Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-14 / 112. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLD. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Hz energiaellátás tapasztalatai és jövője Ülést tartott a TOT elnöksége • A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott. A testület megvitatta és véleményezte a nyugdíjrendszer változtatása, valamint az adórendszer átalakítása irányelveinek a terve­zetét. A testület a téeszek gazdálkodását és a tsz-tagságot egyaránt érintő irányelvekről alapos és elemző vitában ala­kította ki álláspontját, amelyet megküld az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és a Minisztertanácsnak. NDK ifjúsági delegáció látogatása Az 1986—87. évi téli idő­szak energiaellátásának ta­pasztalatairól és a téli fel­készülés ez évi feladatairól tartott előadást tegnap dél­előtt Békéscsabán a MTESZ technika házában dr. Wie­gand Győző, az Állami Ener­giafelügyelet igazgatója. A tájékoztatót a megyei mű­szaki fejlesztési hónap ren­dezvényeként a Békés Me­gyei Területi Energiaipari Bizottság és az Energiagaz­dálkodási Tudományos Egyesület Békéscsabai Szer­vezetének megbízásából szá­mos érdeklődő, főleg a vál­lalatok energetikusai rész­vételével rendezték meg. Az előadó bevezetőjében szólt arról, hogy az 1986. évi népgazdasági tervben előirányzott energiafelhasz­nálásból 5 Petajoule-lal (1 PJ 25 ezer tonna olaj fűtő­értékével egyenlő) keveseb­bet fogyasztott az ország. Az idei energiafelhasználási ke­ret is lényegében a ’86-os év Szintjén mozog. Sajnálatos viszont, hogy az időarányo­san felhasznált energia mennyisége április végéig már 12 százalékkal haladta meg a tervezettet. Elsősor­ban a villamosenergia-fel- használás növekedett jobban a vártnál. Az évenként 3 százalékban előirányzott nö­vekedéshez képest ma, má­jus közepére 8 százalékkal több a villamosenergia-fel- használás hazánkban. Különös hangsúllyal szólt az előadó az energiatakaré­kosság további feladatairól és fontosságáról, hiszen a tervezetten felüli energia- igényt csak deviza felhaszná­lásával lehet kielégíteni. Fel­hívta egyúttal a figyelmét a jelenlévőknek, hogy a megtakarítás viszont szintén dollárban jelentkezik az or­szágnak. Emiatt különösen fontos érdekeltté tenni a felhasználókat az energia­takarékosságban. Az előadó végezetül szólt az ország energiahelyzeté­nek távlati kilátásairól, nem titkolva azt sem, hogy a kilencvenes évek második felében esetleg villamos- energia-problémákkal kell megküzdenie hazánknak. Ennek elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell for­dítani az egyéb energiahor­dozók népszerűsítésére, és növelni kell az energiataka­rékos villamos berendezések elterjedését. Az előadást követően a Békés Megyei Területi Ener­giaipari Bizottság és az ETE Békéscsabai Szervezete kö­zös vezetőségi ülést tartótt. Az ülésen Erdei Rezső, az ETE Békéscsabai Szerveze­tének elnöke beszámolt a két szervezet együttműködé­séről, feladatairól, és bemu­tatta azt az értékes tanul­mányt, melyet a megyei ta­nács két szakembere készí­tett, Békés megye gazdasá­gilag elmaradott területei­nek energetikai fejlesztései címmel. B. A. Deák Gábor államtitkár­nak, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének meg­hívására május 10. és 13. között hazánkban tartózko­dott az NDK Minisztertaná­csa mellett működő Ifjúsági Ügyek Hivatalának delegá­ciója. Hans Sattler, a Mi­nisztertanács tagja, a hiva­tal vezetője megbeszéléseket Az Építőgépgyártó Válla­lat, a Nikex, valamint az osztrák Leinweber és a Schmidt cég az ausztriai Voitsberg székhellyel, Kran- technik elnevezéssel ma­gyar—osztrák vegyes vállala­tot alapított, amely — a cégbejegyzés után — hivata­losan is megkezdte működé­sét. Az alapítók egyedi fel­adatok ellátásához szüksé­folytatott az ÁISH vezetői­vel. Deák Gábor és Hans Sattler 1990-ig szóló együtt­működési megállapodást írt alá. A dokumentum szerint a jövőben további lehetősé­geket biztosítanak fiatal szakemberek cseréjére, az együttműködés bővítésére, valamint az ifjúságpolitika legfontosabb kérdéseinek megvitatására. ges daruk, emelő- és anyag­megfogó szerkezetek, magas­raktári anyagmozgató be­rendezések tervezésére, gyártására, kereskedelmi forgalmazására és üzembe helyezésére hozták létre a közös vállalatot. A vegyes vállalat alapító tőkéjéből 51 százalékos a magyar és 49 százalékos az osztrák része­sedés. Magyar-osztrák emelögépgyártú vegyes vállalat Megkétszereződött a fehérjetermő terület A következő években je­lentősen növelik a mezőgaz­dasági nagyüzemek a fehér­jetartalmú növények vetés- területét; a korábbinál lé­nyegesen nagyobb arányban igyekeznek hazai eredetű fehérjével helyettesíteni az importanyagokat, amelye­ket — egyébként — jórészt a mezőgazdaság használ föl, kiváltképpen az állattenyész­tésben. A tervek szerint a VII. ötéves terv időszaké­„Egy diák Tíz éve is elmúlt, hogjt először hirdette meg a KISZ megyei bizottsága, az ifjú­sági bizottság, illetve most már az ifjúsági és sportosz­tály, valamint a Kossuth nak végére megkétszerezik a fehérjetermő területet, és a lehetőségekhez képest nö­velik a hozamokat is. A MÉM szakemberei arra számítanak, hogy miután a termelők az eddiginél jöve­delmezőbb feltételek mellett állíthatják elő ezeket a fon­tos növényeket, élnek majd a lehetőséggel, és főként a szója termesztését karolják föl. Az elmúlt évben 23 ezer hektáron termesztették a Könyvkiadó Vállalat Békés Megyei Kirendeltsége az . „Egy diák — egy könyv” akciót. A cél változatlan: a fiatalokban felkelteni- az ér­deklődést a politikai iroda­növényt, amelynek termőte­rülete 1990-ben várhatóan 65 ezer hektár lesz. Ahhoz, hogy a gazdaságok más nö­vények helyére vessék a szóját, szükség volt az anyagi érdekeltség fokozásá­ra. Az eddigi gyakorlat sze­rint ugyanis a gabonafélék jobban fizettek, és a ter­melők emiatt természetesen azokat részesítették előny­ben. A külpiacon értékesí­lom iránt, hozzájárulni ol­vasóvá nevelésükhöz, önmű­velésre ösztönözni őket. Az 1986—87-es évre meg­hirdetett akció megyei érté­kelésére, az oklevelek, ju­talmak átadására május 13- án, tegnap délelőtt került sor Békéscsabán a megyei pártbizottság épületében. Ko­vács Éva, a Kossuth Kiadó megyei kirendeltségvezetője elmondta, hogy 27 taninté­zet — 17 gimnázium és 10 szakmunkásképző, illetve szakiskola — nevezett be az akcióba, melynek során ezen iskolák diákjai több mint 15 és fél ezer könyvet vá­sároltak. így napjainkban már nem is egy, hanem más­fél könyv jut átlagban egy diákra, összesen mintegy 570 ezer forintért vettek könyvet a fiatalok, és ez 29 százalékkal több, mint 1985 —86-ban volt. Ötvenhat kötet szerepelt az ajánlójegyzéken, a klasszikusoktól az útleíráso­kon át az illemtanig. A klasszikusok közül a Kom­munista Kiáltvány volt a legkeresettebb, a politikai tett magyar gabona is na­gyobb hasznot hozott, mivel a területegységen előállított kukorica devizabevétele több volt, mint a szójáé. Ám az elmúlt egy-két év­ben a külpiacon fordulat következett be, csökkent a gabonafélék ára, és így — végső soron — a mezőgaz­daságban érdemes nagyobb figyelmet fordítani a fehér­jegazdag növény itthoni előállítására. Más fehérje- növények is nagyobb bizal­mat kapnak, ilyen a lóbab, a csillagfürt és a borsó. művek közül többek között, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, az etikai, a po­litikai, filozófiai kisszótár, az ismeretterjesztő művek kö­zül Valerij Kubaszov köny­ve. Ennek kapcsán a sarka- di diákok találkoztak Far­kas Bertalan űrhajóssal, a könyv lektorával. Az okleveleket és a díja­kat dr. Farnas József, a megyei KISZ-bizottság tit­kára adta át az iskolai KISZ-tanácsadó tanároknak és a diákok képviselőinek. A gimnáziumok, szakközépis­kolák közül - a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola, a szakiskolák közül az eleki mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet lett az első. A tegnapi értékelésen adta át Lipcsei Piroska, az If­júsági Lapkiadó Vállalat Békés megyei munkatársa a legtöbb mozgalmi témájú ki­adványt vásárló iskolai KISZ-szervezeteknek is a ju­talmakat. T. I. Fotó: Kovács Erzsébet A békéscsabai szlovák gimnáziu­mot — harmadik helyezést nyertek — képviselte Dénes Dea másodikos diáklány. • — Honnan e furcsa keresztnév? — Tulajdonképpen ezt is egy könyvnek köszönhetem. Édesanyám olvasott egy regényt, amelyben így hívták az egyik női szereplőt. — Vajon •mivel lehet rábírni a mai diákokat, hogy olvassanak töb­bet, főképpen politikai irodalmat? — Az az igazság, hogy nálunk nem nagyon kell agitálni. Inkább az idővel van baj, kevés idő jut az olvasásra. Sokszor buszon és az utcán, a megállóban is olvasunk. — Mit olvastál legutóbb? — Illyés Gyulánétól József Attilát. Hetente benézek a könyvesboltba, megveszem az újdonságokat. A zsebpén­zem könyvre és lemezre költőm. — egy könyv” A Békés Megyei Állategészség-ügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás radiológiai laboratóriumában az élelmiszerek és ta­karmányok radioaktív szennyezettségét nap mint nap mé­rik. A mérés a képen látható modern, sokcsatornás analizá­toron történik Fotó: Gál Edit Településfejlesztés Orosházán A Hazafias Népfront vá­rosi elnöksége nemrég érté­kelte az 1986. évi társadal­mi munkát az Orosházi Üveggyárban, ahol a testü­let egyúttal köszönetét fe­jezte ki a vezetőknek és a dolgozóknak a gyopárosi uszoda építésében való köz­reműködésért. Különben a létesítményt ez év nyarán adják át rendeltetésének. Amint Szegvári Péterné dr., a városi szakszervezet titkára és Varga Sándor, a HNF városi titkára az ülést követően elmondották, ápri­lis 4-e alkalmából a megyei és városi tanács a település- fejlesztésben kiemelkedő tel­jesítményért elismeréseket adott át' a baromfifeldolgo­zó vállalat Mirelit szocialis­ta brigádjának és a Hód­mezővásárhelyi Közútépítő Vállalat orosházi főépítésve­zetőségének; továbbá 13 sze­mély egyéni kitüntetésben részesült. Tavaly egyébként 112 millió 686 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a lakosok és a kü­lönböző kollektívák, amiért a HNiF-elnökség ugyancsak köszönetét mondott az em­lített tanácskozáson. Me­gyénk városai közül Oros­háza a negyedik helyezést érte el; az egy lakosra jutó érték meghaladta a 3 ezer forintot. A nyolcvannégy millió forint hozzájárulást kommunális célokra fordí­tották, s a több mint 28 mil­liót pedig szociális, egész­ségügyi, művelődési és gyer­mekintézmények javára használták fel. Az állampol­gárok ezenkívül aktívan ki­vették részüket a közterüle­tek, lakóépületek környéké­nek takarítási, illetve kar­bantartási munkálataiból. Mindez azt bizonyítja, hogy a közvélemény igen jól vi­szonyult a saját és a város érdekeit szolgáló feladatok végrehajtásához. (Csak em­lékeztetőül jegyezzük meg: 1985-ben a társadalmi mun­ka értéke olyan magas volt, hogy Orosháza meg­kapta a HNF Országos Ta­nácsától a nemzeti zászlót. Az eredmények mellett azonban akadnak gondok is. Mint ismeretes, 1974-ben kezdődött az „Egy nap vá­rosunkért” mozgalom, és az első évben 1,1 millió forint gyűlt össze a dolgozók ön­kéntes felajánlásaiból. A szervezők azt gondolták, hogy minden esztendőben hasonló lesz a helyzet. Ám nem így történt, mert ké­sőbb nagy „hullámzást” le­hetett tapasztalni ebben az ügyben. A népfront is meg­próbálta feltárni az okokat. Az igaz, hogy évente mun­kásfórumokon, tanács-, HNF- és KISZ-üléseken is­mertették e mozgalom ered­ményeit és azt, hogy mire használták fel az összeget. A tájékoztatás ennek elle­nére elakadt. Ugyanis a ta­nácstagi beszámolókon ke­vesen jelentek meg, és a munkahelyeken sem volt mélyreható az információ. Ugyanakkor a lakosság hoz­zászokott ahhoz, hogy a kéz­zelfogható célok elérésé­hez, így például a gázháló­zat bővítéséhez, az új iskola felépítéséhez nyújtson segít­séget. Az akció kezdetben a város, majd Gyopáros fej­lesztésére, végül csak az uszoda építésére korlátozó­dott, ami a befizetések csök­kentéséhez vezetett. A tár­sadalmi szervek azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy el kell gondolkodni azon; milyen feladat legyen az, ami az egész lakosság ér­dekében gyorsan megvaló­sulhat; és ha az adott léte­sítmény már működni kezd, nem terheli meg túlságosan a város pénzalapját, mert — úgymond — fenn tudja tar­tani önmagát. A HNF-elnök- ség állást foglalt abban, hogy az „Egy nap a váro­sért” mozgalom révén be­folyt összeg felhasználására vonatkozóan ki kell dolgoz­ni a terveket, és a konkrét célok megjelölésére szintén szükség lesz az elkövetke­zendő időben. A HNF-testü- let tehát kialakította a dön­tés előtti állásfoglalását, amelyet — ha a tanácsi tes­tület is elfogad —, akkor ki­kéri majd a lakosság véle­ményét. Bukovinszky István Vésztői hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Lapunk mai, csütörtöki számában ismét két vésztői anyagnak adtunk helyet. A vésztői „mammutintézmény” hétköznapjai címmel a Szabó Pál Általános Iskola gondjairól és eredményeiről szól munkatársunk riportja. Az iskolaépületek állapota nem éppen rózsás. A szakos ellátással is gondok vannak... És sorolhatnánk még a mammutintézményben szerzett ta­pasztalatokat, de e helyett inkább javasoljuk: olvassák el a riportot lapunk 4. oldalán! Lapozni sem kell, az ötödik oldalon találja az olvasó a másik vésztői anyagot, mely a Körösmenti Áfész munká­járól szól. Hat község lakosságának ellátásáról gondos­kodnak, hogy milyen eredménnyel, erre válaszoljon a „Ja­vuló áruellátás Vésztőn” című írásunk.

Next

/
Thumbnails
Contents