Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-16 / 140. szám

i1987;júnhw>16;íJjeddi o DBC-vizit megyénkben ^0ßkM. w*t. É %*MI Dobozon tiszta és jól „feltöltött” ABC-t találtunk Fotó: Fazekas Ferenc hírek a világgazdaságböl Talán emlékeznek n$ég olvasóink, jelentkeztünk már e lap hasábjain megyénkben levő ABC-k bemutatásával. Szóltunk a boltok kínálatá­ról, tisztaságáról és személy­zetének viselkedéskultúrájá­ról. A közelmúltban Okány, Doboz, Sarkad és Orosháza egy-egy élelmiszerboltjába látogattunk el. Okány Délidei zárás előtt érkez­tünk az ABC-áruházba. A helyiség egyik felében élel­miszert, a másikban ipar­cikket kínálnak. Csöndes a bolt, vevő sincs. Van idő ar­ra, hogy kipakolják a fris­sen jött áruféleséget, rendbe hozzák a gondolákat, no és összesöpörjék a vásárlók után összegyűlt szemetet. Bukva Béláné eladó segít a tájékoztatásban. — Kétszer kapunk hetente a vésztői áfésztől húst és töltelékárut. Nézzen szét; vé­leményünk szerint jó az ellá­tás. Ha pontos akarok lenni, olcsó húsból többet is el tud­nánk adni. Jó a sör- és üdí- tőellátásunk. Nem tudom miért, de mostanában vi­szont kevés étolajat kapunk. Hetente szállítanak vegyi­árut. És hogy a hiányról is szóljak, jelenleg az Ágnes pelenka nem kapható. Tej és tejtermékből szinte teljes a választékunk. Okányból és Zsadányból nagyon finom. 3 kilós kenyérrel látnak el. Sarkad Amikor egy-két évvel ez­előtt először jártam a Skála Sarkadon levő ABC-áruházá- ban, enyhén szólva leesett az állam. Pazar kínálatot ta­láltam. Emlékszem, jó nagy, tele szatyorral hagytam el az üzletet, és sok minden, amit ott találtam, más bol­tokban hiánycikknek számí­tott. Ilyen előzmények után mostani látogatásomkor rossz érzéssel tapasztaltam, hogy néhol üresek a gondolák, pa­pírfecnikkel, dobozokkal volt teleszórva az üzlettér. — Önöknél mi az, ami hi­ánycikk — kérdeztem az üz­let vezetőhelyettesétől. — Én úgy gondolom, pon­tosan ugyanaz, mint más­hol; a kókuszreszelék, a ba­bérlevél, az eredeti nescafé... a WC-papír. De hogy ne csak a hiányról szóljak. Jó a húsellátásunk, igaz többet is el tudnánk adni az ol­csóbb fajtából. A töltelék árura semmi panasz nern lehet. Jó a kapcsolatunk az üdítősökkel, viszont kevés kőbányai sört kapunk, ezzel szemben más fajtából bő a választék. Talán látta, hogy mennyi import cikk található ná­lunk. A Skála-lánc tagjai­ként sokat kapunk kozmeti­kumokból, vegyi és édesség­áruból. Doboz Úgy hallottuk, a dobozi ABC kínálata nem a leg­megfelelőbb. Ezzel a tudat­tal nyitottunk be az élelmi­szerboltba. Ellentétben a ta­nácsi írásos megállapítássá', igazán gazdag boltot volt szerencsénk megismerni. Volt vagy ötféle felvágott, húsból is válogathattak a vá­sárlók. A gondolákon csak egy-két üres foltot láttunk, olyan cikkből, amit máshol sem találtunk. A kozmetikai és vegyiáru kínálata akár­melyik nagy ABC dicsősé­gére válhatna. Sörből, üdítő italból szintén jó volt a vá­laszték. Volt friss kenyér és volt — például — mézzel édesített eper, málna és meggydzsem, amit eddig máshol még nem láttunk. Az üzlet vezetőjének elmondása szerint vásárlói panasz egy­általán nem jellemző az üz­letre. Jó a kapcsolatuk a szállítókkal, s ha hiánycikk van a boltban, akkor az me­gye-, vagy országszerte is az. Örömmel újságolta az üzlet vezetője, hogy a gyulai Áfész jóvoltából a közeljö­vőben felújítják, korszerűsí­tik az üzlet berendezését, hűtőberendezését, s akkor talán még bővíthetik is a vá­lasztékot. Orosháza Meg merem kockáztatni, hogy a megyében eddig lá­tott ABC-k közül a leggaz­dagabbnak, legtisztábbnak az orosházi 303-as ABC-t ta­láltuk. Nem győztünk eleget csodálkozni ellátottságán. Volt ott minden, ami szem­szájnak ingere, s ami más­hol hiánycikknek számít. Kókuszreszelék és nescafé, házi szilvalekvár és mazsola, Graham kenyér, mák, dió és sorolni is sok lenne. Zárás előtt 20 perccel ér­keztünk a boltba és olyan rend, tisztaság fogadott, mintha abban a percben nyitottak volna. A hűtőpul­ton levő felvágottak szele­telve, fóliába csomagolva, mint a nagy fővárosi élel­miszerboltokban. Nem egy-, nem kétfélét, hanem nyolc­fajta felvágottat számol­tunk. A zöldséges pult tele friss áruval (nem tudom, hogy csinálták, hogy még zárás­kor is ilyen szép a válasz­ték). Paradicsom, paprika, uborka és öklömnyi nagysá­gú retek 6,50-ért, ugyanek­korát a piacon 12 forintért kínáltak. Lelkesedésünket az üzletvezetővel szerettem vol­na megosztani, de nem ta­láltuk, csak a helyettesét. Mint a jó kereskedőkre jel­lemző, látszott az arcán, örült, hogy portékáját di­csértük. — Csak annyi a tit­ka a jó ellátásnak — mond­ta szerényen —, hogy utána kell menni, és jó kapcsola­tot fenntartani a szállítók­kal. Vajon tényleg csak eny- nyi? Béla Vali A JÖVÖ SZÁZAD TECH­NOLÓGIÁI. Az űrkorszak fejlettségi szintjét tükröző — az autó- és repülőgép­motorok, elektronikus alkat­részek működését hatéko­nyabbá tevő — műanyagok, fémek és kerámiák; szuper- komputerek; optikai szálak; génsebészet — e területeket sorolja fel egyebek mellett az amerikai kormány egy jelentése, amely azt vizs­gálja: milyen akadályokat kell elhárítani ahhoz, hogy az amerikai ipar ne marad­jon ki a jövő technológiái­nak hasznosításából. Az Egyesült Államokat aggasztja, hogy — mint a jelentés is kiemeli — egyes amerikai műszaki felfedezé­sekből végül is a vetélytár- sak, főként a japánok ková­csolnak kereskedelmi-gazda­sági sikert. A jelentés azokat a terü­leteket azonosította, melyek a legnagyobb valószínűség­gel fogják megváltoztatni az ipari termelést az Egyesült Államokban és a világon másutt. A- következő ágazatokat találta a legtöbb fejlődést ígérőnek: — az űrtechnológiával elő­állított új anyagok (mű­anyagok, fémek, kerámiák) — a számítógépek, ezen belül a szuperkomputerek és a mesterséges intelligenciá­val működő berendezések — a fényszálas technoló­gia — a leghatásosabb gyógy­szereket és termelékenyebb mezőgazdaságot eredménye­ző génsebészet — gyárak, irodák, bank­szolgáltatások automatizálá­sa — a gyógyászat fejlődése, amely lehetővé fogja tenni a jelenleg még gyógyíthatat­lan betegségek (rák, AIDS) kezelését a csehszlovák gép­ipar KORSZERŰSÍTÉSE. Meggyorsítják Csehszlová­kiában a gép- és elektro­technikai ipar gépparkjának korszerűsítését. 1990-ig 13 százalékkal csökkentik a megmunkáló gépek számát, a szerelőgépek aránya vi­szont 11 százalékkal növek­szik. A tervek szerint ez időre az ágazat gépparkjá­nak felét már automata vagy félautomata gépek te­szik ki. Ötvenöt százalékkal kell csökkennie a termékek mun­kaigényességének, egyebek között új hőszigetelési eljá­rások bevezetésével, illetve korszerű műanyag alkatré­szek és megnövelt szilárdsá­gú acél alkalmazásával. A Rudé Právo szerint az ágazat a korábbiaknál több pénzt fordíthat felújításra; a nehézgépiparban például a rekonstrukcióra szánt forrá­soknak 82 százalékát, az ál­talános gépgyártásban 63 százalékát, az elektronikai iparban pedig 62,5 százalé­kát. A korszerűsítésekre — szemben a megelőző terv­időszakkal — kötelezik a vál­lalatokat. ERŐTLEN VILÁGGAZ­DASÁGI NÖVEKEDÉS. A világgazdaság növekedési üteme idén 3,2 százalékos lesz. Lényegében akkora, mint tavaly, de lényegesen alacsonyabb az 1984. évinél (4,5 százalék). Ez a növeke­dés nem lesz elegendő ah­hoz, hogy a fejlődő orszá­gokban emelkedjen az élet- színvonal, a fejlett tőkés or­szágokban pedig enyhüljön a munkanélküliség — álla­pítja meg az 1987-es évről most közzétett gazdasági je­lentésben az ENSZ titkársá­ga. A jövő évi kilátások alig jobbak; a növekedés üteme bizonyosan 4 százalék alatt lesz. A jelentés szerint a fej­lett országokban magas ma-* rád az állástalanság, a fej­lődő világ eladósodottsága továbbra is a világgazdaság egyik legfontosabb problé­mája lesz, az ipari országok kereskedelmében mutatkozó aránytalasságok pedig még jobban kjéleződnek. Tavaly csökkent a nyers­anyagok világpiaci ára. Leg­jobban a kőolajé (45 száza­lékkal), s emiatt a nyers­olaj ára — az inflációt fi­gyelembe véve — jelenleg 20 százalékkal marad el az 1974. évitől — tér ki a dokumen­tum a fejlődő országok jö­vedelmi viszonyait kivált­képpen befolyásoló nyers­anyagpiaci helyzetre. Ez az áresés is közrejátszott ab­ban, hogy tavaly — immár a második egymást követő évben — mintegy 24 milli­árd dollárral több tőke áramlott a fejlődő világból a gazdag államokba, mint ellenkező irányba. A szerző felvételei Növényvédelmi előrejelzés hajó útját, és villámgyorsan lecsaptak a hajóról kidobált legkisebb hulladékra is. Ta­lán két órát utaztunk, amíg elértük a szigetet. Első lá­tásra üresnek, kihaltnak, ko­párnak tűnt. Partraszállás után sem lett kedvezőbb a kép. Amíg a szem ellátott, sehol egy fa, vagy egy ár­nyat adó magasabb növény. Így aztán kénytelen-kellet­len, mindenki napozott. Igaz, ez a hölgyeknek nem esett nehezükre, a merészebbek monokinire vetkőztek, per­sze jó távolra húzódva a ha­jótól. Fürdésre csak egyetlen férfi vállalkozott. Az üveg­gel teli rekeszeket a tenger vizében hűtötték, a matró­zok pedig rostélyos sütötték, forgatták a halakat. A ro­mantikusabb érzelműek le­ültek egy-egy vízparti szik­lára, és érdeklődéssel fi­gyelték a tenger élővilágát. Mondják — akik már más tengeren is megfordultak —, hogy az Adria vize a vilá­gon a legtisztább. Az biztos, hogy ezen a tengerparti sza­kaszon 10-12 méteres mély­ségig jól lehetett látni a tengerfenéket botító színes kavicsokat. Késő délutánra járt az idő, amikor felszedték a hor­gonyt és hazafelé indultunk. A „vacsorázószigeten” — így „magyarosítottuk” a szi­get nevét — már fénylettek a tengerparti lámpák. Ami­kor kikötöttünk, széles tag­lejtéssel magyaráztak vala­mit a minket kísérő idegen- vezetőnek, aki időnként a vállát vonogatta. Később ki­derült, a .vártnál jóval ké­sőbb érkeztünk — ezért volt a szemrehányás —, és a bir-s' kahús addigra már kihűlt. A negyedik napon borús reggelre ébredtünk. Az ab­lakból kinézve vékony, rit­ka, kékes pára feküdt a ten­geren. Érdekes módon, más­hol az ilyen idő általában lehangolja az embert, ám itt nem éreztünk ilyesmit. A halászok most is ott álltak a tengerparton felállított be­tonasztalok mellett. A lapos, színes műanyag rekeszekben egyforma halak garmadája. Kutyák, macskák somfordál- tak az asztalok között, és fürgén kaptak az eléjük do­bott halak után. Ezt a dél­előttöt barangolással töltöt­tük. Felkapaszkodtunk akis falu fölé magasodó hegyte­tőre, az omladozó kápolná­hoz, amely álmosan és jó­indulatúan vigyázott a falu házaira, népeire. Egy öreg­asszony szamarat fogott sze­kere elé és elindult a falu főutcáján, felfelé a hegynek. Ebéd után autóbuszunk pi­lótája beindította — másod­szor, amióta Tribunjba ér­keztünk — a motort. A kö­zelben levő és csodálatosnak mondott vízesést mentünk megnézni. Valamivel több mint 30 kilométert kellett utazni, amikor alattunk, mintegy 200 méteres mély­ségben felvillant az ezüst zuhatag. Fantasztikusan, fé­lelmetesen szépen zúdult le a mélységbe, sok-sok kis és nagy ágra szakadva. Nemzeti park öleli körül a folyót, lenn autóskemping, a hegytetőn pedig házi ké­szítésű hűsítővel, fügefüzér­rel, hímzésekkel kínálják a kirándulókat. Borsos ugyan A csodálatos vízesés az idei belépésre jogosító jegy ára — 2 ezer dinár —, de megéri, mert kellemes napot lehet a parkban el­tölteni. Estére hajlott már az idő, mire visszaérkeztünk Tribunjba. Ünnepi vacsora várt ránk, egyebek mellett töltött tintahal. Amikor nem figyeltek, óvatosan áttoltam a „finom csemegét” a szom­szédom tányérjába, és eköz­ben felderengett előttem egy nem annyira csemegének számító, jól megpúpozott tá­nyér körömpörkölt. Hát igen, ízlések és ételek nagyon kü­lönböznek egymástól. Az ötödik napon találkoz­tunk a környék idegenfor­galmának vezetőivel. Plutov Petár a közeli Prvcs-sziget — ahol a birkát sütötték — mezőgazdasági vállalatának igazgatója, Vikics Tome, a Tribunj mezőgazdasági vál­lalat vezérigazgatója, Cejovic Imi, a Vojvodina Tours utazá­si iroda igazgatója, tőlünk pe­dig Tóth Tamás, Szegedről. A megbeszélésen hallottuk: a környéken az idegenforga­lom kezdete a század elejére nyúlik vissza. A néhány percnyi sétára levő Vo- dice már akkor jó hírű tengerparti üdülőhely volt. Most az IBUSZ-szal kötött megállapodás értelmében május végétől szeptember végéig 90 csoportot indíta­nak Magyarországról, mint­egy 4 ezer turistának nyújt­va kellemes napokat a fes­tői dalmát tengerparton, Tri- bunjban. A tíznapos turnu­sok viszonylag olcsók, és ez is az IBUSZ egyik fő tö­rekvése, hogy minél több utast tudjon a szerényebb fi- zetésűek közül is eljuttatni a napfényes dalmát tenger­partra. Béla Ottó A nyárias időjárást továbbra is záporok, zivatarok, kisebb esők kísérik, ezért az almava- rasodás fertőzési veszély tovább­ra is fennáll. A felmelegedés a lappangási időt (a tünetek meg­jelenésének ideje) lerövidítette 8 —10 napra. Ha a levelek felüle­te legalább 8 órán át nedves, erős fertőzésre kell számítani. A fogékony fákon (pl. Golden, Starking stb.) a csapadékos pe­riódusok után — a védekezések rendszeres ismétlése szükséges. A leghatékonyabban jelenleg a felszívódó — a lisztharmat ellen is hatásos — készítmények (Ru- bigan 12 EC, Sápról, Topsin-me- til 70 WP) használhatók. A párás időjárás rendkívül kedvez valamennyi gyümölcsfé­lén a levéltetvek felszaporodásá­nak. Az almákon a levélpirosító levéltetű, a szilvákon a hamvas szilvalevéltetű, a cseresznyéken és meggyeken a fekete cseresz­nye, vagy meggy levéltetű, igen intenzíven károsít, de más fá­kon is felszaporodás indult meg. A csak levéltetvek ellen hatásos Pirimor 50 WP, Bi 58 EC, Sino- ratox 40 EC, Unifosz 50 EC, és a piretroidok (Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC) is alkalmazha­tók. Az utóbbi szerek előnye, hogy hatásosak az atkák, alma­moly hernyók és a lombosfa-fe- hérmoly lepkéi, és hernyói el­len, valamint elpusztítják a még mindig rajzó kaliforniai pajzs- tetű hímeket is. Az almamoly- hernyók ellen jók a Ditrifon 50 WP és a Fiiból—E is. Az őszibarackon — főleg a fo­gékonyabb sárga húsú fajtákon — igen erős a tafrinás levélfod- rosodás fertőzés, teljes lomb­hullás veszélye fenyeget. Csak a rendszeres Orthocidos, vagy Or- tho-Phaltanos kezelés fogja vissza a fertőzést. Csapadékhul­lás után. a védekezést mindig meg kell ismételni, szükség sze­rint a gombaölő szerrel egy me­netben el lehet végezni a levél­tetvek elleni (pl. Pirimor 50 WP) vagy a keleti gyümölcs­moly és a barackmoly elleni (pl. Ditrifon 50 WP) kezelést is. A kiültetett paprikákon erő­teljes a levéltetű-betelepedés. A gyengén fejlett palátákon nem szabad levéltetűt eltűrni, mert a kártéted következtében nemcsak vírusokkal fertőződhetnek, ha­nem a fejletlen palánták el is pusztulhatnak. Javasolt védeke­zőszerek: Pirimor 50 WP, vagy Unifosz 50 EC, vagy a piretroi­dok (Decis, Chinetrin). A burgonyákon a lombzáródás után helyenként már megjelen­tek a burgonyavész edső tünetei is, a barna foltok. Jellemzője, hogy folyamatosan növekednek, és reggelente — különösen pá­rás, hűvös időben — az egész­séges és a beteg rész határán világos sáv figyelhető meg. A betegség lappangási ideje jelen­leg 4 és 7 nap között van. A leghatásosabb védekező szerek, a ritkán beszerezhető szisztemikus Ridomil, és Cursate, de jók a réztartalmú (Rézoxiklorid 50 WP, Bordói-por, Miltox-special) készítmények és a Dithane M— 45, valamint a Polyran combi is. A burgonyákon általánossá vált a burgonyabogár-lárvák ke­lése. A fiatal (L.—1-es) lárvák el­len kell védekezni, a kezelést szükségszerűen ismételni. Java­solt védekező szer: Ban col 50 WP, Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Sevin 85 WP. A sokat hasz­nált Ditrifon 50 WP, Fiiból E és társainak alkalmazását már nem javasoljuk, mert e szerek ellen a bogarak és a lárvák egyaránt ellenállóbbá váltak. A kezelés a burgonyavész elleni védeke­zéssel egy menetben elvégezhe­tő. A hagymákon is erősödik a hagymaperonoszpóra fertőzés. A sárgás foltokon lilaszürke pe­nész, kivörösödés jelenik meg, a kártétel következtében a hagy­ma „nyaka” nem záródik, hosz- szabb ideig a felszedett hagyma nem tárolható. Javasolt védeke­ző szerek: Ridomil, Cursate, Di­thane M—45, Poliran-combi, Or- thocid 50 WP. A védekezést rendszeresen meg kell ismétel­ni, mert a jelen időszak folya­matosan kedvez a betegség ter­jedésének, amelynek lappangási ideje most 8—10 nap között van. Jákf Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents