Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

I^UUFfilcj 1987. június 20., szombat o Szövetkezeti műszakiak Mezőhegyesen Hétköznapok... Kardos közelről Szcbegyinszki Pálné vásárolni jött az élelmiszerboltba Igen tehetséges műszaki­akkal találkoztam Mezőhe­gyesen. Kuczor Lajos mű­szaki vezető főmérnök, Puszta József technológus, Sajti István tmk-vezető, Tóth József energetikus és Borbély Mihály részlegve­zető olyasmire vállalkozott, amit hazánk nagyobb gyá­raiban csak megmosolyog­nának. Hajlékony fémtöm­lőt gyártó gépet szerkesztet­tek, saját üzemi tapasztala­taikat felhasználva, össze­sen 4-5 millió forint értékű tőkés importtól mentesítet­ték a népgazdaságot. Ugyan­akkor az általuk szerkesz­tett géppel a Taurus Gumi­ipari Vállalat tőkés export­ját segítik. Tehát bármelyik szemszögből is vizsgáljuk a vállalkozás hasznosságát, csak pozitívan értékelhet­jük a mezőhegyesi kisszö­vetkezet beleszólását orszá­gos gondjaink megoldásába. Bár a műszaki vezető fő­mérnök bizonyos tekintet­ben óvatosságra intett az elismerő szavakkal, mond­ván, valamennyiük számára ő maga munkaköri köteles­ségnek írta elő a gép meg­alkotásában való részvételt. Nem tudom, mennyire volt igaza a főmérnöknek. Nem tudom, hogy joga van-e be­osztottjai számára azt mon­dani, hogy félre minden munkával, most ez a leg­fontosabb, mint ahogyan az is, hogy az új gép elkészül­jön, termeljen, a szövetke­zetnek bevételt, nyereséget hozzon, az országnak pedig kemény valutát a Taurus útján. De — gondolom — ebben a megítélésben nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ezek a mezőhegyesi emberek olyasmire vállal­koztak. ami joggal másokat is mellbevágóan elgondol­koztathat. Miféle emberek élnek itt az isten háta mö­götti Mezőhegyesen, akik erőt, felkészültséget érez­nek magukban egy olyan gép konstruálására, melvet maximum Nyugat-Európa A Budalakk Festék- és Műgyantagyár termékeinek csomagolásán rövidesen megjelenik egy zöld ecsetet ábrázoló embléma, amely garantálja, hogy az a fes­ték környezetkímélő, nem szennyezi a légteret. A vál­lalatnál felgyorsult a kör­nyezetbarát termékek s a káros anyagok kijutását megakadályozó, zárt gyártá­si technológiák fejlesztése. Termékeiknek ma már kö­rülbelül 40 százaléka készül olyan technológiával, hogy használatukhoz egyáltalán nem, vagy csak igen kis mennyiségben van szükség vegyi oldószerekre. A víz­zel hígítható, illetve az ol­legfejlettebb országaiban is csak megrendelésre állíta­nak elő? Hát olyan embe­rek élnek ott, akik már ed­dig is szép számú műszaki fejlesztési feladatot oldottak meg, de mivel Budapesttől távol vannak, csak ritkán veszik észre kiemelkedő tel­jesítményüket. Vidéken dolgozni áldozat- vállalás, és egy kicsit an­nak a vállalása is, hogy az emberről, a konstruktőrről néha megfeledkeznek. Sőt, némely helyen tanácsos is fedő alatt tartani: mitől tel­jesít jól ez vagy amaz a szövetkezet, mert magasabb szakmai berkekben még ki is kezdik, alaptalanul kri­tizálják és elmarasztalják a törekvő vidékieket. Itt te­hát sok, többféle előítélet­tel, vagy ítélettel is szembe kell néznie annak, aki a megújulási folyamatban, az okos termékszerkezet-vál­tásban viszi, vitte vagy vin­ni akarja valamire. Mezőhegyes. Valamikor erre a szóra csak legyintet­tek. Messze van Budapest­től. Kétségtelen, ez igaz. De itt oly közel van minden gazdasági gondjaink megol­dásához. Itt vannak mind­járt a szövetkezet műszaki emberei, akik nem éppen hétköznapi vállalkozásukkal egy egész szövetkezet gaz­dálkodási menetébe, az ott dolgozók jobb megélhetésé­nek biztosításába szólnak bele. Már egyáltalán az is eredménynek könyvelhető el, hogy ez a néhányszor felszámolás előtt álló kol­lektíva egyszer sem adta fel a reményt, s mindig jobbra fordította saját sor­sát. Ahol ilyen odaadó és lelkes műszaki gárda van, nem is adhatja fel. Itt csak alkothat önmaga; Mezőhe­gyes javára, az itt élő em­berek boldogulására. És al­kot, újat teremt, mint aho­gyan a példa mutatja is: igazi mezőheg.vesiek vala­mennyien. dószerben szegény festékek aránya a vállalat termelé­sében 1995-re a tervek sze­rint eléri az 50 százalékot. A vállalat évente mint­egy 50 millió forintot for­dít termékszerkezetének és a gyártás technológiájának korszerűsítésére. A korábbi évek kutatómunkájának eredményeként az idén 2-3 százalékkal bővítik környe­zetkímélő festékeik kínála­tát. A választék gazdagítá­sához fokozzák az együtt­működést nyugati kooperá­ciós partnereikkel. Jelentő­sen előrehaladtak az új vi­zes falazurfestékek fejlesz­tésében, amelyek a Buda­lakk első vízzel hígítható Megjelent a PC Mikrovilág 1987/10. száma! A címlapon levő cikk és a részletes, jól áttekinthető táblázat a fiataloknak és szüleiknek kíván segítséget nyújtani nyári programjuk tervezéséhez. A számítás- technikai táborok széles vá­lasztékából válogathatnak az érdeklődők. A lap ismerteti a rendezvények témáit, a korosztályt, akiknek szerve­zik, és természetesen az idő­pontokat is. A PC-világ rovatban a „Sokoldalú fegyverekről”, a multifunkciós kártyákról ol­vashatunk elemzést. „Egyszer volt egy iciri-pi- ciri PC” — így kezdődik az PC-hír, amely korántsem mese, nagyon is valóság. A japán Toshiba cég számító­gépének „képességei” fordí­tottan arányosak méretei­vel. A diplomatatáska nagy­ságú gép alaplemezén 640 kbyte memória helyezkedik el, ám ez 2,6 Mbyte-ig bő­víthető. Milyen „lábnyomok” ta­lálhatók Európa területén? Megtudhatjuk a Műholdas műsorszórás című cikkso­rozat újabb fejezetéből. A hónap slágere az új és igen olcsón kapható Enter­prise 128 K számítógép! Tel­jes oldalas összeállításban ismerteti a lap tulajdonsá­gait, a géphez kapható szoftverválasztékot és apró programozási ötletekkel is szolgál olvasóinak. A programmelléklet Spectrum-játékok mellett erre az új típusra is kínál szórakoztató játékprogra­mot. típusú fafestékei lesznek. Bővítik az oldószermentes ipari zománcfestékek vá­lasztékát is. Ezek a fejlesz­tések általában egy-egy na­gyobb ipari felhasználó igé­nyeihez igazodnak. A vizes alapú építőipari festékek körében is új termékek ki­alakításán dolgoznak. A felhasználók szívesen fogadják az új környezet­kímélő festékeket, mert ezekkel a munka biztonsá­gosabb. A hagyományos festékek oldószerei ugyanis gyúlékonyak, egészségre és környezetre egyaránt káro­sak, s így csak a megfelelő munkavédelmi előírások be­tartásával alkalmazhatók biztonságosan. Ötmillió tonnán felüli búzatermés várható A jugoszláviai Vajdasági Sta­tisztikai Intézet első becslései szerint az idén 5,3 millió tonna lesz a búzatermés. Ha a jóslat beválik, akkor az idén félmil­lió tonnával nagyobb lesz a ho­zam a tavalyinál. A búzatermés azonban mindenekelőtt attól függ, milyen lesz az idő az éréskor és az aratáskor (az eső és a szél ugyanis nagyban csök­kenti a hozamot). Az idén 1 millió 45 ezer hektárról, azaz a tavalyinál 110 ezer hektárral nagyobb területről kell learat­ni a búzát. Becslések szerint az átlaghozam hektáronként 3,6 tonna lesz, és ha ez a jóslat is beválik,, akkor mintegy 70 ki­logrammal nagyobb lesz a tava­lyi átlagnál. A társadalmi bir­tokokon átlag 4,8 tonna hozam­ra számítanak, a statisztika sze­rint a magánbirtokokon hektá­ronként 3,1 tonna lesz a ho­zam. (Tanjug) Vihar előtti fülledt leve­gőben piheg a község. A kardosi utcák, így délidő­ben, olyan csendesek, mint­ha elhagyatott, kihalt falu­ba csöppentünk volna. A ta­karékszövetkezet ajtaja tár­va-nyitva ... „hiszen útba esik” ... Egy autó fékez a szövetkezet előtt. Fejkendős néni tápászkodik ki komóto­san. Hoz, vagy visz a taka­rékból? Zárva a tanácsháza főbe­járata. Ilyennel sem igen találkoztunk még. A rejtély hamar., megoldódik. Rossz helyen kopogtattunk. Az ol­dalbejárati ajtó könnyen nyí­lik. A kirendeltség vezetője, Jansik András egy ügyféllel tárgyal, de hamarosan vé­gez. és félretolja az aktákat. — Gondolom, sokan van­nak a megyében, akik erről a kis településről vajmi- ke­veset tudnak. Kényelmesen hátradől ka­rosszékében, és gondolatban pergetni kezdi a képzeletbe­li filmet, ami faluját hiva­tott bemutatni. — Kardos 1969-ben lett önálló község, amikor elvál­tunk örménykúttól. Ettől kezdve rohamosan fejlődött a település: Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a főútvo­nal mellett fekszik. A köz­séget 1150-en lakják, főleg mezőgazdasággal és állattar­tással foglalkoznak. Legtöb­ben a helyi Egyetértés Ter­melőszövetkezetben találnak munkát. Jansik András mélyet só­hajt, hol is folytassa? — Hetedik éve közigazga­tásilag Csabacsüdhöz tarto­zunk, a tanácsi apparátus ott található, itt „csak” én tartom a frontot mint ki­rendeltségvezető. Ez a vál­tozás magával hozta, hogy egészségházat, fogorvosi ren­delőt alakítottunk ki az iro­dákból. Apropó, orvos! Esztendeje is elmúlt már, hogy megbe­tegedett az orvosunk. Pályá­zatot hirdettünk és remény­kedünk, hogy lesz jelentke­ző, aki elvállalja a község ellátását. Meg is érdemel­nék. Nagyon szorgalmas em­berek lakják Kardost. Szó nélkül adják erejüket, ha társadalmi munkát hirde­tünk. Utakat, járdákat épí­tettünk, fásítási, tereprende­zési munkákban veszünk részt. Hozzátartozik ehhez, hogy nagyon agilis az elöl­járónk. Lehet, hogy hallotta már a nevét? Dr. Sutyinsz- ki Istvánnak hívják! Szer­vez, agitál és fáradhatatlanul élen jár, legyen bármiről is szó. Csapongók egy kicsit tér­ben és időben, de nézze el, mert sok mindent szeretnék elmondani... — Dr. Sutyinszki István állatorvos az Egyetértés Tsz- ben. Legutóbb az ő javas­latára beneveztünk „A szebb, emberibb környezetért” ki­írt országos pályázatba. Eb­ből a pályázatból például ki­derül, hogy a vízmű környé­kén szabadidőparkot terve­zünk, parkosítani és rendez­ni kívánjuk az Áfész kör­nyékét, szeretnénk egy egész­ségházat építeni... Beszélgetésünk kellős kö­zepén érkezik az említett elöljáró. Kézszorítása erős, határozott. Jansik András el­nézést kérve dolgára siet, át­adva a szót az állatorvosnak. — Folytatom, ahol abba­hagyták. Tehát, amint hal­lotta, sok minden szerepel terveinkben. Szeretnénk a művelődési házat bővíteni. Ez a tízszer húszméteres nagyterem ugyanis nem fe­lel meg a céloknak. Nem tu­dunk művészeti csoportokat fogadni, mert sem színpa­dot, sem öltözőt nem lehet az előadóknak biztosítani... Rövid időn belül elkészül a 44-es út mentén egy régi iskola átalakításával a sza­badidős klubunk. Az épü­let mögötti területen pedig teniszpályát szeretnénk épí­teni. Hát. .. ennyit címsza­vakban a terveinkről. Búcsúzóul meglátogatjuk az épületben levő könyvtá­rat. Törteli Mihályné négy órában látja el a könyvtá­rosi teendőket. Egyedül ta­láljuk. Rend és csend fogad birodalmában. — Elégedett a látogatott­sággal? — Nincs okom panaszra. Jól kihasznált ez a hatezer kötetes kis könyvtár: 180 állandó olvasónk van. Sok nyugdíjasunk sűrűn látogat ide. A zeneoktatás diákjai is igénybe veszik ezt a he­lyiséget gyakorlásuk idején. Megalakítottuk a Kincskere­ső klubot, ami nagyon nép­szerű a gyerekek körében. Hadd dicsekedjek el egy olyan könyvtári tagunkkal, aki olvasta az egész állomá­nyunkat. — Keresse meg! — Ügy lesz — ígértem Törté­nnének. Következő helyszínünk a takarékszövetkezet, ahol Komlóvszki Györgynével ta­lálkozunk. ő egyben a helyi HNF elnöke is. — Bizonyára elmondták már előttem, hogy szorgal­mas, dolgos nép lakja a köz­séget. Bizonyítja ezt az is, hogy betétállományunk meg­közelíti a 24 millió forintot, és 820-an helyezték letétbe pénzüket. A legnagyobb ösz- szeg, amit őrzünk, 480 ezer forint. Hitelt évente átlag­ban nyolcvanan igényelnek. Itt is, mint gondolom más helyen, népszerű a mezőgaz­dasági és az áruvásárlási hi­tel. o A már említett főút mel­lett a régi iskola épülete nem túl zajos a munkától. Egyetlen ember serénykedik. A lambériának való faanya­got kenegeti, hogy elriasz- sza a fa kártevőit. Brachna Gyula bognár az Egyetértés­ben, ő készíti a leendő sza­badidőklub berendezésének egy részét. — És a többiek? — Most csak ketten dol­gozunk. Kollégám anyagért szaladt el. A többiek? Nem tudom! Elég lassan halad­nak itt a munkával, az tény ... Hogy miért? Ezt ne tőlem kérdezze. o Az italbolt és az ABC itt jól megférnek egymás mel­lett. Ahhoz képest, hogy munkanap délelőttje van, sok ember tölti idjét az ital­boltban. Igaz, főleg nyugdí­jasok. Megtárgyalják a vi­lág dolgait és persze a ma­gyar futball várható fejle­ményeit. Az italbolt vezetője szerint nagyon gyér a for­galom. Hát igen. Minden relatív. o Az ABC előtt kerékpárjá­nak keres helyet Szebe- gyinszki Pálné. Vásárolni szeretne. Kapóra jött, hogy megkérdezzük; Elégedett az üzlet ellátá­sával? — Mindennap ide járok. Nagyon nagy ritkaság, ha va­lamit nem találok. Szerin­tem nagyon jól ellátott üz­let a miénk. Melis Jánosnénak, a ve­gyesbolt helyettes vezetőjé­nek is ez a véleménye, hogy korrekt és jó a kapcsolatuk az áruszállító partnerekkel. o Szerencsénk van. Az iro­dájában 'találjuk Trabach Istvánt, az Egyetértés Tsz elnökét. A téeszekben most a legtöbb ember a határban található... — Mondják, sok segítséget ad a tsz a különböző társa­dalmi munkákhoz a község­nek . .. — Tudja, ez így természe­tes, hiszen a település la­kóinak nagy része nálunk dolgozik. — Mi a legnagyobb meg­oldásra váró gondjuk? — Évek óta nem tudjuk megoldani az öntözést. Emi­att fáj legtöbbet a fejünk. Sok helyen kilincseltünk, sok embert megkerestünk. És ennek eredményeként — nem akarom elkiabálni —, de talán 1989-ben megoldó­dik ez a problémánk. Min­denesetre ígéretet kaptunk rá, és mi hiszünk benne. Kö­zeli terveink között szerepel még, hogy a 340-es szarvas­marha-állományunkat 500- ra bővítjük. o Búcsúzva Kardostól, utol­jára a könyvtárat kiolvasó Sz. J.-t kerestük meg. A ro­konszenves bácsi azonban nem akar nyilatkozni. —p Nem szeretem én az ilyesmit — mondja. — So­kat olvasok, mi van ebben? Gyermekkorom óta eszem a könyveket. Legutóbb példá­ul az „Én Claudius” című Graves-kfinyvet olvastam. De hát hagyjuk, hiszen mi­ért érdekes ez magának, nem igaz? Kép, szöveg: Béla Vali * AZ ALFÖLDI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR felvételre keres: — öntő-formázó szakmunkásokat, — hegesztő szakmunkásokat lángvágó munkakörbe, — mintakészítőket, — lakatos és — elektroműszerész szakmunkásokat két műszakos munkarendbe, valamint — betanítunk hőkezelői munkára szakmával nem rendelkező dolgozókat, folyamatos három műszakos munkakörbe. Bérezés: megegyezés szerint. Vidékieknek munkásszállót biztosítunk, melegüzemi pótlékot és gázkedvezményt fizetünk kollektív szer­ződés szerint. Jelentkezni lehet: munkaügyi csoportnál; Orosháza. Bajcsy Zs. u. 41—43. Brachna Gyula a lambériát készíti elő D. K. A környezetkímélő festékek védjegye a zöld ecset

Next

/
Thumbnails
Contents