Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-13 / 138. szám

1987. június 13., szombat o Kamut Horgászok és vadászok a természetvédelemért Mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy 32 tag­gal megalakult a Béke .Hor­gászegyesület Kamuton. Idő­közben a létszám tízzel nőtt, a pártoló tagok pe­dig húszán vannak. Ugyan­akkor a gyermekek is lehe­tőséget kaptak a horgászás­ra. .. Az előzményekről a Béke Termelőszövetkezet vezetői tájékoztattak bennünket. Elmondták: a tsz évtizedek­kel ezelőtt homokbányát nyitott, hogy anyagot bizto­sítson saját és a tagság ré­szére. A kitermelés követ­keztében létrejött a körül­belül egy hektárnyi vízfelü­let. A tóba a dolgozók kedv­telésből halat telepítettek, kialakították a rézsűt és rekultiváció is elkezdődött. Ehhez fásítási és parkosítá­si program kapcsolódott. A víztől kissé távolabb lévő épületet társadalmi munká­ban újítják fel, ezzel is ja­vítva a pihenés, a hasznos időtöltés feltételeit. Ugyan­is nemcsak horgászat szere­pel a tervekben, hanem a fiatalok nevelése is a ter­mészet- és környezetvéde­lemre. Ilyen témájú filme­ket vetítenek majd, a Hi­dasháti Állami Gazdaság pedig szaktanácsadással se­gíti a rendezvényeket. A horgászegvesületnek együtt­működési megállapodása van a termelőszövetkezettel, amely hatvanezer forint tá­mogatást ajánlott fel. A he­lyi népfrontbizottság mel­lett a vadásztársaság is szorgalmazza a természet- védelemre vonatkozó elkép­zeléseket. Helyesen járt el, hogy a használaton kívüli tanyasi iskola felújítását ja­vasolta az épület lebontása helyett. Különben a két- sopronyiakból és kamutiak- ból álló, mintegy 40 tagot számláló vadásztársaság ta­valy 1300 nvulat fogott be azért, hogy az élövad-ex- portot segítse. A 8300 hek­táros területen 2300-2500 előnevelt fácánt is kihelye­zett. Az egyik nyugatnémet vadász, aki immár 25. éve jár Magyarországra, az idén 13 őzet lőtt ki. s ezek közül három aranyérmes volt, egy pedig ezüstérmes. A terület őzállománya jónak mondha­tó, és a nyulak, valamint a fácánok esetében is hasonló a helyzet. —y —n ♦ /• h Horgászásra, illetve pihenésre alkalmas területté fejlesztik a 44-es úttól 800 méterre lévő tavat és környékét •V/. egykori tanyasi iskolából vadászház lett «««<<««««««««< Dz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat Orosháza AZONNAIJ BELÉPÉSSEL FELVESZ ff ■ női segédmunkásokat Munkát vállaló dolgozóknak magas színvonalú szociális ellátást biztosítunk: — üzemi étkeztetés — igény szerint gyermekük részére óvodai elhelyezés — vidéki dolgozók részére saját gépjárműveinkkel munkásszállítás. Munkaidöbeosztás: egy műszak. Munkaidőkezdések: főtelepen: 5.30 és konzervüzemben: 7 órakor. 7.30 órakor. Fideklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. Orosháza, Október ti. u. ti. Telefon: 46/125-ös mellék. * N S s s N * s s s s s * s s s * s s s * s * s s \ s ! s »»»»»»»»»»»>» Exportkövetelmények Mezöberényben A külföldi, főként a tőkés piacokon olyan kritikai meg­jegyzések érték régebben a Mezőberényi Műszaki Vasipari Szövetkezetei, hogy kiváló minőségű termékei a szegényes csomagolás követ­keztében nem felelnek meg a kereskedelem által támasz­tott igényeknek. Ezeken a piacokon az áru minősége mellett, a csomagolásnak, az áru kínálatának igen jelen­tős szerepet tulajdonítanak. Néhány helyen, már a cso­magolás módjától tették füg­gővé a mezőberényi gyárt­mányok átvételét. Ilyen indokok alapján a szövetkezet arra vállalko­zott, hogy 1987. évi fejlesz­tési tervében előtérbe állít­ja a tőkés piacokra kerülő áru komissiózását, úgy, aho­gyan azt a vevő megkíván­ja. Ehhez nélkülözhetetlen egy doboz összeállító auto­mata gép üzembe helyezése, és egy zsugorfóliával csoma­goló gép beszerzése. Természetesen a ■ termelés műszaki fejlesztésére is gon­doltak. Kézi irányítású le­mezhajlító gépeket és egy gépi lemezollót is beszerez­nek, korszerűsítik az üze­men belüli anyagmozgatást, és a késztermékek belföldi forgalmazására Barkas tí­pusú tehergépkocsikat vásá­rolnak. D. K. Nagyon nehéz és körül­ményes volt elérni Jámbor Ferencet, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóját. Ámikor keres­tem, mindig valamelyik épít­kezésen járt. Azután arra gondoltam, megkérem a tit­kárságot, hogy a Rusznák Pál vezette szocialista bri­gád munkahelyét kutassa fel és holnap ugyanebben az időpontban jelentkezem a vá­laszért. Másnap pontosan minden így történt. Hívom az ÁÉV-et, a titkárnő Jám­bor elvtársat kapcsolja. Sze­rencsém van, végre találko­zunk. — Csak annyi időt töltök az irodában, amíg a postát átnézem, és a helyettesekkel a feladatokat egyeztetem. Szigorúan tartom magam ah­hoz az elképzeléshez, hogy a munkahelyeken gyakran megjelenjek, találkozzam az emberekkel, menet közben beszéljek velük a vállalati munkáról, véleményüket kérjem a hatáskörömbe tar­tozó kérdések eldöntéséhez. Nem is időzünk hosszasan az irodában. Irány Békés, a buszpályaudvar melletti építkezés. Menet közben el­mondja, hogy 1600-an dol­goznak a cégnél. Békéscsa­ba, Gyula, Békés, Orosháza várossá építése a feladatuk. Évente 800 millió forintnál is nagyobb, vagy több termelé­si értéket állítanak elő. Sa­ját házgyárukban készítik az elemeket, hagyományosan már semmit sem építenek. A korszerű technika és tech­nológia zászlóvivői. A lakásépítés mellett, mely a kapacitást 50 százalékban köti le, nagy erőkkel dol­goznak az iskolaépítési prog­ramon. Ök építik Békéscsa­bán a belvárosi iskolát. Itt 24 tanterem készül, a tan­ügyi szárnyakat szeptember­ben adják át. A békéscsabai tanítóképzőt is az ÁÉV ké­szítette, méghozzá olyan mi­nőségben, melyért elismerést is kaptak. Ebben az elisme­résben a legnagyobb érdem a Rusznák-brigádé. Közben a kacskaringós bé­kési utcákon áthaladva meg­érkezünk a buszpályaudvar melletti építkezésre. Szöllösi Sándor művezető sisakkal a kezében — az építkezésen a sisak munkavédelmi eszköz, viselése előírt — valamit na­gyon magyaráz az egyik dol­gozónak, azután az irodába invitál. — Onnan jövünk — mond­ja az igazgató. — Szeretnénk beleszagolni az építkezés le­vegőjébe, tehát maradunk a szabadban. Az aktuális információkat nyomban kicserélik. A mű­vezető az építkezési progra­mot, a feladatokról készített hálótervet betéve tudja. — Nem megy ez máskép­pen. csak rálátással. Nekem már a véremmé vált, hogy melyik nap, melyik órában, sőt félórában, mire van szük­ség az építkezésen. Az anya­got így kérem. S időre jön, minden itt van, ami követ­kezik beépítésre. A hatalmasra nőtt daru egy éppen odaérkezett nyer­gesvontatót szabadít meg terhétől. Az autó mögé egy másik áll és ez így megy reg­geltől a munka befejezéséig. — Rusznákék merre dol­goznak? — kérdezem a mű­vezetőt. — Pali ma iskolában van. A marxistára jár Csabán, de itt van a helyettese, Rácz János. Ide hívom. Már ment is az üzenet, pedig magam szerettem vol­na a munkahelyére menni, hogy lássam, érezzem, mitől olyan jó hírű a Rusznák- brigád. Néhány perc múlva jött is valamelyik emeleti részből. — Milyen brigád ez a ma­guké, mert itt az építkezé­sen — mutatok körbe — nem kőművesek dolgoznak, hanem épületszerelők? — Mi kőművesek va­gyunk. Amit a szerelők összeraknak, annak mi adunk lakásformát. Mi pu­coljuk be a falat, mi csi­náljuk meg a padozat alap­ját, a misungolást. A külső bepucolás is ránk vár. A művezető sorolja a brigád érdemeit. A blokkos építési technológiát Ruszná­kék vezették be, illetve al­kalmazták először. A kőpo­ros citlingelt falbepucolást továbbfejlesztették. Újítá­sukkal a szakma fogaskefé­vel gazdagodott, ezzel a módszerrel citlingeltek. — Az ő nevükhöz fűződik a Békés megyében felépült 10 ezredik OTP-s lakás át­adása is, melyért az OTP vezérigazgatója elismerését fejezte ki — kapcsolódik a beszélgetésbe Jámbor Fe­renc igazgató. — De ha már itt tartunk, említsük meg azt is, hogy ez a brigád ho­nosította meg a vállalatnál a fal gépi úton történő va­kolását. — Ma, amikor egyre töb­bet beszélünk a munka mi­nőségéről, feltétlen el kell mondanom, hogy Ruszná­kék kézjegyéről a kifogás­talan minőség ismerhető fel — folytatja az iménti gondolatot Szöllösi Sándor. — Ezek az emberek felelős­séget vállalnak az általuk végzett munkáért. Nagyon sajnáltam, hogy Rusznák Pállal nem talál­koztam. Megmondom őszin­tén, megkérdeztem volna tőle: miért tanul a marxis­ta egyetemen? A kőműves­nek miért ajánlatos ezen az iskolán diplomát szerezni? Másnap újra elmentem az építkezésre, hogy találkoz­zam vele. A sors kegyetlen volt, mert a találkozás nem jöhetett létre. Valahová sürgősen elhívták, és ő el­ment. De amikor benéztem az egyik emeleti lakásba, ahol brigádtársai éppen mi- sungoltak, értettem meg: a kőműves marxista művelt­ségétől nem a cement köt jobban, hanem a munka­végzés válik tudatosabbá. A kiművelt emberfő érzé­kenyebb a környezet jelzé­seinek felfogására, a válla­lattal és a vele szemben tá­masztott igények teljesíté­sére, mint azok, akik a kö­vetelmények teljesítésére zsörtölődéssel válaszolnak. A Rusznák-brigádban vi­dám, csupa jókedvű férfi­akkal találkoztam, akik egv- egy lakás padozatának mi- sungolását szűk 30 perc alatt végzik el. A kartecs- nit — méteres simítókat — felváltva húzogatják a kép­lékeny anyagon. A hatal­mas tömlőt a tűzoltókra jellemző gyorsasággal vi­szik, röpítik egyik lakásból a másikba. Valósággal ég a kezükben a munka. Nem is csoda, hogy elégedettek tel­jesítményükkel. Igyekezniük is kell, hiszen Békésen eze­kért a lakásokért már sor­ban állnak. Néhány hónap múlva költözhetnek a la­kók. Rusznákék után a bur­kolok és az asztalosok kö­vetkeznek, azután pedig a kulcsátadás, költözködés. Béke, nyugalom, megér­tés lesz-e ezekben a laká­sokban? Azt szokták mon­dani, mi hogyan készül. Ezen az építkezésen egy hangos szóváltást nem hal­lottam. A falakat, az ele­meket hozzáértő, szorgal­mas kezek emelték olyan szeretettel és emberséggel, mint amilyenben ők maguk élnek: mások boldogságara. Ez a brigád talán éppen ebben különbözik a többi­től, meg abban/ hogy a ki­lencszeres aranykoszorús jelvény mellé öt ízben sze­rezték meg a Vállalat Ki­váló Brigádja címet, 1975- ben pedig a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést. Azóta 12 év telt el. A brigádot nem érte újabb el­ismerés fentről. De a négy városból, ahol az ÁÉV la­kásokat épített, kezet fog­tak velük. Békéscsaba Vá­rosi Tanácsa a városépítés­ben kifejtett munkásságu­kért Békéscsaba Városért elismerésben részesítette őket. Kép, szöveg: Dupsi Károly A békési építkezés 1987. június 12-én Korszerű körülményeket teremtenek Szarvason A korábbi beruházások, műszaki fejlesztések révén a pvc alapanyagú labdák ha­zai, egyedüli gyártójává fej­lődött a Szarvasi Plasztolus Szövetkezet. Ebben az év­ben már egymillió labdát gyártanak, melyekből 300 ez­ret a nemrégen üzembe he­lyezett svájci Teca-Print tamponnyomó, négy színnel festő géppel színeznek a leg­divatosabbra. Az az épület, ahol a lab­dagyártó gépsort üzemelte­tik, a szövetkezeti telephely legöregebbjének számít. Re­meg, reszket, nem bírja a nagy teljesítményű gépek keltette rezonanciát. Ezért sürgősen át kell építeni, de úgy, hogy közben a terme­lés egy pillanatra se álljon le. Ezt kívánja tőlük az ex­portlehetőség jó kihasználá­sa és a belföldi ellátás fo­lyamatos biztosítása. A régi épület gazdaságosan már nem újítható fel, ezért szük­ségessé vált egy új labda­gyártó üzemcsarnok építése.. összesen 11,7 millió forin­tot fordítanak fejlesztésre, melyből az építészeti rész 9,8 millió forintba kerül. Egyéb célra 345 ezer forin­tot irányoztak elő, a fejlesz­tést terhelő felhalmozási adó­előírásuk pedig meghaladja a másfél millió forintot. Az igen jelentős beruházást részben saját fejlesztési for­rásból, részben pedig 7 mil­lió KFA-ból, kölcsönös fej­lesztési alapból, a Kiszöv tá­mogatásával valósítják meg. D. K.

Next

/
Thumbnails
Contents