Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-03 / 129. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LOPJA 1987. JÚNIUS 3., SZERDA Ara: 1,80 forint XLH. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM Tanácskozik a KGST Építésügyi Állandó Bizottsága Gazdát cserél a Csaba Szálló Belkereskedelmi tervegveztetö tárgyalás Békés megye kereskedelméről, vendéglátásáról és idegenforgalmáról, a VII. ötéves tervi fejlesztésekről tárgyaltak tegnap, június 2-án Békéscsabán a Belkereskedelmi Minisztérium és megyénk vezetői. Az eseményen ott volt dr. Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettes és két munkatársa, Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára, Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese, Krizsán Miklós, a kereskedelmi osztály vezetője és Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke. Megyénk kiskereskedelmi üzletei az elmúlt évben 21.5 milliárd forint értékű árut adtak el. Az élelmiszerek forgalma 6,7, a ruházaté 5,2. a vegyes iparcikkeké 10,5, a vendéglátóiparé 2,6 százalékkal volt több, mint egy esztendővel korábban. A tanácsi vállalatok közül kiemelkedett az élelmiszer-kiskereskedelmi, valamint az Uni- verzál Kereskedelmi Vállalat gazdálkodása. Eredményesen működött a sarkadi. a gyulai, a mezőberényi és a szeghalmi áfész. Ami a fejlesztéseket illeti: a terv előnyben részesíti a napi fogyasztási cikkeket árusító boltok építését, felújítását. Ezenkívül előtérbe kerültek a megye idegenforgalmát fellendítő hálózatbővítések. Szóba került, hogy pontot tettek a békéscsabai Csaba Szálló és étterem sorsára. Ugyanis 1988. január 1-től a Békéscsabai Állami Gazdaság tulajdonába kerül a valamikor patinás épület, amelynek rendbe hozására 100 millió forintot fordít az állami gazdaság. A gyulai Almássy-kastély gyógyszállóvá alakítása azonban késik, de nem mondtak le ennek megvalósításáról. A VII. ötéves tervben az új beruházásokon kívül nagy figyelmet szentelnek a rekonstrukciókra. Ezek közül a legfontosabbnak látszik a tüzelő- és építőanyag-telepek, a kistelepülések üzlet- hálózatának a fejlesztése. Az utóbbi program részeként az elmúlt három évben 108 boltot, telepet hoztak rendbe, amely 52 millió forintba került. Ebből 28 egységet mintegy 15 millió forintért a gazdaságilag elmaradott térségekben újítottak fel. Sajnos, a fogyasztói érdekvédelem nem javult az utóbbi időben. A kereskedelmi felügyelőség tavaly 236 állami, 279 szövetkezeti és 70 magánüzletben tartott ellenőrzést. Közülük 289 helyen találtak olyan hibát, amely felelősségre vonással járt. Ugyancsak régi gond 'a vállalati és a szövetkezeti belső ellenőrzés gyengesége. A vásárlók nagy részét a szabadkasszás és a szerződéses formában működő élelmiszerboltokban, vendéglátóipari üzletekben károsítják meg. S. S. A KGST Építésügyi Állandó Bizottsága kedden megkezdte 637 ülését a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A tanácskozáson 11 ország delegációja vesz részt: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK. Románia és a Szovjetunió, valamint a KGST-vel történt megállapodás alapján Jugoszlávia és megfigyelőként a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége. Az ülést Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter nyitotta meg. A magyar kormány nevében Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte a tanácskozás A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományos Bizottsága vitaülést tartott tegnap Békéscsabán az MSZMP Oktatási Igazgatóságán. A tavaly alakult tudományos bizottság kihelyezett ülésén a földrajzkutatók a településpolitika aktuális gyakorlati és tudományos kérdéseit vitatták meg Engedi György akadémikus, az MTA Regionális Tudományos Bizottsága elnökének vezetésével. akinek megnyitó szavait követően előadások hangzottak el. Elsőként Laczkó László előadása hangzott el a településpolitika aktuális gyakorlati és tudományos kérdéseiről, majd Böhm Antal ismertette kutatási eredmérésztvevőit és sok sikert kívánt munkájukhoz. Hangsúlyozta: a jelenlegi időszakban hazánknak rendkívül fontos, hogy hatékonyabban vegyünk részt a szocialista országok nemzetközi munka- megosztásában, két- és sokoldalú együttműködésében. A KGST is a fejlődés meggyorsításának új útjait keresi, s ezt a munkát hazánk aktív közreműködéssel kívánja segíteni. Ezután az ülés témáival összefüggésben arról szólt, hogy a magyar építőipar is az átalakulás időszakát éli, így különösen szüksége van arra, hogy felhasználja a szocialista országok értékes tapasztalatait, egyúttal a maga eredményeivel gazdagítva azokat. nyeit Társadalmi struktúra és település címmel. Lőrincz Lajos a helyi területigazgatás modernizációjának személyi feltételeivel foglalkozott, míg Becsei József a településen belüli társadalmi struktúrát elemezte előadásában. Végezetül Luczy József Településpolitika és igazgatás Békés megyében című előadását hallgatták meg a résztvevők. Délután a tudományos bizottság vitával folytatta munkáját, amelyet Enyedi György elnök foglalt össze. A bizottság első alkalommal rendezett kihelyezett ülést, s a megye számára elismerést is jelent, hogy éppen itt, Békéscsabán. Vitaülés a településpolitikáról 0 BGGT számítástechnikai bemutató Orosházán A Békés Megyei Gépipari Gazdasági Társaság szervezésében, tegnap, június 2-án az orosházi Gyopáros-fürdőn a számítástechnikával foglalkozó szakemberek részére tudományos igényű gyakorlati bemutatót rendeztek. Róta Ernő, a BGGT irodavezetője azzal indokolta a program célját, hogy szándékukban áll a számítástechnikával foglalkozó üzemi szakembereket közelebb hozni egymáshoz, mert így személyes kapcsolatok teremtésével is bővülhet a modern technika alkalmazása, lehetőség nyílik különböző programok cseréjére. A Békés Megyei Gépipari Tudományos Egyesület, melynek keretében a BGGT is tevékenykedik, célszerűnek és a programok vásárlása helyett olcsóbbnak, alkalmazhatónak találja az üzemekben, vállalatoknál kimunkált számítástechnikai módszerek elterjesztését, mint olyan új programok vásárlását, melyeket az üzem sajátos helyzetéhez még hozzá is kell igazítani. Nehezíti e módszerek átvételét az a sajnálatos tény, hogy a BGGT tagvállalataiban igen sokszínű a géppark, melyet tovább gazdagít az orosházi Unior Szövetkezet Olivetti M 24-es olasz gyártmányú gépe. Ez a szövetkezet arra vállalkozott, hogy belföldön forgalmazza az olaszok gyártmányát. A BGGT gazdag programmal állt az érdeklődők elé. Dr. Megyeri Zsolt, a Békéscsabai Állami Gazdaság köz- gazdasági igazgató-helyettese a Japánban szerzett számítástechnikai tapasztalatokról tartott előadást, majd felvázolta a számítógép alkalmazásának előnyeit a békéscsabai gazdaság információs rendszerében. Belicza Károly, a Békéscsabai Mezőgép számítástechnikai vezetője a modern technika és a termelés kapcsolatát elemezte, Berger Nándor az orosházi Unior Szövetkezet megbízásából az Olivetti gép előnyeire mutatott rá. Varga János, az Orosházi Mezőgép műszaki igazgatója arról a világbanki hitellel támogatott számítástechnikai fejlesztésről beszélt, melyet ebben az évben valósítanak meg Orosházán. Lényegében az egész termelési rendszert gépre viszik, programozzák és ellenőrzik. A BGGT legközelebbi programja június 10-én Békéscsabán a Forconban lesz, amikor a számjegyvezérlésű szerszámgépek működését mutatják be a szerzett üzemi tapasztalatok jegyében. Kép, szöveg: D. K. Berger Nándor az Olivetti gép bemutatása közben A szarvasi Plastolus Ipari Szövetkezet mintegy 250-félc terméket készít, elsősorban műanyagból. Túlnyomó részt játékokat állítanak elő, de sporteszközök és különféle műanyag használati tárgyak is megtalálhatók termékeik között. Ebben az évben 1 millió műanyag labdát gyártanak — az országban csak itt készül ilyen — s ezekből külföldi piacra is szállítanak. A képen: a műanyag labda alapanyaga sütőformákba csorog (MTI-fotó: B. Fazekas László — KS) Mérlegen az érdekegyeztető fórum Tegnap délelőtt Békéscsabán tartotta meg soros ülését a megyei területi gazdasági érdekegyeztető fórum Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese vezetésével. Az egy éve kísérleti jelleggel létrehozott fórum eddigi tevékenységét vitatták meg dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője előterjesztésében. Ä gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése a területi intézményes gazdasági érdekegyeztetés megvalósítását is szükségessé teszi. Nép- gazdasági és vállalati szinten jelenleg is folynak gazdasági érdekegyeztetések, azok szervezeti keretei, rendszere adottak, míg a területi érdekegyeztetés működési mechanizmusának, szervezeti, működési rendszerének kialakítására jelenleg három megyében — köztük Békésben — folynak kísérletek. A megalakulás óta viszonylag rövid idő telt el, s még messzemenő követkéz tetőseket nem lehet levonni, azonban a fórum formálódó munkájáról érdemes számot adni. Az állandó tagok, továbbá a napirenden szereplő témától függően felkért ideiglenes — eseti — tagok, mint a megye társadalmigazdasági életében jelentős szerepet betöltő, érdekhordozó, érdekkifejező szervezetek vezetői alkalmasak az érdekegyeztetés elvégzésére. A tagok ily módon való kiválasztásának az előnye, hogy szervesen illeszkedik a jelenlegi szervezeti-döntési struktúrához. A fórum résztvevői minden megbeszélés végén a közösen kialakított álláspontot — amelyek nem kötelezőek, de végrehajtásra ajánlottak —, emlékeztetőben rögzítik. Ezt az ajánlást továbbítják a résztvevők saját szervezeti kereteik között az érintetteknek. A fórum munkájának eredményessége abban is megmutatkozik, hogy javaslatait, ajánlásait — a nem kötelező jelleg ellenére — milyen széles körben fogadják el, hogyan valósítják meg. E téren is vannak kedvező tapasztalatok, gondolhatunk itt például az első ülésen elfogadott hétfői nyújtott nyitva tartásra vonatkozó ajánlásra, melyet a megye intézményeinek, hivatalainak többsége elfogadott. összességében megállapítható, hogy a kezdeti tapasztalatok kedvezőek, biztatóak. Az Állami Tervbizottság k kísérletben részt vevő Békés megye tevékenységét pozitívnak értékelte és a kísérlet folytatását javasolta. A fórum résztvevői között volt Ferenczi József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője is, aki többek között hangsúlyozta, hogy az érdekegyeztető fórumoknak legfontosabb feladata a valós problémák megtalálása, feltárása, azok továbbadása a megoldási javaslatokkal együtt. A fórumon foglalkoztak a továbblépés lehetőségeivel, munkájuk hatékonyságának kérdéseivel is. A megyei gazdasági érdekegyeztető fórum végül is kiegészítésekkel elfogadta az írásos beszámolót, mely a megyei tanács végrehajtó bizottsága legközelebbi ülésének egyik napirendi pontja is egyben. P. F. Phylaxia-kötvény A Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat 1987. június 1-jével állóalapbővítő kötvényt bocsátott ki, 50 millió forint értékben, 10 ezer, valamint 50 ezer forintos címletekben. A kötvény bemutatóra szóló, s minden magyar állampolgár megvásárolhatja. Évi kamata: tizenegy százalék. Törlesztési ideje alatt a mindenkor esedékes törlesztő részletekkel csökkentett összeg kamatozik. A kötvény hétéves lejáratú. Beváltása (törlesztése) 1992. július 1-én kezdődik, és három éven át három részletben történik. A kötvények az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. pénztárainál, illetve bankszerveinél vásárolhatók meg 1987. június 1 —június 30. között. A kötvényeket a bank pénztáraiban a befizetés ellenében lehet átvenni, vagy — az erre adott megbízás alapján — megőrzés céljából letétbe helyezni.
