Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-20 / 144. szám
1987. június 20., szombat OTTHON Vonzónak maradni! „És jönnek távol, ferde illatok...” — jegyzi meg Karinthy-stílusban az előttem álló fiatalember; a buzs végébe igyekszik, gondolván, odáig csak nem ér el az ápolatlan idős asz- szonyból áradó orrfacsaró szag. A közelében levők undorral fordítják el fejüket, hogy ne szívják be a bűzös levegőt. Röpködnek a megjegyzések. Alig várom, hogy leszállhassak. Nem ritka eset, hogy utcán, parkokban, üzletekben, vagy moziban mosdatlan, átható testszagú, piszkos ruhájú ember kerül mellénk, köztük sok az idős ember. Munkahelyen is beszédtéma, ha szutykos (heg a szomszéd, és csak befogott orral tanácsos elmenni nyitott ajtaja előtt. Még kínosabb, amikor családon belül, mondjuk az anyós nem szeret mosakodni, s nem mernek szólni neki, csak célozgatnak rá, hogy most éppen szabad a fürdőszoba. A tisztálkodás alól a magas életkor sem ad felmentést: az ápolatlan ember egyaránt taszító, ha fiatal, ha öreg. Sajnos, az évek múlásával gyakran együtt jár az elhanyagolt külső. Vannak, akik azt hiszik. hogy arcuk ráncosodása, testük elveszített rugalmassága, megkopása eleve gusztustalanná, taszítóvá teszi őket a fiatalok szemében, holott ez csak akkor van így, ha tiszfátlansággal párosul. Arra nem is gondolnak, hogy mosdatlanságuk- kal még jobban felgyorsítják az öregedés folyamatát, mert ezzel gátolják bőrük lélegzését. Egy takaros, tiszta hetvenéves ember is lehet vonzó jelenség, társaságban szívesen fogadják. Nem így, ha gyér haja fénytelenül összeragadva tapad fejére, nyakráncaiban sötét árnyék ül, fogsorán még az előző napok ételmaradéka, a körmei hosszúak és piszkosak. Lehet akármilyen nagy tudású, ha ápolatlan, oda a tekintélye. A tisztaság nem szegénység, vagy gazdagság kérdése. Szappanra és vízre mindenkinek telik. Akinek nincs fürdőszobája, annak ott a tisztasági közfürdő, legalább hetenként egyszer, más napokon megteszi egy lavór víz is, esténként — tetőtől talpig — abban is le lehet mosni az utca porát. Nem tanácsos naponta órákig ülni egy kád meleg vízben, a zuhanyozás idős korban ajánlatosabb. Használjon babaszappant, mert a többi pipereszappan szárító hatású, a krémszappan meg drága. A hajmosás legalább kéthetenként szükséges. Aki fürdőbe jár, mindjárt alkalma nyílik a vérkeringést serkentő masszázsra, vagy gőzre. Idős korban nehezen hajlik a derék, romlik a látás, remeg a kéz, tehát a lábfej elérése nehézkes. Ezért a lábujj körmének levágását jobb pedikűrösre bízni. Ennyit áldozni kell, a fáradt, visszeres lábak már-már megszokott sajgását felesleges tetézni egy begyulladt tyúkszem, vagy benőtt köröm fájdalmával. Nézzünk tükörbe — igaz, nem harmincéves arcunk tekint ránk, de rokonszenvessé, sőt, széppé lehet tenni mai arcunkat is. Ha fáradt, duzzadt a szemhéjunk, a szokásos délutáni pihenő alatt kamillás borogatással rendbe hozható. Öregít és visszatetsző a fogatlan száj, a mosatlan fogsor egyenesen undort kelt. Alapvető higiénés követelmény a száj rendbentartása. Nem megoldás kezünket szánk elé tartva beszélni, hiszen azzal csak felkeltjük a figyelmet fogyatékosságunkra. Idő, pénz, erő — véthető fel ellenérvként. Kétségtelen, testünk ápolása fáradalmakkal, sőt, némi áldozatokkal is jár, de ez éppúgy hozzátartozik az emberi szükségletekhez, mint az evés, a mozgás, az alvás, a friss levegő. Annyiban különbözik az itt felsoroltaktól, hogy nemcsak magunknak. hanem környezetünknek is tartozunk vele. Befolyásolja közérzetünket és emberi kapcsolatainkat. Ez is az üde öregség titka. H. A. (MTI-fotó - Krista Gábor felvétele — KS) Varrjunk sátort! Sátorponyvából erős, és a vásároltnál lényegesen olcsóbb kétszemélyes sátort készíthetünk. Az ábra alsó részén levő sablon az egyes részeknek a varrás előtti formáját mutatja. A tető (1) és az oldalfalak (2) két vászoncsíkból készülnek. A tető közepétől kezdve szimpla öltéssel összevarrjuk a tetőt a mellső fal (3) és a hátsó fal’ (4) széleivel. A hátsó falba bevarrjuk a kör alakú nylonhálóból készített ablakot. A mellső fal két részből áll: a függőleges bajárati nyílás cipzárral zárható. A falnak (3) legalább a felét nvithatóvá kell tenni az alsó él men- ' tén is, hogy kényelmesen járható legyen. A ponyva összevarrását az ábra felső részében levő keresztmetszetek mutatják. Az öltések helyeit (az átvarrás pontjait) nyilakkal jelöltük. A tető mellső és hátsó részeihez fölül hozzávarrjuk a háromszögű ereszeket (5). A sátor két fenyőfa (vagy egymásba tolható alumínium) rúddal van alátámasztva. A rudak magasságát kísérletezéssel határozzuk meg a sátor próbafelállítása után. A rúdalátámasztás helyén a sátorponyvát meg kell erősíteni. A falak és a tető összevarrása után a sátor alsó részéhez varrjuk a sátor padlóját. A padlót gumírozott vászonból vagy vastag impregnált vászonból kell elkészíteni. A padló széleire erős szalagból néhány hurkot varrjunk fel; ezekbe fűzzük a talajhoz rögzítő cövek zsinórjait (Ilyen cövekek készíthetők kb. 4 mm vastag drótból). A sátor legalább hat pontban van kifeszítve: a tető négy sarkán, és az ereszre szerelt (5) füleknél. A sátorkötelek csatlakozási helyein a ponyvát meg kell erősíteni, e helyekre két oldalról bőrből kivágott karikát kell a lvukak köré varrna. BK. Tojáslepény-variációk Hozzávalók: tojás, tejszín, vagy tej, só, zsír, vagy olaj, vagy vaj. Különböző töltelék. A tojásokat felütjük, kevés tejszínt vagy tejet teszünk bele, sózzuk, és villával felverjük. -Serpenyőben felhevített zsiradékon, erős tűzön megsütjük, megkeverjük, rázogatjuk, majd az előre elkészített tölteléket egyik felére rárakjuk, és a lepeny másik felét ráhajtjuk, hogy hosszúkás alakú legyen. Villával szurkáljuk meg, hogy a lepény közepe is átsüljön, és az alja szép piros legyen. Tálra borítjuk, hogy a piros része legyen fölül. TÖLTELÉKEK: Leesés kolbász: a kockára vágott szalonnát megpirítjuk, ebben megfonnyasztjuk az apróra vágott hagymát, hozzáadjuk a karikára vágott kolbászt, vagy virslit, a feldarabolt zöldpaprikát, paradicsomot, és megsózva, paprikázva megpároljuk. Gombás-szárnyas vagda- lék: vajban pirított, szeletekre vágott gombához hozzáadjuk a szárnyas vagdalé- kot, puhára pároljuk. Karottapüré: vajban párolt, ízesített karottával töltjük a tojáslepényt. Zöldséges töltelék: különféle zöldségeket (petrezselyemgyökér, sárgarépa, karalábé, zeller) apróra vágunk, enyhén sózva, vajon megpároljuk, apróra vágott petrezselyemmel meghintjük. A tojáslepény tetejére vajas kelvirág-rózsákat teszünk díszítésül. A tojáslepények kiegészítőjeként krémmártást, citromos mártást, madeiramártást adhatunk. M. M. a harisnyáról — A nejlonharisnya tovább tart, ha:-= kesztyűs kézzel huzzuk fel;-= vizesen nem vesszük fel; minden viselés után kiöblítjük langyos vízben, de csak annyira, hogy a port lemossuk róla; = az öblítővízbe néhány csepp ecetet öntünk és kéthetenként ebben áztatjuk; = sem napon, sem tűz (fűtőtest) közelében, sem pedig szélben nem szárítjuk. — Azt a harisnyát, amelyet nyáron nem viselünk, ősszel a következő módon frissíthetjük fel: 3 liter vízben főzzünk meg 3 maréknyi korpát, a vizet szűrjük le, és amikor langyosra hűlt, mártogassuk bele a harisnyát, majd kis idő múlva mossuk ki. — Ha a harisnya a mosás után sem veszítette el kellemetlen szagát, mártsuk szódabikar- bónás vízbe. — Filc helyett a harisnya is kiváló alátét lehet éles szélű tárgyak alatt. — Ha a gépkocsiban elszakad az ékszíj, a nejlonharisnya kiválóan helyettesíti, amíg haza vagy a szerelőhöz nem érünk. A méh- és darázsszúrás veszélyei Teljesen közömbös, hogy méh vagy darázs szúrja-e meg az embert, mert mérgük, a „fosz- folipázé—A” azonos. Ez a méreg, ha allergiás, túlérzékenységben szenvedő ember szervezetébe jut, akár életveszélyes, fulladással járó sokkos rohamot is okozhat. Ha nem allergiás embert ér méh-, vagy darázsszúrás, a méreg csak fájdalmat és helyi gyulladást okoz. Igaz, hogy ha egyszerre 100 vagy 200 darázs vagy méh szúr meg egy embert, ennyi méreg súlyos következményekkel járhat. Svájcban évente allergiás egyéneket ért méh vagy darázsszúrás következtében 3-4 halálesetre kerül sor. Emiatt egy Hannoverben tartott orvos- kongresszuson dr. C. Wagenseil azt javasolta, hogy célszerű lenne minden embernek a méh- méreggel szembeni allergiás túlérzékenységét megfelelő bőrpróbával vagy vérvizsgálattal megállapítani. Ha e szűrővizsgálatok során ilyen irányú allergiás túlérzékenységet állapítanának meg, sor kerülhetne a túlérzékenység megszüntetésére, deszenzibilizálására. A deszen- zibilizálást intézetben végzik úgy, hogy fokozódó adagban ismételten juttatnak az allergiás szervezetében hígított méh- mérget. A deszenzibilizálást mindenképpen intézetben ajánlatos elkezdeni, ahol a gyors és hatásos beavatkozás feltételei adottak. Így készül az áttört simahimzés Igen szép, tetszetős és a látszat ellenére sem nehéz az áttört sima hímzés. Az első teendő a kiszemelt minta átrajzolása az anyagra. Körvonalait körülfércel- jük, így a hímzés erősebb és domborúbb lesz. A kitöltésnek a körvonalak mentén történő körül- fércelésén kívül „pókhálónak" nevezett összekötőszá- lakkal is dolgozunk: a tűt a fonállal kihúzzuk a Körvonal egyik szélén, és átvisz- szük az átellenes szelére, ahol beszúrjuk és visszafelé haladva férceljük tovább. A keresztszálak lehetnek csavart, hurkolt vagy öszszefont szálak. Fércelés közben nem érünk az alaphoz, s így a csavart szál szabadon köti össze a minta egyik részét a másikkal. A fonal ne legyen se túl feszes, se túl laza. Amikor egy keresztszállal végeztünk, áthúzzuk a fonalat, és a kitöltésen folytatjuk az öltést a következő keresztszálig. Ha a keresztszálak egymást is keresztezik, akkor a következő módon járunk el: meghúzzuk a keresztszálat A ponttól B pontig, majd elkezdjük körülfonni. Amikor a közepére értünk, elkanyarodunk D pont felé. Itt megerősítjük a fonalat, majd visszafordulva, megint körülfonjuk a közepéig. Itt aztán C ponthoz húzzuk a szálat, majd ismét visszafordulunk a közepéhez, s innen A-hoz térünk vissza a varrással. A keresztszálak találkozásánál „pókot” készítünk: az utolsó keresztszálnál, a középtől kiindulva a tűt a fonállal felváltva a „pókháló" alatt* és fölött bújtatjuk ót, és így 2-3 kört csinálunk. Amikor a pókháló utolsó szálának köcülfonatlan szálához érünk, ezen is körülcsavarjuk a fonalat, és visszatérünk a hímzés végéhez. A körvonalak mentén huroköltéssel varrjuk ki a mintát. A kész hímzést kimossuk, fonákján levasaljuk, s éles lpsollóval kivágjuk a minták közötti részeket. B. K. A Magyar Posta az „Év- fordulók-események ’87” sorozat újabb darabjaként június 25-én forgalomba bocsátja a „125 éves a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozói Szakszervezete” elnevezésű. 4 forintos bélyeget, amely Vagyóczky Károly grafikus- művész terve alapján egymillió 309 ezer 300 fogazott és 4 ezer 700 fogazatlan példányban, rézmetszet-of- szetnyomtatással a Pénzjegynyomdában készült. A bélyeg mindenfajta postai küldemény bérmentesítésére korlátlanul felhasználható; árusítása 1989. december Síével szűnik meg. A Déli-sark-kutatás 75. évfordulója alkalmából június 30-án bocsátják forgalomba „75 éves az Antark- tisz-kutatás” elnevezésű, húsz forint össznévértékű és hat címletű bélyegsorozatot, valamint egy húsz forintos bélyegblokkot, amelyek Varga Pál grafikusművész terve nyomán 515 ezer 600 fogazott és 8 ezer 700 fogazatlan, illetve 258 ezer 300 fogazott és 9 ezer 700 fogazatlan példányban, többszínű ofszetnyomtatással ugyancsak a Pénzjegy- nyomdában készültek. A 2 forintos címletű bélyegek James Cook (1728— 1779), Fabian von Bellingshausen (1778—1852) és Ernest H. Shackleton (1874— 1922), a 4 forintosok Robert F. Scott (1868—1912) és Roald Amundsen (1872—1928), a 6 forintos címletű pedig Richard E. Byrd (1888— 1957) sarkkutató portréját ábrázolja. A sor mindenfajta postai küldemény, a blokk — értéklevél kivételével — szintén mindennemű postai küldemény bér- mentesítésére korlátlanul felhasználható; a bélyegsor árusítása 1989. december 31-ével, a blokké pedig 1988. június 30-ával szűnik meg. (Szendéi)
