Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

NÉPÚJSÁG

1987, június (i., szombat

Nagyszénási leányvállalat sikere a BNV-n

0 GÉPHOOP tovább fejleszti tevékenységét

Ujjlenyomatok az élelmiszereken

A Nagyszénási Október ti. Termelőszövetkezetben 1985-ben kezdte meg az ipari (őágazat a HR—2 típusú homlokrakodó gyártását. Eddig 50 gépet készítettek a nagyszénásiak a megrendelőknek. A homlokrakodó egy T—150 K traktor alapgépre épült, amelyen jelentős változásokat hajtottak végre a téesz szakemberei. A rakodógép gémszerkezetét a Ceglédi KÖZGÉP Vállalat készíti. Az utóbbi évek aszályos időjárása ráirányította a nagyszénásiak figyelmét a melléktevékenységek fejlesztésére. Az ipari főágazat korábban a homlokrakodógép-gyártásbói, valamint a lakatosüzemből állt. Ez utóbbi az Orosházi Mezőgépnek dolgozott, a kukoricaeső-törő adapterek résegységeit készítette

Az év elején összevonták a két részegységet és úgy döntöttek a termelőszövetkezetben. hogy létrehozzak a GEPKOOP leányvállalatot. Egy másik leányvállalat is működik a téeszben. ez. elektronikai cikkeket készít. A GEPKOOP leányvállalat igazgatója Kun György, a következőképpen fogalmaz:

— Január elseje óta önálló vállalati formában működünk. Alapítónk az Október ti. Tsz. a vagyont is a termelőszövetkezet biztosította számunkra. Mintegy il()-an dolgoznak nálunk. valamennyien továbbra is tsz- tagok. és megkapják a háztájit. valamint a további kedvezményeket. A termelő- szövetkezetben a munkavégzésük szünetel az itt dolgozóknak. Az első esztendőben a működési feltételeket a tsz biztosította, de jövőre már önállóan kell megállni a helyünket a versenyben. Év végén érdekeltségi alapot ti- zetünk vissza az Október 6. Tsz-nek. Tevékenységünket bármikor ellenőrizheti a tsz ellenőrző bizottsága.

Jós Albert üzemvezető még hozzáteszi.

— Tavaly az első negyedévben rosszul kezdődött az év. Veszteséges volt a tevékenységünk. Az idei első negyedév mulatószámai alapján mintegy 500 ezer forint nyereség képződött a leány- vállalatnál. Sok anyagot kell vásárolni, s néha bizony akadozik az ellátás. Partneri kapcsolatban állunk a győri Rábával, amely a motorokat szállítja. a Bábolnai IKR-rel, az Agrotek Vállalattal. valamint az Autókerrel.

A nagyszénásiak részt vettek a 85. tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, önálló kiállításukon bemutatták a H_R—2 homlokrakodót, valamint a különböző adaptereket. Többek között hótoló lapot. rönkrakodó villát, gyökér- és gumós rakodókanalat. valamint trágyavillát és körmös kanalat. Igen sokan keresték fel a kiállításukat, s üzletet is sikerült kötniük. Erről az igazgató így beszél:

— A gépeinket a Budapesti Közgép forgalmazza, szerződés alapján. Az év elején 10 HR—2 gyártására kötöttünk megállapodást. Most a BNV-n további hat megrendelést kaptunk. Ebben az évben 21 homlokrakodót kívánunk gyártani. Nem olcsó gépek ezek, hiszen 2,5 millió forintba kerülnek. Az alapgéphez tartozó különböző adapterek 50- 100 ezer forintba kerülnek.

Az adapterekre külföldi érdeklődés is mutatkozott a BNV-n. elképzelhető, hogy a lengyel vállalatokkal sikerül üzletet is kötniük. A nagyszénásiak egyéves garanciát vállalnak a berendezésre, jól

felszerelt szervizhálózatuk van. A GÉPKOOP-nál 60

szakmunkás dolgozik és csökkentették az adminisztratív létszámot is, kapcsolt munkakörökben tevékenykednek az irányítást végzők.

Az Ipari Minisztérium támogatja hazánkban a rako- dógépgyártást. Egy három évre szóló támogatást —

több milliót — kapnak a

nagyszénásiak a szervizhálózat bővítésére, a gyártmány- fejlesztésre. Az Ipari Minisztérium azért támogatja a hazai rakodógépgyártást, mivel így jelentős devizát lehet megtakarítani az országnak. Korábban ugyanis tőkés piacokról szereztük be — elsősorban Volvo-típusú — rakodógépeket.

Az üzemvezető azt is elmondotta. hogy az idén egy új rakodógép megvalósításán fáradoznak. Saját alvázra Rába-hidakra, szovjet alkatrészek beépítésével egy űj homlokrakodót állítanak elő. Ennek a súlya kisebb lesz, mint a korábbi, így energiamegtakarítás érhető el vele. A BNV-n meghívták az üzemeltetőket, s arra kérték partnereiket, mondjanak bátran véleményt a nagyszénási homlokrakodóról. Több mint 40 cég szakemberei jöttek el a találkozóra és elismeréssel szóltak a HR—2- ről. A Dunavarsányi Petőfi Tsz képviselője elmondotta, homokbányájuknál 500 ezer köbméter sódert rakott fel egy év alatt a gép.

A Nagyszénási Október ti. Tsz GÉPKOOP leányvállalata az idén 60 millió forint árbevétel elérését tűzte ki célul. A nyereségtervükben mintegy 10 millió forint szerepel. Hazánkban a gazdasági szabályozók és a piaci igények változását rugalmasan követnie kell a gazdálkodóknak. A nagyszénásiak példája azt bizonyítja, hogy egy szövetkezet is képes, jó minőségű terméket gyártani, amelyet megvásárolnak a felhasználók. Természetesen még csak a kezdeti lépéseket teszi meg a leányvállalat az idén, s amennyiben sikerül teljesíteni a tervet, úgy jelentősen hozzájárul a téesz eredményesebb gazdálkodásához.

Verasztó Lajos

Készül a HR—2-cs rakodógép a GÉPKOOP leányvállalatnál

Fotó: Kovács Erzsébet

Új hűtőfolyadék

Fridex-Stabil néven új hűtőfolyadékot kezdenek gyártani a második negyedévben a neratovicei Spolana vállalat velveryi üzemében. Az új hűtőfolyadék főleg az új típusú Skoda személygépkocsik számára készül. Ezek alumíniumöntvényből készített hűtővel lesznek ellátva. A folyadékszint jobb ellenőrzése céljából az új hűtő- folyadék piros színű lesz. A Fridex-Stabil keverhető

majd az eddig gyártott

Friedex-Spolanával. s a régebbi típusú gépkocsikhoz is használható. Az új készítmény hatásosabb adalékanyagai három évre növelik a hűtőfolyadék használhatóságát.

Gépkocsigyártás az NDK-ban

Az NDK járműipara 1990- ig várhatóan több mint 20 százalékkal növeli a személykocsik gyártását. A kétütemű Trabant és Wartburg mellett valószínűleg 1988- ban megkezdik a négyütemű Volkswagen-motorral szerelt Wartburg személyautók

gyártását. Ezeket átmenetileg több éven át a jelenlegi karosszériával hozzák forgalomba, az új, modern kocsiszekrény gyártására időközben készülnek fel.

CCCCCCCC<<<C<CCCCCCCCCCCC

s

i

N

s

*

Hz Orosházi

Baromfifeldolgozó

Vállalat

azonnali belépéssel felvesz

rr ■

női

V

s

s

*

s

N

*

N

*

*

S

segédmunkásokat

Munkát vállaló dolgozóknak magas színvonalú szociális ellátást biztosítunk:

— üzemi étkeztetés

— igény szerint gyermekük részére óvodai elhelyezés

— vidéki dolgozók részére saját gépjármüveinkkel munkásszállítás.

Munkaidőbeosztas: egy műszak.

Munkaidökezdések: főtelepen: 5.:»o es 7.80 órakor konzervüzemben: < órakor

Éidcklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet.

Orosháza. Október ti. u. ti. Telefon: 46 125-ös mellék

*

s

!

S

s

s

s

s

>

*

*

*

s

s

s

s

V

i

s

ss

s

»»»»»»»»»»»»»

Határszemlék

A mezőgazdaságilag művelt területeknek a korábbi időszakban tapasztalható erőteljes csökkenése immár jelentősen mérséklődött. Az elmúlt 4-5 évben átlagosan mintegy 15 ezer hektárnyi földet adtak át évente más célra a mezőgazdasági termelők, s tavaly hozzávetőleg szintén ilyen nagyság- rendű termőterület került idegen kézbe. (Tíz—tizenöt évvel ezelőtt egy-egy évben 80 ezer hektár is kiesett évente a termelésből.) A tavalyi döntések alapján 14 079 hektár szolgál ezentúl más célokat: utaknak, ipari létesítményeknek, lakóterületeknek ad helyet. Az, hogy mérséklődött a területkiesés, a szakemberek szerint annak is köszönhető, hogy a földvédelmi jogszabályok szigorították a feltételeket.

Illetékes földhivatalok, tanácsok ellenőrizték, hogy a termelők mennyiben tettek eleget a művelési kötelezettségnek. A földjeiket nem megfelelően gondozók hivatalos felszólítást kapnak. Amennyiben továbbra sem teszik meg a szükséges intézkedést, úgy a határszemlék második fordulóját követően, amikor is már csak ezeket a területeket veszik szemügyre az ellenőrök, szankciók következnek:

kezdve a pénzbírságon, egészen — sorozatos mulasztások esetén — a földterület elvételéig.

B

z Állatorvos-tudományi Egyetem a napokban ünnepelte kétszáz éves jubileumát. Részben ezzel magyarázható, hogy az utóbbi időben az állatorvosokkal, az állatgyógyászattal az átlagosnál többet foglalkozott a napi sajtó és a rádió. Ezzel a hivatással sok minden összefüggésbe hozható ilyen nagy és jeles ünnep kapcsán. De van egy érzésem: amikor a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöksége — még a múlt évben — elhatározta, hogy testület elé terjeszti az állattenyésztés és a szövetkezeti állatállomány egészségügyi helyzetének alakulását, ebben az elhatározásban a kétszáz éves jubileum nem motivált semmit.

A hazai és a külföldi tapasztalatok alapján, az ország belső ellátásának, továbbá az élelmiszerexport lehetőségeinek jobbá tétele, a termékeinkkel szemben támasztott igények magasabb szintű kielégítése vezette erre a pályára a szövetkezeti érdekvédelmet. Csak később, amikor az anyag készült, érlelődött és fejlődött naggyá, az átlagembert is érdeklő témává az állategészségügy. S amikor az ezzel kapcsolatos helyzetet felmérték, a szövetség politikai munkatársai és vezetői már úgy fogalmaztak: az állategészségügy nem pusztán állatorvosi munkát kíván, hanem mindenkitől a legtöbbet igényli, aki vagy akik bármilyen kapcsolatba kerülnek a tei mészettel, szűkebb és tágabb értelemben véve az élettel.

Erre a mindenkire kiterjedő felelősségre azok a külföldi szakemberek nyitották ki sokak szemét, akik egyszerűen — legalábbis eddig — nem vették kellő komolysággal állatorvosaink intelmét. Volt életünkben egy ilyen időszak is. Most, hogy a külföld megválogatja és nagyon szigorúan ellenőrzi az oda áramló élelmiszerek minőségét, egyszerűen kérdésessé vált élelmiszerexportunk. Különösen az állati termékek exportja elé emeltek korlátokat azért, mert ezek minőségén, tisztaságán sok kifogásolnivalót hagytak a termelő gazdaságok.

Az áru magán viseli a technológiai fegyelmet, illetve annak megsértését, az ólak. istállók zsúfoltságát, a feletetett takarmányokon még a vegetációs időszakban végzett nem szakszerű növényvédelmi munka nyomait, az ipari eredetű anyagok alkalmazásában a felelősséggel összefüggő hiányosságokat, a tápok alkotórészeinek helyettesítését nem kellően álgondolt anyagokkal, a pontatlan munkát a takarmánykeverőkben és így tovább.

Ezekből is látható, hogy az élelmiszer-termelés milyen nagy és felelősségteljes munkát követel mindenkitől, akik ilyen vagy olyan formában részt vesznek az előállításában. A szövetség elnöksége úgy fogalmazott, hogy az állategészségügy tulajdonképpen pontosan ezekért nem csupán állatorvosi teendőkből áll. Bár a kialakult helyzetek zömében mindenki az állatorvostól várja a csodát! De vajon mit tehet ez az ember egy sakk-matt helyzetben, amikor a mulasztások egész sora váltja ki a legtragikusabban hangzó elkobzást.

A vágóhidakon elkobzott állatok nagy száma egyértelműen tanúsítja: fellazult a technológiai fegyelem nagyüzemeinkben. a kisgazdaságokban pedig elhatalmasodtak az állatorvosi beavatkozások mellőzéséből keletkea»»bajok. Olyan gyógyszereket adagolnak szakszerűtlenül, melyek maradványa a levágott állatok májából, veséjéből, húsából kimutathatók. Ezek sem külföldre, sem belföldre nem értékesíthetők. De kimutatják már annak hatását is, amikor például a pecsenyecsirkék nevelésének harmadik fázisában a befejező tápot mással helyettesítik vagy ha a takarmánykeverőben nem kellő körültekintéssel állnak át egyik termék gyártásáról a másikra. Sőt, a baromfifeldolgozók melléktermékét, a húspépéi sertésekkel néhány üzem már feleteti. így a baromfitelepen vagy a takarmánykeverőben útjára indított fegyelmezetlenség a vágásra érett sertések elkobzásához vezethet.

A magyar állategészségügyet segítő állatorvosi gárda a helyén van és hatósági jogkörénél fogva intézkedik minden olyan esetben, amely az ember egészségvédelmét követeli. Ezért is sok a vágóhídi veszteség. Ma már ott tart az ipar. hogy ezek terhet, a szokásosnál nagyobb költséget jelentenek neki. Keresi is azokat a költségkímélő megoldásokat, melyekkel önmagát mások felelőtlensége folytán mentesítheti. Mi tehát a teendő?

Az elmondottakból egyértelműen adódik: a napi feladatot mindenhol és minden szinten a technológiai előírásoknak megfelelően kell és — ezt hangsúlyozottan mondjuk — szükséges megoldani. Csakis így vehetjük elejét azoknak a következményeknek, amelyeket a későbbiek során anyagi súlyuknál fogva az elkövetés arányában mindenkinek viselnie kell.

A bajt csak akkor kerülhetjük el, ha mindenki becsületesen, nagy hozzáértéssel dolgozik. Ez a hozzáértés bizonyos értelemben azt is jelenti, hogy az állat-egészségügyi szolgálni szakembereit teljes bizalommal bevonjuk a legkényesebbnek számító üzemi érdekek szolgálatába azért, hogy a későbbiekben keletkező bajok elébe menjünk. Ehhez kettős érdek is fűződik.

De nemcsak erre kérjük állatorvosainkat, hanem arra is, hogy ne engedjenek tovább olyan élelmiszereket, melyek a fogyasztókra, illetve az exportra nézve kétséges helyzetet teremthetnek. Ezzel egy időben ugyanakkor találják meg a módját annak, hogy a termelésben tapasztalt technológiai és higiéniai fogyatékosságokra mutassanak rá, segítsenek a gondok újratermelődésének megakadályozásában. Mindezeket hivatásuk magaslatán nyújtsák, hiszen végül is itt olyan problémával állunk szemben, melynek megoldása, megoldásának segítése sokak feladata, a társadalom igénye.

n

mikor a szövetség elnöksége erről a nagy fontosságú kérdésről tanácskozott, azt is kénytelen volt megállapítani, hogy az állattenyésztésben dolgozók érdekeltsége elmarad a többi ágazatban .dolgozókétól. Vonatkozik ez a megállapítás a szakvezetőre éppen úgy, mint a középvezetőkre, a szakmunkásokra és a betanított munkásokra. Az utóbbi időben több olyan intézkedés született, melyekkel ezen az áldatlan állapoton lehet javítani. Az országos szervek lehetőséget kínáltak az anyagi megbecsülés fokozására, mert azok az emberek, akik ebben az ágazatban dolgoznak, valójában alulfizetettek. Üzemen belül és azon túl az állat- tenyésztők társadalmi rangja szinte alig érezhető. Felelősségük, a munkájuk iránt támasztott igény, követelmény annál inkább. Itt tehát bizonyos értelemben az ágazatot is rangjának megfelelően kellene kezelni. Vezetőit, irányítóit, ide értve az állatorvosokat is, más ágazatokhoz hasonló bánásmódban, az első számú vezetés partnereként illene kezelni. De it: többről, mint illendőségről van szó. Az élelmiszerekkel szemben támasztott követelményeket a termelő gazdaságokban és a feldolgozó üzemekben csak velük együtt, tehát közösen tudjuk a társadalom számára előnyösen megoldani.

Dnpsi Károly