Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-23 / 146. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÜNIUS 23., KEDD Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM Május végéig 5480 Aj lakást adtak át az országban Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ülését június 23-ra összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a párttagsági könyvek cseréjének lebonyolításáról szóló előterjesztését Nemzetiségi nyelvoktatók országos tanácskozása A nemzetiségi nyelveket oktató pedagógusok idei tanácskozását tegnap Esztergomban rendezte meg a Művelődési Minisztérium, a hazai nemzetiségi szövetségek, valamint az Országos Pedagógiai Intézet. A több mint száz résztvevő — óvónő, tanító és tanár — a szerb-horvát, a német, a szlovák és a román nyelv hazai óvodai és iskolai oktatásának helyzetét elemezte, a következő tanév feladatainak egyidejű megvitatásával. A tanácskozáson elhangzottak szerint az ajmúlt tanévben újabba intézményekben szerezhettek nemzetiségi anyanyelven ismereteket a gyerekek, illetve a tanulók. Nőtt azoknak a településeknek a száma, ahol tanulták az említett nyelveket. Az 1987'88-as tanévben a nemzetiségi nyelvet oktató pedagógusok kiemelt feladata lesz, hogy tapasztalataik közreadásával segítsék az úgynevezett két tannyelvű általános és középiskolák indítását. A tanácskozást követően a résztvevők kéthetes továbbképzésen vesznek részt Esztergomban. A kivitelező építőipar állami vállalatai és szövetkezetei az év első öt hónapjában 2,1 százalékkal több építési munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszakában. így az előirányzathoz közelállóan teljesítették időarányos tervüket, s csaknem teljesen pótolták az év első két hónapjának rendkívül hideg időjárása miatti, több mint egymilli- árd forintos termeléskiesést. A kisszervezetek május végéig elért teljesítménye mintegy másfélszerese az egv évvel korábbinak. A vállalatoktól és a szövetkezetektől eltávozott dolgozók nagy része is a kisszervezeteknél — a kisszövetkezetekben, gmk-kban — folytatta a munkát, az év első négy hónapjában több mint 10 ezer munkással nőtt e szervezetek létszáma. A kivitelező vállalatok és szövetkezetek az év első öt hónapjában 5480 új lakást adtak át az országban, 17,5 százalékkal többet, mint múlt év azonos időszakában. Javult tehát az átadások ütemessége, de további erőfeszítések szükségesek még az év végi torlódások elkerülésére. A tavalyi 25 ezer helyett 23-24 ezer új otthon felépítése a kivitelező szervezetek idei feladata. Ennek jelentős részét a már korábban megkezdett lakóházak felépítésével, befejezésével teljesítik, mert 11 százalékkal kevesebb az idén indított építkezés, mint egy évvel korábban volt. A kivitelezőkkel kötött szerződések állománya kedvezőbb, mint egv évvel ezelőtt volt, s ugyancsak biztató, hogy 20-ról 27 százalékra növekedett a versenytárgyalások alapján elnyert megbízások aránya. Táborozni, erdőben, fák között sátrat verni, bográcsban főzni, fűvel-fával-bogárral ismerkedni — melyik gyerek ne vágyna erre a nyári élményre?! Egy ilyen igazi sátortáborba látogattunk el a szanazugi megyei úttörőtábor területén. Erről szóló képriportunk a 3. oldalon látható Fotó: Kovács Erzsébet Csütörtökön kezdődik az Országgyűlés nyári ülésszaka Az Országgyűlés sajtóirodája közli: Június 25-én, csütörtökön, délelőtt 11 órakor kezdődik meg az Országgyűlés nyári ülésszakának az a nyilvános tanácskozása, amelyen a képviselők — a már korábban javasolt napirendnek megfelelően — várhatóan megvitatják a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal„elnö- kének beszámolóját. Érték és értékőrzés a művészetekben Férum zenéről és irodalomrél Tegnap délelőtt a zenei közművelődés aktuális kérdéseiről rendeztek fórumot Békésen a zeneiskolában. Gulyás György karnagy, a békés-tarhosi zenei napok művészeti vezetője irányította a beszélgetést, ahol dr. Czine Mihály egyetemi tanár tartott bevezető előadást. Érték-értékőrzés volt a fő gondolatmenete a délutánba hajló délelőtti programnak, amelyet elsősorban az irodalomtörténet és a zene kapcsolatán keresztül közelített meg Czine Mihály. „Tarhos az akarat jelképe — mondotta —, s e szellemmel, erővel érte el, hogy a magyar zene első vonalába került, jelképpé vált.” Szólt á vidékünkről országos, sőt nemzetközi méretűvé emelkedett elmékről, tudósokról, irodalmárokról, zeneszerzőkről, költőkről, majd az értékmegőrzés tudományos értelmezését, az érték történelmi változékonyságát elemezte. Az élet fenntartásához szükséges objektív értékek mellett nélkülözhetetlen az élet minőségét meghatározó, létkiteljesítő magasabb rendű szubjektív érték. Egyre nagyobb kultusza lesz a világban az emberi közösség, az alkotó személyiség értékének, ez azonban jelenlegi társadalmunkra nem általánosítható. Sorra, rendre alakulnak újjá az olyan közösségek, mint például a megalakulása után nem sokkal később felbomlasztott tar- hosi iskola, a mostanában született Berzsenyi Társaság, a tervezett Móricz és Németh László Társaság. Nagyon nagy baj, hogy az itthoni kritika nem a külföldi művészeti értékekkel azonos mércével méri a hazaiakat. Az iskolában a korszerűség jegyében szorult vissza az irodalom oktatása, a művészetek terjesztése. Olyan világirodalmi művek szerepelnek a tantervben, amelyeket magyarra nem is fordítottak, de például Solohov életműve az ajánlottak közé szorult. Darvas József halála óta mostanában először adták ki újra egyik kötetét. Az _ idő, a társadalmi szemlélet nem kedvez a művészeteknek. A szétszórtságban a határainkon túl élőknél ott a legerősebb a magyarságtudat, ahol a népdal, a népzene szerete- tét ápolják. Minden kultúrának elsőrendű feladata az igazi értékek őrzése, ápolása, továbbfejlesztése és nemcsak az átmeneti divatokat kell terjeszteni. A magyar népi költészet és népzene csodálatos örökség, amelyre építhetjük a jövő művészetét. A magyarság szükség "es érték, ennek megőrzésében megkülönböztetett nagy szerepe van az irodalomnak és a zenének. Akik erre tették életüket, ezt fejlesztik tovább, az a legszebb tett, amire ember vállalkozhat. A referátumot követően a külföldön előadást tartó Ne- meskürty István levelét olvasták fel. Részletek a levélből: „A történelmet átélő ember szeretni óhajtja önmagát és azt a közösséget, melyhez tartozik, s mellyel a hagyományőrzés folytán feltétel nélkül azonosul. A magyar nyelv félreérthetetlen egyértelműséggel használja tehát ezt a szót: hazaszeretet, a szónak imént idézett bölcseleti értelmében. A történelmi tudatnak, a történelem emlékeinek ápolása tehát olyan értékmegőrző folyamat, amely lehetővé teszi egy kultúra lényegi önfelismerését. Mindebből következőleg pedig az értékőrzés végső fokon etikai cselekvés. . Szokolay Sándor Kossuth- díjas zeneszerző, egykori tarhosi diák, aki Tárhost újra a „zene templomának” szeretné tudni, költői gondoCzine Mihály előadásában az irodalom és a zene szoros kapcsolatát hangsúlyozta Fotó: Gál Edit Tanácskozás a társadalombiztosító helyzetéről latokkal méltatta az iskola eszméjét. „Tarhos tükörcserepeiből falat kellene építenünk. Békés megye előtt főt kell hajtanunk, amiért” törekszik e zenei intézmény újraélesztésére.” Beszélt arról is, hogy az „elhajigáló társadalom” kultúrát, művészeteket, szellemet tiprásá- ban lassanként túllépünk a fejlettebb társadalmakon. Kodály Zoltánnál hazaszeretetben, hitben, a nép szere- tetében szocialistább zeneszerző még nem született Magyarországon. Bartók a tudatunkban él ugyan, de a szívünkben még nem. Tarhos újraélesztése nemzeti tett lesz, ha megvalósul. Hangsúlyozta az egymásrautaltság, a művészetek, a művészek felelősségét. Győrffy Sándor korreferátumában hangsúlyozta, hogy Békés városa az emberiség zenéjének megőrzésére mutat példát, összehasonlította a népi kollégiumok történelmét, szellemiségét az egykori tarhosi énekiskola eszméjével. Emlékeztetett a korabeli vádakra, a túlzott demokratizmusra, a narodnyik- izmusra, amellyel az iskolát bírálták; Feladata a tehetségmentés volt, azzal a múlttal, amelyet a tarhosi fogalom jelent, jövőnket őrizzük. Széli Jenő arról szólt, hogy mindazt, amit kultúrában Európától kaptunk, Bartók és Kodály szellemiségével tudjuk visszaadni. Tóth Lajos egykori tarhosi diák visszaemlékezésében a népzene és népdal szeretetének, a hagyomány ápolásának jelentőségét hangsúlyozta. Délután a tarhosi zenei napok programjainak sorában Menyhárt László művészeti író nyitotta meg a Békési Galériában Csik István festőművész kiállítását. Jú-< nius 24-én, szerdán este a tarhosi zenepavilonban 19 órakor kezdődik a vonós- zenekari tábor záró hangversenye. Bede Zsóka A Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság képviselői tegnap Nagy Sándornak, a SZOT titkárának és Rócz Albertnek, az OTF vezetőjének részvételével megbeszélést tartottak a társadalom- biztosítás helyzetéről, korszerűsítésének kérdéseiről s a két szervezet együttműködésének tennivalóiról. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy tavaly a nehezebb gazdasági helyzet ellenére is fejlődött a dolgozók társadalombiztosítási ellátása. A gyermekgondozási díjnak a gyermek másfél éves koráig történő kiterjesztésével szélesedett az ellátásra jogosultak köre. Fejlődést jelentett a hetven éven felüliek nyugdíja vásárlóértékének megőrzésére tett intézkedés is. Ugyanakkor a nyugdíjak többségének és az egyes társadalom- biztosítási ellátásoknak a vásárlóértéke az elmúlt időszakban csökkent. Egyetértettek abban is, hogy a különféle társadalombiztosítási szerveknél, az önkormányzati jellegű testületekben és a kifizetőhelyeken dolgozók lelkiismeretes munkájának köszönhetően ellátásukat a jogosultak rendszeresen, időben megkapják. A találkozón egyeztették a társadalombiztosítás korszerűsítésével és az ez irányú szakszervezeti feladatokkal kapcsolatos elképzeléseket. Véleményt cseréltek az adórendszer és a nyugdíjrendszer tervezett változtatásáról is. különös tekintettel azok kihatásáról az állandó ösz- szegű (például a családi pótlék) és a keresetarányos (mint amilyen a táppénz is) társadalombiztosítási ellátásokra. A SZOT képviselői szükségesnek tartják, hogy a tervezett intézkedések körültekintő munkával, széles körű véleménycserével, az iparági, ágazati, szakmai és más rétegcsoportok sajátosságainak feltárásával, azok sokoldalú mérlegelésével, a SZOT közreműködésével kerüljenek kidolgozásra. E javaslattal a Főigazgatóság vezetői is egyetértettek. Rámutattak, hogy a tervezett adóreform jelentős mértékben érintené a társadalom- biztosítás mai rendszerét is. Ezért az eddigi politikai állásfoglalásoknak megfelelően törekedni kell arra, hogy a személyi jövedelemadó ne rendezze át érddmben a társadalombiztosítási ellátások jelenlegi színvonalát és arányát, s azok nettó értéke összességében ne csökkenjen, illetve, hogy a társadalom- biztosítási ügyintézésben lehetőség szerint ne növekedjék az adminisztráció. A SZOT vezetői egyetértettek azzal, hogy a társadalombiztosítás a jövőben nagyobb szerepet vállaljon az egészségmegőrzés társadalmi programjának megvalósításában. Mindenekelőtt a megelőzést szolgáló intézkedésekben — a táppénzes ellenőrző és információs rendszer kialakításában, a munkaképesség-változás véleményezésével kapcsolatos feladatokban, a gyógyszerrendelés és -felhasználás ellenőrzésében való — közreműködését támogatják. A találkozó résztvevői egyetértettek abban is, hogy ezek az intézkedések .— mint például a táppénzfegyelem erősítése, a túlzott gyógyszerfogyasztás káros hatásának visszaszorítása — nem érinthetik hátrányosan az ellátásra jogosultakat; ez az egyén és a társadalom közös érdeke. A SZOT és az OTF vezetői megállapították, hogy a központi és területi szerveik közötti együttműködés tovább fejlődött, sokoldalúvá vált. Minden szinten szélesedett a társadalmi részvétel. A rendszeres eszmecserék, viták hozzájárulnak a dolgozók társadalombizt9sítási ellátásának differenciáit alakításához, fejlesztéséhez.
