Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

1987. június 17., szerda o Kutatómunka saját anyagi bázison Munkásarcok Meglepődve hallgattam a minap dr. Marjai Gyulának, a Szarvasi Öntözési Kutatóintézet igazgatójának sza­vait. Igen, hallgattam, és ezt kérem, tessék szó szerint érteni, De hogy a kedves olvasó is értse, miről van szó, mindjárt el is mondom. Az intézetben folyó munka fi­nanszírozása késztetett elgondolkodásra. Az itteni kuta­tógárda lényegében önmagát tartja el. Ha tetszik, ha nem, a kutatónak a munkájából árut kell csinálnia, mert másként, képletesen szólva, nincs havi fizetése. Legjobb ismereteim sze­rint Szarvason sohasem ru­gaszkodtak el az élettől. Ebben a kutatóintézetben mindig az élet praktikus ol­dalát keresték és a flido- mány eredményeit tálcán kínálták a gyakorlatnak. Olyan információkhoz jut­tatták a termelőüzemek szakembereit, melyekből tőkét lehetett kovácsolni. Nem a szarvasiakon mú­lott, hogy az életben dolgo­zók egyszerűen átnéztek ajánlásaik felett. őket ugyanis más irányba ösz­tönözték. Ez a két párhuza­mos pálya még csak a vég­telenben sem találkozott, legalábbis idehaza. Külföl­dön más a helyzet. Ott a minőségnek becsülete, a piacon ára van. Idehaza még nem tartunk itt, bár ebbe az irányba mozdul a gazdaság. De ez a mozdulás lassú! Idegölőén lassú! Pe­dig nincs más megoldás, csak a minőség javítása, mindazoknál a termékeknél, melyeket idehaza vagy kül­földön értékesítünk. Itt van mindjárt a rizs. Fajtaelőállításban, nemesí­tésben Szarvas az ország kutatóbázisa. Mégis az itt nemesített új fajták a köz­termesztésben nem kaptak polgárjogot. Kis területen ugyan — Szarvas térségé­ben — termesztik, hántol­ják és Budapesten az igé­nyes külföldiek által lá­togatott éttermekben tálal­ják. Minden kásaszem kü- lön-külön „egyéniség”, nem tapad össze úgy, mint a 32 forintos, ABC-ben kapható rizskeverék. A Szakácsok Nemzetközi Szövetsége dip­lomával ismerte el minősé­gét. Az üzletekben ezek a ri­zsek azért nem kaphatók, mert termesztésükkel kap­csolatban a hazai gabona­ipari szakembereknek fenn­tartásaik vannak. Jó minő­ségűek, és ezt a minőséget nehezebb megtermeszteni, mint a silányabbat. Egysze­rű és roppant szégyenletes ez a magyarázat az agrár- gazdaságban dolgozókra nézve. Biztosan található megoldás, hogy ezek a ki­váló minőségű rizsfajták ne csak a budapesti igényes vendéglátó helyek asztalai­ra kerüljenek, hanem ex­portra, külföldre is eljussa­nak. De ehhez az érdekelt­ségi rendszeren igazítani kellene valamit, vagyis a minőséget, igen, a minősé­get nemcsak szavakban, ha­nem anyagiakkal is el kel­lene ismerni. Sokat beszélünk manap­ság erről a kategóriáról, de nem eleget, mivel a hagyo­mányokat még mindig kö­römszakadtáig őrizzük, véd­jük. Pedig, ha igaz, a mi­nőségben Európában, de a világban is termékeinkkel van mit keresnünk. Ez a rizs is magyar specialitás. De ha nem termeljük, ha nem ajánljuk külföldnek, vajon észrevesznek-e ben­nünket? Más országokban is foly­nak, folytatnak rizsnemesí­tést, de ott, ha egy piciny­kével is jobbat állítanak elő a réginél, máris a gyakor­lat fogadja, és a piacon megjelennek vele. Mi pedig, amint ezt a jó dolgot is el­fektetjük, nem vagyunk pi­acérzékenyek, s ígv a ver­senyben nem az éibolyban, hanem sorozatosan a me­zőny végén a helyünk. Hol­ott lehetne ez fordítva is. Más téma ugyanerre a hangnemre. Dr. Marjai Gyula kedves mosoly kíséretében elmond­ta, hogy a Világbank támo­gatásával a gyep komplex kutatására kaptak megbí­zást. A program célja: a korszerű és a tudományos alapokon álló gyepgazdál­kodás révén hogyan- lehető olcsóbbá a szarvasmarha és a juh tenyésztése hazánk­ban. Nem tévedés, a Világ­bank jelentős anyagiakkal támogatja a Szarvason fo­lyó munkát annak bebizo­nyítására, hogy Magyaror­szágon is lehet olcsón mar­hát és juhot tenyészteni. Ebben az a legcsodálato­sabb, hogy idehaza min­denki tudja, akinek illene tudnia, hogy lehetséges, a magyar gazdaság is képes olcsón tejet termelni, és marhát, valamint juhot tar­tani, tenyészteni gyepen. De a magyar gazdaságnak könnyebb, elviselhetőbb szántóföldi növényeken, ér­tékes szántókon — melyek más célra jobban haszno­sulnának —' drága energiá­val takarmányt termelni, és AZ ALFÖLDI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR felvételre keres: — öntő-formázó szakmunkásokat, — hegesztő szakmunkásokat lángvágó munkakörbe. — mintakészítőket, — lakatos és — elektroműszerész szakmunkásokat két műszakos munkarendbe, valamint — betanítunk hőkezelői munkára szakmával nem rendelkező dolgozókat, folyamatos három műszakos munkakörbe. Bérezés: megegyezés szerint. Vidékieknek munkásszállót biztosítunk, melegüzemi pótlékot és gázkedvezményt fizetünk kollektív szer­ződés szerint. Jelentkezni lehet: munkaügyi csoportnál; Orosháza, Bajcsy Zs. u. 41—43. a jószág élé bekészíteni, mint a gyepre alapozni a kérődzők gazdaságos tartá­sát. Szarvas példát ad, példát mutat. Eredményeik kézzel­fogható közelségbe hozzák azt, aminek tanulmányozá­sára szakembereink drága pénzen külföldre utaznak. Hazatérve azután minden marad a régiben. A szarva­si megfigyelések iránt igen gyér az érdeklődés. Igaz, ezekért nem lehet Nyugatra szóló útlevelet váltani, és a napidíj is csak 31 forint, feltéve, ha az ór-aszámot a kiküldetés során eléri az il­lető. Nemcsak a kutatónak, ha­nem az egyszerű állampol­gárnak is fájhat, hogy ér­tékeinket nem tekintjük kellően közkincsnek, gazda­ságot fellendítő olyan ténye­zőnek, mely adott, melyet a mi embereink tártak fel, ajánlanak előrevivő erőnek. Vajon miféle érdeklődés él bennünk saját dolgaink iránt, amikor az istennek sem akarjuk tudomásul venni: hogyan, milyen módszerrel lehetne olcsób­ban, többet, jobb minőség­ben termelni. Csak magun­kat okolhatjuk a bugrissá- gért, senki mást! Hiszen ez az intézet tartott már nyílt napot. Szépen meg is ren­dezte, szervezte, több száz meghívót szétküldött a re­mélt és várt érdeklődőknek. S a több százból, írd és mondd, két gyakorlati szak­ember jelent meg. De vannak itt más témák is. A szarvasiak részt vesz­nek kormányzati szintű ku­tatásokban is. Ilyen az ön­tözéses gazdálkodás fejlesz­tése. Választ keresnek az öntözésfejlesztés agronó­miái, ökonómiai, vízgazdái-, kodási és műszaki kérdései­re. A kormányzat tehát szá­mít segítő munkájukra, szakvéleményük meghatáro­zó az ágazatot érintő fej­lesztések meghirdetésében. Ebben a témakörben több Békés megyei üzem is ér­dekelt. A többől néhány — Szarvasi Dózsa Tsz, Gyo- maendrődi Győzelem Tsz és mások — példás munka- kapcsolatot épített ki a Szarvasi ÖKI-vel. Ez új­donságként hat, mint aho­gyan az is újdonság, hogy intézeten belül létrehoztak egy úgynevezett marketing csoportot, azzal a feltett szándékkal, hogy a kutatás­ban, a műszaki fejlesztés­ben elért legújabb eredmé­nyeiket értékesítsék, bevé­telre tegyenek szert, hogy megkezdett kutatásaikat biztos anyagi bázison állva minél eredményesebben fe­jezhessék be. Dupsi Károly alumínium kerti bútorok külföldre A Villamosgép- és Alkatrész- gyártó Ipari Szövetkezet az idén 5 százalékkal bővíti tőkés kivi­telét kerti bútorokból, s a ter­vek szerint az ebből származó bevétele eléri a 160 millió fo­rintot . A szövetkezet, amelynek te­vékenységi körébe eredetileg a könnyűfémöntés, a különböző csiszoló- és fúrógépek, szivaty- tyúk gyártása tartozott, alu­míniumöntödéjének kibővítése­kor vállalkozott kerti bútorok készítésére. Mivel e termékek iránt a nyugat-európai orszá­gokban nagy a kereslet, a szö­vetkezet folyamatosan bővítette a kerti bútorok gyártását. Je­lenleg 24-féle, könnyen össze- és szétszerelhető alumlniumszé- ket, asztalt, kis kerti pavilont kínálnak vevőiknek. Ezeket 90 százalékban tőkés piacokon ér­tékesítik, a többit a hazai fel­használóknak, elsősorban szál­lodáknak, üdülőknek adják át. Akire a közösség mindig számíthat Hétfőn az idei esztendő egyik legmelegebb napját mérték ' Békéscsabán. Ár­nyékban is 32 fokig emelke­dett a hőmérő higanyszála. Amikor beléptünk a Békés­csabai Forgácsolószerszám­gyár (Forcon) hatalmas 'mű­helycsarnokába, a forróság és a nagy zaj szinte elviselhe­tetlen volt. Továbbhaladtunk a gépek mellett, mire a mű­hely egyik sarkában megta­láltuk a rózsaszín köpenyes, mosolygós arcú Dudás Ti- bornét, Esztert. Éppen egy fiatal munkatársát tanította a szakmai fogásokra. Hogy jobban megértsük egymást, kimentünk a csarnokból, és az árnyékba húzódtunk. — Mióta dolgozik a Bé­késcsabai Forconban? — tet­tük fel az első kérdést Du­dásáénak. — Már csaknem két évti­zede dolgozom itt, 1968-ban jöttem ide. Simítóköszörűre kerültem, ahol betanított munkásként akkor 6 forint 40 fillér volt az órabérem. Jelenleg 28,60 az órabérem. Két munkagépen dolgozom: csúcs nélküli köszörűn és me­nethengeren. Dudás Tiborné elhatároz­ta, hogy tovább képezi ma­gát, A munka és a kéttagú család mellett nem volt könnyű megszereznie a szak­munkás-bizonyítványt. 1976- ban vehette át az oklevelet. — Ez már a második szak­munkás-bizonyítványom. Korábban szövő szakmunkás voltam, és a Patex békéscsa­bai gyárában dolgoztam, így számomra nem szokatlan az itteni nagy zaj. — Ügy hallottam, hogy a Dudás családból hárman dolgoznak a Forconban. Be­széljen erről bővebben. — A lányom, Magdolna postaforgalmi szakközépisko­lában érettségizett. Valahogy nem tetszett neki a postai munka, és átjött ide hoz­zánk az irodára. Jelenleg gyesen van, a család szeme fénye a mindössze 4 hóna­pos unoka. A fiam, Tibi esztergályos szakmunkásta­nuló. A szakmai gyakorlato­kat itt nálunk tölti. Az idén fejezte be a másodévet, jó közepes eredménnyel. — Milyen társadalmi meg­bízatásai vannak a vállalat­nál? — Korábban hat eszten­dőn át az egyik szocialista brigád vezetője voltam. Az­tán az átszervezések miatt szétvált ez a közösség, és va­lamennyien más-más brigá­dokba kerültünk. Most is tagja vagyok a Makády szo­cialista brigádnak, az elmúlt esztendőben elnyertük az aranykoszorús címet. Külön­böző szellemi vetélkedőkön veszünk részt. A Dobozi Ál­talános Iskolát patronáljuk, és társadalmi munkában csi­nosítjuk a környezetet. Leg­újabb vállalkozásunk itt a gyárban, hogy a rákkutatás elősegítésére mozgalmat in­dítottunk. Egy műszak be­vételét ajánlottuk föl erre a nemes célra, és örömmel mondhatom, hogy már több kollektíva csatlakozott hoz­zánk. Nem szakadt meg a szakszervezeti mozgalmi munkám sem, jelenleg főbi­zalmi-helyettes vagyok. Dudásné munkáját több alkalommal ismerték el ki­tüntetéssel. Négy esztendővel ezelőtt, 1983-ban „Kiváló Dolgozó” címet kapott. Az idén a munka ünnepére meg­kapta az ipari miniszter Ki­váló Munkáért elismerését. — Meddig tart a munka naponta, s mit csinál oda­haza, illetve a szabad idő­ben? — Reggel hattól délután kettőig tart a műszak. Mos­tanában egyre több a túlóra, ez jó nekünk, mivel így van megrendelésünk. Várhatóan júniusban több mint 40 túl­órát teljesítek. Munka után várnak a háziasszonyi teen­dők. A főzés, a mosás és a nagymamával való törődés. Van egy nagy kertünk, amelyben megtermeljük a konyhára valót. Bőven akad tennivaló ott is. A hobbim a kötés, sajnos kevés idő jut rá. Dudásné férje mezőgazda- sági gépszerelőként a KITE békéscsabai alközpontjában dolgozik. Jelenleg a korsze­rű, nagy teljesítményű kül­földi traktorokat ellenőrzi, garanciális szervizelését foly­tatja. Még azt is elmondot­ta, hogy csavart gyárt a munkagépen, s valamennyi­nél igen szigorú a mérce. Az utóbbi időben igyekezett még jobban elsajátítani a szakmai ismereteket, hiszen csak így tud kiváló minősé-' gű terméket kiadni a keze alól. A család szempontjából kedvező számára az egy mű­szakos munkarend, és a je­lenlegi sorsával elégedett. Amikor elbúcsúztunk, a2 ajtóig kísért. Munkatársai szeretettel és megbecsüléssel néztek rá. Ügy éreztem, ki­csit büszkék is voltak arra, hogy az egyik társuk az új­ságba kerül. Azokban a per­cekben érezni lehetett, hogy erre az asszonyra minden helyzetben számíthatnak a gyárban, a műhelyben, a szo­cialista brigádban. (verasztó) BKR-napok Baján A Bajai Kukoricatermelé­si Rendszer 1971—72-ben alakult 9 partnergazdaság részvételével, mintegy 10 ezer hektár területen, az iparszerű kukoricatermesz­tés továbbfejlesztésére. Nap­jainkban az ország 15 me­gyéjében, köztük Békésben mintegy 200 ezer hektár szántóterületet integrálnak. Tag- és partnergazdaságaik­nak a kukorica, búza, napra­forgó, szója, repce, lóbab, cirok, őszi és tavaszi árpa termesztésében adnak se­gítséget. Kísérleti bázisukon 5500 kisparcellán mutatják be a hazai és külföldi neme­sítő intézetek legújabb faj­táit és hibridjeit, június 17- én és 18-án, a BKR-napok '87 keretében. Az idén már negyedik al­kalommal rendezik meg ezt a programot a mezőgazda- sági szakemberek számára. A helyszíni bemutatók a szakmai ismeretek gyarapo­dását segítik elő. A kétna­pos rendezvényen részt vesznek a csehszlovák part­nergazdaságok is. A BKR Fejlesztő Közös Vállalat már hatodik éve dolgozik eredményesen, mintegy 30 ezer hektáron Csehszlová­kiában. Békés megyeiek is képvi­seltetik magukat a bemuta­tón, a békéscsabai Agroker korrózióvédő, szerelést elő­segítő, rozsdaoldó, tisztító és egyéb NICRO-termékeket mutat be. Emellett tömí­téstechnikai anyagokat is láthatnak az érdeklődők a Chetra-cég választékából, ezeket a békéscsabai Agro­ker forgalmazza. A békéscsabai Mezőgép ez alkalommal új típusú kuko- ricacsőtörő adaptert mutat be. A Kiadó—SKB csőtörő adapterek már bemutatkoz­tak az Agromasexpo '87 ki­állításon, és sikert arattak, sorozatgyártásuk 1988-tól kezdődik. A Kiadó flexibilis vágószerkezetek alkalma­sak szója, lencse, borsó és bab betakarítási veszteségé­nek csökkentésére. V. L. Mi újság a kardoskúti határban? Ezekben a napokban első­sorban a növényvédelmi munkák adnak feladatot a mezőgazdaságban dolgo­zóknak. Emellett lassan már megkezdik a felkészü­lést a gazdaságok a kalászo­sok betakarítására. Mi új­ság a Kardoskúti Rákóczi Tsz-ben? A kérdésre Szlo­vák György növénytermesz­tési főágazatvezető vála­szolt. — Befejeződött a 220 hek­tár cukorrépa gyomirtása. A korábbi években megszo­kottnál egyenetlenebb az idén az állomány. Figyeljük a levéltetveket, s amennyi­ben szükséges, védekezünk ellenük. Befejeződött a lu­cerna betakarítása, jelenleg a gyepszénát hordjuk be. Készülünk a zöldbersó be­takarítására. A Békéscsabai Hűtőházzal állunk szerződé­ses kapcsolatban. Mintegy 200 hektár zöldborsót kell betakarítanunk; ezen a hé­ten megindulnak a rendre vágó és cséplőgépek. Zöld­borsóból igen jó termésre számítunk. Mintegy 60 hek­tár takarmányborsónk is van, s az idén először 75 hektáron vetőmagborsó elő­állításával is megpróbál­koztunk. Kardoskúton szépen virág­zik az őszi búza, több mint 90 százaléka már kalász­ban van. A szakemberek véleménye szerint az áprili­si hűvösebb időjárás kedve­zett a sarjadásnak, így je­lenleg 6 milliót meghaladó tőállomány van hektáron­ként. Amennyiben kedvező lesz az elkövetkező hetek időjárása, úgy jó közepes termést takaríthatnak be a Rákóczi Tsz-ben. A kipusztult őszi árpa he­lyére tavasszal zabot vetet­tek 75 hektáron, s az állo­mány igen szépen fejlődik. A takarmánykiesés pótlásá­ra vetettek a tavasz folya­mán takarmánycirkot, a táblák kedvező képet mu­tatnak. Kukorica több mint 1300 hektáron van az idén, s már megtörtént a gyomir­tás. A közelmúltban megtar­tották a gépszemlét, így most már nincs akadálya annak, hogy a napokban el­induljanak a borsóbetakarí­tó gépek. V. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents