Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-29 / 151. szám
1987. június 29., hétfő-l3UiiiJt.ti.Tti SZERKESSZEK VELÜNK! A kikindai szárazmalom Válaszolt az A május 15-i újságcikkükre válaszolnánk teljes felháborodással. Kedves vásárlónk boltunkban szeretett volna cserélni aranyláncot és felháborodott kudarccal távozott. Megérteni meg lehet, mivel családi eseményre szerette volna ajándékozni, de a vásárlók zöme ajándékozásra vásárol aranyat. Mivel ballagási napokat éltünk át, mindenki aranyat vásárolt. Van, aki egy éve járt aranyláncért és szerencséje volt, hogy a tömegbe elsőként jött be és így sikerült neki a 10 db csereláncból kapni, amire 110 vásárló lett volna. Az áru megérkezése, előtt mi is több ígéretet kaptunk, mire 1-2 héttel később kapjuk meg. Ebben az évben ez volt a második szállítás. Először is csak fülbevalók jöttek. Az elmúlt szállításhoz viszonyítunk, és így igyekszünk tájékoztatni a vevőket. Vagy jobb lenne, ha semmi biztatót nem mondanánk, csak annyit, hogy nem?, vagy nincs? Az első félévben most kaptunk először láncot. A illetékes keddi napot azért ajánlottuk, mert a hétfői napra ígérkezett a kirakatrendező, és boltunk akkor zárva szokott lenni, mert mindenfajta áru a pulton van és nem szeretnénk ki-ki alapon árulni. A jóindulat vezérelt minket, mikor elutasítottuk a kedves vevőt, hogy hiába ne fáradjon be. A kirakatrendezőnk délben telefonált, hogy sajnos nem tud jönni. Szombati nyitva tartásnál fülbevalók voltak, amik 10 óra körül lettek kirakva és nagy volt a forgalom. Mi a vevőt nem vezetjük félre, sőt, senkit sem szoktunk, de az aranyárú egyre kevesebb és nagyobb az igény. Mi forgalomból élünk, nekünk mindegy, ki viszi el äz árut, lényeg a gyors forgási sebesség és a jutalék, amiért dolgozunk. Felháborodottan olvastuk a bolt elleni rágalmat, hogy „Aranyat csak ismerősöknek cserélünk.” Nekünk ismerős minden vevő, mert sűrűn megfordulnak a boltban, és telefonon is érdeklődnek. Sokan ilyen módon félre- rakattatnak aranyat és utána jönnek be a boltba, szermélyesen. És ezek az ismerősök tudják, hogy az arany 1-2 óra alatt szinte teljesen elfogy, és mivel a családi eseményeket is tudják, hogy lesz; fél évvel előtte elkezdik keresni, hogy a keresett tárgy a biztos időpontra meglegyen. Sajnos, arany cSere- láncot az újságcikk hatására sem tudunk adni a kedves vásárlónak. Öra- Ékszerkereskedelmi Vállalat békéscsabai boltja dolgozói * * * Megjegyzésünk a következő: olvasónk panaszos levelét nem azért adtuk közre, hogy „az újságcikk hatására” kapjon hiánycikket. A részletes választ pedig nem tartjuk meggyőzőnek. Először is: ha köztudomású, hogy a keresett áru „1-2 óra alatt szinte teljesen elfogy”, akkor erről jó lett volna tájékoztatni a hoppon maradt vevőt is, arra biztatva őt, hogy minél gyakrabban nézzen be az üzletbe. S ha — a válasz szerint — gyakorlat az üzletben a félrerakatta- tás, akkor esetleg ezt is fel lehetett volna ajánlani — a nagyon is bizonytalan keddi nap helyett. Kikindán a történelmi városrészben áll a képen is látható szárazmalom. A szárazmalomban — amely 1899- ben épült fel, 250 ölnyi földparcellán, 30 földműves összefogásával — búzát, kukoricát, borsót, paprikát őröltek. Az építés irányítói voltak: Morvái Mihály kőműves és Darvai József ács. A kikindai szárazmalom 14 oldalas, piramis alakú; legnagyobb magassága 8,55 m. Az épülettömb felosztható három részre: 1. üzemeltetési rész, 2. malomrészleg, 3. a molnár lakása. Az üzemeltetési részlegben van egy 15 m átmérőjű fakerék, amely vízszintesen áll és egy függőleges tengelyhez van erősítve; a malomrészlegben van két pár malomkő. A szárazmalom teljes üzeméltetéséhez 5 pár lóra volt szükség. Ekkor 1 óra alatt 100 kg gabonát lehetett megőrölni. Minimális üzemeltetésére elég volt egy pár ló. A szárazmalom utolsó üzemeltetési időszaka 1941-től 1944-ig tartott. 1951-ben pedig mint mezőgazdasági műemlék, az állam védelme alá lett helyezve. A Vajdaságban és Jugoszláviában is egyedül a kikindai szárazmalom létezik! Nagykikindának (ma csak Kikinda a város neve) volt 3 holland típusú szélmalma is, de ezeket mind lebontották. Végül megemlíthetjük azt is, hogy Kikindának 1781- ben 17 szárazmalma volt; 4795 és 1802 között 32; még közvetlenül a magyar szabadságharc (1848—1849) kezdete előtt 49 szárazmalma volt. Pírkor Miklós, Kikinda, Jugoszlávia nagycsaládosok vagyunk... Szabadidő — szabadban i»"»Mi Dévaványán laktunk, és előfizetője voltunk a lapjuknak, mióta Békéscsabán élünk azóta is mindennap megvesszük a lapot, csak hírlapárusnál. Igen sokoldalúnak tartom a lapot. Örülök, hogy foglalkozik fiatalok és és idősek problémáival egyaránt. Tájékoztat sok egyéb tudnivalókról is. Személy szerint hirdettem is kétszer az újságban, igaz eredménytelenül. Szerettem volna itthon munkát vállalni. Talán a nagycsaládosok problémáival és örömeivel egy kicsit többet foglalkozhatna. Esetleg segíthetne egy- egy lehetőség bemutatásával: pl. a hétvégi mellékfoglalkozást nagycsaládos szülő kapja meg, vagy ahogyan nyugdíjasok kapnak lehetőSzép nap volt! Szeretnék' beszámolni a budapesti kirándulásunkról. 4. b osztályos tanuló vagyok a Vígh Matild Általános Iskolába járok. Szeptember vége felé el kellett kezdeni a budapesti kirándulás szervezését. Utunk fő célja az Országház megtekintése volt. Mire a levelezés lefolytatódott, kitavaszodott. A májusi napok nagy izgalomban teltek el. séget egy-egy vásárláskor, úgy a nagycsaládosok is kapjanak. Mi egy fél éve élünk Békéscsabán. Jól érezzük itt magunkat. Mi is nágy- családosok vagyunk és sok embernek tartozunk köszönettel. Talán egyszer alkalmam lesz megköszönni nekik. Szerényen élünk, hiszen a lakásért elég magas összeget fizetünk, 3 gyermekem van, a legkisebb állandó orvosi kezelés alatt áll. A férjem is szeretne plusz munkát vállalni, sajnos eddig még nem sikerült. Tudom, ez mások gondja is, talán ezért érdemes volna egy kicsit foglalkozni vele. Én is köszönöm, hogy elolvasták levelem, kicsit csúnya, de most éjszaka írom, a gyerekek már alszanak. De végre eljött az a nap, mindenki vidám volt. Mire elértünk a Tiszához, akkor kezdtünk ébredezni. Akkor már a nap melegen sütött. A Kiskunság szinte beleveszett a messzeségbe. A gödöllői dombok szinte elsuhantak mellettünk, a pesti forgalom meglepett minket. Mire a belvároson át eljutottunk az Országházhoz, 9 óra volt. A gyönyörű Parlamentben egy őr kalauzolt minket. Az erkélyről Buda panorámája tárult elénk. Ez 9 9 Ne tartsanak önzőnek, amiért csak a magam problémáit vetettem fel. De a sors olyan kegyetlen volt hozzám, hogy szültem öt gyermeket, sajnos kettőt eltemettem, három gyermekem közül egy beteg. Harmincéves vagyok, az élettől már kaptam néhány pofont. Olyan jó lenne egy kis jó is már. Nem akarom, hogy csak úgy odategyék elébem, de adjanak lehetőséget, hogy megteremtsük. Szijjártó Károlyné, Békéscsaba, Szabolcs u. 1. II 9. * * * E soroknak annak reményében adtunk helyet, hogy valaki esetleg tud ötletet, lehetőséget kínálni, tanácsot adni a Szijjártó családnak. az épület Magyarország legszebb épülete! Steindl Imre a magyar nép egyik büszkeségét alkotta meg! Ezzel kiérdemelte a nép megbecsülését. Ezután buszra ültünk és Budára indultunk. Itt megnéztük a Halászbástyát és a Mátyástemplomot. Jól szórakoztunk a cirkusz műsorán, majd hazaindultunk. Nagyon sok élménnyel tértünk haza. Oláh Zoltán őrsvezető, Szeghalom A Békéscsabai Kötöttáru- gyár szakszervezeti ifjúsági tagozata — szabadidőt a szabadban — jelszóval hét végére kétnapos családom kirándulást szervezett Szana- zugba. Június 20-án reggel egymás után érkeztek a főbejárathoz jókora batyukkal felpakolva a kirándulók. A portán embermagasságnyi hatalmas plakát szépen cir- kalmazott betűi szellemesen invitálnak minden kedves érdeklődőt — családost és magányost — Szanába. Az ismertető gazdag programot ígért a természeti szépségekben gazdag tájon, a vízparti friss levegőn. Egyebek között szellemi totót, ügyességi versenyt, este diszkót, táncot, szalonnasütést tábortűz mellett. Az „igényes” utazóknak ajánlotta a platós, fapados tehergépkocsit, az igényteleneknek az oldalkocsi deszkáját kapaszkodóul. Vidám jó kedvvel szálltunk fel az „elegáns” ponyvás kocsira, ami engem a felszabadulás utáni falujárásra emlékeztetett. Nagyné Bencsik Judit, a szakszerveLövészverseny időseknek Orosházán a Siketek és Gyen- génhallók Egyesülete helyi csoportjának néhány tagja azzal a kéréssel kereste fel az MHSZ városi honvédelmi klubot, hogy rendezzenek számukra lövészversenyt. Miért is ne, nagyon szívesen! — mondták nekik az MHSZ-klubnál. A versenyezni akarók kivétel nélkül idős korúak, katonaviselt emberek voltak, de a második világháború óta nem vőlt puska a kezükben. Nem is a puskapor szagára voltak kiváncsiak, hanem egyhangú napjaikba próbáltak valami kis változást belevinni. Koruknak megfelelő komolysággal vettek részt a számukra rendezett lövészeten. Némelyikük a céltábláig is alig látott el, de mégis voltak találataik. Boldogan számolgatták össze pontjaikat, miközben alig győztök kibeszélni magukból a sikerélményeiket. Kis^ Horváth Sándomé tudósító Orosháza zeti ifjúsági tagozat vezetője szeretettel köszöntött mindenkit, s mire kiértünk Szanába, már összeállt a kép: mit csinálunk az első napon, kik maradnak vasárnapra is. Sokan akartak táncolni, sportolni, pihenni és szórakozni a vízparti üdülőben. A Béköt Szanazugban üdülő dolgozói örömmel fogadták a kirándulókat, és friss vízzel töltött üveggel kívántak pálinkás jó reggelt! „Hogyan telt el a hét? Mi újság a gyárban? Meddig maradsz?” Ilyen és ehhez hasonló kérdések záporoztak. A gyerekek megrohamozták a hintákat, a felnőttek csoportokra oszlottak, s megkezdődött a szellemi totó, az ügyességi verseny. Csatlakoztak a vetélkedőkhöz a nyaralók is. A szépen gondozott, tágas udvarban lehetett sakkozni, lengő tekézni, kosárba dobni, focizni. Este szalonnasütés után órák hosszat állt a bál, hogy édes legyen a pihenés, és vasárnap folytatódott a játék, a szórakozás. Szerkesztői üzenetek Szlávik György, Békéscsaba: a Nagy Sándor utcában a terület helyreállítása megtörtént. * * * Vég József né, Békéscsaba: csak részletet idézünk a "kereskedelmi és vásári iroda igazgatójának leveléből, miután a választ olvasónk is megkapta: „A piac környékén igen kevés parkolóhely áll a vevők és árusok rendelkezésére. Ez ügyben már a városi tanács ülésén is hangzott el interpelláció. Ennek eredményeként feloldották a Trefort utcában a várakozási tilalmat... Igaz, a helyzet a gyalogosforgalom tekintetében valóban némi kellemetlenséggel jár, bár személy szerint én úgy tapasztaltam, ezek a gépkocsik nem olyan szorosan állnak egymás mellett, »hogy közöttük lehetetlen lenne a gyalogosközlekedés.. . Szintén szabadon marad a vásárcsarnok sarkánál lévő piactéri kapu előtti bejárat is, ahol nemcsak gyalogosan, hanem kerékpárral, kézikocsival, vagy akár tolókocsival is meg lehet közelíteni a személybejáratot.” * * * Bánszki Mihályné, Békéscsaba: elismerő sorait továbbítottuk az üzletvezetőnek. A. R. Az Univerzál Kereskedelmi Vállalat OROSHÁZI VAS-EDÉNY SZAKtlZLETÉBE (Győri Vilmos tér 2.), BOLTVEZETŐ-HELYETTESI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE felvételt hirdet Feltétel: — szakirányú középiskolai végzettség — széles körű szakmai ismeret. A vezetői gyakorlattal rendelkező jelentkezők előnyben részesülnek. ’Érdeklődni lehet a vállalat központjában a személyzeti osztály vezetőjénél, Békéscsaba, Szabadság tér 2. Telefon: 22-844. Visszhang Még egyszer a könyvhétről Érdeklődéssel olvastam a Békés Megyei Népújság június 7-i számában megjelent összegzést az ünnepi könyvhét ez évi megyei rendezvényeiről. Itt szerepel az az észrevétel, hogy „korábban az Űj Auróra szerkesztősége egy könyvsátor erejéig törődött a megyei kiadványok könyvheti jelenlétével”. Valóban így volt. Az elmúlt években két alkalommal is felállítottuk sátrunkat, igaz, nem a „központi” helyen, hanem a szerkesztőség előtt. Azért itt, mert technikai okok miatt így tudtuk kedvezőbben megszervezni az árusítást. Saját gondozásunkban megjelenő kiadványaink mellett más intézmények könyveit is kínáltuk vevőinknek: a teljesség igénye nélkül a megye ún. nem hivatásos kiadói által megjelentetett munkákat (Munkácsy Múzeum, Rózsa Ferenc Gimnázium, Kner Nyomda, stb.) Folyóiratunk szerkesztői, szerzői hosszú * éveken át rendszeresen részt vettek a könyvheti író-olvasó találkozókon. Amíg meghívták őket... Az ünnepi könyvhét szervezői -azonban, úgy tűnik, nem vesznek tudomást arról, hogy Békéscsabán tevékenykedik egy, (igaz, ritka megjelenésű) irodalmi, művészeti folyóirat, amely évente négy-öt könyvet is kiad. Arról nem is kell írni, elég, ha valaki megnézi a lap utóbbi számának a tartalomjegyzékét, hogy az Űj Auróra munkatársai közt jó néhány országos hírű író található, olyan is, aki bizonyára szívesen szerepelt volna egy irodalmi esten bárhol a megyében. A szerkesztőség képviselője az idén az előkészítő tanácskozásra sem juthatott el —i meghívó, értesítés híján. Az Űj Auróra írói után elmaradtak kiadványai is. Szándékunk szerint nem végleg. Tomka Mihály
