Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
1987. június 26., péntek II genetikáról és a teljesítményekről Kiváló állattenyésztők — Hazánkban az elmúlt 15 esztendőben kimagasló eredmények születtek a szarvasmarhatartásban, a tejtermelésben. Mindezekhez a feltételeket a termelő üzemekben igyekeztek a legmagasabb szinten megteremteni. így lehetséges, hogy az utóbbi esztendőkben az országos tejtermelési versenyben az USA-ból és Kanadából származó Holstein-fríz állomány- nyál Békés megye több gazdaságában országos hírű eredményeket garantálnak. Ahogyan egyik beszélgetőpartnerem megfogalmazta, az állattenyésztésben, a szarvasmarhatartásban a genetika a képességet biztosítja, a környezet a lehetőséget adja a mind magasabb szintű termeléshez. A Liebigországos hírű eredmények törvény szerint bármelyik a minimumon van, az eredmény azon a szinten áll meg. Nos, hogy mindez miben áll és hogyan valósul meg a Békés megyei üzemi körülmények között, arról beszélgettünk Dobai Antallal, a Dél-alföldi Állattenyésztő és Fejlesztő Vállalat fejlesztési főmérnökével, Timkó Rudolffal, a vállalat megyei igazgatójával, dr. Hajtman Pállal, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát főállattenyésztőjével, dr. Török Imrével, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát genetikusával és Bárdi Péterrel, a Hidasháti Állami .Gazdaság törzstenyésztőjével. A Békés Megyei Népújság szerkesztőségét Számadó Julianna képviselte. — Melyek a kiváló eredmények emberi, gazdasági motivációi? Dr. Hajtman Pál: — Mezőhegyesen két évszázados hagyománya van az állattenyésztésnek, mindig is fegyelmezett, magas színvonalú munka folyt, s a történelmi gyökerek is ezt követelték a felnövekvő generációktól. Még azokban az években is megmaradtak itt a szakemberek, amikor bizony nem járt ezért megfelelő fizetség. A hagyomány kötelezte az itt élőket és dolgozókat, az elért eredmények ide kötötték. Bárdi Péter: — Hidasháton nincs évszázados hagyomány a tenyésztői munka mögött. Az 1949-ben alakult gazdaság* a hatvanas években alakította ki magyartarka törzstenyészetét. Majd az 1972-es kormányhatározat alapozta meg azt a muri- kát, amelyről itt beszélgetünk. Timkó Rudolf: — Az 1972- es kormányhatározat megjelenése előtt az Állami Gazdaságok Országos Központja meghatározta a szarvasmarhaprogram megyei kereteit. Akkor elsőként Hidasháton indult el egy jelentős szarvasmarha- állomány-vásárlás, kezdődhettek meg a keresztezések. Az ezután következő években évente 200 darab amerikai származású Holstein- fríz üsző érkezett a gazdaságba, összesen 808 darab, amelyeket hazai apaállatokkal termékenyítettek, s jelenleg az országos sikereket hozó állomány 96-97 százaléka hazai bikáktól származik. Nálunk 1976-tól működik a törzstenyészet. Dr. Török Imre: —Hagyomány nélkül is lehet kiváló eredményeket elérni, ugyanakkor a hagyomány kötelez mindannyiunkat. A hit a munkában arra sarkall, hogy az emberek tanuljanak, gyűjtsék össze a tapasztalataikat, s ezáltal szélesebb látásmódjuk meghatározó lehet eredményeikben. Szerkesztőség: — Rögtön vitatkozom is önnel, hiszen ha ön mögött nem áll egy gazdasági, anyagi háttér, akkor az lehetetlenné teszi az emberi motivációt, az emberi cselekvés kibontakozását. Mit jelent az eszköz és feltételrendszer ma Mezőhegyesen ? Dr. Török Imrei — Szükség van a gazdasági vezetők egyetértő támogató magatartására, természetesen a nagyobb számú állományra, s ugyanakkor anyagiakban is áldoznia kell erre, mérlegelve, hogy milyen körülmények között, mekkora területen, milyen eredménnyel képes a hozamokat előállítani. Dr. Hajtman Pál: —A gazdasági vezetés ehhez alaplehetőségeket teremt, megteremti a genetikai alapot, de annak a karbantartása az ott dolgozók feladata. S a végeredményben komoly szerepet játszanak a tartási körülmények, a takarmányozás. Van ennek a dolognak az emberi, szubjektív oldala: a tekintet a szarvas- marhatartás felé fordul, hiszen azt a gazdaság mérőszámai is mutatják, hogy a korszerű és hagyományos telepek között 800—1000 literes egyedenkénti tej termelési különbség is lehetséges. Éppen a gazdasági motiváció indokolja, hogy ezen a területen tovább kell lépni, s~~a tákarmányozásban, a tartáskörülmények jobb megismerésében vannak tartalékaink. Nos, ez meg is határozza, hogy a következőkben melyik témakörrel érdemes folytatni ezt a beszélgetést. Vizsgáljuk meg, hogyan valósul meg a kutatás és a termelés összhangja. Dr. Török Imre: — A kutató az eredményeket közvetlenül kapja a termelésből. S ez számára hosszú távú feladatokat is megfogalmaz. Kialakulnak a saját kutatási programok. Meghatározható a hosszú távú cél- és eszközrendszer. A genetika előrevivő tényező. S hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? Hogy megbízható tenyészértékű bikákat kell a termelésbe venni, hiszen 80 százalékban ez dönti el, hogy tudunk-e és milyen gyorsan előrehaladni. S ha megtaláltuk azokat az apaállatokat, melyek biztos tenyészértékűek, és a képességeikkel azokat a tulajdonságokat javítják, amelyek gyengéi az állománynak, akkor ezzel a következő generáció képességének lehetőségeit alapozzuk meg. Dobai Antal: — Természetesen a termelőképesség kibontakozásában jelentős szerepe van a tőgyalakulásnak, az állomány talpszerkezetének, hogy képes legyen a nagyüzemi körülmények között a tápanyagfelvételre, a tejtermelésre, a genetikai képességek építésére. Azt, hogy milyen tu- lajdonságcsoportokra irányul a figyelem, a tenyésztési cél határozza meg. Célszerű figyelmet fordítani a mennyiségi tejtermelésre, nem csuDán a genetikai minőségre. Bárdi Péter: — A genetikai képessége az állománynak magasabban áll, mint ahogyan azt üzemi körülmények között kihasználhat juk. A felső határ az évi 9-10 ezer literes egyedi hozam, ezzel szemben ma a hida^háti átlag 6900 liter, de 20 ezer literes termelést is produkáltak a Holstein- fríz fajta legkiválóbb egye- dei az USA-ban. A tartáskörülmények, a takarmányozás együttesen garantálja a pillanatnyi, s az idei esztendőre tervezett eredményeket és a hosszú távú célkitűzéseket. Hidasháton mi azt szeretnénk elérni az ezredfordulóra, hogy szemben • a 2,2 átlag laktációs termeléssel elérhető legyen a 3-4 laktáció. A magasabb, 3,5 százalékos fehérje, a 3,7- 3,8 zsírszázalék mellett az évi 10 ezer literes termelés. Ma a fehérje átlagszázaléka .3,3, míg a zsírszázaléké 3,4. Bizonyára elhiszik, hogy a laikusok nem ismerik a törzstenyésztő, a genetikus munkáját. Miben áll ez? Bárdi Péter: — Áll egy megfigyelési sorozatból, amelynek során a termelési, tenyésztési adatokat egyedenként, a borjú születésétől fogva a növekedés folyamán megfigyelik, lejegyzik, értékelik. Elvégzik a megfelelő rangsorolást, majd kiemelik a legjobbakat az állományból, amelyek a következő nemzedék előállításában szerepet játszanak. Ekkor kerül • sor a selejtezésre is, amelynek á mértéke mintegy 15-20 százalék, s arra szolgál, hogy a nem megfelelő egyedeket kivonják a termelésből. Folytatódik a munka a jellemző hibák meghatározására, és azok javítására. S el kell végezni a következő nemzedék érdekében a megfelelő párosítást. Dr. Török Imre: — Ebben van szerepük a magas genetikai képességet hordozó, megbízható tenyészértékű apaállatoknak. Többek között ez mozdítja elő azt, hogy az állomány képes lesz-e egyedenként 10 ezer liter tej termelésére. Ennek érdekében van szükség az utódellenőrzésre, az átörökítő képesség vizsgálatára, amelyről csupán öt év múlva derül ki, hogy képes-e a magasabb genetikai te- nyészértékre. A gyakorlat az, hogy az állomány 15-20 százalékán kipróbálják az apaállatokat, s a magas génátörökítő képességű egyedeket, azok utódait fokozottabban vonjuk be a termelésbe. Dr. Hajtman Pál: — Ha egy jószág képessége száz, abból hatvanat hozunk, de vannak üzemek, ahol százalékban kifejezve ez lehet 70, 80, sőt esetleg 85 százalék is. Sok mindent nem tudunk azonban még az állatok viselkedéséről, a takarmányozás adta lehetőségekről. Nem tudjuk még biztosan, hogyan lehetne az állatok komfortérzetét megteremteni, milyen épületben lenne a legoptimálisabb a tartás maga, a levegőgazdálkodás, a takarmányozás. Így tehát a környezeti tényező nagymértékben befolyásolja az eredményeket. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a pontosság és szakszerűség mellett roppant fontos szerepet játszik az ott dolgozók szakmai tudása, hozzáállása. Szerkesztőség: — S az elmondottakból következik, hogy minden üzemben, törzstenyészetben kialakul további esztendőkre a jelenlegi körülmények ismeretében a program, a lehetőségvázlat. Dr. Hajtman Pál: — Nagyon hiányzik a számítógép, amely segít az emberi hibák kiküszöbölésében, a takarmányozás optimalizálásában. Török Imre: — Azt gondolom, hogy a szemlélettel is van még gondunk. Szomorúan kell megállapítani, hogy az állattenyésztési kutatásban is megjelent egy olyan irányzat, hogy a melléktermékeket hasznosítjuk, azt vizsgáljuk, mit hogyan lehet megvonni. Eközben tudomásul kell venni, hogy kimagasló lehetőségekre akkor nyílik lehetőség, ha gazdaságosan és maximálisan megadjuk mindazt, ami a több eredmény érdekében indokolt. Bárdi Péter: — A termelési környezet, a termelőképesség összefüggése mérhető, s a mai törzstenyésztői munka határozza meg, képes lesz-e az állomány az elmúlt 15 év növekedési ütemét garantálni. Az elmúlt 13 esztendő alatt egyedenként 3000 liter hozamnövekedést értünk el, s már vannak olyan nagy termő- képességű egyedek, hogy a következő 13 év ugyaneny- nyit hozhat. Ehhez van szükség a kutatás és a termelés mindennapi összhangjának a megteremtésére. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát szarvasmarha-ágazata 216 millió forint termelési értéket állít elő, s 54 millió forint nyereséget ért el az elmúlt esztendőben. 1976-ban importált 500 darab Holstein- fríz adta a genetikai alapot, s ma a 2600-as tehén- állomány fajtaösszetételében 21 százalék a tiszta vérű, 12 százalék a magyartarka és 64 százalék a keresztezett állomány. A Hidasháti Állami Gazdaságban az 1760-as állományból 60 százalék a Holstein-fríz, 40 százalék a keresztezett. Mint a bevezetőben írtuk, a genetika a képességet biztosítja, a környezet a lehetőséget adja a magas színvonalú termeléshez. A Békés megyei üzemekben dolgozó vezető szakemberek nem elbizako- dottak az elért országos hírű eredmények tudatában, annál inkább igyekeznek a genetika adta lehetőségeket a környezetben lévő, ma még ismeretlen tényezőkkel gazdagítani, hogy a bűvös 10 ezer liter mihamarabb elérhető legyen, s eközben olyan nemzetekkel kelhetnek versenyre, mint az USA, ahol az éves átlagtermelés egy 9 milliós nagyságrendű állománynál 5700 liter, ebből a törzskönyve-l zett állománynál 7 ezer li-| tér fölötti. A Német Szövetségi Köztársaságban az ál- lamifag ellenőrzött állomány hozama 6000 liter. Izraelben, egy kisebb populációban a 40 éves tenyésztői munka alatt megduplázódott a termelés, s az éves átlag 7850. Az európai 5700 liter éves átlaghoz a maga előkelő helyezésével Magyarország és a honi üzemekben dolgozó szakemberek is hozzájárultak. Köszönjük a beszélgetést. Számadó Julianna följebb már a számítógépek mellett ülnek a fiúk és lányok. Az orvosi műszerekkel jól felszerelt egészségügyi szakkörben kívánságunkra az egyik kislány vérnyomást mér. Pár ajtóval arrébb a Az Iker-szálloda festők, rajzolók ülnek, egy másik teremben pedig a képhímzők. S egyszerre csak a tornászoknál és az ököl- vivóknál vagyunk. Az egyik emeleten egy hatalmas csarnok. Itt van az állandó természetrajzi kiállítás, ahol a föld állatait, növényeit ismerhetik meg a gyerekek. Innen a harmoni- kás kislányokhoz vezet az utunk, majd a gitárosok és citerások következnek. Elbájoló mind, már maga a látvány, hát még a hang, a kedves keleti zene. Mikor már úgy érezzük, több élmény sok lenne, lépünk be a villanyorgonások szakkörébe, majd a zongoraterembe. De a folyosókon is zajlik az élet, mindenütt jövő-menő gyerekek, mégsem zavartatja magát az, aki — nem egy ablakmélyedésben — önfeledten hegedül. Végül a balett-terembe kerülünk, aztán látogatásunk 40 perces műsorral zárul. Fellép a ház úttörőzenekara, különböző szólisták, táncosok és az énekkar. Szebbnél szebb jelenetek váltakoznak, s mi szívből tapsolunk. A gyerekek pedig úttörőköszöntéssel fogadják az elismerést. EGYIK PROGRAM A MÁSIK UTÁN Szinte megható az az igyekezet, ahogy minden látnivalót igyekeznek megmutatni ebben a 200 szökőkúttól színes városban. Ebből viszont az lesz, hogy a 7-8 fo- gásos étkezések kivételével szabad időnk jóformán nincs. Kora este színház vagy cirkusz, nappal múzeumról múzeumra járunk, s épp hogy szétnézünk a saját szállodánk nagy boltjában a kerámiák, ruhaneműk, lemezek és képeslapok között, no meg a híres gin- zengkészítményekből — cseppek, krémek, szappanok — válogatunk. És már indulunk valahová. Külön járkálni a városban nincs idő, csak késő este, de akkor már csak a csoport fiataljai bírják lábbal. Amit viszont nappal, menet közben is jól látni: az a kicsiny forgalom. Pedig először föl sem tűnt, talán mert a szállodánk körül állandóan nagy volt a mozgás. Rengeteg iskolás gyerek gyakorlatozott, készült az államfő születésnapi ünnepségére. A forgalomra visszatérve: magánautó az országban nincs, csak állami kocsik futnak, de azok kivétel nélkül márkásak. Mercedesek, Volvók és japán autók. Miért? Ha kevés van valamiből — mondják —, akkor az legyen kiváló és tartson soká. Hát, ez is egy szempont... A gyerekek is szóba kerültek. mert a melegítőkben gyakorlatozok mellett, a többin is, mintha formaruhát láttunk volna. Valóban azt, mert náluk csak abban lehet iskolába járni. A taníttatás költségét teljesen az állam viseli, s egyformán öltözve megy iskolába a munkás- és a minisztergyerek. A kislányok viselete sötétkék szoknya, színes, tarka pulóverrel, a fiúké meg drapp vagy kék, és katonás fazon. De lányokat is láttunk katonás öltözetben. Nem volt könnyű lencsevégre kapni őket, először elhúzódtak. Aztán nevetve csak kötélnek álltak. Meghajolva köszöntem meg nekik. (Folytatjuk) Vass Márta Rálik Pál és Bessenyei Sándor, a Gerendási Munkácsy Tsz gépszerelői a zöldbabsorköz műveléséhez állítják be a ZSMK —12-es kultivátort. Az idén mintegy 60 hektáron vetettek zöldbabot Gerendáson, melynek gyomtalanítása a napokban esedékes Fotó: Bacsa András
