Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-15 / 139. szám

A 1987. június 15„ hétfő Hivatásos műszaki tiszteket képeznek -Igazgatóválasztás” három felvonásban — magas szinten II kivétel is szolgálhat tanulsággal Kiscsoportos foglalkozás a katonai műszaki főiskola radioló­giai laboratóriumában A művelődési miniszter rendelete az óvodavezetők, az egyes nevelési-oktatási intézmények, valamint a nevelőott­honok igazgatóinak megbízásáról és az állás betöltésével kap­csolatos pályázati eljárás szabályairól még az elmúlt év augusztusában megjelent. Békés megyében májusban és jú­niusban a rendelet alapján — köznyelvi kifejezéssel élve — 37 igazgatóválasztás történt a tantestületekben. Az oktatási intézmények pedagógusai, a kinevező műve­lődési osztályok ezt az úttörő munkát komoly felelősséggel, sikerrel végezték el. Pedig még a rendelkezés egységes ér­telmezésével is gondok voltak olykor. Ám, ahol megfelelő volt az előkészítés, ott nem is volt baj. Az egyik intézmény­ben még olyan „csúcselismerés” is akadt, ahol a tantestület egyhangúlag szavazta meg az intézmény élén álló, régi ve­zetőjét. A most következő történet tehát semmiképpen sem nevez­hető jellegzetesnek, általánosíthatónak. Mégis szükséges róla s/ólni, mert igen fontos tanulságokkal szolgálhat. A Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöksége és a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Parancs­noksága bemutatóval egybe­kötött sajtótájékoztatót tar­tott a közelmúltban Buda­pesten. Ezen Paál György vezérőrnagy, a tanintézet parancsnoka, valamint a szaktanszékek, laboratóriu­mok vezetői ismertették az oktató-nevelő munka leg­alapvetőbb célkitűzéseit, az elméleti és gyakorlati kép­zés egyes fázisait. A színes videofilm s a kabinetek, műhelyek megtekintése le­hetővé tette, hogy a rendez­vény részvevői bepillantsa­nak a főiskola mindennapi életébe, közelebbről is meg­ismerhessék a nem csekély szellemi és fizikai erőkifej­téssel, de ugyanakkor szá­mos kedvezménnyel is járó felkészülést; a hivatásos tisztjelöltek megbecsülését. Eredmények Amint megtudtuk, a mun­ka hatékonysága olyan szint­re fejlődött, amely egyúttal megteremtette a feltételeket arra, hogy a rövidebb, azaz a hároméves képzési rend­szerre térjenek át a főisko­lán. Az elmúlt 20 év alatt a felavatott tisztek 60 száza­léka kiváló, jeles és jó ered­ménnyel végzett. Az intéz­mény eddig 10 alkalommal nyerte el a KISZ KB Ván­dorzászlaját, és 1986-ban a HMF Országos Titkársága „Kiváló társadalmi munká­ért” emlékplakettet adomá­nyozott a szervezetnek. A hallgatók aktívan vesz­nek részt a tudományos di­ákkörök konferenciáin és az újító munkában. A főiskolán 15 szakon és 28 ágazatban folyik képzés, amelynek összideje: 3240 tanóra. Az a cél, hogy a végzett tiszt egyebek között képes legyen alegysége harcát, ellátását, gazdálkodását szervezni és vezetni; továbbá a különbö­ző haditechnikai eszközöket jól tudja alkalmazni, vala­mint ezek javítását irányí­tani. A szakmaikon kívül politikai és társadalomtudo­mányi tantárgyakat is ok­tatnak a tanév folyamán. Sőt, fontos követelménynek számít az idegen nyelv, el­sősorban az orosz nyelv is­merete. A fizikai felkészítésre el­sődlegesen — de nem kizá­rólagosan — a testnevelési foglalkozásokon kerül sor heti két órában. Különben a főiskola fennállása óta több mint 60 első helyezést értek el a hallgatók — egyéniben és csapatban — a Magyar Néphadsereg sportversenye­in. Megváltozott a jogi helyzet A szakközépiskolákban végzett fiatalok aránya 70— 75 százalék, de növekszik a honvédkollégiumokból ér­kezettek száma is, és ők al­kotják a katonai közösségek magvát. Ezen kívül eseten­ként bekerülhetnek a főis­kolára azok a kiváló képes­ségű, érettségivel nem ren­delkező szakmunkás fiata­lok is, akiknek a Honvédel­mi Minisztérium egyéves előkészítő tanfolyamot szer­vez. A jelentkezők felvéted vizsgát tesznek, s ennek so­rán megállapítják az egész­ségi és fizikai alkalmasságu­kat. A pszichológiai vizsgá­lat pedig az öröklött vagy a szerzett tulajdonságokkal, az érzékszervi adottságokkal, a figyelem terjedelmével, a gondolkodás rugalmasságá­val és az érzelmi kiegyensú­lyozottsággal kapcsolatos kérdésekre ad választ. A bi­zottság felméri azt is, mi­lyen a jelöltek természettu­dományi, általános politikai, valamint műveltségi isme­retszintje; továbbá ki mi­lyen motiváció, elhatározás alapján választotta élethiva­tásul a katonai pályát. A felvett hallgatók az egy­hónapos sorkatonai alapki­képzés után katonai esküt tesznek, s az első tanévben megkezdődik részükre az alapozás a politikai, általá­nos katonai és természettu­dományos ismeretekből. A második évben folytatódik az alkalmazott természettu­dományi és szakmai felké­szítés, majd a szaktechnika- rendszer-szemléletű okta­tás következik. A harmad­évesek már a tervezett tisz­ti beosztás feladatainak el,-» látására, az üzemeltetői és üzemkarbantartói tevékeny­ség végzésére készülnek fel. A kollokviumok, szigorlatok és az államvizsga sikeres le­tétele után — a hagyomá­nyoknak megfelelően — minden áv augusztus 20-án a fiatal tisztek a Parlament­nél, az Állami Zászló előtt fogadalmat tesznek. Az elmúlt évben megvál­tozott a hallgatók jogi hely­zete, ami anyagi előnyökkel és egyéb kedvezményekkel jár. Az utolsó évet zászlós, illetve törzszászlós rendfoko­zatban töltik el a főiskolán, ahol egyúttal hivatásos állo­mányviszonyba is kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a pol­gári alkalmazott szakembe­rekből és hivatásos tisztek­ből álló oktató gárda na­gyobb mértékben tekinti őket hivatásos tisztjelöltek­nek, kollégáknak, mint hall­gatóknak. Juttatások, kedvezmények Az előző időszak nagysza­bású rekonstrukciója lehető­vé tette, hogy ma már kor­szerű szaktechnikai eszkö­zökkel felszerelt tantermek­ben, kabinetekben, laborató­riumokban és tanműhelyek­ben folyhat az oktató-nevelő munka, míg az összetett fog­lalkozásokat a felsőfokú tan- intézmény külső gyakorló­bázisán tartják. A testneve­lés és sportolás feltételei szintén megfelelnek a magas szintű követelményeknek. Például a fedett uszoda fű­tése olyan, hogy mínusz 20 fok kinti hőmérséklet esetén is plusz 26-27 fokos vizet le­het biztosítani az edzések­hez. A víz állandó tisztán tartására egy külön beren­dezés „ügyel”. A főiskola egészségügyi és kulturális objektumai szin­tén modernek. A színházi és mozielőadásokon kívül köny- nyűzenei koncerteket is ren­deznek. Mint már utaltunk rá, a * fiatalokat számos kedvez- ménjr'illeti meg. A tanul­mányok ideje alatt teljes és ingyenes ellátásban része­sülnek, beleértve az étke­zést és az egyenruházatot. Hétvégi eltávozás és kima­radás alkalmával civil ruhá­ban hagyhatják el a főisko­lát. A hallgatók az alapil­letmény mellett különböző pótlékokat vehetnek fel, s a tanulmányi eredménytől is függenek ezek az összegek. (A hivatásos állományúak- nál a rendfokozat és a be­osztás külön juttatást je­lent.) Például egy kiváló ta­nuló, aki elérte a törzszász­lósi rendfokozatot, csaknem 5000 forintot kaphat havon­ta, s ehhez még félévenként maximum 1000 forint hoz­zájöhet, ha a szocialista ver­senymozgalomban kiváló lett. A katonai főiskolán vég­zett fiatalok 21-22 éves kor­ban hadnagyok (a legkivá­lóbbak főhadnagyok) lesznek és csapatbeosztásba kerül­nek. Az avatást követően három-hat év után mód nyílik a magasabb szintű katonai szakmai képzettség megszerzésére, és a külön­böző beosztásokba való ki-, nevezésre; később pedig az akadémiai, illetve a polgári egyetemi végzettség meg­szerzésére is. Kép, szöveg: Bukovinszky István Csak egy maradt talpon A Békéscsabai Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző Iskolában jú­nius 9-én, kedden délelőtt ült össze a tantestület, hogy éljen egyetértési jogával. Dr. Jelinek Lajosné, az iskola pártalapszervezetének titká­ra mint a jelölőbizottság el­nöke ismertette, hogy az is­kola 60 dolgozójából a sza­bályok értelmében 43 jogo­sult szavazásra, s abból je­len van 41. Az iskola igaz­gatója még 1987. január 1- én lemondott, így megbízott­ként Zsilák György irányí­totta az iskola munkáját. Ezután a levezető elnök is­mertette dióhéjban az elő­készítő munkát, amelynek során még a rendelkezés egységes értelmezésére is sor került. (Azt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy így is igen későn dőlt el, hogy a szakoktatók is részt vehet­nek-e a szavazáson. Ugyan­csak itt célszerű megjegyez­ni, hogy a rendelkezés igen meglepően csak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára biztosítja az egyet­értés jogát, holott az igaz­gató a technikai dolgozók vezetőjévé is válik.) De térjünk vissza a rend­kívüli nevelőtestületi érte­kezletre. A jelölőbizottság el­nöke ismertette, hogy a vá­rosi tanács rfiűvelődési osz­tálya, egyeztetve a szükséges szervekkel a pályázók sze­mélyét, számukra már csak egy pályázót terjesztett elő. (A szakmai megítélés a ki­nevező szerv előzetes joga.) De közben volt egy rendkí­vüli párttaggyűlés is, ame­lyen ezzel a pályázóval nem nagyon értettek egyet a je­lenlevők. Ezután a megbízó, azaz a kinevezési hatáskör gyakor­lója, jelen esetben a Békés­csabai Városi Tanács műve­lődési osztályának vezetője, dr. Virág László ismertette a pályázattal összefüggő ese­ményeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem igazgatóválasz- , tás, hanem az előzetes egyet- V értési jog gyakorlása titkbs szavazás útján, s a döntés joga a megbízóé. A megbí­zó viszont nem akarta be­folyásolni a tantestületet, s lehet, ezért kissé tájékozat­lanságban hagyta. Szólt az iskola gondjairól, ahol igen nehéz körülmények között dolgozik a tantestület, hi­szen délelőtt, délután taní­tanak 33 tanulócsoportot az eredetileg 12 tantermes épü­letben. A vezetésben is jócs­kán akadtak gondok, és az iskolán belül sem volt meg­oldható a vezetői utánpót­lás. Ezután ismertette a pályá­zókat. Az egyik az előírt egyetemi végzettség híján nem felelt meg, a másik pe­dig — az irányítás és a társadalmi szervek megálla­pítása alapján — szakmai­lag volt kifogásolható. Így csak egy pályázó jutott el a testület elé. Kérdés? Nincs. Korrekt bemutatkozás A pályázatról szóló ren­delkezésben benne van, hogy „A bizottság a pályázatok megismertetésével, szakmai megbeszélések, viták szerve­zésével gondoskodik arról, hogy a nevelőtestület a pá­lyázókról és vezetési prog­ramjukról érdemi állásfogla­lást alakíthasson ki”. Ez itt is megtörtént, de még két pályázóval. Akik közül már csak egy jelenhe­tett meg a rendkívüli neve­lőtestületi értekezleten. A szünetben viszont kiderült, a testület számára szimpatikus volt a szakmailag, emberileg kifogásolt, tehát elutasított másik pályázó is. Nos, ezután ismertették az egyetlen, szorítóba lépő pá­lyázó önéletrajzát, szakmai programját. Erre a nagyon fontos eseményre a pályázó igazgatója, Pillér Sándor is' eljött, korrekt beszámolót adva beosztottja munkájáról, egyéniségéről, tevékenységé­ről. Ezután a pályázó, aki a második felvonásra megér­kezett, dr. Soósné Szigetvári Ágnes, ismertette ,, szakmai programját. Hangsúlyosa, hogy nyugodt, bizalomra, egymás megbecsülésére építő légkört kíván először is te­remteni. A munkaközössé­gekre támaszkodva olyan gyermekcentrikus iskolát ki­alakítani. ahol egységes kö­vetelmények, értékrendszer alapján a felelősségen együtt osztozva végezné munkáját a tantestület. Bemutatkozását követően a pályázót támogató megyei tanácsi előterjesztést ismer­tette dr. Virágh László, majd kérdések hangzottak el. Ér­deklődtek a jelölt jelenlegi munkája iránt, arról is szó esett, hogy a pályázati ki­írásban szereplő kitétel, mi­szerint csak egyetemi vég­zettséggel lehet betölteni, eb­ben az iskolában azért nem szerencsés, mert a legmaga­sabb szakmai képzettséget nyújtó iskola főiskolaként működik. Ezt beszámítva a pályázatnál nagyobb lett volna a merítési lehetőség. Az egyik felszólaló azt is felvetette, hogy a tantestület elé csak akkor kerüljön már a pályázó és elképzelése, ha azt már g felettes szervek elfogadták. Mert ez most nem így történt — hiszen az elutasított pályázó is bemu­tatkozott korábban —, s ez így vihart kavart. A jelölőbizottság elnöke elmondta — a már kissé fel­forrósodott légkörben —, hogy bizony ebben a mun­kában nagyon magukra ma­radtak, s az iskolai év vé­gén, a munka dandárjában ez szinte elviselhetetlen ter­het rótt rájuk. Meg is kér­dőjelezték többen a pályá­zati időszak helyességét. Természetes, hogy az is­kola jövőjéről is beszéltek a pedagógusok, hiszerT a táv­lati tervek is szerepet ját­szanak a vezető megválasz­tásában. Nem szállt fel a füst Szünet, majd szavazás. Az eredmény: 1 érvénytelen, 10 igen és 30 nem. A füst tehát nem szállt fel az iskola ké­ményéből ... A pályázatot újra meghirdetik, s minden kezdődik elölről. Ez a rendkívüli tantestü­leti értekezlet, a szavazás eredményével bizony csak úgy lenne érthető, ha az előzményeket is alaposabban ismerné e sorok írója. Azt azért nyugodtan megállapít­hatja, hogy valami nem volt rendben. Még akkor sem, ha bekalkuláljuk az igazgatóvá­lasztásba az országos járat­lanságot. A szimpatikus pá­lyázó, dr. Soósné Szigetvári Ágnes is kényelmetlen hely­zetbe került azzal, hogy nem találkozott eleget a tantes­tülettel. A másik pályázó, Almási Gábor pedig ugyancsak le­hetetlen helyzetben volt, mert hivatalosan nem érte­sítették arról, hogy a kine­vező szerv elutasította a pá­lyázatát. Bár a jogszabály úgy szól, hogy az eredmény­telenül pályázót július 31-ig kell írásban kiértesíteni, mégis célszerű lett volna hi­vatalosan a tudomására hoz­ni, hogy pályázata már „nem él”. Játszottam a gondolat­tal: mi lett volna, ha mit sem sejtve megjelenik? Bi­zonyára elküldik, ami nem túl ízléses, bár jogos eljá­rás. És még valamit hiányol­tam. Hogy a tantestület nem tudta (vagy nem akarta, nem merte?) megfogalmazni, kit is szeretne az iskola élé­re. Csak annyit mondtak, hogy jó igazgatót, vagy ne­tán egy közgazdászt. Tehát a teremből az őszinteség hi­ányzott. Pedig anélkül sem­mi sem oldható meg és hoz­ható helyre. Az első fordulónak tehát vége. Ügy vélem, mindenki rossz szájízzel lépett ki a tanári szoba ajtaján, aho­gyan e sorok írója is. S mint később megtudtam, ez az ügy még nem zárult le... Szeretném hangsúlyozni: ez az eset a 37-ből csak egy volt! Nem általánosítható. De mert beszélnek róla, iz­gatja a kedélyeket, köteles­ségünk volt szólni róla. Hogy tanulhassunk belőle. B. Sajti Emese CSÜTÖRTÖKTŐL CSÜTÖRTÖKIG! 1987. június 18-tól június 25-ig DÉLKER-NAPOK a Békéscsaba és Vidéke Áfész Lencsés! ABC-jében. Nem mondunk csütörtököt, hiszen itt mindenki jól jár! Sokféle Délker-áru 10—50 százalékos árengedménnyel kapható! Az első napon (18-án, csütörtökön) Délker-parádé. Zenés, műsoros termékbemutató kóstolóval. Műsor: 11 és 15 órai kezdettel. Fellépnek: Felkai Eszter, a békéscsabai Jókai Színház művésze. Afész—Skála Divatsarok nyári DIVATBEMUTATÓJA. Műsorvezető: Bede László. Az előadások végén: tombolasorsolás. Sorsjegyet kap. aki 50 Ft értékű Délker-árut vásárol. LÁTVÁNY — JÁTÉK — HŐLÉGBALLON. SZÓRAKOZÁS AZ ALFÖLDI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR felvételre keres: — öntő-formázó szakmunkásokat. — hegesztő szakmunkásokat lángvágó munkakörbe, — mintakészítőket, — lakatos és — elektroműszerész szakmunkásokat két műszakos munkarendbe, valamint — betanítunk hőkezelői munkára szakmával nem rendelkező dolgozókat, folyamatos három műszakos munkakörbe. Bérezés: megegyezés szerint. Vidékieknek munkásszállót biztosítunk, melegüzemi pótlékot és gázkedvezményt fizetünk kollektív szer­ződés szerint. Jelentkezni lehet: munkaügyi csoportnál; Orosháza, Bajcsy Zs. u. 41—43.

Next

/
Thumbnails
Contents