Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-29 / 151. szám

1987. június 29., hétfő o mnwrara-----------------­C ukorgyári fiatalok között Befejeződött a Vili. békéscsabai nemzetközi bábfesztivál Dr. Szilágyi Dezső átadja a Gorkij városi Petruska bábszín­ház rendezőjének, Alexander Misin érdemes művésznek a békéscsabai fesztivál UNIMA-nagydiplomáját Fotó: Gál Edit „Elképesztő állapotok a Sarkadi Cukorgyárban!” Ez a főcím már a múlté. A most már csak kuriózumértékű cikk a Viharsarokban jelent meg — negyven évvel ez­előtt. Jelenleg a cukoripari fiatalok találkozóján gazda­gítja a 75 éves Sarkadi Cu­korgyár kiállítási anyagát. A kiállítást a gyár művelődési otthonában nézhettük végig, amely a cikk megjelenése után hét évvel létesült — az első gyárigazgató, Pick Samu szolgálati lakásából. 1955- ben pedig itt már Jacobi Le­ányvásár című operettjében gyönyörködhettek a nézők — a kiállított forgatókönyv sze­rint. A “kiállítással Juhász Ká­roly főmérnök megnyitója után ismerkedhettek a ven­dégek, egymással pedig pén­teken este — polkaszinó és videodiszkó keretében. Az idén tizennegyedszer megrendezett találkozó résztvevői készséggel mond­ták el véleményüket. Törő András a Szolnoki Cukor­termelő Kutatóintézetből, Túri Ferenc a Szolnoki Cu­korgyárból érkezett és kér­dés nélkül is szívesen be­széltek: — Először vagyunk ilyen találkozón, így csak má­soktól tudjuk; a korábbiak­kal összevetve talán ez sike­rült a legjobban. Péntek dél­után hintófogatokkal jártuk körbe Sarkadot, majd előbb videofilmről, utána élőben tanulmányoztuk a cukor­gyárat. — Ezek után a mai szak­mai vetélkedő egy kicsit mintha kilógna a program­ból ... — Szó sincs róla! Ennek a vetélkedőnek óriási presz­tízse van, és nagy harc fo­lyik minden évben a győze­lemért. A hagyomány ugyanis az, hogy mindig az előző évi győztes rendezi a következő találkozót. Jövőre például Kaposvár a házigaz­da. Végszóra feltűnnek a so­mogyi versenyzők is. Veze­tőjük, Ház László mosolyog­va mondja: — Mivel mi nyertük meg a vetélkedőt — szóval csak a legjobbakat mondhatom a szervezésről, a lebonyolítás­ról, s mindent el fogunk követni, hogy jövőre ... A csapattagok azonban gyorsan kiegészítik a diplo­matikus nyilatkozatot: — írd csak meg nyugod­tan, hogy a pártatlan zsűri tagjai elismert, komoly szak­emberek voltak, s könnyebb volt most nyernünk, mint majd jövőre hasonló rende­zést produkálni! A helyszí­nünk azért már biztos: Ba- latonboglár... — Ilyen rugalmas és gör­dülékeny programot máshol is szívesen látnék — veszi vissza a szót Törő András —, az ismerkedési est nem 11- ig, hanem éjfél után is tar­tott. Ennyi barátot ritkán szerezhet az ember, s már csak ezért sem formális ren­dezvények ezek: a közös gyártásmenet, azonos gyár­tástechnológia, a szakmai ta­pasztalatcsere életre szóló kapcsolatokat alakíthat. — szilasi — Kedden kezdődött és szom­baton ért véget a VIII. bé­késcsabai nemzetközi báb- fesztivál. A záróünnepséget délelőtt 10 órakor tartották a Jókai Színházban, melyen a meghívott vendégeken kívül ott voltak a részt vevő cso­portok vezetői és tagjai is. Dr. Szilágyi Dezső, az UNI- MA magyarországi szerveze­tének elnöke mutatta be a nemzetközi zsűri tagjait, és elnökét, dr. Henryk Jur- kowskit, az UNIMA elnökét, a békéscsabai fesztivál évek óta visszatérő neves vendé­gét. A nemzetközi zsűri tag­jai ezután értékelték a fesz­tiválon szereplő együttesek produkcióit, következtetése­ket vontak le a látottakból a gyermekeknek szóló bábját­szás továbbfejlődésének le­hetséges irányairól. Megálla­pították többek között, hogy a bábjátékok bemutatása­kor igen fontossá emelkedett a látvány és a játék. Szóltak arról, hogy a békéscsabai fesztivál jó légköre, hangu­lata ismét bizonyította: ez a város érdemes arra, hogy Európa legjobb bábegyütte­sei rendszeresen találkozza­nak itt, és számot adjanak munkásságuk eredményei­ről. Többen megemlítették, hogy jó lenne gyermekközön­ség előtt lejátszani a feszti­vál-előadásokat, hiszen a gyermekek reagálása is út­mutató az értékelés szem­pontjából. Felmerült az új, nagy kérdés is, hogy a báb­játszás manapság elandalít- sa-e inkább a gyerekeket vagy tárja fel a maga esz­közeivel a világ nehéz, konfliktusokkal terhes gond­jait, az emberek magatartá­sának gyermekek számára nem éppen megnyugtató for­máit, az erőszakot, a gonosz­ságot és más egyebeket. A zsűritagok véleménye sze­rint az „elandalítás” mód­szere semmiképpen sem kor­szerű, más vonatkozásokban pedig meg kell keresni azt a sajátos eszköztárat, mellyel a gyermek nézőkhöz a legbo­nyolultabb kérdésekkel is el lehet jutni. „Az animáció csodája a bábjátszás” — ál­lapították meg többen is, és külön örültek annak, hogy ezen a mostani békéscsabai fesztiválon több volt a hu­mor, a groteszk elem, mint a korábbiakon. Ennek élénk és szembetűnő példáját szol­gáltatta a Gorkij városi Pet­ruska bábegyüttes. A nemzetközi zsűri véle­ménynyilvánítása után dr. Szilágyi Dezső ismertette a döntést a díjak odaítéléséről. A fesztivál nagydíját a szovjetunióbeli Gorkij Pet­ruska bábszínháza kapta, UNIMA-diplomát kapott a biatorbágyi Prospero, a pé­csi Bóbita, a párizsi Brakab- rik Théátre és a lengyelor­szági bielsko-bialai bábszín­ház együttese. Befejezésül Fekete János­áé, a Békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese mon­dott zárszót és a házigazda jogán gratulált az együtte­seknek. „Szeretnénk — mon­dotta —, ha ezután is érde­mes lenne Békéscsabára jön­ni, mint ahogy érdemes vált most eltölteni egy tartalmas hetet városunkban a VIII. nemzetközi bábfesztivál al­kalmából”. Végezetül a részt vevő csoportok vezetőinek átadta a békéscsabai Napsu­gár bábegyüttest jelképező kerámiafigurát, melyet Ta­kács Győző keramikusmű­vész készített. Ezzel a báb- fesztivál befejeződött, a zá­róünnepség résztvevői dél­utánra szabad programok közül választhattak, sokan pedig a_ sétálóutcán töltötték idejüket a fesztiválvásár sát­rainál. (s. e.) A győztes kaposváriak Fotó: Fazekas Ferenc Vonalban voltunk Elkelt a Csaba • Olasz-e az olasz fagyi? • Falusi üdülés Bugacon • Új fővállalkozó az Orosházi Új Élet Tsz • Megszűnik a „KGST-piac” Mint ismeretes, június 22-én ismét vonalban voltunk, hogy az illetékesek segítségével válaszolhassunk olvasó­ink telefonon feltett kérdéseire. Most sem csalódtunk, hi­szen sokan megkerestek közérdekű gondokkal, vélemé­nyekkel. Mindenekelőtt az idegenforgalomról és az ezzel összefüggő kereskedelmi, vendéglátóipari, ellenőrzési munkáról érdeklődtek, ugyanakkor más fontos ügyekben is kikérték a véleményünket közreműködésünket remél­ve. íme egy csokorra való az érdekesebb kérdésekből és válaszokból. 1. Hogyan akarja a Békés­csabai Állami Gazdaság az idegenforgalom szolgálatába állítani a Csaba Szállót és éttermet, mik a konkrét el­képzelések? A Békés Megyei Vendég­látóipari Vállalat valóban el­adta a jobb sorsra érdemes, valamikor patinás szállót és vendéglőt a Békéscsabai Ál­lami Gazdaságnak. A gaz­daság abból indult ki, hogy a korszerű vendéglátás meg­teremtése nemcsak Békés­csaba, hanem az egész me­gye érdeke. Ezért áldoz 1988. január 1-től mintegy 100 millió forintot a helyreállí­tásra. Ez nem jelent külö­nösebb hasznot, mindössze arról van szó, mintha köt­vényekbe fektetné a pénzét. De mit is akarnak megvaló­sítani? A mostani étterem helyén a budapesti Kinizsi utcaihoz hasonló sörgyár lesz, amelynek évi teljesít­ménye 2 ezer hektoliter. A mellette levő presszó pedig sörözőként működik majd. Helyet kap még a gyorsét­keztető, ahol reggelizni is lehet, hamburgert, sült kol­bászt és süteményeket vásá­rolhatnak. A bal oldali rész­ben olasz fagylaltozót nyit­nak, itt olasz gépeken, olasz alapanyagból készítik a fagy­laltot. A jelenlegi olvasó­presszót átalakítják szállo­dahallnak. A szállodaszobá­kat bővítik, fürdőszobákat építenek és lesz különterem is. A cipőbolt helyén a Ská­la Gt-vel közösen bemutató- termet alakítanak ki, esetleg S-Modell-üzletet nyitnak. A télikertet eredeti formájá­ban étteremként üzemelte­tik. Ugyanakkor rendbe hoz­zák a színházi vigadótermet, ahol bálákat és egyéb városi •rendezvényeket lehet tarta­ni. Megszüntetik a hotel előtti parkolót, itt terasz lesz, a gépkocsik a Jókai Színház előtt parkolhatnak. A Csabát 1988-ban bezárják, a vendéglátóipari kombinát 1989-ben új névvel áll a bel­földi és a külföldi látogatók rendelkezésére. 2. Ml lesz a gyulai Al- mássy-kastély sorsa, foly­nak-e tárgyalások a külföldi céggel? A Minisztertanácsnak az üdülés és az idegenforgalom hosszú távú területrendezési és településfejlesztési elkép­zeléseiben Gyula a fokozatos fejlesztésre javasolt üdülő­körzetek egyikének, a Tisza —Körös mentének figyelem­re méltó települése, illetve körzete. Ennek megfelelően tovább kell erősíteni a Vár­fürdő gyógyászati szerepkö­rét, amelynek egyik elenged­hetetlen feltétele, hogy meg­felelő gyógyszálló álljon ren­delkezésre. Ezért is került előtérbe az Almássy-kastély ilyen célra való hasznosítá­sa, hiszen az épület szerves része a fürdőnek, az őspark­nak. A megyei tanács a ta­nulmánytervet elkészítette, amelyet jóváhagytak. A tár­gyalások folynak és remélik, hogy az utolsó akadály is elhárul az útból és megva­lósulhat a régóta áhított terv. Mindezt nehezíti, hogy a kastélyban jelenleg egész­ségügyi szakiskola működik. 3. Mostanában keveset hallani a szarvasi kemping­ről. Milyen a kihasználtság, a szolgáltatás, jönnek-e a külföldi vendégek? Az Aranyszarvas kem­pingbe az idén több külföldi érkezett, mint tavaly. A Haki vendégeként például húszán jöttek Dél-Ameriká- ból, az NSZK-ból pedig öt- venen érkeztek. így a ki­használtság megfelelő, bár a téli zárva tartás hátrá­nyosan érződik a vendég- forgalomban. Ennek ellené­re nincs ok kesergésre, mert több szervezett csoport je­lentkezett szarvasi üdülésre, kikapcsolódásra. Vannak kö­zöttük sportolók, túrázók, vadászok. Mivel háromcsil­lagos kempingről van szó, a szolgáltatásra sem lehet panasz. Lovaspálya, tenisz- és mini golfpálya, valamint strand áll a turisták rendel­kezésére. Az igazsághoz vi­szont az is hozzátartozik: az étteremben csak a főszezon kezdetétől, július 1-től lesz zenekar. 4. Nemsokára itt van az idegenforgalmi főszezon. Mi­lyen átfogó ellenőrzést tervez­nek a fogyasztók érdekében, különös tekintettel a fagy- laltozókra? Az állami kereskedelmi felügyelőség és a szakszer­vezeti társadalmi ellenőrök a tanácsokkal együtt min­den évben átfogó ellenőrzést tartanak az idegenforgalmi helyeken. így van ez ebben az évben is. A fagylalt áru­sításának a körülményeit már vizsgálták. A kép meg­lehetősen elszomorító. Ugyanis gomba módra sza­porodnak a különböző ma- gánfagyizók, ami önmagá­ban nem baj, sőt örvendetes. Csakhogy ezzel párhuzamo­san nő a visszaélések szá­ma. A súllyal, az árakkal, az alapanyaggal sok a gond. A fagylaltot ugyanis nem gömbre, hanem súlyra mé­rik, tehát minden elárusító­helyen ki kell írni: egy gömb hány deka és ennek mennyi az ára. Hiába sza­badáras termékről van szó, csak a területi árarányokat szabad elfogadni. Manapság egyre-másra nyílnak meg az úgynevezett olasz fagylalto- zók. Ez is megtévesztő le­het, hiszen az olasz gépen magyar alapanyagú fagylal­tot gyártanak. Az ellenőrzé­seket ennek figyelembevéte­lével folytatják, természete­sen az állami és a szövetke­zeti üzletekben is. 5. Mit tesz a gyulai áfész a helyi idegenforgalom fel­lendítéséért? A fogyasztási szövetkezet az elmúlt három évben 12 millió forintot fordított ilyen célokra. Elsősorban a ven­déglátás bővítését szorgal­mazza. Májusban a strandon két új üzletet nyitottak, így ma már összesen nyolc áfész-egység szolgálja a pi­henőket. A gyorsbüféken kí­vül a Hullám vendéglőben ét­lapról is lehet választani. A piactéren a húsbolt, az élel­miszer-vegyesbolt vasárnap délelőtt is nyitva van. A 100 éves cukrászdában, amely szünnap nélkül üzemel, 12- féle fagylaltot kínálnak, de lehet kapni üdítőitalt és kü­lönleges süteményeket is. Július 3-án az üdülőszövet­kezet területén megnyitják a Tölgyfához címzett zenés kis­vendéglőt, amely mindössze 3 hónap alatt készült el. Az új termálkempingben bisztró és vegyesbolt működik, itt IV. osztályú árakon regge­lizni is lehet és megrende­lésre gulyást is főznek. 6. Miért nem hasznosítják idegenforgalmi célokra a sza- badkígyósi kastélyt? Mint ismeretes, a kastély­ban jelenleg mezőgazdasági szakiskola van. Ennek elle­nére a hosszú távú tervek­ben szerepel az országos hí­rű kastély idegenforgalmi hasznosítása. Ez is része ugyanis a békéscsabai tégla­gyári bányatavak és a mel­lette levő ősgyep által hatá­rolt majdani üdülőkörzet­nek. Megalakult a gazdasá­gi társaság is, amely részle­tes tervet készített. Az elő­készületek folynak. Meg­kezdték a bányatavak tisz­títását, fásítanak, utat épí­tenek. Nagyon sok függ at­tól, hogy az említett iskolát sikerül-e máshova telepíte­ni. 7. Milyen szerepet játsza­nak a magánkereskedők me­gyénk, de főleg Gyula ide­genforgalmában? Gyulán összesen 111 ma­gánkereskedő dolgozik. Zöld­séget, élelmiszereket, aján­dékokat, ruhaneműt, strand­cikkeket árusítanak. A ven­déglátóüzletek száma 32, eb­ből 18 melegkonyhás egység. Szanazugban és Városerdőn 2-2 büfé üzemel, Benedeken, a fogadóban ajándéktárgya­kat kínálnak. Ezeken kívül Szarvason és Szeghalomban van magánkézben étterem, büfé és bisztró, valamint lo­vaspálya. 8. Szerepel-e az IBUSZ ajánlatában falusi üdülés, tu­risztikai program a nagy- családosoknak és a nyugdí­jasoknak? A falusi turizmus volta­képpen a fizetővendég-látás sajátos formája. Feltétele: kedvező környezet, minimá­lis komfort, szerény árak. Ilyen ajánlata van az IBUSZ-nak többek között Bugacon, a tanyasi vadász­házakban, az őrségben őri- szentpéteren, Zalaion. Ked­vezményes családos üdülésre van lehetőség Leányfalun, Abaligeten, Szarvason, Sze­ged környékén, Órfűn. 9. Igaz-e, hogy megszűnt a Békés Megyei Természet­védelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság? Nem szűnt meg, csak a fővállalkozó változott. A Kondorosi Egyesült Tsz he­lyett az Orosházi Új Élet Termelőszövetkezet lett a gesztorgazdaság. Senki nem lépett ki a társaságból, mind a 31 tag vállalja a kötele­zettségeket. A változást in­dokolja, hogy az orosházi téesznek híres szürkegulyája, rackanyája és lovai vannak, amelyeket az idegenforga­lomban is hasznosítanak. Egyébként a sétahajó június 12-én elindult a Körösökön Békés—Gyoma—Szarvas út­vonalon. Újdonság, hogy minden hét végén más-más állomásról indul a hajó, az útirányt a hajóállomásokon, autóbusz-pályaudvarokon, az utazási irodákban kifüggesz­tették. 10. A növekvő idegenfor­galommal függ össze, hogy megyénk piacain is egyre több külföldi állampolgár kí­nálja portékáját. De miért nem vonják felelősségre azo­kat a magyarokat, akik eze­ket az árukat felvásárolják és busás haszonnal tovább­adják? A helyzet az utóbbi idő­ben tarthatatlanná vált or­szágszerte. Nálunk általában román, lengyel és jugoszláv állampolgárok árusítanak különféle holmikat, ez az üzlet olykor kimeríti a de­viza-szabálysértés, a csem­pészés vétségét. A rendőrség, a vámőrség és egyéb ellen­őrző szervezetek fellépnek- a jogellenes árusítás ellen, de egyes tanácsok azzal, hogy helypénzt szednek a külföl­diektől és külön elárusító­helyet jelölnek ki, legalizál­ják a csencselést. Ezt az ál­datlan állapotot igyekszik most megszüntetni a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala elnökének utasítása, misze­rint ezt a tevékenységet ha­tósági úton meg kell szün­tetni. Ezzel egyidejűleg ta­lán mérséklődik a felvásár­lás, az üzérkedés is, de saj­nos, a kiskapuk továbbra is nyitva maradnak, és ez nem a rendelkezés hibája. Seres Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents