Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-20 / 144. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TANÁCS LAP1B 1987. JÚNIUS 20., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM fl Közművelődési Tanács ülése Szolnok és Békés megye környezetvédelme közös napirenden Megyénk vízi környezetvédelmével, s ezen belül is kiemelten az Élővíz-csatornával foglalkozott elsőként tegnapi ülésén a Békés Megyei Tanács Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága dr. Goda Péternek, a bizottság elnökének vezetésével Békéscsabán, a megyei tanács vb-termében. A tájékoztató szerint, amelyet a Kövizig vízgazdálkodási osztálya állított össze, megyénkben az 1960-as évek végén jelentkeztek először vízminőségi gondok. A szennyeződések elsősorban mezőgazdasági eredetűek. A víz kölcsönhatásban van környezetével, a vízi környezet- védelem tehát elválaszthatatlan része az emberi környezet, és más elemek, így például a föld, az élővilág, a táj védelmének. Ami a felszíni vízkészletet illeti, ilyen szempontból a Körösök völgye kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik, mert a vizek mennyiségét, minőségét tőlük független tényezők befolyásolják. A megye ivóvízbázisát a felszín alatti rétegvizek adják; a készlet hosszú távon biztosított, ám általában nem a felhasználás helyén áll rendelkezésre, és minőségi problémák is mutatkoznak. Kellő csatornázás hiányában a megyében sok a szakszerűtlen szikkasztás, és ez szennyezi a talajvizeket. A másik gond, hogy ahol nem megfelelő a tisztítás, ott a tisztított vizeket befogadó felszíni vizek szennyeződnek, összességében a legsürgetőbb vízi környezetvédelmi feladatok a következők: a szarvasi holtág védelme; az Élővíz-csatorna belvízrendszer-fejlesztése; a Maros hordalékkúpjának vízkészletvédelme; a vízbázisvédelem fontosságának tudatosítása; s végül, de nem utolsósorban a szennyvizek -és szennyvíziszapok elhelyezésével kapcsolatos teendők. Az Élővíz-csatorna vízminőség-javítására 1986 májusában átfogó terv készült. Vajon az ennek alapján tett eddigi intézkedések milyen eredménnyel jártak? Erről számol be a továbbiakban a tájékoztató, megállapítva, hogy jelenleg a gyulai tápzsiliptől a békési torkolat irányában a szennyezések a csatorna élővízi jellegét fölemésztik, a víz nem képes öntisztulásra. A békéscsabai tisztítótelep betorkollása után a csatorna nyílt szennyvíz- csatornává válik, a torkolati szakaszon a víz mindennemű használatra alkalmatlan. A fél éve próbaüzemelő békéscsabai szennyvíztisztító-telep biológiai egységének belépésével ugyan csökkent az Élővíz-csatorna szennyezőanyag-terhelése, látványos javulás azonban mindaddig nem várható, amíg a víztérből az iszapot nem távolítják el. Fontos tényező az Élővíz-csatorna békési szakaszának vízfrissítése. A beruházás első ütemére az OVH 8 millió forint Vízügyi Alap-támogatást ad. A kivitelezést most készítik elő, s az első ütem befejezésének határideje ez év vége. A napirend feletti vitában többen elmondták véleményüket, így hozzászólt a témához Verbai László, Békés város tanácselnöke, aki elmondta, hogy Békésen mát tapasztalhatók az Élővízcsatornán a javulás jelei. Rendhagyó módon, utazással folytatódott ezután a bizottsági ülés, ugyanis Gyomaendrőd és Mezőtúr között, a megyehatáron, Peresen a Körös-völgyi természetvédelmi terület bemutatóházában találkoztak a Szolnok és a Békés Megyei Tanács Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagjai, hogy együttes ülésen vitassák meg a napirendre tűzött témákat. így tájékoztatót hallhattak Békés megye környezetvédelmi mintamegyévé fejlesztésének eddigi eredményeiről, a tanácsi határozatokról, s az ehhez kapcsolódó fejlesztési programok készítéséről. A Körös-vidék vízminőségi és vízgazdálkodási helyzetének bemutatására került ezután sor, mégpedig újszerű módon. videofilmek segítségével. Végül a két megye környezet- és természetvédelmi együttműködése került napirendre, beleértve a további közös feladatokat is. A környezetvédelem egyes területein a két megye együttműködésének már jó hagyományai alakultak ki, s ezek ápolása, illetve bővítése célszerű, hiszen sok hasonló vonást mutat a természeti adottság, a gazdasági fejlődés, a környezeti állapot. T. I. A Közművelődési' Tanács — Köpeczi Béla művelődési miniszter elnökletével — tegnap ülést tartott a KISZ Központi Bizottságának székházában. Az ülésen Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár tájékoztatást adott az adó- és árreform előkészületi munkálatairól, várható hatásáról a kulturális területre. A tanács a vita alapján úgy foglalt állást, hogy a témakör fontossága miatt a véglegesítést követően ismételten foglalkozik az ebből adódó feladatokkal. A tanács tagjai Heleszta Sándor szociológus előterjesztése alapján véleményt cseréltek a Tömegkommunikációs Kutatóközpont A műveltség és a művelődés társadalmi megítélése című vitaanyagáról. Az 1986-ban kezdődött kutatás a művelődés jelenlegi magyarországi helyzetének főbb problémáira irányult. így többek között arra, hogy a közvélemény hogyan ítéli meg az iskolázottságot. ' a munka melletti képzés helyzetét, a műveltségképet, a művelődés társadalmi hasznosságát, jelentőségét. A tanács szükségesnek tartja, hogy a kutatási anyagban foglaltakat az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetek is megismerjék. A Közművelődési Tanács pályázati felhívást fogadott el belföldi közművelődési ösztöndíjra. A felhívás szövege megjelenik a sajtóban. A tanács tájékoztatót hallgatott meg a közművelődési alap kulturális beruházási támogatásairól; az elmúlt évben 53 település 31 millió forint támogatást kapott, 1987-ben 42 létesítménynek 27 millió forintot ítéltek oda. Megyénk is részt vesz Vásári híradás Szabadkáról Kombájnok az aratásra Az élet minden területén megmutatkozik Szeged és a szinte szomszédos Szabadka hagyományosan jó testvér- városi kapcsolata. Az együttműködés leglátványosabb kifejeződéseit a két város vásárjai jelentik. Éppen húsz évvel ezelőtt, 1967-ben egyezett meg a két tanácselnök; hogy a városok kölcsönösen részt vesznek egymás vásárain; a szabadkaiak a Szegedi Ipari Vásáron, a szegediek a Pannónia Vásáron. Az utóbbira most 13. alkalommal kerül sor. Ma, június 20-án nyitják meg szokásos helyén, a szabadkai városi sportcsarnokban, és június 28-ig látogatható. A magyar kiállítók csaknem 800 négyzetméter területen mutatkoznak be a csarnok épületében, és száz négyzetméteren a szabadtéri kiállításon. Igen fontos szerepet kapnak a kereskedelmi vállalatok és intézmények az idei alkalommal is. A Vídia Kereskedelmi Vállalat már a legutóbbi szabadkai vásáron is jelentékenyen bővítette korábbi együttműködési kapcsolatait. Sokat várnak a Skála World Trade mostani, második szabadkai szereplésétől is. A Szegedi Ipari Vásár tervezésében a mostani alkalommal 50 magyar szervezet és vállalat képviselteti magát, zömmel a határ menti területekről, de Budapestről is érkezik 19 részvevő. Megyénket a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, valamint a Mezőberényi Műszaki Vasipari Szövetkezet képviseli. A határ menti kereskedelmi és árucsere-kapcsolatok az elmúlt évben alábbhagytak. Ez elsősorban a dinár és a forint árfolyam-ingadozásainak tulajdonítható, de gondot jelent az engedélyek lassú kiadása és a termékek elavult cikklistája is. A legmagasabb színvonalú forgalmat a hatodik ötéves tervidőszakban jegyezték. Érthetően nagy a jugoszláv és a magyar üzleti partnerek várakozása az idei vásár előtt, de az is bizonyos, hogy nem lesz köny- nyű dolguk a kereskedőknek sem a 13. Pannónia Vásáron. P. A. A mezőgazdasági nagyüzemek készülnek az aratásra, a Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat, az Agrotek a nagy munkához megfelelő gépkészletet kínál. A kalászos gabona aratásához szükséges kombájnokból kielégítik az igényeket. Az 580-as kereskedelmi nyitókészlethez. amelynek döntő többségét a gazdaságok által kedvelt NDK-gyártmá- nyú típusok teszik ki, az idei évre 600 új gépet is rendeltek. Ebből a szerződések szerint 340 beérkezésére lehet számítani az aratási szezon előtt, a többi kombájn az őszi munkák idején vonulhat először a földekre, a kukoricatáblákra. A kombájnkészlet típusválasztékában is megfelelő, így a gazdaságok kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb gépeket. A gabonabetakarításhoz világbanki hitelkonstrukcióban 330 Claas—106 típusú arató-cséplő gépet is beszereznek, és ezeket folyamatosan szállítják a gazdaságokba. A szálastakarmányt betakarító gépek közül a Szovjetunióból 80 traktoros fűkaszát, az NDK-ból pedig 100 önjáró, úgynevezett rendre aratót hoznak be. A korábbihoz képest mindkét géptípus iránt növekszik a kereslet. Világbanki hitelből szereznek be 12 Hesston és 5 Vicon típusú óriás bálázógépet, amelyek szintén jó szolgálatot tesznek majd a határban. A nyári munkákhoz szükséges traktorok beszerzése sem okozhat gondot, hiszen például a keresett MTZ traktorcsaládból több mint négyezer gép behozatalára kötött szerződést a vállalat, legtöbbet az MTZ—80-asból várják, mintegy 1600-at. A korábbi években a keresletet csak részben tudták fedezni ezekből a gépekből. Előrelépést jelent az is, hogy ezúttal a lánctalpas traktorokból, amelyek éveken át hiányoztak a kereskedelmi raktárakból, az idén elegendő beérkezésével számolnak. Világbanki versenyeztetéssel 46 Rába—250 szántó traktorra, 21 Fiat és 262 John Deere nehéz univerzális traktorra és 5 Caterpillar lánctalpas traktorra kötött szerződést az agrotek. Csehszlovákiából és az NDK-ból is érkeznek vontatók, növelve a választékot. Az aratás egyéb járulékos munkáihoz szükséges gépek és felszerelések is beszerezhetők a kereskedelmi vállalatok raktáraiból. Az évadzáró társulati ülés előtt a színház előcsarnokában Fotó: Gál Edit Evadzárás a színházban — Voltak és vannak gondjaink, vitáink, elégedetlenségeink egymással, magunkkal és másoknak velünk. De ez a színház becsülettel helytállt ebben az évadban, ezért kötelező és jogos a köszönet — mondotta tegnap délelőtt a Békés Megyei Jókai Színház évadzáró társulati ülésén dr. Keczer András igazgató. Tájékoztatta a színház tagjait arról, hogy a társulati ülést megelőzően kibővített igazgatósági értekezleten, párttaggyűlésen is megvitatták a színház helyzetét, az elmúlt évad eseményeit, a sikeres és a kevésbé sikeres előadásokat. Többen hangot adtak annak, hogy a közönség többet vár a Jókai Színháztól, és hogy a közönség érdeklődése nem mindig találkozott a színház törekvéseivel. így adódott, hogy több előadáson (Argentin szimfónia, Szélhámoskirály, Dollárpapa) az eladott jegyek és bérlethelyek látszólag magas száma ellenére igen kevesen voltak ott az előadásokon, nem volt ritka a negyed ház sem. Megemlékezett az igazgató a sikeres zrenjanini vendég- szereplésről, mely a társulat számára jelentős próbatétel volt, ugyanakkor a két testvérváros kapcsolatát tovább mélyítette. Köszöntötte a nyugdíjba vonulókat, Dénes Piroskát, Máthé Ferencnét, Széplaky Endrét, Bállá Jánost és Hídvégi Jánost, külön 25 éves Jókai színházbeli tagságuk alkalmából Széplaky Endrét és Matyucz Gyulát. Bejelentette, hogy az 1987 88-as évad első társulati ülését 1987. szeptember 1-én tartják, szeptember 2-án már részt vesz a színház a hatvani zenés színházi nyár rendezvénysorozatán Zerkovitz A szélhámoskirály című zenés játékával. Klampeczki Béla, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője szólt ezután, megjegyezve, hogy „többet kell tennie a színháznak is azért, hogy a közönség közelebb kerüljön hozzá, erre jó alkalom lesz az új évad, mely láthatóan felmérte a lehetőségeket”. Az új évad első előadása szeptember 12-én délután lesz, ezen Moliére Dandin György című komédiája kerül színre. Az ünnepi évadnyitó 1987. október 2-án Szentmihályi Szabó Péter Űj Zrínyiász című zenés játéka, Rencz Antal rendezésében. (s. e.) Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Az Országházban tegnap munkaértekezletet tartottak a fővárosban, a megyékben és a megyei jogú városokban működő tanácsok elnökei. A tanácskozáson, amelyet Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetett, előbb a szak- szervezetek és a tanácsok együttműködésének továbbfejlesztéséről, az ezzel kapcsolatos feladatokról volt szó, megvitatták a tanácsi munka időszerű foglalkoztatáspolitikai kérdéseit, és elemezték a tanácsi apparátus káderhelyzetét, különös tekintettel a személyzeti munka további teendőire. Az állampolgárokkal legközvetlenebb és a legtöbb vonatkozásban kapcsolatban álló államhatalmi-államigazgatási szervek, a tanácsok — miként az értekezleten elhangzott — sokasodó feladataikat elsősorban olyan apparátussal kell elvégezzék, amelynek létszáma kisebb a korábbinál, de minden ügykategóriának szakmai és élettapasztalatokkal rendelkező gazdája van. E törekvés a gyakorlatban máris eredményekkel járt: 1981 és 1985 között 36 200-ról 35 400ra csökkent a tanácsapparátus létszáma. A fővárosi és a megyei tanácsok nagy része feladatátcsoportosítással, szervezeti egyszerűsítésekkel, az ügyintézés korszerűsítésével is csökkenteni tudta a létszámot. Mindezek eredményeképpen az elmúlt év végére kialakult, s — miként az ülésen értékelték — ma megfelelőnek lehet tekinteni a tanácsi apparátus 35 ezres létszámát. Jó visszhaftgja volt a tanácselnöki véleménycserében annak, hogy a Központi Bizottság egy évvel ezelőtt káderpolitikai állásfoglalásában, illetőleg a személyzeti munkáról szóló minisztertanácsi határozatban konkrétan megjelölték a káder- és személyzeti munka alapelveit és továbbfejlesztésének feladatait. Tanácsi területen a legsürgetőbb teendő a vezetés és az apparátusban dolgozók munkájának, személyi összetételének minőségi javítása. Az értekezleten Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke az apparátus időszerű szervezeti kérdéseiről is tájékoztatott. Befejeződtek az érettségi vizsgák A középiskolákban tegnap befejeződtek az érettségi vizsgák: az elmúlt egy hónapban a gimnáziumok nappali tagozatain mintegy 25 ezer, a szakközépiskolákban pedig csaknem 31 és fél ezer tanuló adott számot tudásáról, a négy év alatt elsajátított ismeretekről. Az idén mintegy 44 ezren jelentkeztek a hazai felső- oktatási intézmények nappali tagozataira: közülük a matematikából, fizikából, kémiából és biológiából felvételizők már májusban megírták közös írásbeli érettségi-felvételi dolgozatukat. A többiek írásbeli felvételi vizsgái, illetve a szóbelik a jövő héten hétfőn kezdődnek és július 3-ig tartanak. Az egyetemek és főiskolák július 15-ig döntenek a felvételekről: az eredményt nyilvánosságra hozzák, s az érintetteket írásban értesítik. A fellebbezéseket a döntésről szóló határozat kézhez vételét követő nyolc napon belül, de legkésőbb július 31-ig kell eljuttatni a felsőfokú intézményhez.
