Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

1987. június 25., csütörtök o Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak II Szarvasi miami Tangazdaság 3500 forintra kiegészíti a nyugdijakat A 12 ezer hektáron gaz­dálkodó Szarvasi Állami Tangazdaság központjában, a meliorációs főmérnökségen, a gépjavító gyáregységben, a kákái, rózsási és örménykú­ti kerületben mintegy 400 nyugdíjast tartanak nyilván. Az idős emberek szétszórtan élnek. Mennyire ismerik életkörülményeiket, hogyan tudnak segíteni a legjobban rászorulókon, erről beszél­gettünk Roszik György szb- titkárral. . — Legnehezebb a Körös- és Marosmenti Meliorációs Főmérnökség helyzete. Hi­szen ők — főleg a Tiszántú­lon — több megyéből foglal­koztatnak embereket. A töb­biek Szarvason és a tanya­világban, Békésszentandrá- son, Öcsödön, Csabacsüdön. Eperjesen, Kardoson és End- rődön élnek. Ez a szétszórt­ság nehezíti nyugállományba vonulásuk után a gondosko­dást, a látogatást. Sajátos helyzetünkből adódóan két nyugdíjasbizottságot szervez­tünk. A központban Pólyák József, a főmérnökségen Fel­ler, Ádám az elnök. Meghív­juk őket minden olyan ta­nácskozásra, melyen idős em­berek sorsáról esik szó. Jó kapcsolatot tartanak a szb- vel, a bizalmiakkal, a főbi­zalmiakkal. Segélyezésnél, kivételes nyugellátásra való kezdeményezésnél javaslatai­kat figyelembe vesszük. A nyugdíjasokat az önelszámo­ló egységeknél tartják nyil­ván. Itt jobban ismerik őket. mint a központban, az össze­jövetelek, kirándulások csa- ládiasabbak. Gyakorlattá vált. hogy a gazdasági vezetés, az szb, a bizalmiak, a főbizalmiak jobban figyelemmel kísérik a nyugdíjhoz közel álló dol­gozókat. Ezt jutalmazásnál, fizetésemelésnél messzeme- nőleg figyelembe vesszük. Ennek ellenére nagyon sok a kisnyugdíjas, főleg a 70 éven felülieknél. Pedig ná­luk már rohamos az egész­ségromlás, sok gyógyszer kell, más a táplálkozási igé­nyük, őket sújtja legjobban az áremelés. Ahány öreg, annyi eset, arlnyi emberi sors. A betegek, a magányo­sok ragaszkodnak legjobban régi otthonukhoz, többet kel­lene segítenünk, érezzük, tudjuk, de a lehetőségek be­határoltak. Épp a szétszórtság miatt sok időt és energiát vett igénybe a nyugdíjasok élet- körülményeinek felmérése. Nehezíti a helyzetünket, hogy a nyugdíjasoknak mintegy fele nem szakszer­vezeti tag, így mi nem ve­hettük őket annak idején nyilvántartásba. A lakóhe­lyek szerinti tanácsokkal jó az együttműködés, közösen igyekszünk elbírálni: segé­lyezésnél kik a legjobban rá­szorulók. Kivételes nyugellátásra 1986-ban — alapos környe­zettanulmányozás után — 31 idős embert javasoltunk. 1987 elején újabb 25-öt. Min­dent elkövetünk azért, hogy a rendelkezésre álló kevés pénzből valóban a leginkább rászorulók kapjanak segélyt. Aki még bírja szusszal, an­nak munkát biztosítunk. Évente mintegy száz nyugdí­jas dolgozik hosszabb-rövi- debb időt a gazdaság rizs­feldolgozójában, a húsüzem­ben és másutt. Aki legalább fél esztendőt „lehúz”, annak illetményföld jár. Azelőtt 110!) négyzetmétert kaptak, az idén felemeltük 2200-ra. Jövőre 3000 négyzetmétert szeretnénk juttatni annak, aki innen ment nyugdíjba, mint törzsgárdatag. A nyugdíjastalálkozókat, a kirándulásokat egységenként szervezzük, a régi munkatár­sak hadd elevenítsék fel a múltat és beszélgessenek a jelenről egymás között. Min­den jelentősebb ünnepségre meghívjuk az idős embere­ket, szívesen jönnek, érdek­lődnek, most hogy áll a gaz­daság „szénája”. Minden kerületben bizto­sítunk üzemorvosi ellátást. Természetesen ide járnak az öregek is. ne kelljen a tá­vollevő körzeti rendelőkbe fáradniuk. A kollektív szer­ződésben rögzítettük: az üze­mi konyha szolgáltatásait — az aktív dolgozókhoz hason­ló térítés mellett — ők is igénybe vehessék. A búcsúz­tatásuk mindig ünnepélyes. Pár kedves szóval, ajándé­kokkal igyekszünk megköny- nyíteni azokat a nehéz per­ceket, amikor elérkezett az idő, le kell tenni a tollat, a kalapácsot, ott kell hagyni az esztergapadot vagy egyéb munkaeszközt. — És az üdültetés? — Sajnos, erre egyre ki­sebb a lehetőség. Évente mintegy 15 nyugdíjasnak tu­dunk beutalót szerezni és ez bizony nagyon kevés. Külö­nösen gyógyfürdőkre lenne igény, hiszen a szabad ég alatt dolgozó embereket na­gyon megviselte a szeszélyes időjárás, a nehéz fizikai munka, sok a mozgásszervi megbetegedés. Szarvason vi­szont a Holt-Körös partján két üdülője van vállalatunk­nak. Itt csak szarvasiak pi­henhetnek, szórakozhatnak. Szeretettel várjuk ide az öre­geket is. Lehet horgászni, csónakázni, pihenni, beszél­getni. — A segélyeken kivül mi­lyen anyagi támogatást ad a gazdaság? — E téren is léptünk va­lamelyest, bár közel sem ele­get. Ismervén a népgazdaság nehéz helyzetét, éreztük, ne­künk kell tenni valamit azért, hogy a munkában megfáradt idős emberek ala­csony nyugdíját pótoljuk. Megszületett a döntés: 1987. júliustól egységesen kiegé­szítjük a nyugdíját 3500 fo­rintra annak, aki jelenleg ennél kevesebbet kap. Pilla­natnyilag 107 embert érint. Jellemző nyugdíjrendsze­rünkre, hogy többen 500 fo­rint emelésben részesülnek. Vállalati szinten az idén ez negyedmillió forintot jelent. — Miből teremtik elő a fenti összeget, hiszen a szo­ciális-kulturális alap képzé­sében a fejkvóta a nyugdí­jasokra nem vonatkozik. — Sajnos, nem! Hosszan tartó, körültekintő munka előzte meg a határozat lét­rejöttét. A gazdasági és párt­vezetés, az szb, a bizalmiak, főbizalmiak testületi ülésén és egyéb fórumon tárgyalta e fontos témát. Javaslatunkkal mindenki egyetértett. így született meg a végső dön­tés arról, hogy az érdekelt­ségi alapból kiegészítjük a szociális-kulturális alapot. Jelenlegi helyzetünkben csak így tudunk segíteni az idős embereken. Egyre töb­ben távoznak az élők sorá­ból, helyükre újabbak lép­nek. A róluk való gondosko­dás emberi kötelesség. j Kívánón* hogy a szarvasi példa követőkre találjon. Ary Róza fog Kínából jönni hazámba a húgom... Szungi.” Ezt az 1958. július 2-án kelt levelet a koreai fiatal lány azzal folytatja, hogy divatlapot és olyan könyvet szeretne, ami „a varrógépre való”. És verseket, népdalo­kat, hogy ne felejtsen. Homályos szemmel olva­sok, majd kérdőn nézek Er­zsire, Drahony Oszkárnéra. — Többet is, nemcsak ezí a kettőt hoztam magammal — mondja — és a koreai ki­tüntetésemet. Hallgatunk egy kicsit, mielőtt elmeséli a budapesti címre küldött távoli levelek történetét. háborüs, Árva GYEREKEK i— Az ötvenes évek elején Budán, az Erdei iskolában a konyha vezetője voltam. Még élek, nem felejtem el, ami­kor ’51-ben megérkeztek hozzánk a koreai gyerekek, a háború tombolása elől. Három tanár kísérte a két­száz fiút és lányt, s az isko­lánk az övéké lett és felvet­te a Kim ír Szén nevet. Nekem feldereng egy régi filmhíradó róluk. Egy osz­tály a csinosan öltözött, ide­gen arcú gyerekekkel, egy épp a táblánál. Otthont nyújtottunk nekik, az ott­hontalanoknak, akiknek ap­juk, anyjuk elpusztult a szörnyű háborúban. — Mintha most látnám — folytatja Erzsi —, amikor fölsorakoztak az iskola ud­varán. A több mint tízezer kilométeres vonatozás után. kimerültén, leromlott álla­potban, viharvert ruhákban, cipőkben. És idegenül az idegenben. Majd megszakadt a szívünk, ahogy néztük őket, szóltunk hozzájuk, de nem értették, csak a gesz­tust, az arckifejezést és a simogatást. Aztán elkezdődött az új élet, új öltözetben, jó koszt­tal a bentlakásos iskolában, ahol először a nyelvtanulás­hoz fogt hogy mielőbb be- kapcsolódnassanak a magyar oktatásba. — Én voltam velük a leg­többet, mert legtovább vol­tam bent az iskolában. Ami­vel csak tudtam, kedvesked­tem ezeknek a hihetetlen szorgalmas és kedves gyere­keknek. összenőttek velem és a két kislányommal, akik délutánonként idejöttek hoz­zám. O és Erzsi TALÁLKOZÁS Már régen a Phenjan felé tartó gépen vagyunk, de az emlékek visszaszállnak ' a j múltba. Gyerekek, történe- I tek elevenednek föl, majd az ’56-os események, amelyek után, mindjárt ’57 elején a gyerekek zömét visszaviszik Koreába. Csak az érettségi I előtt állók maradtak, hogy I befejezhessék tanulmányai­kat a gimnáziumban és a különböző technikumban. § Aztán ők is hazamentek. Többen egy darabig levelez­tek Erzsivel, aztán ennek is I vége lett. — Vajon melyikkel, mi lett? — sóhajt föl. — A ko­reai követségen érdeklőd­tem, de nem tudják. Phen- janban újrakezdem. Hát­ha. .. Hátha valami sikerül. Hátha tud segíteni az itteni idegenvezető... A Moszkvában kettővel előrevitt óránkat most hat­tal toldjuk meg, mert le­szálláshoz készülődik a gép. s „lassan” meg is érkezünk. A többi már olyan, mint a mésében. Amint fogad és magyarul üdvözöl bennün­ket a vékonycsontú. sovány arcú koreai idegenvezetőnk, egyszerre csak abbahagyja és néz. . ., néz. . . Erzsi kilép, pár szót váltanak és * blelik egymást. O Száng Kvon — később mindnyájunk jó barátja —, ugyanis budapesti Kim ír Szén iskolás volt. Vass Márta (Folytatjuk) • • Jugoszlávia: Szigeti ajánlatok A jugoszláv idegenforgal­mi vállalatok régi hagyo­mány szerint minden idényt más-más jelszóval rendez­nek meg. Az idei „a szigeti turizmus éve” lesz. Ennek jegyében szeretnék elérni, hogy a külföldi látogatók is minél nagyobb számban nyaraljanak az Adria-parti szigeteken, amelyek kitűnő strandolási lehetőségeket és az átlagosnál olcsóbb árakat biztosítanak. A magyarországi vendé­geknek is azt ajánlják, hogy töltsék szabadságukat a fes­tői szépségű Pag-, Bracs- Krk, vagy Solta-szigeten. amelyeket eddig elkerültek. A hajó- és kompjáratok rendszeresek lesznek. Már most figyelmeztetnek azon­ban arra, hogy Hvar-szige- tére Splitből általában csak hosszas várakozás után le­het komppal átjutni. Jobb a zaostrogi kompot igénybe venni. Krk-szigetére eljuthatunk a Tito-hídon át (kb. 1200 di­nárért), valamint komppal. Az árak között a szlovén, a horvát és a crna-gorai ten­gerparton észrevehetőek a különbségek. A legolcsóbbnak a Crna-gorai árak ígérkez­nek. érvényes ez mind a szállodákra, a motelekre és a kempingekre egyaránt. Jugoszláviában a törvé­nyes fizetőeszköz mindenütt a dinár. A turistának, ha nem akar szabálysértést el­követni, mindig dinárral kell fizetnie — még akkor is. ha netán valahol valaki keményvalutát kérne tőle. A dinárcsekkért és a kemény­valutáért is a határátkelőhe­lyeken 5 százalékos kedvez­Krk egyik települése, Malinska ménnyel vásárolhat benzin­jegyet. A hazautazó turista tízezer dinárt vihet ki Ju­goszláviából. Határátlépés­kor a fényképezőgépet, mag­nót, tranzisztoros rádiót, vagyis" a technikát a vámcé­dulára fel kell jegyezni, mert egyébként komoly problémák adódhatnak be­lőle. A gépkocsival utazók tart­sák be a sebességkorlátozást, a forgalmas utakon általá­ban óvatosan vezessenek. Autójukat ne parkolják tilos helyen, mert hamar elszál­lítják. autóval, motorkerékpárral Európában II. SPANYOLORSZÁG Megfelelő közvilágítás esetén (autópályák és gyorsforgalmi utak kivételével) helyzetjelzö lámpákkal -lehet haladnunk. Éj­szaka, lakott területen kívül, ha előzünk, hang- és fényjelzést kell adnunk. Ha minket előznek, jobbra való villogtatással jelez­zük, hogy az előzési szándékot tudomásul vettük, persze az sem baj. ha az üt szélére húzó­dunk. Nem előzhetünk bukkanó és be nem látható útkanyar előtt 200 méterrel. Ha lakóko­csit húzunk, hegyvidéki utakon nem előzhetünk. S végül: a spa­nyol utakon magánjármüvek nem vontathatnak személygépko­csit. OLASZORSZÁG A biztonsági öv használata nem kötelező. Jól megvilágított területen helyzetjelző lámpával. alagútban és hidakon — megfe­lelő közvilágítás esetén is — tompított fénnyel kell halad­nunk. Be nem látható hegyvidé­ki szakaszon fény- és hangjel­zése szükséges. A táblával jel­zett hegyvidéki útszakaszokon a postaszolgálati jármüvek részére elsőbbséget kell biztosítanunk. A hegyi postaúttábla: piros me­zőben (ez kerek) fehér alapú háromszög, fekete ábra (posta­kürt). Autópályán csak az olasz se­gélyszolgálati gépkocsik vontat­hatnak. mi tehát nem. Ködfény­szórót helyzetjelző lápéval lehet használni, de csak ködben és hóesésben. Nem használhatják az autópályát olyan szóló mo­torkerékpárosok, amelyeknek a hengerűrtartalma nem éri el a 150, illetve oldalkocsis motorke­rékpárok esetén a 250 köbcenti­métert. SVÁJC Számoljunk vele és tartsuk meg. hogy az alagutakban meg­határozott követési távolságot keli tartanunk. A kellően vilá­gított alagútban is tompított fénnyel haladjunk. Egyenrangú útkereszteződésben két balra kanyarodó jármű egymás mellett jobbkéz felől halad el, tehát nem egymás megkerülésével ka­nyarodunk. Tizenkét éven aluli gyermek nem ülhet a vezető melletti ülésen. A kék zónában csak parkoló­tárcsával lehet várakozni. (Itt említjük meg. hogy minden nyu­gati országban már alkalmazzák a parkolótárcsát, tehát ajánlatos a KRESZ-ben megnézni az ide vonatkozó szabályokat. Tárcsát utunk során az ottani autóklub­ban, vagy dohányboltokban, il­letve a rendőrségnél lehet besze­rezni. Nálunk még nem kapha­tó!) ÜZEMANYAGÁRAK okt. ár okt. ár dizel jel Anglia 90-96 1.847 97-99 1,667 1,518 Ausztria 91 ólom­mehtes 96 8,76-9,00 7,66-8,10 Belgium 90-93 25 98-99 26 17,96 Bulgária 86-93 15.10-1630 96 20,10 10.10 1 Csehszlovákia 90 8.00 96 8,00 5,50 2 Dánia 92 ólom­mentes 96-98 6.53-6.72 4,14-4.19 Finnország 92-98 3.47 99 3.53 2.52 Franciaország 90 4.59 98 4.70 3.19 a Görögország 90 72,00 96-98 77,00 37.50-1(8.00 Hollandia *1-95 ólom­mentes 98-100 1.53-1.59 0,84-0,85 Jugoszlávia 86 225 98 240 191 3 Lengyelország 78 94 15,50 10,80 1 Luxemburg 90-93 18.50 98 19,50 13,10 NDK 88 18.79 95 20,66 17,71 1 NSZK 91-92 0.92-1.00 97-99 0.98-1,06 0,86-0,94 Norvégia 96 ólom­mentes 97-98 4.85 1.98 Olaszország 86-88 1330 98-100 1.280 583 3 Portugália 85 106 98 112 66 Románia 8Í-90 10.00 96-98 10,66 8,75 1 Spanyolország 92 72.00 96-98 78.00 58,00 Svájc 95 ólom­mentes 98 P0.98 1.05 Svédország 93 3.98 96-98 4.00 3,05 Szovjetunió 76 030 95-97 0,50 0,30 1 93 0.44 Törökország 85 282 95 302 200 Jtl: 1. üzemanyag csak jsgy ellenében kapható. 2. Dízelolaj csak jsgy ellenében kapható. 3. Kedvezményes Qzemanyagjegy vásárolható. Ozsmanyagárak «taronként — Angliára gárononként (4J4 «tar) — as Il­laté ország pénznemében. da Bulgáriára. Langyalnratágra és a* NDK-ra forintban. AIT-SZUPER HITELLEVÉL Ezt csak klubtagok válthatják ki 200 forintén. Érvényessége, és igénybevételi feltételei azono­sak az ,,egyszerű” AIT hitelle­véllel. de a MALÉV haz,autazási szelvény mellett gépkocsi-haza- szállítási és alkatrész-utánküldé- si szelvényt is tartalmaz. A mű­szaki hiba miatt ^üzemképtelen­né vált autók hazaszállítása ese­tén a Szuper Hitellevéllel ren­delkező klubtagok részére a szállítás a magyar határtól a magyar határig — azaz külföl­dön — díjmentes. VALUTA­(BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN« 1987. JÚNIUS 23-TOL 29-IG Pénznem Vételi Eladási .. árt. 100 egységre Ft-ban Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (a) Holland forint Ír font Japán yen (1000) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA dollár Ecu (Közös piac) (a) Vásárolható címlet: 500-ás. 747937 794235 334635 355333 12248 129,74 67337 71533 1043,19 1107,71 758,43 80535 34,42 3634 2248,49 238737 677735 719731 3193 0 339,06 7,60 8,06 347234 3687,12 16 439,83 17 456,73 690,08 732,76 2533,69 2690,41 3537 3733 360,41 382,71 32,47 34,47 36,61 3837 3046,41 3234,85 72737 77237 464435 493133 52543 8 557938 legmagasabb bankjegy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents