Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-06 / 132. szám
e 1987. június 6., szombat SPORT SPORT SPORT Vasárnap este: Háromesélyes játék Zalában A labdarúgó NB I hétvégi műsora. Szombat: Bp. Honvéd—Videoton, 17.00. Haladás VSE—Debrecen, 17.00. Dunaújváros—Eger, 17.00. Ferencváros—Siófok, 19.0ff. Vasas—Tatabánya, 19.00. Vasárnap: MTK-VM—Ű. Dózsa, 11.00. Zalaegerszegi TE—Bcs. Előre Spartacus, 19.00. Maczkó (Nagy B.. Plasek). Rába ETO—Pécsi MSC., 19.00. Mostani ellenfelünk, a ZTE, feljövőben van, a kiesés réme nem fenyegeti az együttest, így minden bizonnyal felszabadultan játszanak. Számunkra szokatlan lesz a mérkőzés időpontja és a villanyfény. De mindettől függetlenül háromesélyesnek tartom a találkozót. Szekeres az olimpiai válogatott mérkőzésén megsérült, Fabulya és Lebo- niczky sem teljesen egészséges — foglalta össze az előkészületeket Csank János, a békéscsabaiak vezető edzője. A következő csapat kezd: Gulyás — Szenti, Megyesi, Ottlakán, Fabulya (Kanál) — Adorján, Pásztor, Csanáiosi — Steigerwald, Csató. Szekeres. Készenlétben: Baji. Belvon, Kurucz és Pisont. MÉRLEG Ze.-n Bcs.-n L974—75 1—o 0—0 1975—76 3—0 2—1 1976—77 3—1 2—1 1977—78 3—1 1—1 1978—79 5—2 3—1 1979—80 2—2 3—1 1980—81 2 _•> 1 —0 1981—82 1—1 1—1 1982—83 1—1 3—1 1983—84 Bcs. az NB Il-ben 1984—85 3—1 2—2 1985—86 3—0 3—2 1986—87 o 0—0 Az eredmények a pályáválasztó dők. szemszögéből értenHárom gyulai az élen Fekete Albert a megyei bajnok Felvételünk az 19X7. évi megyei sakkbajnokságon készült. Balról jobbra a verseny győztese, Fekete Albert, vele szemben a helyezett Varga Sándor. A másik asztalon a sakktábla jobb oldalán az ezüstérmes Brhlik György látható Fotó: Fazekas Ferenc A békéscsabai megyei könyvtárban rendezték meg a Békés megyei felnőtt sakk- bajnokságot. Népes (50 induló) és kiegyensúlyozott mezőny küzdött a két hétvégén az 1987. évi bajnoki címért és a továbbjutást jelentő helyezésekért az országos vidéki döntőre. A sorsoláskor legmagasabb élő pontszámával (2355) Fekete (GYSE) vezette a mezőnyt, de a verseny végére elmaradt a remélt ke- resztbeverés, és így biztosan, egy pont előnnyel nyerte a bajnokságot. Brhlik (GYSE) hármas nyerő sorozattal egészen a 2. helyig küzdötte fel magát. A verseny nagy vesztese a békési ifj. Andor, aki remek kezdés után — négy mérkőzésből 4 pont — rendre a végjátékokban maradt alul. Kellemes meglepetés Hegedűs M. (Szeghalom) szereplése, aki hat pontjával és egy mesterjelölt elleni váratlan győzelmével bizonyította, hogy a sárrétiekkel hamarosan számolni kell. örvendetes a serdülők és a hölgyek részvétele. A fiúknál Nagy Róbert (Bcs. Agyagipar) és Csomós Roland (GYSE) nem egy alkalommal feladta a leckét felnőtt ellenfeleiknek is. Az ünnepélyes eredmény- hirdetésen a Békéscsabai Kötöttárugyár ajándékait vehették át a legeredményesebb serdülősakkozók. Az 1987. évi Békés megyei felnőtt sakkbajnokság végeredménye: 1. Fekete Albert (GYSE) 8, 2. Brhlik (GYSE) 7, 3. Varga (GYSE) 6.3, 4. Gombos (GYSE) 8,5. 5. Gábriel (Bcs. Agyagipar) 6.5 ponttal. Valkő István A Békéscsabai Konzerv NB II B osztályban szereplő férfi asztalitenisz-csapata az idény utolsó fordulójában a Hajdúhadházi Bocskait fogadta. A gyári együttes végig vezetve, biztosan nyert, 19:6-ra. A győzelmeket Balogh, Czina, Seres (5—5), Somogyi (3) és ifj. Balogh szerezték. A mérkőzésen először szerepelt a felnőtt csapatban a mindössze 10 éves ifj. Balogh József. Eredményes játékát igazolja győzelme. A Konzerv két pont előny- nyel megnyerte a bajnokságot Nyíregyháza együttese előtt, és így jogot szerzett az. 1987—88. évi csapatbajnokságban az NB II A osztályban való indulásra. Ma alakuló közgyűlés a Nemzeti Sportcsarnokban H magyar diáksport évszázadai Ma Budapesten a Nemzeti Sportcsarnokban kerül sor a Magyar Diáksportszövetség alakuló küldöttközgyűlésére. Az ülésen a Békés megyei diáksportszövetséget Tenkei Antal elnök és Vidó György titkár vezetésével 47-en képviselik, 18- an tanácskozási joggal, 29-en meghívottként. Ezzel egy hosszú és intenzív szerveződési folyamat végére kerül pont, amely egyben országos méretű mozgalom kibontakozásának kezdetét jelenti. Az MSZMP KB 1984. évi állásfoglalása és a Minisztertanács 1985. évi határozata nyomán látott munkához 1985. decemberében a Magyar Diáksportszövetség létrehozásával megbízott ideiglenes intéző bizottság. Azóta mintegy 1736 ’diáksportkör, s 143 ezer 150 diáksport-egyesület alakult az országban, megteremtve a fiatalok tanórán kívüli sportolásának megfelelő kereteit. A diáksportnak, diáktestnevelésnek Magyarországon évszázados hagyományai vannak. Már a XVI. században, a jezsuita szerzetes rend iskoláiban gondot fordítottak a testgyakorlásra, s az ezzel egy időben alapított protestáns iskolákban is követték ezt a hagyományt. A neves lengyel pedagógus, Co- menius a XVII. század derekán Sárospatakon már játszótereket létesített az iskolák mellett — ezek a játszóterek a mai sportpályák őseinek tekinthetők. Száz évvel később Mária Terézia az 1776-ban kiadott Ratio Edu- cationisban is hangsúlyozta a testnevelés fontosságát. A reformkorban, majd a kiegyezés időszakában, a polgárosodással párhuzamosan pezsdült meg Magyarországon á sportélet, tulajdonképpen ezekben az években ■jött létre az, amit manapság sportnak nevezünk. 1865-ben a Pesti Tornaegylet, 1873-ban a Nemzeti Tornaegylet megalakulása jelentett mérföldkövet ezen az úton. Az I. világháború ugyan megtörte ezt a biztatóan bontakozó folyamatot, de a húszas években ismét lendületet kapott a sport — ezen belül a diáktestnevelés. Az 1920-ban alakult, s öt éven át működő Budapesti Középiskolai Athlétikai Club (BKAC) a fővárosi középiskolás tanuló- ifjúság sporttevékenységének keretéül szolgált. Jogutódja, a példaként ma is sokat emlegetett Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Szövetsége (KISOSZ) 1927-ben már 90 ezres taglétszámmal működött, több mint 400 diáksportkört tömörített. Tevékenységének anyagi alapját a tanulók által fizetett testnevelési járulék jelentette. Az 1928-ban alakult Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központja (KI- SOK) továbbfejlesztette a jogelőd tevékenységét. A fel- szabadulás után a KISOK szerepét az 1946-ban alapított Központi Iskolai Sportegyesület vette át. Az 1945 utáni négy évtized a magyar versenysport legdicsőségesebb időszaka. A több tucat olimpiai aranyérem, a világ- és Európa- bajnoki sikerek árnyékában azonban egyre kevesebb figyelmet szentelnek a tanuló- ifjúság testmozgásának megszervezésére. A különböző sportágakban rendezett középiskolás bajnokságok ugyan komoly tömegeket mozgattak meg, s egy-egy — jobbára fővárosi — alma mater (Toldi, Kölcsey, József Attila, Petőfi, Táncsics Gimnázium és mások)'joggal szerzett országos hírnevet, a felsőoktatásban, még inkább az általános iskolákban vajmi kevés történt a tanterven belüli, s az azon kívüli testnevelés terén. Az elmúlt negyven év során nagymértékben nőtt a lakosság életszínvonala, ezt azonban nem követte az életmód kedvező és szükséges módosulása. A gazdasági és társadalmi változások hatására egyre kevesebb időt töltöttek az emberek mozgással, elkényelmesedtek, vesztettek ellenállóképességükből. A nyolcvanas évek derekán riasztó jelenségekre kellett felfigyelni. Az általános iskolások több mint húsz százaléka manapság alkalmatlan a testnevelési órákon való részvételre, számukra csak a gyógytorna jelent megoldást. Ugyanakkor nagyon sok 6—14 év közötti gyermek mutat neurotikus tüneteket. Az okok? Hosszú évtizedeken keresztül az iskolák építésénél a pénzmegtakarítást a tornatermek elhagyásával érték el, s még ma is gyakorlat, hogy az órarend túlzsúfoltságát a haszontalannak vagy nélkülözhetőnek tartott testnevelési órák elmulasztásával vélik megoldani. Legalább ennyire megdöbbentő, hogy egy 1985-ös időmérleg-vizsgálat szerint egy magyar ember naponta átlagban 87 percet tölt ülve vagy fekve a televízió előtt, ugyanakkor kimondottan sportolással a nők csak 1, a férfiak mindössze 2 percei foglalkoznak! Sokféleképpen próbálták már megfogalmazni a szombaton megalakuló Magyar Diáksportszövetség célját, a legtalálóbban azonban dr. Géczi István, az ideiglenes intéző bizottság elnöke mondta: „El kell érni, hogy az ifjúság szellemi és fizikai igénybevétele, terhelése egyensúlyba kerüljön." Ch. Gáli András Októberben avatják és a diákoké lesz Sportpálya épül Remetén Fényes tollú feketerigó kocog az üdezöld fűben, ahol tengernyi lakkos-sárga pitypang tarkállik. A júniusi ég alatt állunk Valastyán Pál tanár úrral. Magas, kisportolt. atlétatermetű fiatalember. Lelkesen, de mégis fegyelmezett nyugalommal magyaráz: — Itt lesz a sportpálya — mutat egy téglalap alakúra kiásott területre. — Ezt mind a gyerekek csinálták, háromszáz köbméter földet mozgattak meg. Óriási munka volt, hiszen a gyepet fel kellett törni, s a földet igazi kubikostalicskával el kellett hordani... Még a tél végén vetettem föl az ötletet Regös Károlynak, az otthon igazgatójának, aki egyetértőén fogadta a létesítmény építésének gondolatát. Egyre nőtt a segítők száma: Bana- dics Márton, a Hazafias Népfront gyulai nyugdíjas elnöke a vállalatok támogatását kérte, nem hiába. A tejporgyár tízezer, a sütőipari vállalat 13 ezer forintot adott; a betonáru-vállalat már ideszállította a szükséges homokmennyiséget. Anyagi támogatást kapunk a vasipari szövetkezettől, a gyulai mezőgéptől, s a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségétől is . .. Elnyertük a városi pártbizottság és a tanács támogató rokonszenvét, jöttek a szintezők és innen már nem volt visszaút. Szerencsére! Mi négyen, fiatal nevelők: Bagi György, Gyulavári Attila, Szabó István meg én, egyre jobban belemerültünk a tennivalókba. — Szóval mind szélesebb körben vált ismertté tervük, hogy itt Gyula-Remetén, az állami gondozott gyermekek örömére, sportpályát építenek ... — Igen. Egy képviselői fogadónapon megkerestük Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, országgyűlési képviselőt. Maximális támogatást Ígért. .. Kaptunk 250 ezer forintot a megyei tanács ifjúsági és sportosztályától. Aztán, még vége sem volt igazán a télnek, a fellelkesült gyerekekkel megkezdtük a munkát: vascsöveket fűrészeltek a fiúk, a lányok festették ... de talán nézzük meg. A „felvonulási épületbe" invitál. Szépen sorban a jö*- vendő kerítés oszlopai, a csövek, mellettük katonás rendben tizenkét talicska, ásók. lapátok . . . — Ezeket a Kövizig kölcsönözte — folytatja. — Most azt várjuk, hogy elkészüljenek a védögáttal, s akkor a felvonultatott gépek besegítenek a mi munkánkba is. Persze, sok még itt a munka: a gyerekek konkrétan és a szó nemes értelmében megalapozták a pályát, ezután a szakmunkások következnek. Agyag-, homok- és betonréteg k*erül a „tükörbe". aztán az előre csíkozott műanyag borítás. Lehet itt majd kézilabdázni, teniszezni, röplabdázni, focizni . . . —■ Október elején avatjuk a pályát — mondja Valastyán Pál, aki maga is húzta a sikoltozó vasfűrészt a gyerekekkel, ásta az alapot, s nap mint nap nekifeszült a kubikostalicskának is ... Mert együtt könnyebb. És. mert a diáksport fejlesztése ezen is múlik. Ternyik Ferenc Alapot ásnak a nyolcadikosok. Varjú Zsolt Előtérben Varga Mihály cs Spartacusok egymás ellen Bp. Sparfacus- Bcs. Előre Spartacus 24-19 (12-9) NB I-e-s női kézilabda-mérkőzés, Budapest, Kőér u., 50 néző. V.: Gyúró, Rózsa. BP. SPARTACUS: ACSBOG— Rácz, Csikné, Orbán 3, Pappné, ELEKES 7, Lórinczyné 13(5). Csere: Marlyn (kapus), Zoltai 1. Edző: Szabó István. BCS. ELŐRE SPARTACUS: THAISZNÉ — Belanka 1, Kasik 3, Csulikné 3, Hankóné 1, BolLa 8 (3), Szakálné 3. Csere: Márta« Dobóné, Mokosné, Szanyi. Edző: Fellegvári Zoltán. Kiállítások: 6, ill. 4 perc. Hétméteresek: 5 5, ill. 5/3. A két szövetkezeti gárda összecsapásán sok hiba jellemezte a játékot. A házigazdák válogatottjai. Ácsbog, Elekes, valamint a több mint tucat gólt dobó Lőrin- czyné vezérletével biztosan tartották otthon a két pontot. Szorosabb abban az esetben lehetett volna az eredmény, ha a lila-fehéreknél nemcsak a kapus Thaiszné nyújt az átlagnál jóval kiemelkedőbb teljesítményt. (Vilcsek) A 14. forduló további eredményei : BHG—Borsodi Bányász 24—17 (13—11/. DMVSC—Budaprint Szeged 34—16. Eger—Bp. Építők 10 — 19. • A Szeghalmi SC megyei bajnokságot nyert labdarúgócsapata vasárnap este. a Puszta csárdában tartja díjkiosztó ünnepségét. • SALAKMOTOK. Ma, KZOin- baton. 16.00 órakor nemzetközi egyéni meghívásos versenyt rendeznek Gyulán. • A GYSE NB Il-es tekecsa- pata a csb utolsó fordulójában a Debreceni MVSC gárdáját látta vendégül. A bajnokság hajrájában remekül szereplő gyulaiak magabiztos versenyzéssel nyertek, 205 fával győzték le ellenfelüket. A GYSE együttesének tagjai: Szák, Püski, Nagy, Bálint. Jevuczö és Oláh. Harris legyőzte Mosest Az atlétikai futószámok legtovább tartó veretlenségi sorozata szakadt meg hét közben Madridban. A férfi 400 méteres gátfutás olimpiai és világbajnoka, világcsúcstartója. az amerikai Edwin Moses 9 éve, 9 hónapja és 9 napja szenvedett utoljára vereséget fő számában — 1977. augusztus 26-án Nyugat-Berlinben, az NSZK-beli Harald Schmidtől. A 32 éves színes bőrű atléta eközben 122 versenyen maradt veretlen. A madridi verseny előtt két nappal a Los Angeles-i olimpia ezüstérmese, a szintén amerikai Danny Harris egy sajtóértekezleten bejelentette, hogy kitűnő formában érzi magát, csütörtökön le akarja győzni Mosest. fgy is történt. A második gátig még a világcsúcstartó volt az élen, utána azonban 10 évvel fiatalabb riválisa ellenállhatatlanul húzott el, s kiváló. 47.56 mp-es idővel, a világ idei legjobbjával haladt át a célvonalon. Moses sem sokkal maradt el tőle, 47.69 mp-t mértek neki. — Azért vesztettem, mert nem vagyok csúcsformában, Danny viszont élete nagy futását produkálta — nyilatkozott Moses, aki ugyan szomorú volt veretlensége elvesztése miatt, de igen sportszerűen gratulált Har- risnek, s a közönségtől legalább akkora tapsot kapott, mint legyőzője. Az atlétika történetének leghosszabb veretlenségi sorozata a román magasugrónő, Iolanda Balas nevéhez fűződik, aki 1957. és 1967. között 140 versenyt nyert megszakítás nélkül. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Árpást Zoltán. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Telefon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
