Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-12 / 137. szám
1987. június 12., péntek o Egészségesebben élni Évente vizsgálják a kamutiakat Fotó: Gál Edit II megyei tanács napirendjén flz ifjúságpolitikai feladatok és a munkásság helyzete Ismert, hogy megyénkben erős a szövetkezeti ipar — 15 ezer embert foglalkoztat —, s a róluk való gondoskodás kiemelt feladat. Hogy látja ezt dr. Sümeghy Csaba békéscsabai tanácstag, a Kiszöv elnöke? — Elnökségünk folyamatosan figyelemmel kíséri a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Ezen belül is két területre koncentrálunk: a bérekre és a képzésre. Ami az előbbit illeti, és erről a beszámoló is szólt, a mi béreink átlag 20 százalékkal alatta vannak az országosnak. Most sikerült valamit jevítani ezen, egyrészt preferenciával, másrészt kedvezőbb kategóriákba sorolással, de még mindig kevés. A képzésnél az érdeklődés visszaesése a gond. Itt egy ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet. A munkaidőalap védelme nagyon hasznos, jó dolog, de ha betartjuk azt az előírást, hogy munkaidőben nem lehet oktatni, akkor leshetjük, mennyien vállalják majd a továbbtanulást. Ennek pedig még nagyobb lemaradás lesz a következménye, ami máris előrevetíti árnyékát. Ismert dolog, hogy lépések történtek az elektronikai ipar idetelepítésére, de sajnos épp a szakismeret hiánya miatt nem feleltünk meg a követelményeknek. Ezen kellene változtatni, szerintem a tanulásra soha nem szabad sajnálni a pénzt, az időt, mert ez az a takarékosság, ami sokba kerülhet. Az orvosi rendelőben Kamuton figyelemmel kísérik a gyermekek, fiatalok testi, lelki fejlődésének sorsát, a felnőttek és az időskorúak egészségi állapotának alakulását. A községben a gyerekek és fiatalok egészére az egészséges fejlődés a jellemző. Az óvoda és az iskola pedagógusai minden év elején felmérik a csoportokban, osztályokban a gyerekek testi és szellemi fejlettségét, a veszélyeztetett helyzetűek körülményeit. A tanács gyámügyesei évente 6 családot segélyeznek. Szociális körülményeik miatt 14 veszélyeztett gyereket tartanak nyilván. A községben élő többgyermekes családokkal nincs különösebb gond. Az óvoda és iskola támogatásával megfelelően segítik és irányítják gyermekeik fejlődését. A tanácsi vezetők fontos kötelezettségüknek érzik az időskorúakról való gondoskodást, hiszen a kistelepülésen egyre több az idős ember. A VII. ötéves tervben öregek napközi otthonának (klubjának) építése szerepel. Mintegy 40 idős ember számít erre a gondozási formára. Az egyedülálló idős, beteg emberek, a három- és többgyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők rendkívüli szociális segélyt kérhetnek a helybeli szakigazgatási szervtől. Rendszeres szociális segélyt jelenleg 8-an kapnak. — 1985-ben a Béke Tszszel közösen szociális gondozónőt alkalmaztunk — meséli Benkő András tanácselnök. — Elégedettek vele az idős emberek, igénylik a munkáját. A tervek szerint jövő szeptembertől főfoglalkozásúként tanácsi alkalmazott lesz, mert a megyei tanács anyagi segítséget nyújt ehhez. Készülnek az idősek napközijének tervei. A művelődési ház mögötti területen épül majd fel. Ott közel van a tsz-étterem, a művelődési ház és a könyvtár, ezek szolgáltatásait is köny- nyen igénybe vehetik az oda járók. Az idén kezdjük az építkezést, jövőre szeretnénk befejezni. Így fokozatosan kiépül az idősekről való gondoskodás rendszere. Napközibe jár az, aki még képes rá, a betegeket házi szociális gondozásban részesítenénk, a rászorulók szociális otthoni elhelyezését pedig szorgalmazzuk majd. A következő évek elképzelése. Az 1985-ös oktatási törvény alapján Gyulán, a város általános és középiskoláiban sorra alakulnak meg az iskolatanácsok: először az 5-ös számú iskolában, majd a 613-as szakmunkásképző intézetben, a 4-es és 3-as számú iskolában, legutóbb pedig a Mohácsi Mátyás Kertészeti Szakközépiskolában. Az iskolatanácsok munkájához azt remélik az intézmények vezetői, hogy eleven és konkrét kapcsolatot sikerül kialakítani az adott területtel, illetve szakiskolák esetében a gyakorlati képzésben részt vevő üzemekkel, intézményekkel, hiszen ezentúl a választott képviselők aktívan közreműködnek az iskolai életben. Gyulán a városi népfrontbizottság. mint egyik javaslattevő, igyekszik e munkába minél hogy az idősek klubja hetes napközi legyen. Nem szeretnénk senkit szem elől téveszteni. A tanács, a tsz nő- és szociális bizottsága, a Vöröskereszt, a társadalmi aktívák figyelik, hogy kinek romlanak az életkörülményei, ki szorul segítségre, A tavalyi hóviharos időszakban például az idős tanyasiaknak traktorral vittünk élelmiszert. * * * Az orvosi rendelő várótermében most csak ketten ülnek. Aki teheti, a földeken, a háztájiban dolgozik. — Én jöttem előbb, kedves — mondja egy idős bácsi, s már készíti az injekciósampullákat —, de bemehetünk együtt is a doktor úrhoz. Amíg a bácsit a nővérke gondozásba veszi, dr. Molnár István körzeti orvos pár szóval bemutatja az életüket: — Hatodik éve dolgozom itt, megismertük egymást az emberekkel. A tsz-tagoknak reggelenként üzemorvosként rendelek, délelőtt és délután pedig a község lakóit várom. Persze nem lehet mereven külön választani, kit mikor gyógyítok, ha beteg jön, nyitva az ajtó. Fogászatra hetenként kétszer Muronyba mehetnek a betegek, havonta egyszer jön a nőgyógyász, a gyerekorvos, kéthetenként pedig táDpénzes felülvizsgálatot tartunk. Hétközben esténként vagy éjszaka, ha valaki beteg lesz, helyben ellátom, hét végén Békésen van az ügyelet. Évente rendszeresen vizsgáljuk az itt élőket; milyen a vérnyomásuk, nem betegedtek-e meg cukorbajban, van-e valamilyen panaszuk. Az új tsz- dolgozóknál munkaalkalmassági vizsgálatot végzünk. Dolgos munkásemberek élnek itt, bizony ezt a szervezetük elhasználódása is mutatja. Sok a mozgásszervi beteg, a szív-, a magas vérnyomásos panasz. A fiatalok a város felé mozdulnak, az idősek itt maradnak. Élhetnének errefelé is egészségesebben, de azt hiszem, ezt az egész országról elmondhatjuk. — Csak gyógyszerért jöttem — köszön be a következő páciens. Ez a meleg nyárelő, a mezőgazdasági munkák csúcsán, a vakáció ígéretével nem igazán a betegségek korszaka. jobban bevonni a körzeti bizottságokat, az iskolák vezetői pedig a gyakorlati képzés képviselői. Így a kertészeti szakközépiskola esetében a héten megalakult iskolatanácsba bekerültek a Békéscsabai Állami Gazdaság gyulai kerületének a Kondorosi Egyesült Tsz és a Gyulai Munkácsy Tsz kertészetének, valamint a Gyulai Húskombinátnak különböző szintű vezetői. Alakulófélben vannak még iskolatanácsok az egyes számú általános iskolában, a román tanítási nyelvű gimnáziumban és általános iskolában, az egészség- ügyi szakiskolában, melyeknél feltehetően szintén sikerül megvalósítani a szűkebb iskolai, és a tágabb, lakóhelyi-vállalati együttműködést. Sz. M. (Folytatás az 1. oldalról) kedvezőtlenül alakult. Átlagbérük növekedése jelentősen elmaradt az idősebbekétől, ugyanakkor csökkent a társadalmi juttatások reálértéke is. Alacsonyak a kezdő bérek. A VI. ötéves terv során a fiatal házasok és többgyermekes családok támogatására megyei programot dolgoztak ki. Ennek keretében a tanácsok 1580 család lakáshoz juttatását vállalták, és két év alatt 1320 „programos család” lakásgondja oldódott meg. A tanácsok kidolgozták a lépcsőzetes lakáshoz juttatás elképzeléseit is. Garzonlakásokat alakítottak ki Békésen és Szeghalmon. Az erőfeszítések ellenére Békés megyére is érvényes az a megállapítás, hogy a családalapító fiatalok nehezebben jutnak lakáshoz, mint 10—15 évvel ezelőtt. Az előterjesztés tartalmazza a megyei tanács VII. ötéves tervidőszakra szóló ifjúságpolitikai intézkedési tervet, ennek részeként a VII. ötéves tervben megvalósítandó ifjúsági létesítményeket és azok anyagi eszközeit, s végül egy együttműködési tervet az ifjúság- politikai feladatok végrehajtásában a nem tanácsi szervezetekkel. A vitában felszólalt dr. Varga Imre, aki Sarkad és vidéke tanácstagi csoportjának véleményét tolmácsolta. Elmondta, hogy egyetértéssel fogadták a jelentést, melyet részletesnek, alaposnak tartanak. Szóvá tette, hogy a tervnek tükröznie kellene, mit várnak el a fiataloktól. Annak a véleményének adott hangot, hogy a terv végrehajtására nem elegendő a VII. ötéves terv időszaka, továbbá azt, hogy a tanítóképző főiskola elkészültével nem tekinthető befejezettnek a megyében a felsőfokú oktatási intézmények kiépítése. Végül amellett szállt síkra, hogy az általános iskolák tanterembővítése továbbra is kiemelt program legyen. Dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese hozzászólásában egyebek között a koordinációval, mint az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásának egyik nagy problémájával foglalkozott. Kitért arra, hogy az általános iskolai tanterembővítés a VII. ötéves tervben kiemelt feladat volt, de az anyagi lehetőségek beszűkülésével a középiskolai bővítésnek kell prioritást adni. A KISZ megyei bizottságának véleményét tolmácsolta Bodor Tibor, a KISZ mb titkára. Megkülönböztetett fontosságú kérdésként emelté ki a lakáshoz jutás lehetőségeit, hangsúlyozva, hogy miután szűkösek az anyagiak, a meglevő pénzeszközök felhasználásának módját lenne célszerű felülvizsgálni. A demográfiai hullám a középiskolákban a zsúfoltság fokozódását hozza magával, majd pár év múlva e fiatalok munkába állítását kell megoldani, s ha nem teremtünk számukra munkaalkalmat, fokozódik az elvándorlás. A közművelődés terén nem mondhatunk le a megfelelő kulturális lehetőségekről — folytatta a hozzászóló —, ugyanakkor sajnos a kistelepüléseken elavult az intézményhálózat. A tanács a jelentést elfogadta, a javaslatokat határozattá emelte. Szintén a tanácshatározatok végrehajtásáról szóló napirend keretében fogadta el a testület a tanácsok jogalkotó tevékenységének, a tanácsrendeletek érvényesülésének tapasztalatairól szóló jelentést, melyhez dr. Fekete Lajos, az igazgatási és jogi bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítőt. „A munkásosztály társadalmunk vezető osztálya. Politikai elkötelezettsége, helytállása meghatározó az ország stabilitása, a társadalom fejlődése szempontjából. Előrehaladásunk megköveteli a munkások szakképzettségének, műveltségének növelését és azt is, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a közéletben ... A párt fontos feladatának tartja, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a munkásosztály helyzetének alakulását." Az idézet az MSZMP XIII. kongresszusának határozatából való, amely nemcsak a párt-, hanem az állami szervek számára is ad rendszeres feladatot. Megyénkben mintegy 100 ezren, az aktív keresők 55 százaléka tartozik a munkássághoz. A dolgozók egyhatoda csak eredeti lakóhelyén kívül talál állandó és megfelelő foglalkozást. A mintegy 38 ezer ingázó 80 százaléka fizikai dolgozó. Rájuk jelentős többletteher hárul, kevesebb a szabad idő és nehezebben vonhatók be a munkahelyi közösségi életbe, a szakmai képzésbe. Az iskolázottsági szint ennek ellenére sokat javult, a középiskolát végzettek száma az utóbbi másfél évtizedben megháromszorozódott. Ez egyrészt a fiatalok iskolázottsági szintjének emelkedését mutatja, másrészt a felnőttoktatás bővülésének tulajdonítható. A VI. ötéves tervben az iparban 2500, a kereskedelemben 1000 dolgozó szerzett szakmunkás-bizonyítványt, és csaknem 9 ezren tanultak valamilyen mezőgazdasági szakmát. A dolgozók középiskolájában 4300-an érettségiztek, 440-en pedig szervezett átképzésben vettek részt. A munkakörülmények egyik meghatározója a gépesítettség színvonala. Sajnos ebben nem járunk élen, a teljes géppark 40 százaléka nullára leírt berendezés. Lényeges javulást jelentett az életkörülményekben az ötnapos munkahét, amelyet viszont sokan kiegészítő jövedelemszerzésre használnak ki. Ennek természetesen sok az előnye, de hátránya is van. A munkakörülményeket alapvetően befolyásolja az üzem-egészségügyi hálózat, a munkavédelem helyzete. A megyében 155 gazdálkodó egységnél van üzemorvosi rendelő, ahol 14 főfoglalkozású üzemorvos és 61 ápolónő dolgozik. örvendetesen javult a munkavédelem, bár még így is 8(fo ézer munkaóra esett ki tavaly üzemi baleset következtében. Az életkörülmények alapvető meghatározója az anyagi helyzet. Az átlagkeresetek az elmúlt években emelkedtek, az ipari foglalkoztatottak körében azonban az országos átlagnál mintegy 500 forinttal alacsonyabbak a megyében. Ebben olyan sajátos tényezők játszanak közre, mint a viszonylag alacsony kereseti lehetőséget biztosító textil- és élelmiszeripar magas aránya, a sok fővárosi székhelyű megyei gyáregység és telephely. A kereset után a legfontosabb tényező a lakás. A VI. ötéves tervben több mint 15 'ezer lakás épült, ezeknek 90 százaléka magánerőből. A kedvezményes lakásépítési formák megszűnésének ellensúlyozására 1984-től bevezették a lakáshozjutás helyi tanácsi támogatási rendszerét. Tavaly a tanácsok által elosztott 1296 lakásból és telekből 657-et munkások kaptak. Az építési kölcsönök több mint felét ugyancsak részükre folyósították. A beszámolóhoz szóbeli kiegészítőt fűzött dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, aki foglalkoztatáspolitikai kérdésekkel, a szakmunkásképzés szükségességével, a munkaerő-átcsoportosítás eddigi tapasztalataival foglalkozott. Varga István munkavédelmi főfelügyelő a munkakörülmények alakulásáról és a munkafegyelemről szólt. Az előbbi kapcsán elmondta, hogy a korszerűtlen gépek növelik a balesetveszélyt, még mindig sok a zaj- és a klímaártalom egyes üzemekben. örvendetes viszont, hogy az utóbbi időben javult a munkafegyelem. A beszámoló és a vita alapján a testület elfogadta az előterjesztést. Megállapította, hogy a munkásosztály helyzete az átmeneti és részleges eredmények ellenére sem javult lényegesen. Az átfogó, minden kérdést érintő fejlődéshez alapvetően az egész gazdaságnak kell stabilizálódni. Utasította a végrehajtó bizottságot, hogy továbbra is rendszeresen kísérje figyelemmel a munkás- osztály helyzetének alakulását, és a rendelkezésre álló eszközökkel segítse elő folyamatos javítását. A testület a továbbiakban megújította a megyei tanácsnak a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságával és a Szakszervezetek Megyei Tanácsával kötött együttműködési megállapodást. A bejelentések, interpellációk sorában először a legutóbbi megyei tanácsülésen interpelláló Domsik Józsefné kapott írásos választ. Az interpelláció lényege, hogy a 21.SO^kor, valamint a 23 óra 08 perckor érkező vonattól menetrendszerű autóbusszal nem lehet eljutni Lököshá- záról Kevermesre. A panaszt a Volán megvizsgálta, de orvosolni nem tudta. Válaszát ezért sem az interpeh- láló, sem a testület nem fogadta el. A tanácsülés úgy döntött, hogy a településfejlesztési bizottság vizsgálja meg az ügyet, és tegyen javaslatot a megnyugtató megoldásra. Dorogi Ferencné körösla- dányi tanácstag két témában interpellált. Az egyik: felemelték ugyan a rendszeres szociális segélyek összegét, de ennek anyagi fedezete nem biztosított. A másik; megkezdődött Körösladány- ban a 47-es és a 4-es számú összekötő út belterületi szakaszának javítása, a külterületen azonban nem. Kérdései: mikor lesz anyagi fedezet a felemelt szociális segélyek kifizetéséhez, és a külterületen felújítják-e az említett útszakaszt. A választ 15 napon belül megkapja. A továbbiakban dr. Fekete Lajos, Mezőkovács- háza város tanácselnöke elmondta, hogy 1985-ben lebontották az életveszélyessé nyilvánított napköziotthoni konyhát és 700 gyermek maradt étkezési lehetőség nélkül. Többféle megoldással is próbálkoztak, a megnyugtató azonban a napközis konyha mielőbbi felépítése lesz. Ennek megvalósítására 15 millió forintos lakossági kötvény kibocsátásához kérte az előzetes hozzájárulást, amit megkapott. Kommunális kötvény kibocsátásához kapott egyetértést Orosháza és Gyomaendrőd. S. F. —T. I. Bede ZsóKa Iskolatanácsok Gyulán Hogyan látja a munkásosztály helyzetét egy leginkább érdekelt, aki maga is munkás, Kurgyis Andrásné békéscsabai tanácstag, a Kner Nyomda fényszedöje. — Kétségtelen, hogy sok a változás, a javulás, de egyetértek a határozat azon megállapításával, hogy az átmeneti és részleges eredmények ellenére sem javult lényegesen a munkásosztály helyzete. Először a pozitívumokról: javultak a munkakörülmények, jobb lett az egészségügyi ellátás. Nem mondható ez el egyértelműen a lakáshelyzetről. Aztán az is gond, hogy egyre nehezebb megőrizni az életszínvonalat, s a 8 órai munka olykor nem is elegendő hozzá. Ezért sokan gmk-znak, köztük nők is, amelynek haszna mellett kára is van, nevezetesen, kevesebb idő jut a családra, a pihenésre. — ön országgyűlési pótképviselő is. Elégedett-e ebből eredő közéleti munkájával vagy többre számított? — Mindenképpen többre. Részt veszek ugyan a városi tanács ülésein, rendszeresen megkapom a megyei anyagokat is, de feladatokat már nem. Ezen jó lenne változtatni, ha továbbra is fenn akarjuk tartani és népszerűsíteni a pótképviselőség intézményét.
