Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-22 / 145. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesiilletek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1987. JÜNIUS 22., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM Békés-Tarhost vissza kell adni a zenei életnek — mondotta a zenei napok megnyitó ünnepségén Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP KB titkára Virágoznak a Dél-Amerikában honos óriás kaktuszok Szegeden a József Attila Tudományegyetem botanikus kertjében. A rózsához hasonló formájú és nagyságú virágokat sokan megcsodálják (MTl-fotó: Tóth Béla — KS) „1946-ban Gulyás György törhetetlen erélye megteremtette semmiből Békés-Tarhost, az egyedül termékeny zenei népművelés fellegvárát. Rövid páréves működése csodájára jártak külföldi vendégeink. De észrevették itthon is. Irigység és rosszakarat a személyi kultusz légkörében elérte, hogy egy tollvonással megszüntessék, kimondhatatlan kárára a népművelésnek és tekintélyes anyagi kárára az államnak” — írta Kodály Zoltán Visszatekintés című könyvében, mely a Zeneműkiadónál jelent meg 1964-ben. A tar- hosi énekiskola tündöklését és tragikus bukását azóta sem fogalmazta meg senki tömörebben és szívbemarko- lóbban, Kodály szavai ma és a jövőben egyre jobban arra intenek, hogy az irigység és rosszakarat e roppant tévedését helyrehozni igyekezzünk. Amikor hosszú hallgatás után megszerveződtek a békés-tarhosi zenei napok, és a Kodály által felavatott zenepavilonban újra a muzsika csendült fel, már érezhető volt, hogy az egykori „csodákat teremtő” énekiskola szelleme újra feléledt, és kivirágzik. Szombaton este a XI. békés-tarhosi zenei napok megnyitó ünnepségén először Németh István fotóművész Szokolay Sándort bemutató portrésorozatát adta át az érdeklődő közönségnek Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője és dr. Supka Magdolna művészettörténész. „Németh István Szokolayt, a közéleti művészt, az átszellemült, világra figyelő művészt idézi meg képsorozatában, megtalálva az ember bemutatásának döntő pillanatait” — mondotta Vámos László, míg dr. Supka Magdolna így jellemezte a nagyvonalú tárlatot: „Egy lánglelkű emberről van szó ezeken a képeken”. A megnyitón Kodály János-köszön tőjét énekelte a békési Szegedi Kis István Gimnázium vegyes kara Sebestyénné Farkas Ilona vezetésével. A zenepavilon hangversenytermében Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP KB titkára mondott ünnepi beszédet. — Békés-Tarhos neve nemcsak a magyar zenésztársadalom számára felejthetetlen, hanem sajátos szimbólum az egész hazai kulturális élet számára is — mondotta. — A legendás emlékűnek nevezhető tarhosi zeneiskola a felszabadulás utáni magyar művelődésügy egyik legragyogóbb kezdeményezése volt. Az itt nevelkedett egykori diákok közül számosán a magyar zenei élet nagyra becsült alkotó- vagy előadóművészeiként tevékenykednek, sokan pedagógusként ápolják a tarhosi hagyományokat. A tarhosi iskola zenei és nevelési igényességével máig érvényes mércét állított zeneoktatásunk számára; közösségi szemléletével, demokratizmusával jelentősen megelőzte korát. A továbbiakban Pál Lénárd a művészetek embert formáló, nemesítő, igaz örömöket közvetítő képességéről szólt, a közös éneklés, az együttes muzsikálás semmihez sem hasonlítható szépségeiről, majd így folytatta: — Azt hiszem — tisztelt zeneértő és zeneszerető publikum —, önök tudják a legjobban, mi minden történt az elmúlt négy évtizedben hazánkban a zenekultúra felvirágoztatásáért. Nagy munka folyt azért, hogy minél többen lehessenek birtokosai azoknak a képességeknek és készségeknek, amelyek nélkül elképzelhetetlen a zene aktív művelése, élvezete, igazi birtokba vétele és közösségformáló 1‘ál Lénárd akadémikus, az MSZMP KB titkára mondott ünnepi beszédet a zenei napok díszhangversenyén erejének kibontakoztatása. Meggyőződésem, hogy az elért eredményekben kulcsszerepe volt a magyar zeneoktatás kiváló minőségének. Bizonyos, hogy zenekultúránk egészének fejlődését. tartalmi metamorfózisait nem kizárólag a zenésztársadalom elitje határozza meg, hanem sokoldalúan alakítja és befolyásolja mindezt a legszélesebb tömegek zenei műveltsége, igényessége, ami viszont jelentős mértékben függ a zenei nevelés hatékonyságától. Hazánk zeneművészete éppúgy, mint a magyar zeneoktatás, a korábbi évtizedekben jelentős nemzetközi elismerésre tett szert. Ugyanakkor ma egyre jobban érzékelhető, hogy zeneművészetünk, zeneoktatásunk jó értelemben vett „fényes kirakata” mögött növekvő ellentmondások, halmozódó nehézségek húzódnak meg, és ezek veszélyeztetik zenekultúránk további fejlődését. Ma is igazak Kodály intelmei: „Neveltünk zenei elitet ... de elfelejtettünk köVámos László méltatta Németh István „Ecce autor” című fotográfia-kiállítását. A kép bal szélén Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző zönséget nevelni hozzá, melynek a zenei elit munkájára szüksége van.” Meglehetősen hézagos és egyenetlen mind eloszlását, mind színvonalát tekintve az elit utánpótlását jelentő háttér, s ugyanakkor a zenei műveltséget és igényességet kialakítani hivatott iskolai zenei nevelés is egyre nehezebb helyzetbe kerül. Üjra aktuális cél a zenei közízlés fejlesztése. Azt hiszem, zenekultúránk jövőjét ismét csak az iskolai zeneoktatás, a zenei nevelés színvonalának, eredményességének fellendítésével biztosíthatjuk. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a régi tarhosi zeneiskola akkori céljai ma éppen olyan aktuálisak, mint amilyenek annak idején voltak. Pál Lénárd ezután nagy jelentőségűnek és példamutatónak tartotta, hogy a tarhosi iskola megszűnése után jó két évtizeddel Békés város és Békés megye életre hívta a tarhosi zenei napokat, melyekkel újraéledt az egykori szellem és új lendületet nyert a helyi zenei élet. — Ügy vélem — folytatta —, joggal nevezhetem a békés-tarhosi zenei napok megrendezését példamutatónak, nem is elsősorban azért, mert az itteni továbbképző tanfolyam magas színvonalú munkájával országos jelentőségű funkciót lát el, hanem főleg azért, mert közvetlenül szolgálja a tarhosi hagyományok ápolását, s mert fényesen bizonyítja, hogy helyi társadalmi összefogással messzeható eredményeket lehet elérni. Nagyszámú hozzáértő és lelkes ember odaadó közös erőfeszítése fejeződik ki ebben a jelentős kulturális eseményben. Ami itt történt és történik, előrevetíti a jövőt: a társadalom művelődési igényeinek kielégítésében egyre nagyobb szerepe lesz a helyi, a közösségi kezdeményezéseknek és a bátorságot, önállóságot kifejező tetteknek. Az ilyen kollektív összefogás fejleszti a közösségi szellemet, a demokratizmust, növeli az emberek társadalmi felelősségét. — Kedves barátaim! örülök annak, hogy Békés-Tar(Folytatás a 3. oldalon) Zászlóavató ünnepség Orosházán Az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola szombaton délelőtt tartotta 65. tanévzáró ünnepségét. Hoocz János igazgató- helyettes köszöntötte a megjelenteket, majd Fekete Sándor igazgató értékelte az elmúlt tanévet. Bevezetőjében arról szólt, hogy az új oktatási törvény életbe lépése igen jelentős változásokkal járt. Ebben a tanévben kezdődött meg az új típusú iskolarendszerű technikusképzés, amely jó tapasztalatokat hozott a korábbi évekhez képest. A diákok öntevékenysége bővült, a KISZ-szervezetben, az ifjúsági szakszervezeti mozgalomban és a kollégiumi ön- kormányzatban biztató jelek mutatkoznak. A diákok tanulmányi eredménye változó képet tükröz. Kedvező, hogy az elsőévesek körében csak egy tanuló bukott meg. Az országos szakmai tanulmányi versenyen és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum pályázatán szép sikereket értek el az orosházi diákok. A kulturális és sportmunka is egyre magasabb színvonalat ér el. Harmincöt esztendővel ezelőtt, 1952-ben avatták fel az iskola zászlaját, amelyre mindig büszkék voltak a tanulók. Az Orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet vezetősége és tagsága úgy határozott, hogy új zászlót adományoz a mezőgazdasági szakközépiskolának. Keresztes Sándor tsz-elnök többek között elmondotta, évtizedek óta jó kapcsolat alakult ki az intézménnyel, s ennek további folytatását várják attól, hogy most új zászlót nyújtanak át az iskolának. Fekete Sándor igazgató megköszönte a zászlót, és fogadalmat tett arra, hogy az iskola közössége a jövőben is tudása legjavát adja valamennyi területen. „A zászlófa büszkék leszünk és hűek szelleméhez” — mondta az igazgató. Ezután a társ oktatási intézmények, a városi tömegszervezetek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a helyi vállalatok képviselői szalagot kötöttek az új iskolazászlóra. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. V. L. Nemzetiségi ifjúsági találkozó Budapesten A hazánkban élő délszláv, német, román és szlovák nemzetiségek fiataljai — több mint 200-zan — találkoztak szombaton a Pesti Vigadóban a KISZ KB és a magyarországi nemzetiségek szövetségeinek közös rendezvényén. Ernőd Péter, a KISZ KB titkára megnyitójában többek között hangsúlyozta, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség aktívan kíván részt venni nemzetiségpolitikai feladataink megoldásában. A magyarországi nemzetiségek szövetségeinek ifjúsági bizottságaival harmadik alkalommal rendezte meg a nemzetiségi ifjúsági találkozót. Bemutatkozási lehetőséget teremtettek a hagyományaikat,' kultúrájukat őrző nemzetiségi együttesek legjobbjainak, alkalmat adva a nemzetiségiek problémáinak megvitatására is. A fórumon — amelyen részt vettek a nemzetiségek szövetségeinek vezetői — a fiatalok elmondták, mit kívánnak tenni a szövetségek támogatásával, hogy az eddigieknél is eredményesebben ápolják anyanyelvűket, nemzetiségi kultúrájukat, fejlesszék nemzetiségi tudatukat. Az irodalmi műsorban hazai nemzetiségi írók és költők műveit tolmácsolták. Bemutatták a Nyelvében él a nemzetiség című filmet, amelyet a résztvevők megvitattak az alkotókkal. A nemzetiségi együttesek és énekesek ízelítőt adtak gazdag folklórjukból. Közreműködött többek között a soroksári német nemzetiségi táncegyüttes, az etyeki fúvós úttörőzenekar, a Studienka szlovák ifjúsági együttes,. Felléptek a telekgerendási és a budapesti szlovák táncosok, a piliscsévi szlovák népdalénekesek. Szerepelt a találkozón a méhkeréki román nemzetiségi hagyományőrző ifjúsági együttes, a Magyar- országi Románok Demokratikus Szövetségének zenekara, a Fáklya nemzetiségi tánc- együttes. Dél-szláv, német, román és szlovák táncház műsorával zárult a találkozó első napi programja. Vasárnap folytatódott a találkozó. Mindkét napon a Vörösmarty téren a nemzetiségi együttesek és fúvószenekarok szórakoztatták a sétálókat.
