Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-19 / 143. szám
1987. június 19., péntek o Kéményseprés — 200 év tükrében Békésen a kéményseprcs történetét bemutató állandó kiállítás nemcsak a helytörténettel, honismerettel foglalkozó kutatóknak, hanern az általános érdeklődésű embereknek is sok-sok kuriózumot kínál. Az ötlet Durkó Lászlótól, a Tüzelés- technikai Vállalat 1. sz. körzetének művezetőjétől származik, míg az anyag összegyűjtése, feldolgozása és kronológiai elrendezése Kiss László nyugalmazott levéltáros nevéhez fűződik. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a legrégebbi korból származó dokumentum 1779-ből való, de jól nyomon követhető az azóta eltelt időszak minden lényeges változása, egészen napjainkig. Bár a kéményseprés nem tartozik a könnyű és népszerű szakmák közé, Békés megye mégis jó helyet foglal el az utánpótlás tekintetében. Mint' hallottuk — és ezt a vendégkönyv is tanúsítja —, igen sokan tekintették meg az 1985 novemberében megnyílt kiállítást. A szakmabelieken kívül az iskolások szintén nagy érdeklődéssel szemlélték a bemutatott írásos emlékeket, a kominárok munkaeszközeit. Fotó: Gál Edit Megyénkben is megalakult a kistermelők és szakcsoportok bizottsága Az utóbbi években országszerte mind gyakrabban tették szóvá mezőgazdasági kistermelők és a szakcsoportok tagjai, hogy nincs olyan szervezet, mely sajátos gondjaikkal foglalkozna, érdekeiket képviselné. És ez nem azonos azzal, hogy az áfészekkel az egyén, vagy a szakcsoport évről évre szerződést köt. Ugyanis a szerződéskötés, s az abban foglaltak teljesítése, illetve a megállapodásból eredő kölcsönös kötelezettség megtartása végső soron áruforgalmazási — még pontosabban — kereskedelmi kapcsolatot fejez ki. Köztudomású, hogy az áfészek — jól felfogott érdekükből eredően — mindig is segítették a háztáji kistermelést, a szakcsoportok tevékenységét. Azt viszont nem tudják felvállalni e szövetkezetek, hogy a háztáji és szakcsoporti termelést zavaró, vagy éppen akadályozó tényezőket folyamatosan figyelemmel kísérjék, azokat összegyűjt- sék, rendszerezzék, majd jelzésként az erre illetékes megyei vagy országos szervekhez eljuttassák, netán felhívják a figyelmet egy rendelkezés megváltoztatására. Ez nem lehet feladata az áíészeknek. De akkor mi legyen a mezőgazdasági kistermelők és szakcsoportok sajátos gondjaival, sajátos érdekeinek képviseletével? A válasz az 1986 novemberében megtartott fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusán fogalmazódott meg. Itt mondták ki a küldöttek. hogy a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett működőén alakuljon meg a Mezőgazdasági Kistermelők és Szakcsoportok Bizottsága. • Majd jöjjenek létre hasonló bizottságok a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségeinél is. Az említett bizottságok működési szabályzatában alapvető feladatként az áfészek körébe tartozó mezőgazdasási kistermelők, mezőgazdasági szakcsoportok tagjainak termeléssel és forgalmazással ösz- szefüggő érdekvédelmét jelöljék meg. Az országos bizottság megalakulását követően a Békés Megyei Mészöv elnöksége is határozatban mondta ki a kistermelői és szakcsoporti bizottság létrehozásának szükségességét. A Mészöv elnöksége mellett működő 11 tagú bizottság a napokban alakult meg, melynek elnöke Rozek László, a Gyula és Vidéke Áfész termeltetési és, ipari főosztályának vezetője, titkára pedig Fekete Béláné, a megyei szövetség főmunkatársa lett. A bizottság megalakulásával egy időben elkészítette- és jóváhagyta 1987. évi munkaprogramját is. Azt már Fekete Béláné mondta el, hogy az országos tanács elnöksége mellett működő Mezőgazdasági Kistermelők és Szakcsoportok Bizottságában Rozek László és Mochnács Pál képviseli a megyét. Ugyanakkor fontosnak tartotta a bizottság titkára hangsúlyozni, hogy a megyei bizottságban minden olyan ágazat képviseletet kapott, melyek a mezőgazdasági kistermelőknél és szakcsoportoknál fellelhetők. Tőle hallottuk azt is. hogy mindent elkövetnek a kistermelők munkáját zavaró körülmények megszüntetéséért. Balkus Imre Az NSZK-beli licence alapján készíti a haszonjárművek mérőműszereit a Ganz Műszerművek Közlekedési Műszergyára. Igazodva a piaci igényekhez és kooperálva külföldi céggel mindig a legkorszerűbb elektronikus mérőműszerek kerülnek le a gyártósorokról. Termékeikkel kielégítik a hazai, valamint a külföldi igényeket. A tavalyi évhez képest mintegy 10 százalékos termelékenységnövekedést érnek el a második negyedévben (MTI-fotó: Balaton József — KS) Hz ország egyik legnagyobb energetikai beruházása Fiizesgyarmat térségében A költő szavait meghazudtolóan nem az Alföld tengersík vidékén, hanem a Dunántúl valamely lankás tájain érezheti magát az errefelé vetődő. Igaz, itt földből, sóderból emelkednek a hegyek, és mesterségesek a völgyek. Eddig több mint 200 ezer köbméter földet mozgattak meg az erőgépek Füzesgyarmat határában. Nemhogy egy emberöltővel, de még tíz évvel ezelőtt sem gondolhatta volna bárki, hogy ilyen nagy változások színtere lesz a nagyközség. 1979-ben Szeghalom külterületén egy kutatófúrás során bukkantak a hatalmas kőolaj- és földgázmezőre. Ez azután végképp meghatározta a település további sorsát. A gázprogram előrehaladásával az ezredfordulóig megyénk településeinek várhatóan a döntő többsége bekapcsolódik majd a földgáz- hálózatba, így ezen energiának a részaránya megközelíti majd a 45 százalékot. A kitermelés mennyisége azonban a korábbi területekről 1990-ig a jelenleginek kétharmadára csökken. A füzesgyarmati mező megjelenésével a kitermelés mennyisége 2000-ig azonban kis mértékben meghaladja majd a jelenlegi szintet. Az ekkori földgázmennyiségnek a 60 százalékára lesz megyei igény. Az említett távlati elképzelésekből is kitűnik, hogy mennyire szüksége van a megyének, ugyanakkor hazánknak is a szénhidrogénenergia átgondolt, tervszerű kitermelésére, felhasználására. E feladatok megoldására kezdődött tehát Füzesgyarmat térségében az a hatalmas beruházás, amelyet ma még a helyiek nagy része kétkedéssel fogad. Tény. hogy a községben ma inkább egv ásatási és feltárási munkálatok jegyei mutatkoznak, mintsem a városiasodás jellege. Ez azonban csupán a látszat, hiszen Füzesgyarmat hamarosan olyan infrastrukturális fejlődésen megy keresztül, amelyet bármely hozzá hasonló település joggal megirigyelhet. — A füzesgyarmati szénhidrogénmező termelésbe állításáról 1985-ben készült egy beruházást előkészítő tanulmány — mondja Ko- vásznay László, a termelő- vállalat füzesgyarmati egységének vezetője —. amely akkor 6,3 milliárd forintra becsülte a költségeket, és 1989- re tűzte ki célul a komplexum felépülését. Ma már 8-9 milliárd forintra növekedett ez az összeg, s a megvalósulás is, csupán 1990— 91-re várható. — Hol tart ma a beruházás? Környezetkímélő háztartásvegyipari 'termékek „Természetkímélő” háztartási vegyszerek, kozmetikumok gyártásával, forgalomba hozatalával segíti a környezetvédelmi programok végrehajtását az ipar és a kereskedelem. Hazánkban évente 60 millió flakonnyi aerosolos terméket értékesítenek. Az elmúlt évtizedben szinte valamennyi freon hajtógázzal készült, a tudományos kutatások szerint azonban ez a gáz megbontja, károsítja a föld levegőjét védő ózonréteget. A környezetet szennyezheti a nem megfelelő mosószer is. Elsősorban az állóvizek minőségének megőrzése érdekében kísérletezték ki és kezdték el gyártani hazánkban az ózon elnevezésű áztató- és mosószert, amelynek * foszfáttartalma jóval kisebb, mint a hagyományos mosószereké. Várhatóan még az idén kapható lesz az üzletekben a Ti- szamenti Vegyi Művek 3 kilogrammos dobozokba csomagon Tomi-Forrás mosószere, ami szintén kevés foszfátot tartalmaz. — A szénhidrogénmezőn jelenleg 53 kút áll készen a termelésre, további száz ki- lermelőkút fúrására van szükség, melyeket bérmunkában az Orosházi Kőolaj- kutató Vállalat végez. A beruházás egyébként több ütemre tagolódik. Az első fázisban 3,55 milliárd forintot hagytak jóvá az előkészületi munkákra. Ebből a közvetlen termelő beruházásra csupán az összeg egv- harmada jut. A fennmaradó pénz a háttérfejlesztésekhez, a kiszolgáló egységek felépítéséhez szükséges. — Hatalmas, 400 X100 méteres területen épül majd. fel a komplexum. Milyen épületeknek, berendezéseknek jut hely ezen a gyalog szinte alig-alig körbejárható földdarabon? — A nagyberuházás három sávra osztható. Az első ezek közül a központi telephely, ahol főleg a kiszolgáló üzemrészek kapnak majd helyet. Itt épül meg az irodaház a szociális létesítményekkel együtt. Ugyancsak ide kerülnek a kazánházak, a karbantartóműhely és az ehhez szükséges raktárak. Mindezek mögött a második sávban a kitermelt olaj fogadására, tárolására alkalmas ötszáz—ezer köbméteres tartályokat állítják fel. Az ide jutó kőolaj előbb a víztelenítő és szeparáló berendezéseken halad majd keresztül, melyeket szintén itt helyeznek el. A harmadik sávban lesz majd a gázfogadó állomás. A kutakból vezetékeken befutó gázt itt alakítják át fűtőgázzá. Ehhez a harmadik sávban kompresszortelepeket kell építeni a gáznyomás megnövelésére. A beruházás kivitelezéséhez szükséges anyagok szállításához, majd pedig a kőolaj továbbításához mintegy 1200 méter hosszúságú iparvágány készül. — A sínpálya építése nagyon jól halad. Mely létesítmények elkészítése még a legsürgetőbb? — Mivel a terület közelében már most is folyik kitermelés, elsőként két olaj- és gázgyűjtő állomás megépítése a legfontosabb. Ha ez időben megvalósul, akkor várhatóan 1988 végétől már a füzesgyarmati lakásokban is meggyújthatják a gázt. — Ez lesz kétségkívül a legnagyobb öröme a lakosságnak az ott folyó, „hegyet megmozgató” munkálatokból. De közvetve még mi mindenhez jutnak a füzesgyarmatiak? — A szénhidrogén-kiter- melő komplexum üzemeltetése olyan járulékos beruházást is igényel, melyet a település önmagában nem tudott volna fölvállalni. Ezért a feltételek megteremtéséért a beruházási összegből keretátadással segítjük a helyi tanácsot. A posta, pontosabban a hírközlés fejlesztésére 43 millió forintot, az ivóvízhálózat kiépítésére pedig 32 millió forintot adtunk át. A szennyvíz elvezetésére, valamint hálózatbővítésre 16 millióval járult hozzá a nagyberuházás. A megnövekedett villamos- energia-igény kielégítésére egy 120 20 kilovoltos távvezeték megépítéséhez 25 millió forint támogatást nyújtottunk. Munkásszálló és 22 tanácsi bérlakás épül fel hamarosan Füzesgyarmaton. — Kik vesznek részt ebben a hatalmas vállalkozásban? — A legfőbb kivitelező az Üt- és Vasútépítő Vállalat. A mélyépítési munkálatokat, az utakat, az iparvágányt, de több épületet is ez a vállalat készít majd el. Mindezt azonban nem egyedül, hiszen sok alvállalkozóval dolgoznak. Itt tevékenykednek továbbá a Kö- rösladányi Magyar—Vietnami Barátság és a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz szállító- és munkabrigádjai is. A NKFV füzesgyarmati üzemegységénél 81-en dolgoznak jelenleg, a beruházás előrehaladásával azonban tovább bővül a létszám. A komplexum teljes felépülése után mintegy 350-380 embernek nyújt majd munkalehetőséget a nagyüzem. A nagyberuházás várhatóan 1990—92-ben teljes üzemmel tud majd dolgozni. Addig azonban még jó néhány ezer köbméter anyagot mozgatnak meg ezen a területen. A korszerű energia iránti igény viszont elengedhetetlenné teszi a föld mélyében meglapuló kincs kiaknázását. E népgazdasági vagyon felszínre hozására vállalkoztak tehát Füzesgyarmat határában. Bacsa András n Békéscsabai Lenin Mgtsz „Szedd magad!” meggyszedési akciét szervez a 44. sz. út melletti gyümölcsösében. A meggy ára: 20,— Ft kg. Szedhető: június 22-től hétköznap 7-től 16 óráig, szombaton 7-től 14 óráig. További felvilágosítás a 23-582-es telefonszámon.----------^
