Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

1987. június 26., péntek II genetikáról és a teljesítményekről Kiváló állattenyésztők — Hazánkban az elmúlt 15 esztendőben kimagasló eredmé­nyek születtek a szarvasmarhatartásban, a tejtermelésben. Mindezekhez a feltételeket a termelő üzemekben igyekeztek a legmagasabb szinten megteremteni. így lehetséges, hogy az utóbbi esztendőkben az országos tejtermelési versenyben az USA-ból és Kanadából származó Holstein-fríz állomány- nyál Békés megye több gazdaságában országos hírű ered­ményeket garantálnak. Ahogyan egyik beszélgetőpartnerem megfogalmazta, az állattenyésztésben, a szarvasmarhatartás­ban a genetika a képességet biztosítja, a környezet a lehe­tőséget adja a mind magasabb szintű termeléshez. A Liebig­országos hírű eredmények törvény szerint bármelyik a minimumon van, az eredmény azon a szinten áll meg. Nos, hogy mindez miben áll és hogyan valósul meg a Bé­kés megyei üzemi körülmények között, arról beszélgettünk Dobai Antallal, a Dél-alföldi Állattenyésztő és Fejlesztő Vál­lalat fejlesztési főmérnökével, Timkó Rudolffal, a vállalat megyei igazgatójával, dr. Hajtman Pállal, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát főállattenyésztőjével, dr. Török Imrével, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát genetiku­sával és Bárdi Péterrel, a Hidasháti Állami .Gazdaság törzs­tenyésztőjével. A Békés Megyei Népújság szerkesztőségét Számadó Julianna képviselte. — Melyek a kiváló ered­mények emberi, gazdasági motivációi? Dr. Hajtman Pál: — Me­zőhegyesen két évszázados hagyománya van az állatte­nyésztésnek, mindig is fe­gyelmezett, magas színvona­lú munka folyt, s a történel­mi gyökerek is ezt követel­ték a felnövekvő generáci­óktól. Még azokban az évek­ben is megmaradtak itt a szakemberek, amikor bizony nem járt ezért megfelelő fi­zetség. A hagyomány köte­lezte az itt élőket és dolgo­zókat, az elért eredmények ide kötötték. Bárdi Péter: — Hidashá­ton nincs évszázados hagyo­mány a tenyésztői munka mögött. Az 1949-ben alakult gazdaság* a hatvanas évek­ben alakította ki magyar­tarka törzstenyészetét. Majd az 1972-es kormányhatáro­zat alapozta meg azt a muri- kát, amelyről itt beszélge­tünk. Timkó Rudolf: — Az 1972- es kormányhatározat meg­jelenése előtt az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontja meghatározta a szarvasmarhaprogram me­gyei kereteit. Akkor első­ként Hidasháton indult el egy jelentős szarvasmarha- állomány-vásárlás, kezdőd­hettek meg a keresztezések. Az ezután következő évek­ben évente 200 darab ame­rikai származású Holstein- fríz üsző érkezett a gazda­ságba, összesen 808 darab, amelyeket hazai apaállatok­kal termékenyítettek, s je­lenleg az országos sikereket hozó állomány 96-97 száza­léka hazai bikáktól szárma­zik. Nálunk 1976-tól műkö­dik a törzstenyészet. Dr. Török Imre: —Hagyo­mány nélkül is lehet kiváló eredményeket elérni, ugyan­akkor a hagyomány kötelez mindannyiunkat. A hit a munkában arra sarkall, hogy az emberek tanulja­nak, gyűjtsék össze a ta­pasztalataikat, s ezáltal szé­lesebb látásmódjuk megha­tározó lehet eredményeik­ben. Szerkesztőség: — Rögtön vitatkozom is önnel, hiszen ha ön mögött nem áll egy gazdasági, anyagi háttér, ak­kor az lehetetlenné teszi az emberi motivációt, az embe­ri cselekvés kibontakozását. Mit jelent az eszköz és fel­tételrendszer ma Mezőhe­gyesen ? Dr. Török Imrei — Szük­ség van a gazdasági vezetők egyetértő támogató maga­tartására, természetesen a nagyobb számú állományra, s ugyanakkor anyagiakban is áldoznia kell erre, mérlegel­ve, hogy milyen körülmé­nyek között, mekkora terü­leten, milyen eredménnyel képes a hozamokat előállí­tani. Dr. Hajtman Pál: —A gaz­dasági vezetés ehhez alaple­hetőségeket teremt, megte­remti a genetikai alapot, de annak a karbantartása az ott dolgozók feladata. S a végeredményben komoly szerepet játszanak a tartási körülmények, a takarmá­nyozás. Van ennek a dolog­nak az emberi, szubjektív oldala: a tekintet a szarvas- marhatartás felé fordul, hi­szen azt a gazdaság mérő­számai is mutatják, hogy a korszerű és hagyományos te­lepek között 800—1000 lite­res egyedenkénti tej termelé­si különbség is lehetséges. Éppen a gazdasági motiváció indokolja, hogy ezen a terü­leten tovább kell lépni, s~~a tákarmányozásban, a tartás­körülmények jobb megisme­résében vannak tartalékaink. Nos, ez meg is határozza, hogy a következőkben me­lyik témakörrel érdemes folytatni ezt a beszélgetést. Vizsgáljuk meg, hogyan va­lósul meg a kutatás és a termelés összhangja. Dr. Török Imre: — A ku­tató az eredményeket köz­vetlenül kapja a termelés­ből. S ez számára hosszú távú feladatokat is megfo­galmaz. Kialakulnak a sa­ját kutatási programok. Meghatározható a hosszú távú cél- és eszközrendszer. A genetika előrevivő ténye­ző. S hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? Hogy meg­bízható tenyészértékű biká­kat kell a termelésbe venni, hiszen 80 százalékban ez dönti el, hogy tudunk-e és milyen gyorsan előrehalad­ni. S ha megtaláltuk azokat az apaállatokat, melyek biz­tos tenyészértékűek, és a ké­pességeikkel azokat a tulaj­donságokat javítják, ame­lyek gyengéi az állomány­nak, akkor ezzel a követke­ző generáció képességének lehetőségeit alapozzuk meg. Dobai Antal: — Termé­szetesen a termelőképesség kibontakozásában jelentős szerepe van a tőgyalakulás­nak, az állomány talpszer­kezetének, hogy képes le­gyen a nagyüzemi körülmé­nyek között a tápanyagfel­vételre, a tejtermelésre, a genetikai képességek építé­sére. Azt, hogy milyen tu- lajdonságcsoportokra irá­nyul a figyelem, a tenyész­tési cél határozza meg. Cél­szerű figyelmet fordítani a mennyiségi tejtermelésre, nem csuDán a genetikai mi­nőségre. Bárdi Péter: — A geneti­kai képessége az állomány­nak magasabban áll, mint ahogyan azt üzemi körülmé­nyek között kihasználhat juk. A felső határ az évi 9-10 ezer literes egyedi ho­zam, ezzel szemben ma a hida^háti átlag 6900 liter, de 20 ezer literes termelést is produkáltak a Holstein- fríz fajta legkiválóbb egye- dei az USA-ban. A tartás­körülmények, a takarmá­nyozás együttesen garan­tálja a pillanatnyi, s az idei esztendőre tervezett ered­ményeket és a hosszú távú célkitűzéseket. Hidasháton mi azt szeretnénk elérni az ezredfordulóra, hogy szem­ben • a 2,2 átlag laktációs ter­meléssel elérhető legyen a 3-4 laktáció. A magasabb, 3,5 százalékos fehérje, a 3,7- 3,8 zsírszázalék mellett az évi 10 ezer literes termelés. Ma a fehérje átlagszázaléka .3,3, míg a zsírszázaléké 3,4. Bizonyára elhiszik, hogy a laikusok nem ismerik a törzstenyésztő, a genetikus munkáját. Miben áll ez? Bárdi Péter: — Áll egy megfigyelési sorozatból, amelynek során a termelési, tenyésztési adatokat egye­denként, a borjú születésé­től fogva a növekedés fo­lyamán megfigyelik, lejegy­zik, értékelik. Elvégzik a megfelelő rangsorolást, majd kiemelik a legjobbakat az állományból, amelyek a kö­vetkező nemzedék előállítá­sában szerepet játszanak. Ekkor kerül • sor a selejte­zésre is, amelynek á mérté­ke mintegy 15-20 százalék, s arra szolgál, hogy a nem megfelelő egyedeket kivon­ják a termelésből. Folytató­dik a munka a jellemző hi­bák meghatározására, és azok javítására. S el kell végezni a következő nemze­dék érdekében a megfelelő párosítást. Dr. Török Imre: — Eb­ben van szerepük a magas genetikai képességet hordo­zó, megbízható tenyészérté­kű apaállatoknak. Többek között ez mozdítja elő azt, hogy az állomány képes lesz-e egyedenként 10 ezer liter tej termelésére. Ennek érdekében van szükség az utódellenőrzésre, az átörö­kítő képesség vizsgálatára, amelyről csupán öt év múl­va derül ki, hogy képes-e a magasabb genetikai te- nyészértékre. A gyakorlat az, hogy az állomány 15-20 százalékán kipróbálják az apaállatokat, s a magas gén­átörökítő képességű egyede­ket, azok utódait fokozottab­ban vonjuk be a termelésbe. Dr. Hajtman Pál: — Ha egy jószág képessége száz, abból hatvanat hozunk, de vannak üzemek, ahol száza­lékban kifejezve ez lehet 70, 80, sőt esetleg 85 százalék is. Sok mindent nem tudunk azonban még az állatok vi­selkedéséről, a takarmányo­zás adta lehetőségekről. Nem tudjuk még biztosan, hogyan lehetne az állatok komfortérzetét megteremte­ni, milyen épületben lenne a legoptimálisabb a tartás maga, a levegőgazdálkodás, a takarmányozás. Így tehát a környezeti tényező nagy­mértékben befolyásolja az eredményeket. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a pontosság és szakszerűség mellett rop­pant fontos szerepet ját­szik az ott dolgozók szak­mai tudása, hozzáállása. Szerkesztőség: — S az el­mondottakból következik, hogy minden üzemben, törzstenyészetben kialakul további esztendőkre a jelen­legi körülmények ismereté­ben a program, a lehetőség­vázlat. Dr. Hajtman Pál: — Na­gyon hiányzik a számító­gép, amely segít az emberi hibák kiküszöbölésében, a takarmányozás optimalizá­lásában. Török Imre: — Azt gon­dolom, hogy a szemlélettel is van még gondunk. Szo­morúan kell megállapítani, hogy az állattenyésztési ku­tatásban is megjelent egy olyan irányzat, hogy a mel­léktermékeket hasznosítjuk, azt vizsgáljuk, mit hogyan lehet megvonni. Eközben tudomásul kell venni, hogy kimagasló lehetőségekre ak­kor nyílik lehetőség, ha gaz­daságosan és maximálisan megadjuk mindazt, ami a több eredmény érdekében indokolt. Bárdi Péter: — A terme­lési környezet, a termelőké­pesség összefüggése mérhe­tő, s a mai törzstenyésztői munka határozza meg, ké­pes lesz-e az állomány az elmúlt 15 év növekedési üte­mét garantálni. Az elmúlt 13 esztendő alatt egyeden­ként 3000 liter hozamnöve­kedést értünk el, s már vannak olyan nagy termő- képességű egyedek, hogy a következő 13 év ugyaneny- nyit hozhat. Ehhez van szükség a kutatás és a ter­melés mindennapi összhang­jának a megteremtésére. A Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinát szarvas­marha-ágazata 216 millió forint termelési értéket ál­lít elő, s 54 millió forint nyereséget ért el az elmúlt esztendőben. 1976-ban im­portált 500 darab Holstein- fríz adta a genetikai ala­pot, s ma a 2600-as tehén- állomány fajtaösszetételében 21 százalék a tiszta vérű, 12 százalék a magyartarka és 64 százalék a keresztezett állomány. A Hidasháti Álla­mi Gazdaságban az 1760-as állományból 60 százalék a Holstein-fríz, 40 százalék a keresztezett. Mint a beveze­tőben írtuk, a genetika a képességet biztosítja, a kör­nyezet a lehetőséget adja a magas színvonalú termelés­hez. A Békés megyei üze­mekben dolgozó vezető szakemberek nem elbizako- dottak az elért országos hí­rű eredmények tudatában, annál inkább igyekeznek a genetika adta lehetőségeket a környezetben lévő, ma még ismeretlen tényezőkkel gazdagítani, hogy a bűvös 10 ezer liter mihamarabb elérhető legyen, s eközben olyan nemzetekkel kelhet­nek versenyre, mint az USA, ahol az éves átlagter­melés egy 9 milliós nagy­ságrendű állománynál 5700 liter, ebből a törzskönyve-l zett állománynál 7 ezer li-| tér fölötti. A Német Szövet­ségi Köztársaságban az ál- lamifag ellenőrzött állomány hozama 6000 liter. Izrael­ben, egy kisebb populáció­ban a 40 éves tenyésztői munka alatt megduplázódott a termelés, s az éves átlag 7850. Az európai 5700 li­ter éves átlaghoz a maga előkelő helyezésével Ma­gyarország és a honi üze­mekben dolgozó szakembe­rek is hozzájárultak. Köszönjük a beszélgetést. Számadó Julianna följebb már a számítógépek mellett ülnek a fiúk és lá­nyok. Az orvosi műszerekkel jól felszerelt egészségügyi szak­körben kívánságunkra az egyik kislány vérnyomást mér. Pár ajtóval arrébb a Az Iker-szálloda festők, rajzolók ülnek, egy másik teremben pedig a képhímzők. S egyszerre csak a tornászoknál és az ököl- vivóknál vagyunk. Az egyik emeleten egy ha­talmas csarnok. Itt van az állandó természetrajzi kiál­lítás, ahol a föld állatait, nö­vényeit ismerhetik meg a gyerekek. Innen a harmoni- kás kislányokhoz vezet az utunk, majd a gitárosok és citerások következnek. El­bájoló mind, már maga a látvány, hát még a hang, a kedves keleti zene. Mikor már úgy érezzük, több élmény sok lenne, lé­pünk be a villanyorgonások szakkörébe, majd a zongora­terembe. De a folyosókon is zajlik az élet, mindenütt jö­vő-menő gyerekek, mégsem zavartatja magát az, aki — nem egy ablakmélyedésben — önfeledten hegedül. Vé­gül a balett-terembe kerü­lünk, aztán látogatásunk 40 perces műsorral zárul. Fel­lép a ház úttörőzenekara, különböző szólisták, tánco­sok és az énekkar. Szebbnél szebb jelenetek váltakoznak, s mi szívből tapsolunk. A gyerekek pedig úttörőkö­szöntéssel fogadják az elis­merést. EGYIK PROGRAM A MÁSIK UTÁN Szinte megható az az igye­kezet, ahogy minden látni­valót igyekeznek megmutat­ni ebben a 200 szökőkúttól színes városban. Ebből vi­szont az lesz, hogy a 7-8 fo- gásos étkezések kivételével szabad időnk jóformán nincs. Kora este színház vagy cirkusz, nappal múze­umról múzeumra járunk, s épp hogy szétnézünk a sa­ját szállodánk nagy boltjá­ban a kerámiák, ruhane­műk, lemezek és képeslapok között, no meg a híres gin- zengkészítményekből — csep­pek, krémek, szappanok — válogatunk. És már indulunk valahová. Külön járkálni a városban nincs idő, csak késő este, de akkor már csak a csoport fiataljai bírják lábbal. Amit viszont nappal, menet köz­ben is jól látni: az a ki­csiny forgalom. Pedig elő­ször föl sem tűnt, talán mert a szállodánk körül állandóan nagy volt a mozgás. Renge­teg iskolás gyerek gyakorla­tozott, készült az államfő születésnapi ünnepségére. A forgalomra visszatérve: ma­gánautó az országban nincs, csak állami kocsik futnak, de azok kivétel nélkül márká­sak. Mercedesek, Volvók és japán autók. Miért? Ha ke­vés van valamiből — mond­ják —, akkor az legyen ki­váló és tartson soká. Hát, ez is egy szempont... A gyerekek is szóba ke­rültek. mert a melegítőkben gyakorlatozok mellett, a többin is, mintha formaru­hát láttunk volna. Valóban azt, mert náluk csak abban lehet iskolába járni. A ta­níttatás költségét teljesen az állam viseli, s egyformán öl­tözve megy iskolába a mun­kás- és a minisztergyerek. A kislányok viselete sötétkék szoknya, színes, tarka puló­verrel, a fiúké meg drapp vagy kék, és katonás fazon. De lányokat is láttunk ka­tonás öltözetben. Nem volt könnyű lencsevégre kapni őket, először elhúzódtak. Aztán nevetve csak kötélnek álltak. Meghajolva köszöntem meg nekik. (Folytatjuk) Vass Márta Rálik Pál és Bessenyei Sándor, a Gerendási Munkácsy Tsz gépszerelői a zöldbabsorköz műveléséhez állítják be a ZSMK —12-es kultivátort. Az idén mintegy 60 hektáron vetettek zöldbabot Gerendáson, melynek gyomtalanítása a napokban esedékes Fotó: Bacsa András

Next

/
Thumbnails
Contents