Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-23 / 146. szám
T 1987. június 23., kedd Tisztul a víz a szarvasi holtágban Két évvel ezelőtt, 1985 áprilisában az MSZMP Szarvasi Városi Végrehajtó Bizottsága a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság előterjesztésében megtárgyalta a szarvasi holtág helyzetét. Fontos, időt álló következtetéseket vont le az uralkodó állapotokból és a holtág védelmében több intézkedés meghozatalát javasolta. Arra kérte Szarvas lakosságát, hogy ezt a 29 kilométer hosszú, 200 hektáros vízfelületet tekintse és kezelje nemzeti kincsként, védelmezze az ország ötödik legnagyobb természetes vízfelületét, melyet alkalmassá lehet tenni üdülésre, szórakozásra, pihenésre. El kell érni, hogy a gazdasági érdek és a környezet védelme hosszabb távon összhangba kerüljön a térségben. Az akkori párt-vb után elemző, értékelő írás jelent meg lapunkban „Tiszta vizet a szarvasi holtágba" címmel. (Megjelent 1985. május 7-én, az 5. oldalon.) A eikk kritikusnak értékelte a helyzetet, melyet súlyosbított egy igen jelentős halpusztulás is. Ez figyelmeztetőként: a 24. órában érkezett. Nagy felelősséggel most már csak a tettek menthetik meg a jövő számára ezt a valóban csodálatos természeti tüneményt. Szarvas város intézményei a kezdeményezés mellé felsorakoztak. A tanács a feladatokat társadalmasította. Intéző bizottságot hozott létre, melybe a lokálpatrióta szarvasiak mellett vízügyi szakembereket is bevont. Az országban szerzett tapasztalatok alapján a feladatokat rangsorolták, és az intéző bizottság aktívák bevonásával egyszerre, egy időben, vagy egymást nagyon szorosan követve a felmért helyzet alapján operatív intézkedéseket foganatosított. A szeny- nyező forrásokat nemcsak feltárták, hanem ki is zárták a holtágból! A csapadékvízzel szennyvíz sem megy már a Holt-Körösbe, mert az illegális be-, vagy rákötéseket megszüntették. Koncepciót dolgoztak ki a városi szennyvíz biológiai tisztítására és elhelyezésére, a meder kotrására, a vízminőség-centrikus üzemmód megteremtésére, a vízszint szabályozására, a biológiai egyensúly visszaállítására. Ma már annak megállapításánál tartanak, hogy a Holt-Köröst leginkább a Dögöskáka csatorna által szállított anyagok veszélyeztetik legjobban. Kísértetiesen ismétlődik a Balaton és a Za- la-patak esete. Vízügyi szakemberek azt ajánlják, hogy a Dögöskáka vizét egy természetes biológiai szűrő- rendszeren át pihentetni kellene, hogy a szennyező anyagok lerakódjanak. Ezt a folyamatot jól szolgálná a vízi növényzet, akárcsak a Balatonnál. A két évvel ezelőtt szóvá tett, tisztított szennyvíz sem a holtágba kerül. Elkészültek a tervek. Egy hat kilométeres szakaszon csővezetéket építenek, és a békés- szentandrási duzzasztó alatti folyószakaszon helyezik el. Csak a csővezeték 32 millió forintba kerül. Ugyanide vezetik a termál csurgalékvi- zeket Szarvasról, de tárgyalnak a csabacsüdi termál- csurgalékvíz hasonló elvezetéséről is. A holtág vízminőségének megőrzésére hozott intézkedések vajon nem veszélyeztetik a Hármas-Köröst? A biológiailag tisztított városi szennyvíz nem jelent veszélyt, már csak mennyiségénél fogva sem a Hármas- Körösre — mondották a vízügyi szakemberek. A folyóba került szerves anyagok gyorsan, néhány tíz kilométer megtétele után eloxidálódnak. Különben a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vízminőség-felügyelete rendszeresen ellenőrzi a határon túlról és az Alföld városaiból a Körösökbe tartó biológiailag tisztított szennyvizek hatását. Mivel a Körösök szennyezettsége alapjában véve a szarvasi holtág vízminőségét meghatározza, így az uszadék elvonulásáig szüneteltetik a holtág táplálását. A szarvasi holtág további sorsa tehát Szarvas és térsége kezében van. A végrehajtó bizottság sajnálattal vette tudomásul, hogy eddigi erőfeszítései csak elvi támogatásra. egyetértésre találtak a felsőbb szerveknél. Az eddigi helyi intézkedések bizonyára jótékonyan befolyásolják ezt az álláspontot, és a megítélésben nemcsak elvi támogatás, egyetértés alakul majd ki, hanem közös cselekvési program, koncepció is születik, akárcsak a Velencei-tónál, hiszen az ország ötödik legnagyobb természetes vízfelületének hasznosításáról van szó. Mondjuk meg őszintén: az utóbbi két évben nem akármilyen, hanem a holtág vízminőségének javítására számos intézkedés született Szarvason. Ezeket nem lehet csak tudomásul venni, tekintettel arra, hogy ez a természeti síépség nemcsak Szarvasé, hanem valameny- nyiünké, tehát az országé! Ezrek pihennek, üdülnek ebben a környezetben, s újabban a víz javuló tisztasága osztrák és nyugatnémet turistákat is vonz. Víziparadicsommá lehetne és kellene fejleszteni ezt a vonzó szarvasi tájat, ezt a 200 hektáros vízfelületet, melyben a sok megértéssel a helyi erők révén tisztul, és egyre tisztább lesz a víz. Most igen jelentős erők azon munkálkodnak, hogy a nagyvíz-kört megteremtsek. A kotrás is ezt a célt szolgálja. összesen 120 ezer köbméter iszap eltávolítása szükséges ehhez, és a szent- andrási Siratóval — ez is holtág — össze szeretnék kötni, hogy a tájban is egységes egészet alkosson a két holtág. Szarvason már arról tárgyalnak, hogy a fövenyes részen egy strandot alakítanak ki a közeljövőben. A vízügyi igazgatóság a Jókai hajó üzemeltetésével kedveskedik a kirándulóknak. Ezek olyan új színfoltok, melyek az élet lüktetését tanúsítják, a tisztuló vízen törekvő emberi akaratot bizonyítanak. A városban széles körű összefogás tapasztalható a holtág vízminőségének védelmére. Az úgynevezett pontszennyeződések csökkentésére széles körű felvilágosító munkába kezdtek a társadalmi erők. Lesz is foganatja. hiszen az intéző bizottság kezdeményezésére a város vezetése Mangol-zug- nál a lakosság, az üdülőtulajdonosok segítségét kérte a szennyvízelhelyezés megoldására. Vagy: a városi csa- padékvíz-elvezet9 hálózatot, mely a Holt-Körösbe tart. olajfelfogóhoz hasonló berendezéssel látják el, a szennyeződés vízbe jutásának megakadályozására. Partvédelmi feladatokról is mind többször esik szó. Az ÖKI (Öntözési Kutató Intézet) szép példát adott ehhez, melyet másokkal is szeretnének hasonló módon és minőségben megvalósítani. A városi tanácsnál hat személyből álló közterületi felügyelő csoport járja a holtágat, felvilágosítja az embereket a helyes magatartás kialakítására. Sok minden történt Szarvason a holtág védelmében az utóbbi években. Nem ' volt hiábavaló a két évvel ezelőtti kezdeményezés, melyet most egy újabb, egy még nagyobb horderejű követ: készüljön el a szarvasi tájkörzet rendezési koncepciója, melybe az elért eredmények és a jövő tennivalói fogalmazódnak meg. Dupsi Károly Félidő a hőerőmű- rekonstrukcióban Félidejéhez érkezett az Oroszlányi Hőerőmű teljesítménynövelő rekonstrukciója. A# több mint 4 milliárd forint értékű korszerűsítési munkálatokat az elmúlt negyedszázadban teljes kapacitással működő gépek, berendezések elhasználódása tette szükségessé. A Magyar Villamosművek Tröszt jelenlegi legnagyobb rekonstrukciós beruházását szakaszosan, blokkonként végzik a kivitelezők: a hazai és külföldi nagyvállalatok, valamint az erőmű dolgozói. Legelőbb az első számú blokkot — annak generátorát, turbináját és kazánját — újították fel, másfél éves munkával. E blokk már a múlt év novembere óta termel. A második blokk korszerűsítése befejezéshez közeledik, ezt várhatóan augusztusban kapcsolják rá az országos energiarendszerre. A harmadik blokk revíziója megkezdődött: a bontási munkák ütemesen haladnak. A rekonstrukciónál nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre-. A BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT BÉKÉSCSABA felvesz asztalos művezetőt központi telephelyén működő asztalosüzemébe. Feltétel: szakirányú technikusi végzettség. vagy mestervizsga, legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti és munkaügyi osztályán. Békéscsaba, Kazinczy u. 4. adóreform II. Hogyan fizetnek a vállalatok? Az adóreform a vállalati adózásban az általános forgalmi adó, a lakossági adózásban pedig a személyi jövedelemadó bevezetését, meghonosítását tűzte célul. Ezúttal a vállalati adózás tervezett változtatásait tekintjük át. Az általános forgalmi adó, amely kezdetben hozzáadott érték- vagy többletértékadóként szerepelt a sajtóban, az egyoldalú kiemelés következtében félreértésekre adhatott alkalmat. Ennek eloszlatására hangsúlyozzuk: az általános forgalmi adó nem szüntet meg, nem helyettesít minden vállalati adófajtát, azok legtöbbje — például nyereségadó — megmarad, legfeljebb mértékük, az adókulcs módosul. Csökken például a nyereségadó, s várhatóan a felhalmozási adó mértéke. Lesznek természetesen megszűnő adónemek is — bér- és kereseti adó, vagyonadó — se kettő, az adómérséklések és adómegszűnések együttes hatására népgazdasági szinten módosul az adóviselési struktúra: az adók számottevő része a termelés szférájából átkerül a forgalom, a felhasználás és a fogyasztás területére. Semleges hatású Az adózás ilyen jellegű szerkezeti módosításának eszköze az általános forgalmi adó, amely a hatvanashetvenes években először a Közös Piac országaiban ter- pedt el, s azt követően másutt is. A vállalatok, mint vevők, a megvásárolt termékért nemcsak annak termelői árát, hanem általános forgalmi adóját is kifizetik az eladó vállalatnak. (A számlán is külön szerepel az ár és külön az adó.) A vállalat az anyagot, a terméket feldolgozza, s ennek során új értéket állít elő. A feldolgozott termék eladásakor a megnövelt érték után számolja az általános forgalmi adót, s azt a termelői árral együtt leszámlázza, a vevő pedig kifizeti. Az eladó vállalat tehát hozzájut a korábbi vásárláskor általa fizetett adóhoz, s csak a feldolgozás fázisában létrejött többletérték utáni adót kell befizetnie az adóhivatalnak. A termelésiforgalmi láncban tehát a vállalatok, kisvállalkozók hozzájuthatnak az előző fázisban a vételárral együtt fizetett adóhoz, mígnem a folyamat eljut a végső felhasználóig, a fogyasztóig, aki az áru teljes értéke után fizeti meg az általános forgalmi adót. S bár igaz, hogy a vállalati adók is közvetett módon a fogyasztót terhelik, az általános forgalmi adózási rendszerben a fogyasztó közvetlenül fizeti az adót, amelynek mértéke termékcsoportonként változhat. (Nálunk várhatóan nulla-12-22 százalékos adókulcsok lesznek.) Az általános forgalmi adó — külföldön már bizonyított — előnye, hogy a termelési-forgalmi folyamatban nem halmozódik; ebben az összefüggésben a gazdasági tisztánlátást szolgálja. Az általános forgalmi adó nem költség- és nem ártényező; az adóelszámolás technikája visszatéríti a már kifizetett adót. Ez az adófajta több vonatkozásban semleges hatású. Egyazon termék adója nem függ attól, hogy a feldolgozást kooperációban végezték, avagy a feldolgozási fázisokat, technológiákat egyesítő nagyvállalaton belül. Egyes vélemények szerint az általános forgalmi adó kedvezményezi az exportot; ebben az esetben ugyanis teljes adó-visszatérítésre kerül sor. A termelő nézőpontjából azonban szó sincs preferálásról, mert a belföl- ni értékesítés esetén is hozzájut a termék árához, az adót pedig a vásárló fizeti. Változó árarányok Amennyiben szembesítjük a még érvényben lévő adórendszer hosszú időn át bírált jellemzőit — a nyereséghez viszonyított magas adószint, a feldolgozási fázisokban halmozódnak az adók — az általános forgalmi adózás modellszerű leírásából kitűnő előnyös vonásokkal, sajátosságokkal, nem lehet kétséges, hogy érdemes és indokolt egy olyan adóreform megvalósítása, amely nálunk is meghonosítja az általános forgalmi adót. Ez azonban több okból sem lesz egyszerű és köny- nyű. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fejlett országokban csak a hosz- szabb ideje működő adózási rendszert kellett átalakítani. Nálunk szinte újonnan kell megkonstruálni a vállalati adózást, mégpedig úgy. hogy a termelői szféra adói és támogatásai csökkenjenek, egyidejűleg be kell vezetni a személyi jövedelem- adót. Ez már nem egyszerűen adóreform, ezek a változások az árrendszert is megreformálják, átalakítják az árszerkezetet, az árarányokat, az árszinteket. Az adóreformhoz kapcsolódó árváltozások kimunkálása már hosszabb ideje folyik, s abban próbaszámítások végzésével mind több vállalat vesz részt. A termelői árak változását két,, körülmény befolyásolja: egyes vállalati adók megszűnése és mérséklése, valamint a támogatások csökkentése. Ezek hatásaként a termelői árszínvonalnak csökkennie kell, mintegy 4-5 százalékkal. Az árarányok is módosulnak, elsősorban az energiahordozók, alapanyagok—feldolgozói termékek viszonyában. (Az előbbieké nagyjából változatlan marad, míg a feldolgozóipari termékek árszintje 6-9 százalékkal mérséklődik.) Az általános forgalmi adóról ezek szerint csak szépet és jót lehet mondani; kiküszöböli az adóhalmozódást, segíti a valós gazdasági értékelést, s a bevezetéshez kapcsolódó árváltozások révén a termelői árszintet is csökkenti ? Nem szabad tévedni A dolog azért nem ilyen egyszerű. Ezért nem alaptalan, ha némi fenntartással nézünk az adóreform elé. A közelmúlt évtizedekben több alkalommal — 1959-ben, 1980-ban — került sor a termelői árak átfogó rendezésére, s ezek egyike sem hozta a „papírformát”, jócskán és felfelé tértek el a tervezett, a várható, a modellszámítás szerinti árszinttől. Ezúttal a termelői »árak rendezése, megállapítása során nem szabad „tévedni”, az ár- szintcsökkenésben felfelé eltérni, mert az árrendszer kétszínűségének, a termelői és a fogyasztói árszintek különbségének egyik meghatározója éppen az, hogv mennyivel csökken — az 1986. évihez képest — a termelői árszint. (A másik meghatározó , hogy a mintegy 110 milliárd forintnyi fogyasztáshoz kapcsolódó ár- kiegészítésből, támogatásból mennyit sikerül leépíteni, csökkenteni.) Az általános forgalmi adó bevezetéséhez tehát két irányú ármozgás kapcsolódik: a termelői árszintnek — miután az adók egy része kikerül a termelésből — csökkennie kell, míg a fogyasztói árszint — minthogy az általános forgalmi adó ebbe a szférába csoportosítja át az adók egv részét — emelkedni fog. Az adóreformhoz kapcsolódó ármunka jelenlegi — júniusi — fázisában az 1988. évi fogyasztói árszint két számjegyű, 10-12 százalékos növekedése valószínűsíthető. Ez természetesen még változhat, s nemcsak árrendszer- és ármechanizmus-okokból; a fogyasztói árszint alakítása gazdaságpolitikai, sőt, politikai döntéseken is múlik. Garamvölgyi István (Következik: III. Mennyit fizet a lakosság?) A A Mezőhegyesi Gépipari Szövetkezetben Koczur Lajos műszaki vezető főmérnök irányításával a helyi mérnöki gárda nagy keresztmetszetű, hajlékony fémtömlő gyártására alkalmas gépat szerkesztett, s állított elő. Ez a második. Mezőhegyesen gyártott ilyen gép, melynek termékét a Taurus exportálja a mélytengeri olajkutatásokhoz, illetve olajkitermelésekhez. A szerszámgépet Szász György műszaki osztályvezető, gépészmérnök beszabályozza (jobbról). Fotó: D. K.
