Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-05 / 131. szám
1987. június 5., péntek o Ennek a gépkocsinak az alvázát alaposan kikezdte a rozsda — Ebben nőttem föl. Gyerekkorom óta gépkocsik között mozgok. Nem véletlen, hogy ezt a szakmát választottam. Ifj. Kulcsár Géza éppen egy gépkocsi karosszériáját javítja. Leteszi a vésőt, hátrasimítja a haját. Békéscsabán, a Bartók Béla úti ház udvarán rozzant, öreg, megrokkant gépkocsik sorakoznak. Akad közöttük néhány új is. s— Nem új — mondja —, csak úgy néznek ki. Most újítottuk fel a karosszériájukat. — Hogyan lett karosszériás kisiparos? — Végeredményben édesapám szakmáját folytatom. Még negyedikes általános iskolás voltam, mikor eldöntöttem, hogy karosszériás leszek. Ha most kezdeném, akkor is ezt a szakmát választanám. Békéscsabán végeztem a szakmunkásképző iskolát, majd édesapámnál dolgoztam, mint ipari tanuló. Nála készültem fel a mestervizsgára, amelyre Szegeden került sor. A mestervizsga szóbeliből, írásbeliből és gyakorlati munkából állt. Kemény diónak bizonyult, csak hárman mentünk át. Nekem különösen a gyakorlati vizsgadarabom váltott ki elismerést. A karosszériás szákmunka nagy felkészültséget igényel. Itt precízen kell dolgozni. Igen sok a karambolos kocsi, meg az elhasználódott, korrodáló karosszéria. — Mi jelenti a legnagyobb veszélyt a gépkocsikra? — Hát, kérem, a legnagyobb veszélyt a karambol meg a rozsda jelenti. A rozsdának egyetlen ellenszere a korrózióvédelem. Édesapám több mint 15 éven át foglalkozott alváz- és üregvédelemmel. Hosszú idő alatt kikísérletezett egy elismerésre méltó masszát. Olyat, amelyik nem válik le, rugalmas és tartós. Nagyon lényeges, hogy rugalmas legyen a védőréteg, mert különben, ha megkeményedik, akkor már egy kavicstól is leválik, ami utat enged a rozsdásodásnak. Én édesapám hagyományát folytatom. Ügy látom, hogy bevált az ő módszere. Összesen nyolc réteg megy föl az alvázra, az üregre, meg a belső fenékre. A teljes felújításra öt év garanciát vállalok. — Mikor önállósította magát? — Mintegy két és fél éve önálló kisiparos vagyok. Most töltöttem be a 32. évemet. Két gyerekem van. Feleségem a takarékszövetkezetben dolgozik könyvelőként, de most itthon van gyeden. Édesapám 66 éves, nyugdíjas, de néha lejön a műhelybe és szakmai tanácsokkal segíti a munkámat. Az öcsém középiskolába jár. jövőre azonban ő is itt fog dolgozni, mint ipari tanuló. Tudja, a mi fajtánk szereti a gépkocsikat, könnyen belejön ebbe a munkába. — És a fia? — Óh, a fiam még csak egyéves. Szeretném, ha majd felnő, ő is ezt a szakmát válassza. Remélem, lesz kedve hozzá. Én mindenesetre ebből a szakmából fogok nyugdíjba menni. (Serédi) Szórakoztató elektronika Nemzetközi szórakoztatóelektronikai kiállítást rendeznek június 8—14. között a Budapest Sportcsarnokban. A népszerű, otthon használatos berendezések, személyi számítógépek, hangulatkeltő fénytechnikai felszerelések mellett rádió-, gramofon- és tévématuzsálemeket is bemutatnak működés közben. Ezer négyzetméteres területen több mint ötven kiállító jelenik meg, hogy bemutassa: hol tart ma a világ szórakoztató-elektronikai ipara. A vásárlási lehetőséggel is egybekötött kiállítás június 8-án 12—18, más napokon 10 —18 óra között látogatható. II reményt keltő biotechnológia Talán divat, amitől néha a tudomány sem tudja teljesen függetleníteni magát, de tény, hogy a biotechnológiához az emberiség nagy reményt fűz. És az eddigi eredmények fel is jogosítanak erre. A KGST-országok együttműködnek a biotechnológiában azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a lakosságot sújtó némely súlyos betegségek megelőzéséhez és gyógyításához, az élelmiszerforrások bővítéséhez, új energiaforrások nyitásához, a hulladékmentes gyártáshoz, a tudományos-műszaki fejlődés káros következményeinek a korlátozásához. A Csehszlovák Tudományos Akadémia három intézetének igazgatója nemrég éppen a lyo- technológia fejlődését jelölte meg tudományos életünk egyik legjelentősebb sikerének. Tény, hogy az NDK tudósaival hazánknak világviszonylatban a negyedikként sikerült izolálnia a borjú bendője nyálkahártya sejtjéből a chymosin szintézis genetikai anyagát. Ezt az anyagot oltóerjesztőként használják a tejiparban. Jó eredménnyel jár a haszonállatok irányított állományfelújítása. A „nem sebészeti emb- rióátvitel” révén Csehországban tavaly 5143 borjú született. Most a kutatás egyebek között a nemek meghatározására irányul. Célja a nemek megválasztása, hogy áz jgtfegfeleljen a hús-, vagy téjkereslet egyszeri növelésének. Tudósaink természetesen e téren is együttműködnek a külföldi kollégákkal. Az említett NDK együttműködés mellett jelentős a nemrég alapított csehszlovák-szovjet állattenyésztési biotechnológiai laboratórium, Nyitrán, az Állattenyésztési Kutató Intézetben. | AZ Oro 163★★★★★★★★★★★★★★ INTERAG RT Orosházán a 47. sz. főközlekedési út 163+600 km-szeivényében (az autószerviz/ mellett) épülő Shell-üzemanyagtöltö állomása 154 négyzetméteres alapterületű Snack-bárját belső berendezés nélkül üzemeltetésre kiadja f Nyitás várhatóan 1987. augusztus hóban. Az ajánlatokat kérjük az 1037 Budapest, Csillaghegyi út 25. sz. címünkre megküldeni. Limitár: 50 000 Ft hó. INTERAG ★★★★★★★★★★★★★★ ■ A kor követelményeihez igazodva irta: Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Az utóbbi időben érezhetően megnövekedett az érdeklődés agrártermelésünk helyzete, gondjai, fejlődésének további lehetőségei iránt. A kérdések kérdése: hogyan tud megfelelni a magyar élelmiszergazdaság a bel- és külgazdaság egyre élesebb kihívásainak, a mindinkább erősödő piaci verseny követelményeinek, az élelmiszertermeléssel szemben támasztott növekvő minőségi igényeknek? Fontos pillér marad E sorokat — az agrártermelőket érthető módon különösképpen — érdeklő kérdésekre egyértelmű választ adhatunk. Az MSZMP különböző dokumentumaiban kifejtett álláspontja értelmében az élelmiszergazdaság napjaink és a közeljövő várható hazai és világgazdasági körülményei között is a népgazdaság egyik fontos pillére marad. Meggyőződésem, hogy agrárpolitikánknak azok a fő céljai, amelyeket az MSZMP XIII. kongresszusa is megerősített, helyesek és teljesíthetők. Élelmiszergazdaságunk feladata továbbra is a lakosság zavartalan és magas színvonalú élelmiszer-ellátása, a külgazdasági egyensúly javítása végett jelentős export árualapok megtermelése, valamint a nemzeti jövedelem termelésben való fokozottabb részvétel marad. Agrárfejlődésünk eddig követett pályáját ezért sem szabad lényegesen módosítanunk, mert legnagyobb természeti kincsünk a termőföld, és ennek jó hasznosítása elengedhetetlen feltétele boldogulásunknak. Tudnunk kell azt is, hogy az agrártermékek 70 százalékának idehaza eleve biztos piaca van. Élelmiszerexportunkról viszont egyértelműen megállapíthatjuk, hogy — az 1980. óta folyó folyamatosan romló világpiaci körülmények ellenére — az élelmiszerek kivitele jelentős mértékben járul hozzá a külkereskedelmi egyensúly javításához. Annak ellenére, hogy az évtized elejéhez képest folyamatosan és nagymértékben csökkentek az árak, 1980—85. között 40. százalékkal több konvertibilis devizabevételhez jutottunk, mint az előző öt esztendőben. A magyar népgazdaság összes exportjában az agrártermékek ma is egynegyed, a dollárelszámolású kivitelünkben egyharmad részt képviselnek. Exporttermékeink zömmel államközi egyezmények alapján a szocialista országokba — elsősorban a Szovjetunióba — kerülnek. A Szovjetunióba szállított élelmiszereink ellenében például olyan nyersanyagokat, energiahordozókat importálunk, amelyek elengedhetetlenek a hazai gazdaság működéséhez, energiaigényének kielégítéséhez. Hangsúlyeltolódásokra van szükség E nagy feladatok megoldása során természetesen arról sem feledkezhetünk meg, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekre, s az integrált — csaknem egymillió 200 ezer embernek jövedelmet nyújtó — kistermelésre, valamint az élelmiszeripari vállalatokra alapozott magyar élelmiszer- gazdaság a mai helyzetben elsősorban a meglévő termelőeszközök és berendezések ésszerűbb működtetésével, a piac igényeihez érzékenyebben igazodó szelektív fejlesztéssel, a versenyképesség és a hatékonyság fokozásával tud csak alkalmazkodni a világ- gazdaság tartós irányzataihoz. Ennek valóra váltásához természetesen bizonyos hangsúlyeltolódásokra van szükség a termeléspolitikában is. Mindenekelőtt a kor követelményeihez kell igazítanunk a termelőszövetkezetek és az állami vállalatok belső mechanizmusát, érdekeltségi viszonyait. Helyre kell állítanunk a szövetkezeti tulajdon sajátos jellegét, a vállalkozás és az önkormányzat összhangját. A jelenlegi szövetkezeti formákat új típusú szövetkezeti formákkal is szeretnénk gazdagítani. A mezőgazdasági termelők és a külpiac szorosabb kapcsolatának megteremtése érdekében fejleszteni, gazdagítani kell a termelő vállalatok és a külkereskedelmi szervezetek együttműködését is. Mint minden országban, Magyarországon is a gabona- és a hústermelés az élelmiszer alapja. Ez a két ágazat tehát hosszú távon meg fogja határozni élelmiszergazdaságunk arculatát. A növénytermesztésben, az eddigiekhez hasonlóan, változatlanul a szántó- terület 60 százalékán termelt gabona- és olajnövényeké marad a fő szerep. A változó helyzethez igazodva azonban indokolt néhány kisebb szerkezeti módosítás. A hazai szükségleteket, valamint az export lehetőségeit mérlegelve úgy gondoljuk, hogy a gabonatermelés szerkezetét a takarmánygabonák — kukorica, őszi árpa — javába érdemes módosítani. Amennyiben az exportárak jelentős csökkenése miatt a gabona vetésterületét mérsékelnünk kellene, a felszabaduló — az átlagosnál jobb minőségű — területeken zömmel olajnövények és importhelyettesítő fehérjenövények — elsősorban szója és lóbab — termesztését tervezzük. Növekszik a baromfihús-termelés A zöldségtermesztésben kedvező lehetőségeink vannak az új piaci igények kielégítésére, gondot jelent viszont az, hogy szőlőültetvényeink a súlyos fagykárok miatt a kereslet-kínálat egyensúlyához szükséges termésmennyiséget várhatóan csak az évtized végére tudják megtermelni. Kiváló természeti adottságaink és a gazdaságosság egyaránt arra késztet bennünket, hogy agrárexportunkban nagyobb teret szánjunk a vetőmagoknak, a dísznövényeknek, a szaporítóanyagoknak és a gyógynövényeknek. Az állattenyésztésben lassúbb növekedési ütemmel számolunk az elkövetkező években. A vágóállat-termelés nagyobb hányadát a sertés és baromfi adja. Vágósertésből az 1984. évi csúcsot terveitek szerint az évtized végén fogjuk ismét elérni. Kedvezőtlen piacképessége miatt mérséklődik a vágómarha-termelés, amit más állati termékekkel — juhtej, lóhús, méz, s főleg baromfihús termelésével ellensúlyozni tudunk A nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztését, jövedelemtermelő-képességük növelését a foglalkoztatásban, az exportban és a helyi szükségletek kielégítésében betöltött szerepük egyaránt indokolja. A fejlesztés fő iránya e téren elsősorban az élelmiszer-feldolgozás. Az élelmiszerek mércéje a minőség A piachoz való rugalmasabb alkalmazkodás leginkább az élelmiszeripar fejlesztését, korszerűsítését sürgeti. Hosszú távon ugyanis csak kiváló minőségű nyers-, vagy magasan feldolgozott termékkel lehetünk versenyképesek. A közepes minőségű nyersanyagok, a félkész, vagy részben feldolgozott élelmiszerek kivitele sok esetben csak veszteséggel értékesíthető. Az élelmiszeriparban ezért elsősorban a szerkezet, a választék, a kiszerelés és a csomagolás terén szeretnénk előre lépni. Ezeket a törekvéseket máris jól szolgálják a tej-, a baromfi-, a konzerv-, a hűtőipar megkezdett, vagy már meg is valósult fejlesztései, sok a tennivaló viszont a hús-, a növényolajipar, de különösképpen a gabonaipar fejlesztése terén. Hogy jobban összhangba kerüljenek termelési feltételeink a követelményekkel, az eddigieknél is jobban kívánunk élni a világbanki programok és a külföldi működő tőke igénybevétele által nyújtott lehetőségekkel. Ezeket a feladatokat az élelmiszergazdaság aligha oldhatná meg egyedül, magára hagyatva. Ma, amikor a gazdasági élet szervezeti korszerűsítése folyik, a tárca vezetése újból és újból keresi a társtárcákkal, a különböző főhatóságokkal, szervezetekkel való együttműködés további lehetőségeit. Ezt jelzik azok az utóbbi hetekben, hónapokban lezajlott tárgyalások is, amelyeken például az új kereskedelmi bankok vezetői voltak partnereink. Vagy említsük meg azt a közelmúltban lezajlott találkozót az ipar vezető képviselői és az élelmiszergazdaság szakemberei között, amelynek célja a két terület közös tennivalóinak megfogalmazása volt. Ügy gondoljuk: a külföldi és a hazai igényekhez igazodni egyet jelent a talpon maradással, az előrelépés feltételeinek megteremtésével. Az alkalmazkodási készség hiánya viszont óhatatlanul magával hozná a lemaradást. Hivatalsegéd és takarító munkakörbe főfoglalkozású női munkatársat AZONNALI ■ BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK Állattenyésztőállomás, Békéscsaba, Penza-ltp. 5. ÜDÜLÉS A JUGOSZLÁV TENGERPARTON. Szállás: TUCEPJBEN (Splittől kb. 70 km), 2-3 ágyas luxuskategóriájú magánházakban. Teljes ellátás, utazás autóbusszal (Békéscsabáról). Időpont: 1987. augusztus 14—23. Irányár: 9400—9900,— Ft. 1987. aug. 28.—szept. 6. Irányár: 7140—7540,— Ft. Jelentkezés: Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 29—33.
