza: — Magától értetődően tovább folyik a megfelelő szervezeti és személyi feltételek megteremtése ahhoz, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja minél gyorsabban és minél hatékonyabban, egyértelműbben valósulhasson meg.

Az MTI tudósítója az atomenereetika biztonságát szolgáló kutatási-fejlesztési programról kért tájékoztatást. A szóvivő rámutatott, hogy az atomerőművekkel kapcsolatos kutatásokat — mint szerte a világban — hazánkban is kiemelt feladatként kezelik, a kormányzat jelentős eszközöket fordít e célra. A most elfogadott program tennivalói közé tartozik a paksi erőmű biztonságának további növelése, a felkészülés az erőmű bővítésére, az új, ezer megawatt teljesítményű blokkok építésére és sugár- védelmi, sugárbiológiai kutatások elvégzésére.

Az Özdon feleslegessé vált munkaerő sorsát firtató kérdésre (Magyar Rádió vidéki szerkesztőség) Bányász Rezső kifejtette, hogy Özdon az ipar szerkezetátalakításának jelentős programja kezdődött meg. Határozottan kell lépni e tekintetben, s a kormány el is van szánva e lépések megtételére, úgy, hogy egyúttal humánusan gondoskodik minden érintettről. Özdon pontos, személyre szóló felmérések készültek arról: kik azok, akiket az üzemen belül irányítanak át más munkakörbe, illetve akik eddigi teljesítményük, munkafegyelmük okán nem érdemlik meg, hogy a vállalat gondoskodjon róluk. Ez utóbbiak jelentős része már ki is lépett, és sokan mások is saját maguk kívánnak munkát keresni. Mintegy kétszáz dolgozóról a helyi tanácsnak kell gondoskodnia; őket egyelőre közhasznú munkával foglalkoztatják. S a nyugdíjazáshoz közel álló 500—530 ember helyzetével most külön foglalkozott a kormány, és úgy döntött, hogv akiknek az életkora, esetleg megromlott egészségi állapota miatt az átképzés már nem megoldás, azoknak meg kell adni a lehetőséget a korkedvezményes nyugdíjba vonuláshoz. A kedvezményben a legalább 35 évi munkaviszonynyal rendelkező férfiak és 25 éve dolgozó nők részesülhetnek, ha számukra más munkakör nem biztosítható és legfeljebb három évük van hátra a nyugdíjkorhatárig. •

Hozzátette: a mostani

döntés kizárólag az Özdi Kohászati Üzemekre érvényes, ugyanakkor folyik a hasonló jellegű feladatok rendszerszerű áttekintése is.

Az értekezleten kérdések hangzottak el egyes pénzügyi rendelkezésekkel kapcsolatban. A szóvivő (a Népszava érdeklődésére) elmondotta, hogy az úgynevezett kísérleti bérgazdálkodás — amely feloldja a vállalatok bérkifizetésre, illetve a költségekre fordított összegeinek egyébként meglevő megkülönböztetését — nem csupán kedvező tapasztalatokat hozott. Több helyütt lehetővé tett az idén is megalapozatlan, teljesítményfedezet nélküli béremeléseket, prémiumkifizetéseket. Amíg tehát az a gyakorlat, hogy a béremelés költségeit a vállalatok automatikusan érvényesítik az árakban, addig a nagyobb közösség érdeke az, hogy a gazdálkodók ne legyenek túlzottan érdekelve a „bérforintok” elköltésében. A gazdaság egyensúlyának megszilárdítása érdekében átmenetileg, rövid távon ezért feltétlenül szükség van a szigorú szabályozás betartására, hosszabb távon viszont valóban a bérek megkülönböztetett szabályozásának megszüntetésére kell törekedni.

Kitért arra is, hogy a kormány már az idén a költségvetési hiány lényeges csökkentését kívánja elérni, ezért minden forint helyét kétszer meg kell nézni a közkiadások területén is. A kormányzat a tanácsok idei támogatási összegét ezért a közelmúltban három százalékkal, összesen mintegy két és fél milliárd forinttal csökkentette. Ez egyébként- az összes tanácsi kiadás 1,8 százaléka. Persze, az sem jelentéktelen összeg, de kényszerű intézkedésről van szó, amelyek fegyelmezett végrehajtása feltétlenül kívánaté^. A tanácsok költségvetésükkel továbbra is önállóan gazdálkodnak.

Az MTI tudósítójának a magyar—szovjet turistaforgalom alakulásával kapcsolatos kérdésére elmondotta, hogy tavaly félmillió szovjet állampolgár látogatott hazánkba, ez a szám 11 százalékkal meghaladja az előző évit. A magyar kiutazók száma csaknem 160 ezer volt, s tovább élénkül az érdeklődés a Szovjetunió iránt, hiszen az idei első negyedévben több magyar utazott a baráti országba, mint tavaly tavasszal. Értesüléseink szerint a Szovjetunióban a turizmus feltételeinek további javításához is megteszik a szükséges lépéseket.