Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG • MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS I MEGYEI TANÁCS UPM 1987. JŰNIUS 6., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLD. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Országépítő munkánk cselekvő részese az ifjúság Hámori Csaba látogatása megyénkben Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára — mint arról már hírt adtunk — megyénkbe látogatott. A tegnapi nap nagy részét Szeghal­mon töltötte, ahol délelőtt átadta a KISZ KB Vörös Ván- dorzászlaját a Péter András Gimnázium és Szakközépiskola KISZ-eseinek, utána a Csepel Autó 4-es számú gyárába, majd délután a Fehér Lajos Tsz-be látogatott. Esté Békés­csabán, a KISZ politikai képzési központjában a megyei KISZ-bizottság vezetőivel, munkatársaival találkozott. Kí­séretében volt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első tit­kára, Gyulavári Pál megyei tanácselnök és Szabó Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára. fl Péter András Gimnáziumban Jóval a zászlóátadási ün­nepség előtt érkeztek a ven­dégek a Péter András Gim­názium és Szakközépiskolá­ba. hogy ismerkedjenek az intézménnyel. Egy iskolába érve a látogató először is a folyosón lévő tablókat veszi szemügyre. Így történt ez most is. Hámori Csaba ér­deklődéssel figyelte az egy­kori diákok tablóit, melyek egyikén ismerősre hívták fel a figyelmét. Az ismerős kép Maróthy Lászlóé, a Po­litikai Bizottság tagjáé. a Minisztertanács elnökhelyet­teséé volt, aki itt érettségi­zett. Az iskola — mint Vaszkó Tamás igazgató tájékoztató­jából megtudtuk — tavaly ünnepelte alapításának 60. évfordulóját. A 360 tanuló, zömmel a Sárrét fiataljai, 8 gimnáziumi és 4 szakközép­iskolai osztályba járnak. 1957-ben az elsők között ala­kult meg a KISZ-szervezet. amely 1972-ben vette fel a szeghalmi születésű mártír. Sebes György nevét. A fiata­lok méltók a névadóhoz, most harmadszor nyerték el a KISZ KB Vörös Vándor- zászlaját. Az iskola különö­sen a közéletiségre és mun­kára nevelésben ért el ered­ményeket. Mindkettőhöz szép példá­val szolgált az igazgató. A közéletiség része az öntevé­kenység és a demokratiz­mus. Ez utóbbival talán már egy kicsit előbbre is járnak a tizenéves gyerekek, ugyan­is pedagógusnap alkalmából kiválasztanak egy-egy ta­nárt. természetesen azt. aki a KISZ-munkát leginkább segítette és megjutalmazzák. Ez tegnap délelőtt 9 óra kö­rül hangzott el. 11 órakor pedig már megkapta a diá­kok által kiválasztott tanár az elismerést. Mi ez, ha nem önállóságra, felelősségre ne­velés? Szokatlan bár. de nem megbotránkoztató, sőt követésre ajánlható. A munkáról. A diákok rendszeresen dolgoznak a Hidasháti Állami Gazdaság­ban. a Csepel Autóban és a kollégiumban, önálló építő­táboruk van. 150 gyerek dol­gozik nyaranta, azt a kuko­ricát törik le ősszel, amit nyáron címereznek. Vagyis: ha jól dolgoznak nyáron, könnyű a munka ősszel. Mi ez, .ha nem a jó munka és annak becsülésére való ne­velés — saját példán ke­resztül? Az őszi munka utol­só napjára egyébként meg­hívják a szülőket is — ter­mészetesen dolgozni —, akik aznapi keresetüket szintén a fiatalok kasszájába helyezik. —• És mi történik a pénz­zel? — kérdezi Hámori Csa­ba. — Kirándulásra, országjá­rásra fordítjuk — mondja Gurmai Anikó, az iskolai KISZ-bizottság titkára, aki természetesen részt vesz az igazgató által tartott tájé­koztatón, ugyanúgy, mint Gyűrű Mária párttitkár is. — A sok szép mellett mi a gond? ;— érdeklődik a KISZ KB első titkára. — Az. is van, de ne szá­mítson panaszáradatra — folytatja az igazgató. — Gondunk elsősorban a szak­középosztályokba való beis­kolázásoknál van. mert le­gyünk őszinték, nem a leg­népszerűbb a gépi forgácsoló szakma. Pedig ennek itt a városban egy nagyüzem ré­vén van jövője. Gondolkod­nunk kell rajta, mit tehe­tünk. Az is nyomaszt ben­nünket, hogy nem tudunk nyelvszakos tanárokat ide­hozni. Most próbálkozunk valami újszerű megoldással, de nem kiabálom el. Aztán szó esik még a pá­lyázatokról, az egyetemi fel­vételikről — melynek van egy fájó pontja is, nevezete­sen, hogy nem tudnak be­törni a közgazdasági egye­temre —, az öregdiákok klubjáról, a jó szellemű kol­légiumról, amelynek lakóit olykor még a helybéliek is irigylik. Folyna még a szó tovább, de megjelenik Sza­bó Erzsébet III. B. osztályos tanuló, az ünnepség egyik szervezője és kellően-illően kéri, vonuljunk át a torna­terembe. Rövid frappáns beszéd kö­vetkezik Gurmai Anikótól, aki az elmúlt év mozgalmi munkáját értékelte. Nem hi­valkodóan, de nem is büsz­keség nélkül mondja, hogy harmadszor nyerték el a Vörös Vándorzászlót, amit Hámori Csaba ad át néhány üdvözlő mondat kíséretében. Azzal kezdi, hogy miközben hallgatta az igazgató tájé­koztatóját, a KISZ-titkár be­szédét, és látta a fiatalokat, eszébe jutott az Egri csilla­gok, amelyben Gárdonyi azt írta: a vár ereje nem a fa­lakban, hanem a védők lel­kében van. így igaz ez itt is. az iskola ereje tanárai, di­ákjai munkájában van. Ne­hezebb ma az iskola dolga is, hiszen az nem egy békés sziget, mint amilyennek azt néhányan álmodják, hanem hatnak rá a társadalmi vál­n Csepel Dutóban S akkor most gyerünk ki a nagybetűs Életbe, amely ebben az esetben a Csepel Autógyár 4-es számú gyára. Itt a vendégeket Boros Mi­hály igazgató, Kovács Ist­ván, a pártvezetőség titkára és Kozák Jánosné KISZ-tit- kár fogadta. Az üzemlátogatás a forgá­csolóban kezdődött, s mind­járt az első percekben fel­tűnt, hogy Hámori Csaba otthonosan mozog a maró- és esztergagépek között. A do­log magyarázata, hogy ven­dégünk nem egyszerűen mű­szaki érdeklődésű, hanem műszaki egyetemet végzett, így hát nem hangzanak ne­ki „külföldiül” a szakkifeje­zések. Papp László maróstól gépe iránt érdeklődött, Krajcsó Lászlót, aki mind­össze 22 éves, a normáról, annak teljesíthetőségéről kérdezte. No és persze arról, milyen itt fiatalnak lenni? A válasz tömör volt és szív­ből jött: jó. Az alvázgyártó üzemben megállt Csüllög Istvánná mellett, aki ugyan tozások, és hatnak a növek­vő követelmények: jól felké­szült, dolgos, szorgalmas em­bereket nevelni. Kérte a pe­dagógusokat, hogy a jövőben is tartsák fontosnak a KISZ- munkát, s olyan féltő szere­tettel foglalkozzanak a fia- . tatokkal, mint eddig. Ami ezután következett, azt rendszerint egy mondat­ban szokás elintézni: a prog­ram műsorral folytatódott. Ám amit nem egészen 30 percben láttunk, az többet érdemel. Volt itt modern ze­ne, etióp tánc, vers és paró­dia. Mindez olyan felszaba­dult, önfeledt játékkal, amelyben ritkán van ré­szünk. Mi tette? Az alkalom, a pedagógusnap. a közelgő vakáció? Nem esküdnék egyikre sem, inkább valami másra, a szellemre, ami itt uralkodik. Azaz, dehogy uralkodik! Létezik. nem KISZ-korú, de igencsak férfimunkát végez fiatalos lendülettel; autogén- és vil­lanyhegesztő. S aztán egy másik hegesztő, Szabó Fe­renc, a Szeghalmi Gyula szocialista brigád vezetője kérésére néhány sort írt a brigádnaplóba. Az üzemlátogatás után a gyár igazgatója ismertette az üzem múltját, jelenét. A mai gyár 10 évvel ezelőtt jött létre több egység összevoná­sával. Jelenleg 1200-an dol­goznak itt, nem kevesebb mint 13 településről verbu­válódott a munkaerő. Az 1976. évi 200 millió forint termelési értékkel szemben tavaly csaknem félmilliárdot értek el. Szakmunkás-után­pótlás biztosítására saját műhelyük van, s az előbb említett szakközépiskolából is sokan jöttek. Gond vi­szont a felsőfokú szakembe­rek hiánya, az elmúlt évek­ben mindössze heten végez­tek főiskolán. A gyár dolgo­(Folytatás a 3. oldalon) A békéscsabai pedagógusnapi ünnepségen 169 oktatásügyi dolgozó és pedagógus vehetett át kitüntetést. Képünkön dr. Bőke Gyuláné, a József Attila Lakótelepi Általános Iskola igazgatóhelyettese átveszi a Kiváló Munkáért kitüntetést dr. Becsei Józseftől, a megyei tanács elnökhelyettesétől Fotó: Fazekas Ferenc Pedagógusnap Békéscsabán Tegnap délután a békés­csabai ifjúsági és úttörőház­ban ünnepélyes külsőségek­től övezve rendezték meg ti­zenegy település pedagógu­sai, oktatásügyi dolgozói szá­mára a pedagógusnapi ün­nepséget. A kitüntetetteket és a vendégeket Miklya Gab­riella, a 11-es számú általá­nos iskola első osztályos ta­nulója verssel, a Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakközép- iskola leánykara pedig — Rázga József karnagy veze­tésével és Nátor Éva zongo­rakíséretével — nagy sikerű műsorral köszöntötte. A megjelenteket Fekete Jánosné, a Békéscsabai Vá­rosi Tanács általános elnök- helyettese üdvözölte, majd Tóth Jolán, a városi pártbi­zottság titkára mondott ün­nepi beszédet. Köszönetét mondott mindazoknak, akik fáradtságot, energiát nem kí­mélve, áldozatokat is vállal­va nevelik az ifjúságot. Em­lékeztetett arra, hogy a pe­dagógusnapok nagyszerűsé­gét át kellene menteni a mindennapokra, hogy nyu­godt légkörben, teljes ener­giával teljesíthessék egyre növekvő feladataikat a peda­gógusok. E feladatokról szólva a következőket hangsúlyozta: — Társadalmunknak a fej­lődéshez képzett, öntevé­keny, erős akaratú, szilárd jellemű közösségi emberekre van szüksége. Csak a kimű­velt, széles látókörű, kezde­ményező és felelősséget vál­laló személyiségek képesek a gazdaság, a kultúra, a tudo­mány megújítására, jövőnk építésére. Mindebben a pedagógusok­nak meghatározó szerepe van. Tehát megbecsüléssel, tisztelettel köszöntöm önö­ket, akik ma kitüntetésben részesülnek, akik úgy adják át szüntelenül tudásuk kin­cseit, nem kímélve önmagu­kat, hogy tanítványaik isme­retekben gyarapodjanak, ér­zésekben gazdagodjanak, hogy nevelődjön bennük, ami szép és jó. Az ünnepi beszédet köve­tően dr. Becsei József, a me­gyei tanács elnökhelyettese adta át a kitüntetéseket. Ki­váló Munkáért kitüntetésben 78-an részesültek, 65-en mi­niszteri dicséretet, 26-an pe­dig Pedagógus Szolgálati Emlékérmet érdemeltek ki kiemelkedő munkájukért. Békés megyében ezen a napon a városokban és a körzetközpontokban hasonló ünnepségek zajlottak, ame­lyen majd ötszáz pedagógus és oktatásügyi dolgozó ré­szesült kitüntetésben. A bu­dapesti, központi ünnepsége­ken ma ugyancsak több Bé­kés megyei pedagógus vehet át kitüntetéseket, akikről majd hétfői számunkban em­lékezünk meg. (bse) Megyei ünnepség a környezetvédelmi világnapon A környezetvédelmi világ­napon, tegnap megyei ün­nepséget rendezett Békés­csabán a megyei tanács, a HNF, az SZMT, a KISZ me­gyei bizottsága, és a Vörös- kereszt megyei vezetősége. Murányi Miklós, a Békés Megyei Tanács elnökhelyet­tese volt az ünnepi rendez­vény előadója, aki elsősor­ban a megyénket érintő kör­nyezet- és természetvédelmi, környezetgazdálkodási kér­désekkel foglalkozott. A környezet- és termé­szetvédelem a béke ügye után korunk legégetőbb kér­dése, melyről többféle vé­lemény alakult ki — mond­ta az előadó. Ilyen szélsősé­ges megnyilvánulás például a környezetvédelem és a társadalmi-gazdasági hala­dás szembeállítása. A reális megítélés az egészséges egyensúly fenntartása, egy olyan szemlélet kialakítása, amely a környezetvédelmi szempontokat a társadalmi­gazdasági folyamatokban juttatja ' érvényre, tehát azoktól nem különül el. Bár­mely beruházás, változtatás már önmagában is beavat­kozás természeti környeze­tünkbe, még akkor is, ha éppen a környezet védelmé­ben tesszük azt. Ám nem feltétlenül és szükségszerűen káros minden ilyen beavat­kozás, hiszen ma már pél­dául nem lehet kérdés az 1800-as évek folyamszabá­lyozása, melynek nyomán alapvetően megváltozott e táj arculata. Természetesen minden ilyen esetben meg kell keresni azt a megol­dást, amelynek révén a leg­kevésbé szenved kárt kör­nyezetünk. A továbbiakban a kör­nyezetvédelmi mintamegyé­vé való fejlesztés program- tervezetére tért ki Murányi Miklós. Ezzel kapcsolatban egyebek között azzal foglal­kozott, hogy tökéletesíteni szükséges a mérési rend­szert, s megteremteni egy olyan tudományos igényű feldolgozás lehetőségét a megyében, amely megmu­tatja összefüggéseiben a környezetet érő hatásokat, hiszen csak ennek alapján lehet hosszú távra felelősség­gel dönteni a teendőkről. A program másik fontos meg­(Folytatás a 3. oldalon) „A párttal, a néppel egy az utunk...” — éneklik az ismert indulót

Next

/
Thumbnails
Contents