Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-01 / 102. szám
1987. május 1., péntek NÉPÚJSÁG magatartása válik most vesztére: a mindent behálózó utakon való áthaladásaik közben ahelyett, hogy elmenekülnének a közeledő gépszörnyetegek elől az állatkák, megbízván tüskepáncéljukban, összekuporodnak, és helyükön maradnak. Tömeges pusztulásuknak ez az egyik oka, a másik pedig az, hogy nagy mennyiségben fogyasztanak az ember által a kártékony rovarok, férgek számára kiszórt vegyszereket, mérgeket. Képünkön: a végzete felé közeledő sündisznót láthatjuk. Vigyázzunk rájuk! II veszélybe jutott sün Néhány évvel ezelőtt holland kutatók megfigyelték, hogy egy csupán négy méter széles aszfaltúton, viszonylag gyér forgalomban az autók — nem több, mint körülbelül húsz kocsi — egyetlen órán belül az úttestre merészkedett békák 30 százalékát pusztították el. Angliában egy rendszeresen ellenőrzött útszakaszon, illetve környékén a békaállomány tíz év alatt teljesen megsemmisült. Az emlősök közül az országutak forgalma által leginkább veszélyeztetett állat a sün. Dániában egy év alatt mintegy 120 ezer sündisznót gázoltak el a járművek (s nem sokkal biztatóbbak más országok erre vonatkozó adatai sem). A sün, a mai formájában több mint 20 millió éve él a földön. Ügy látszik, az evolúciónak sikerült vele egy olyan modellt teremtenie, amely csaknem tökéletesen képes biztosítani fennmaradását. Csigákkal, bogarakkal, lárvákkal és pókokkal él, s ha teheti, megfogja az apró rágcsálókat is. Neki viszont nincs természetes ellensége, mert a természet fölöttébb hatékony „védőruhával” látta el. Ha bármely állatnak eszébe jutna, hogy megkaparintsa magának a reménybeli zsákmányt, alaposan összesebezheti az orrát és a mancsát, míg abba nem hagyja a próbálkozást. így volt ez 20 millió évig. Egymillió évvel ezelőtt azonban sikerült a természetnek egy másik, fölöttébb érdekes élőlényt produkálnia: az embert. S amikor — napjainkban — az ember hozzáfogott a természet radikális leigázásához, megváltozott a helyzet: a mindeddig biztonságban élő sün súlyos veszélybe jutott. Különös módon épp védekező Anyák napja { Tulipán, tulipán, Sárga, piros tulipán, Nyíljál, nyíljál, hajladozzál, \ Anyukáknak ringadozzál. Anyák, mamák keljetek, Vár a napos kikelet, Gyerekek várnak most, Virágokkal titeket. Turbucz Mária ■ Vésztő, I 7. osztályos tanuló Pelerin-szoknya Pierre Cardin legutóbbi pesti divatbemutatóján érdekes dupla szoknyás estélyit mutattak be. A földig érő szoknya szabása egyenes volt, felette pedig egy térdig érő, „áth'ajtós”. Ezt aztán lekapcsolta a derekáról a ma neken, és a vállára terítette, így változott át a szoknya csípőig érő pelerinné. Ezt az ötletet nyugodtan „ellophatjuk” a híres párizsi divattervezőtől. Szabása rendkívül egyszerű, dupla széles anyagból, 120 centiből kitelik. Félbe kell hajtani a kelmét, és a rajzon jelzett módon kivágni a körívet, amely a kisebbik ívében megegyezik a derékbőséggel. A derékpántot a maradék anyagból szabjuk, duplán és ferdén. Gombbal vagy horgos kapoccsal csukódik. A pelerinszoknya készülhet frottírból, mintás kartonból. Szöveg és rajz: Pálffy Judit divot Autósok tavasza Előfordult már olyan, hogy valaki a szép tavaszi időben be akarta indítani télire leállított járművének motorját, s ez nem sikerült. Pedig, amikor leállította a kocsit, minden a legnagyobb rendben volt. Mit lehet ilyenkor csinálni? Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy miért nem indul el a motor. Ha az akkumulátorban van áram, akkor ellenőrizzük a gyújtást is. Akinek nincs próbalámpája, szikraugratással is próbát tehet. Ha a gyújtás rendben van, ellenőrizzük az üzemanyagrendszert. Aki igényesen akar eljárni, engedje le az üzemanyagtartályból a benzint, a keveréket és tisztítás után ismételten töltse vissza. A leengedett üzemanyag ülepítés után természetesen újra felhasználható. Ha indítási nehézség mutatkozik, és az üzemanyagellátó rendszerre gyanakodunk, ne feledkezzünk el a tápszivattyúról, az AC-pum- páról sem. Igen sok szeny- nyeződés és víz rakódhat le benne, és ezért egyre kevesebb üzemanyagot tud a porlasztóhoz továbbítani, míg végül teljesen eldugul. A tisztításnál és a visszaszerelésnél gondosan ügyeljünk a pumpa szűrőjére és a szigetelésre. Figyeljünk a csatlakozó vezetékekre is, mert a gondatlan szerelés benzinfolyáshoz, esetleg motortűzhöz vezethet. A porlasztó szétszedéséhez és tisztításához csak az kezdjen hozzá, aki alaposan ismeri felépítését, mert ellenkező esetben nagyobb lesz a kár, mint a barkácsolás haszna. Ha ezek után sem indul be a motor, arra kell gondolnunk, hogy rozsdás lett a dugattyúgyűrű és a hengerfal. Ennek az lehet az okozója, hogy a téli állás alatt a nyitott szelepeken át a hengerekbe jutó levegőből kicsapódott a vízpára, és a nedvesség hatására megindult a rozsdásodási folyamat. A hengerfalat egy idő után már nem védte az olajfilm, és ez okozta a kellemetlenséget. Ilyenkor csavarjuk ki a gyújtógyertyákat és a nyíláson kevés olajat öntsünk a hengerbe, maid a motor — lehetőleg kurblivassal való — megforgatásával szüntessük meg a felesleges súrlódást. Célszerű, ha a téli állás után olajcserét végzünk, mert a hosszú állás miatt különböző káros vegyi folyamatok játszódhatnak le a kenőanyagban, és nem okos takarékoskodás az, ha a régi olajjal járunk. Aki azonban nem akar olajat cserélni, indulás előtt ellenőrizze a motorban, a sebességváltóban és a differenciálműben az olajszintet. Aki télen is használja járművét, annak sem árt ilyenkor alaposan átvizsgálni a kocsit. Különösen fontos, hogy keressük meg azokat a helyeket, ahol a téli időjárás viszontagságai kikezdték az alvázat és a kocsiszekrényt. Vizsgáljuk meg a gumiabroncsok állapotát és állítsuk be a szükséges (előírt) levegőnyomást. Ne feledkezzünk el a pótkerékről sem. Elindulás előtt próbáljuk ki a kocsi összes fényforrását. Nézzük meg a mentődobozt, a szerszámkészletet, és ha szükséges, egészítsük ki tartalmukat. És azért persze ne feledjük otthon az elakadást jelző háromszöget se ... B. I. Ha beteg a kutya, DLLDTEGÉSZSÉ SZOPORNYICA Minden kutya átesik ezen a betegségen. A legveszélyeztetettebb korosztály 2—6 hónapos korig terjedő korcsoport, de 2 éves kor felett is előfordulhat a betegség. Leggyakrabban városokban élő kutyák betegszenek meg. A fiatal állatok elhullása mellett az okozza a legnagyobb kárt, hogy a gyógyulás után sok esetben súlyos egészségkárosodás maradhat vissza (szaglás elvesztése, reszketés a fejen, rángógörcsök a végtagokon, vakság). A betegség tünetei két hullámban jelentkeznek. A gazdák rendszerint csak a másodikra figyelnek fel. Ez rendszerint már késő. A betegséget hőemelkedés, savós- gennyes orrfolyás, csipás szem jelzi. Az állatok étvágytalanok, kedvetlenek, gyakran zöldes hányadékot hánynak. A gyógykezelést Jontos minél előbb elkezdeni. Ne nézzük tétlenül kedvenc állatunk vívódását, az életébe kerülhet! Az 1986—87. év fordulóján Békés megyében jelentkező igen súlyos járvány sok kutya életét oltotta ki a fent említett okok miatt. A betegséget jól tudtuk követni. Házról házra terjedt. A betegség védőoltással megelőzhető, a helyesen alkalmazott vakcina 100 százalékos biztonságot nyújt. Vakcinázási javaslat: 3 hónapos, 6 hónapos, 12 hónapos korban, azután évente. KUTYÄK HERPES-VÍRUSOS BETEGSÉGE Tenyészetekben újonnan jelentkező betegség. Újszülöttek 2 hetes korig betegszenek meg. A kölykök nem szopnak, folyamatosan vinymacska... O nyognak, néha hasmenés és görcsök is kialakulnak. Az elhullás 1-2 napon belül bekövetkezik. A fertőzés az ún. kölyökhalált okozó betegségek egyike. Kéthetesnél idősebb kutyákban ún. kennelköhögés képében mutatkozik. A kéthetesnél fiatalabb kölykök nem gyógykezelhetek, de a veszteségeket le- csökkenthetjük, ha 39 Celsi- us-fokos hőmérsékletet biztosítunk a kicsiknek az alom magasságában, ugyanis a vírus ezen a hőmérsékleten alig szaporodik. VESZETTSÉG Ez a betegség kórházunkban igaz nem fordul elő, de közegészségügyi jelentősége miatt meg kell említenem'. Terjesztésében a ragadozó emlősállatok játsszák a főszerepet. Harapásukkal, nyálukkal terjesztik a betegséget (egyes egzotikus országokban vérszívó, vámpír denevérek is terjeszthetik). A veszettség gyógyíthatatlan betegség! Konkrét, meghatározható tünetei nincsenek. Legjellemzőbb mégis az állatok viselkedésének megváltozása. Vadon élők megszelídülnek, a háziállatok viszont vaddá válnak. Itt említem meg, hogy a talált, elütött, elhullott vadon élő állatok tetemei veszettnek minősülnek. Kézzel semmiképpen ne érintsük őket! Ha meg kell fogjuk, akkor a háztartásban alkalmazott gumikesztyűvel, védőkesztyűvel tegyük, amiket utána el kell égetnünk. A tetemeket csurgásmentes nylonzsákba tegyük. Értesítsük a területileg illetékes állatorvost, aki majd a továbbiakban intézkedik. Háziállataink egészségét az évente végzett kötelező védőoltásokkal óvhatjuk meg. Ne feledkezzünk meg erről! Az ember leggyakrabban kutyától, macskától fertőződhet. (Folytatjuk) Dr. Kondé Gábor Természetvédelmi hét Békéscsabán Nagyszabású rendezvénysorozatra várja a természet titkai iránt érdeklődőket a Magyar Madártani Intézet megyei csoportja, a Békéscsabai 3. Sz. Általános Iskola, a Békés Megyei Könyvtár és a Munkácsy Mihály Múzeum. A természetvédelmi hetet május 4-én, hétfőn délután 4 órakor a békéscsabai megyei könyvtárban Blahut Lajos, a városi tanács elnökhelyettese nyitja meg. Ezt megelőzően — 3 órakor — kezdődik az első program: a könyvtár játéktermében a Magyarország állatvilága című természetfilm első négy részét vetítik le. A megnyitót követően, ugyancsak a könyvtárban Réthy Zsigmond, a múzeum osztályvezetője megyénk természetvédelmi helyzetéről és lehetőségeiről tart előadást. Kedden délután 3 órakor az előző napi helyszínen folytatják a Magyarország állatvilága című film vetítését, ugyanekkor a múzeumban a környezet- és természetvédelmi iskolai szakkörök találkozóját rendezik meg, Póste- lekre kirándulást szerveznek (találkozás a Mókus vendéglő előtt), majd 5 órakor a könyvtárban Kertész Éva botanikus-muzeológus öreg fák és vadvirágok között megyénkben című előadása kezdődik. Szerdán 15 órától a könyvtárban a Sivatagi show című amerikai természetfilmet vetítik le, 17 órától pedig Péchy Tamás a madárfényképezésről tart előadást. Csütörtökön a múzeumban Kosa Ferenc, a Kövizig munkatársa a Körös-völgyi természetvédelmi területet mutatja be az érdeklődőknek 3 órától; ugyanekkor a könyvtárban természetfilm-vetítés kezdődik. Délután 5 órakor az ifjúsági és úttörőházban A Dél-Alföld természeti képei címmel Széli Antal, a Madártani Egyesület munkatársa tart előadást. Pénteken 3 órától Az állatok válaszolnak című természetfilmet nézheti meg a közönség a könyvtárban, ugyanebben az időpontban kezdi el megyénk természetvédelmi területeiről előadását a múzeum előadótermében Gál Im- réné, az OKTH természetvédelmi főfelügyelője. Az ifjúsági és úttörőházba fél ötre várják azokat, akik behatóbban szeretnének megismerkedni a Madártani Egyesület megyei csoportjával, tevékenységükkel. Május 9-én, szombaton az ifjúsági és úttörőházban és az előtte lévő kisligetben tartják meg a madarak és fák napját. Délelőtt 9 órától délig a gyerekeknek aszfaltrajzversenyt, játszóházat, vetélkedőt, madárgyűrűzési bemutatót, rajzkiállítást tartanak. Fél 10 órától a megyei könyvtár udvarán is lesz szabadtéri játszóprogram, délután 2 órától pedig magyar természetfilmeket vetítenek. Reggel 8 órakor indul a múzeum elől a buszkirándulás, amelynek résztvevői körúton látogathatják végig megyénk természetvédelmi területeit. A kirándulásra szerdáig bármelyik program idején a szervezőknél lehet jelentkezni. Védekezés a nemi úton terjedő betegségek ellen Az AIDS-megbetegedések számának gyors nevekedése késztette az amerikai nőgyógyászokat arra, hogy az American Journal of Obstetrics and Gyneecology hasábjain olyan tanácslistát közöljenek, amelynek betartásával mind az AIDS, mind a többi nemi betegség nagy valószínűséggel elkerülhető. A javaslatok listája a következő: — A szexuális partnerek száma legyen minimális, lehetőleg egyetlen. — Kerülni kell minden nemi kapcsolatot ismeretlen partnerekkel, vagy olyanokkal, akikről tudott, hogy gyakran másokkal is létesítenek nemi kapcsolatot. — Nemi érintkezés előtt minden kétes esetben vizsgálják meg a partnerek egymás nemi szerveit, hogy nincs-e sérülésük, folyásuk, és ne szégyeljék megkérdezni azt, hogy nem szenved-e nemi betegségben. — Ne kerüljön sor érintkezésre olyan partnerrel, aki nemi betegségben szenved vagy emiatt áll kezelés alatt. — Aki tudja magáról, hogy nemi betegségben szenved, tartózkodjon az érintkezéstől mindaddig, amíg bizonyítottan meg nem gyógyult. — Nemcsak gumióvszer, hanem a hüvelybe helyezett spermiumölő szerek is nagymértékben csökkentik a fertőzés veszélyét. Éppen ezért a fogamzásgátlót szedő nők számára külön ajánlják, hogy használjanak még spermiumölő szert is, és vegyék rá partnerüket a Condom használatára. Övnak attól a tévhittől, hogy a férfiak, ha a prostituáltakkal érintkeztek, a hímvessző megmosásával és vizeletürítéssel elejét vehetik a nemi betegségnek. E módszer egyértelműen haszontalan volt amerikai maltrózoknál, akik Távol- Keleten fertőzött prostituáltakkal érintkeztek. Vietnamban harcolt ausztráliai kaitonákon a hímvessző mosása inkább növelte a nemi betegek számát. A napjainkban leginkább rettegett vírus útján terjedő nemi fertőzések (AIDS, herpesz) és a trachomát okozó baktériumszerű chlamidia ellen leginkább a gumióvszer, a Condom és a spermiumölő (spermicid) szerek használata bizonyult hatásosnak. (szendéi) A Magyar Posta az „Évfordulók — Események ’87” elnevezésű sorozat újabb darabjaként május 5-én „100 éves a mentésügy” című 4 forintos bélyeget bocsát forgalomba. A bélyeg Andor András grafikusművész terve alapján 1 millió 607 ezer 300 fogazott és 4 ezer 700 fogazat- lan példányban többszínű ofszetnyomtatással az Állami Nyomdában készült. A bélyeget mindenfajta postai küldemény bérmentesítésére korlátlanul fel lehet használni; árusítása 1989. december 31-vel szűnik meg.