Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-24 / 147. szám

1987. június 24., szerda o Munkásarcok fldéreform III. Mindig is szerelő akartam lenni Mennyit fizet a lakosság? Hatalmas, zöldborsó-beta- karító kombájn tetejéről szólítottuk le Dudaszeg Bé­lát, a Gerendási Munkácsy Termelőszövetkezet mezőgaz­dasági gépszerelőjét. Tágas szerelőcsarnokban éppen az utolsó simításokat végezték a gépóriáson, mielőtt még megkezdték vele a pillangós virágúak aratását. Bent a műhelyben még mindent egyszerűbb megjavítani, de amikor kinn a határban el­romlik valami, akkor az már sokaknak okoz bosszúságot. Ezt megelőzendő szükséges tehát a gépek lelkiismeretes felkészítése. E feladat hárul Dudaszeg Bélára és munka­társaira a gerendási téesz- ben. A gépműhely szűk irodá­jában ültünk le, s arra kér­tük Dudaszeg Bélát, hogy mesélje el, hogyan is lett a mezőgazdasági gépek „orvo­sa”. — Gerendáson születtem, 1935-ben, földműves család gyermekeként. A nyolc álta­lános elvégzése után — bár szerettem volna szakmát ta­nulni — az otthoni háztáji munkában merültem el. Gyermekkori vágyam volt pedig, hogy gépszerelő le­hessek. Az ötvenes években mind gyakrabban dolgoztam idénymunkásként. Legtöb­bet aratáskor, s így kerültem kapcsolatba a gépállomás­sal, ahol közelébe jutottam egy-egy traktornak, cséplő­gépnek. 1960-ban lettem tag­ja az akkor még Búzakalász Tsz-nek és az egyesülést kö­vetően azóta itt, a Munká- csyban dolgozom. Négy év­vel később elvégeztem a vontatóvezetői tanfolyamot. 1968-ig közúti szállításokat és talajmunkákat egyaránt rám bíztak, de éreztem, hogy a gyermekkori vágyál­mom még mindig él bennem, s beiratkoztam egy gépsze­relői tanfolyamra. A sikeres vizsga óta javí­tom a termelőszövetkezet mezőgazdasági gépeit. Első­sorban a Rába nagytraktoro­kat, mert ezek szereléséhez még külön is jártam egy szaktanfolyamra. Az idei té­li szezonban három Rába traktor nagyjavítását végez­tük el, a kollégáimmal. Nagyon jó kollektívában dolgozom és kiváló géppark­kal rendelkezik a termelő- szövetkezet. Régen, amikor még kevés volt a traktor, ha elromlott, kénytelenek vol­tunk éjjel-nappal dolgozni, amíg csak kész nem lett. Most ha meghibásodik egy Rába, a többi három még tudja pótolni a lemaradást. Persze, azért mi sem késle­kedünk a javítással. Reggel 7-től délután 4 óráig dolgo­zunk, s ezalatt igyekszünk minden géphibát kijavítani. Műszak után a ház körül tevékenykedem, valamint a háztájiban. Az idén ipari növényeket vetettünk, re­méljük, hogy jövedelmezően. Ikergyermekeim vannak, azaz már felnőttek. A fiam vasesztergályos szakmát ta­nult, a lányom pedig a téesz ipari részlegében, az oxidke- rámia-üzemben dolgozik. Szabad időmben, mely nem sok van, szívesen olvasok, rádiót hallgatok, vagy tévét nézek. A rádiót azért szere­tem jobban. mert mellette még tudok csinálni valamit, de a tévénézés az egész em­bert leköti. így hát az utób­bira inkább csak a téli esté­ken jut idő. Legkedvesebb szórakozásom mégis az, ami­kor az ötéves unokámmal játszhatok. Öt nagyon ér­deklik azok a hatalmas gé­pek, amelyeket én javítok. Bacsa András AZ ÜJ UTCANÉV- ÉS HÁZSZÁMTÁBLÁK. Megér­kezett Bonyhádról Buda­pestre a Kandeláber Gmk­hoz az első nagyobb tétel a régi Pest hangulatát idéző, formatervezett utcanév- és házszámtáblákból. A Bony­hádi Zománcárugyárban a gmk megrendelésére soron- kívül kezdték meg a gyár­tást. A 130 utcanév- és 400 házszámfeliratot az V. kerü­let sétálóutcáiban és ezek környékén szereli fel a mun­kaközösség, a helyi tanács megbízása alapján. PANELHÁZAK EGYEDI KIVITELBEN. Az új típusú panelházak építtetésére vál­lalkozik az OTP Szabolcs- Szatmár megyében. A ház­gyári elemekből összeállított sorházak terveit a leendő tulajdonosok egyéni igénye alapján készítik el. A vevők döntik el, hogy hány, és mi­lyen alapterületű szobát, mekkora konyhát, fürdősao- bát kérnek, s a .beépítendő berendezéseket, a tapétákat. padlószőnyeget is kivá­laszthatják. ÜJ BERENDEZÉS A MA­GYAR ACÉLÁRUGYÁR­BAN. A napokban csaknem 30 millió forint értékű új megmunkálógép telepítése kezdődött meg a Magyar Acélárugyárban. Az NSZK- beli Gührig cégtől vásárolt berendezés és know-how le­hetővé teszi a nagyobb mé­retű — 7,5—20 milliméter közötti átmérőjű — külön­leges csigafúrók gyártását is. Eddig ezeket a fúratmeg- munkáló szerszámokat kon­vertibilis valutáért importál­ta az ország. MEGY A MEGGY EX­PORTRA. Rekordtermést és nagy bevételt ígér a Füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz 50 hektáros meggyese: össze­sen mintegy 25 vagon ex­portminőségű termésre szá­mítanak, amit — a külön­böző fajták érési idejétől függően — másfél hónapon át szednek. A termés java­A DÉGÁZ OROSHÁZI KIRENDELTSÉGE pályázatot hirdet MŰSZAKI VEZETŐI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. FELTÉTELEK: felsőfokú műszaki végzettség, szakmai gyakorlat. PÁLYÁZAT LEADÁSA, FELVILÁGOSÍTÁS: Orosháza, Fürdő utca 1. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat munkavédelmi önálló csoportja felhívja a lakosság figyelmét, hogy a megye területén lévő bányagödreiben FÜRDENI, A BÁNYA TERÜLETÉRE BEMENNI ÉLETVESZÉLYES ÉS SZIGORÜAN TILOS! részét kilónként 22 forintért — a Hungarofructon keresz­tül — Csehszlovákiába és a Szovjetunióba szállítják. A füzesgyarmati meggyszüretet a Meteor fajtával kezdték — ebből az első szállítmányok vasúti hűtőkocsikban már elindultak Csehszlovákiába. IRHA- ÉS JUHNAPPA- KABÁTOK OLASZORSZÁG­BA. Az Elegant Május 1. Ruhagyár a napokban indít­ja útnak első nagyobb férfi- irha-, illetve juhnappakabát- szállítmányát az olasz Gi- mo,s cégnek. A magyar iparvállalat a neves olasz bőrkonfekcionáló cég részére három és fél­ezer férfiirhakabátot, illetve két és fél ezer juhnappabőr- öltözetet, összesen 36-féle fazonban, 12-féle színben készít az idén. A nagyüzemi gyártáshoz a modelleket, a technológiát és a különleges kellékeket a külföldi partner adja. A gyártás megindítása előtt a Gimo,s javaslatot tett néhány speciális berendezés üzembe állítására is; mivel ezeket más termékeinek ké­szítésénél is alkalmazni tud­ja az Elegant, megvásárolta és munkába állította a gé­peket. Borsókombájnok szocialista kooperációban A Hódmezővásárhelyi Mező- gazdasági Gépgyártó Vállalat makói leányvállalatánál elké­szült az első, szocialista koope­rációban előállított önjáró ^öld- borsó-betakarító kombájn két mintapéldánya. Ezek a cég ko­rábbi úgynevezett BK 3-as tí­pusú gyártmányának továbbfej­lesztett változatai. A kombájnok legtöbb szerkezeti eleme a Hód- gépnél —, a motor és a hátsó híd a Szovjetunióban —, számos egyéb alkatrésze más szocialis­ta országokban készült. A berendezés acélujjai való­sággal lefésülik a szárról a bor­sóhüvelyt, így nem kerül a cséplőrészbe a nagy tömegű, felesleges zöldanyag. Ezáltal a gép teljesítőképessége kétszere­se a traktorvontatású cséplőké­nek, ugyanakkor tisztábban dolgozik, tehát jobb minőségű anyagot szállíthatnak a gazda­ságok a konzerviparnak. Az egyik mintapéldányt a kö­vetkező napokban egy hazai tsz-ben, a másikat Kisinyovban próbálják ki. A tapasztalatok alapján készülnek fel a soro­zatgyártásra. Az adóreform a vállalati adózáshoz hasonlóan a la­kosság adózását is alapvető­en módosítja, az utóbbit a személyi jövedelemadó be­vezetésével. E téma ismer­tetését kitérővel kezdenénk, éspedig annak felvetésével, miért nem volt eleddig sze­mélyi jövedelemadózás? Hajdan, az ötvenes évti­zed elején az volt az ideo­lógia és az elképzelés, hogy az állami-szocialista szek­tor a gazdaság egészére ki­terjed, a magántevékeny­ség fokozatosan összezsugo­rodik, majd megszűnik, a személyi jövedelmek kelet­kezését központilag lehet szabályozni, nem lesz tehát szükség a jövedelmi ará­nyok utólagos, adóval törté­nő korrigálására. Ugorjunk át néhány évti­zedet: napjainkban a társa­dalmilag hasznos magánte­vékenység minden formája legális és támogatott: a szo­cialista szektorban dolgozó 4,8 millió munkavállaló kö­zül mintegy 600 ezren ren­delkeznek másodállásból, mellékfoglalkozásból is jö­vedelemmel; mintegy 1,6 millió embernek — többsé­gük szövetkezeti tag — van háztáji és kisegítő gazdaság­ból származó jövedelme. Egyharmad nem adózik A személyi jövedelmeket ma már egyre kevésbé le­het a kiáramlás fázisában szabályozni, és a nagymér­tékű jövedelemeltéréseket a lakossági adózás nem képes mérsékelni. (Az érvényben lévő lakossági adózás státu­szokhoz — írók, képzőmű­vészek, kisiparosok, magán- kereskedők — és jövedelmi jogcímekhez kapcsolódik, nem teszi lehetővé a jöve­delmek összevonását, a tel­jes jövedelemhez igazodó progresszió érvényesülését.) Másrészt: a munkaviszony­ból származó jövedelmek — összegükre való tekintet nélkül — adómentesek. Ilyen tehát a jelenlegi helyzet, amelyet tovább bonyolít* a láthatatlan jövedelemszer­zés — borravaló, hálapénz — elburjánzása. A személyi jövedelemadó bevezetésének egyik indíté­ka tehát a jelenlegi hetero­gén, s alig áttekinthető la­kossági jövedelemadóztatás korszerűsítése, egységesítése, másrészt a vállalati adóbe­vételek csökkenésének el­lensúlyozása, pótlása. Más kérdés, hogy az új adónem a jövedelemarányos teher­viselést kívánja előmozdíta­ni. A személyi jövedelem- adózás és az általános for­galmi adózás egymástól el­választhatatlanok. (Nem­csak abban az összefüggés­ben, hogy az utóbbinak kell pótolni a vállalatoktól szár­mazó adók csökkentését.) A személyi jövedelemadó­konstrukció abból indul ki, hogy a vállalatok által fi­zetett, a bérhez kapcsolódó adókat ezentúl a munkavál­lalóknak kell kifizetni, azok bérét, fizetését, keresetét bruttósítani kell. Ez azt je­lenti, hogy a jelenlegi net­tó béreket megemelik az egységes mértékű nyugdíj- járulékkal és a fizetendő jö­vedelemadóval. (A bruttósí­tás mintegy 60 milliárd fo­rintot vesz igénybe.) A jelenlegi — ismét csak a júniusi — elképzelések szerint a bruttósított jöve­delmek sávonként emelkedő adókulcsok szerint adóznak. Évi 48 ezer forintig a sze­mélyi jövedelmek adómen­tesek. Az emelkedő adókul­csokat (20 százaléktól 60 szá­zalékig) meghatározó jöve­delemsávok plafonjai: évi 66, 90, 114, 144, 180, 240, 360. 600 ezer forint. Amennyi­ben a személyi jövedelem- adózás „alapszabályai” — 48 ezer forintig adómen­tesség, további 12 ezer fo­rintra adókedvezmény, rög­zített adósávok és -kulcsok — nem változnak, a szocia­lista szektorban dolgozók több mint egyharmada nem fizet személyi jövedelmi adót. II bruttósítás és a sávok Körülbelül egynegyede kerülne a 66—90 ezer fo­rintos jövedelmi sávba, egv- hatoda a 90—114 ezresbe, mintegy 20 százaléka az en­nél magasabb jövedelmi sá­vokba. Tételezzük fel, hogy az együttes személyi jöve­delem 78 ezer forint, ami­ből adómentes 48 ezer fo­rint, adóköteles 30 ezer fo­rint, mely 25 százalékos kulccsal, 7500 forinttal adó­zik. A személyi jövedelemadó­zás részleteivel ma még nem érdemes behatóan fog­lalkozni, mert változhatnak. Ha sor kerül a véglegesítés­re, bőven lesz idő a beta­nulásra. (Év közben majd ugyanis a munkahelyek vonják le a személyi jöve­delemadót, s az adóhivatal­lal való éves elszámolásra csak a különböző források­ból származó jövedelmek összesítése után, tehát már 1989-ben kerül sor. Addig­ra mindenki adószakértő lehet.) A személyi jövedelemadó­zás bevezetésének még jócs­kán vannak tisztázatlan el­vi-gyakorlati kérdései. Kezdjük a bruttósítással. A szocialista szektorban a nettó jövedelemnek számos eleme van: alapbér, túlóra, prémium, nyereségrészese­dés. Mire terjedjen ki a bruttósítás, csak az alap­bérre, fizetésre, avagy a szocialista szektorból, a fő­munkahelyről származó jö­vedelem minden elemére. Továbbá: a bérhez kapcso­lódó elvonások megszűnése elegendő fedezetet bizto­sít-e a bruttósításhoz. Az például bizonyos, hogy a bérpreferenciákat élvező vállalatoknak a bruttósítás gondot okoz majd. (A költ­ségvetés által finanszírozott intézményeknél — egész­ségügy, oktatás-kultúra, közigazgatás, államigazgatás — a költségvetésnek kell vállalnia a bruttósítás költ­ségeit.) További tisztázandó kérdések: mi legyen az úgy­nevezett honoráriumokkal, tiszteletdíjakkal, fellépti dí­jakkal, szakértői díjakkal? Ezeket nem bruttósítják? Társadalmi érzékenység Másmilyen problémakör a személyi jövedelemadózás és az infláció kapcsolata. A személyi jövedelmek no­minális összege az infláció — reáljövedelem-csökkenés — közepette is adóprogresz- sziót idézhet elő. Ezt elke­rülendő, vagy az adókulcsot vagy a jövedelemsávokat időnként módosítani, he­lyesbíteni kell. A személyi jövedelemadó a társadalmilag igazságos közteherviselés megvalósí­tását, az ahhoz való közelí­tést ígéri. A szocialista szek­tor — általában a vállala­tok, intézmények — főállá­sú dolgozói vonatkozásában a jövedelemarányos közte­herviselés megoldható — ez azonban nem azonos a tár­sadalmilag igazságos közte­herviseléssel, amit a csalá­di jövedelemadózással lehet elérni —, más területeken azonban problematikus lesz. (Például a háztáji gazda­ságból származó jövedel­mek elbírálása, adózása.) A dolgozó társadalom többsé­gére, a kereső nyugdíjasok­ra is kiterjedő jövedelem- adózás közepette a véglete­kig éleződik a társadalom érzékenysége a láthatatlan és a konjunkturális jövedel­mek megadóztatása iránt. A tehó-tapasztalatok azt va­lószínűsítik, hogy a szemé­lyi jövedelemadózás beveze­téséhez nem lesz könnyű megszerezni a társadalom megértését, egyetértését. (Vége) Garamvölgyi István Ötezer tonna befogadóképességű terménytároló alapjait rakták le Dombegyházán. Az ok­tóber elsejére elkészülő 6-7 millió forintos beruházás segit majd a helyi Petőfi Tsz táro­lási gondjain Fotó: Bacsa András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents