Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-13 / 111. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LAPJA 1987. MÁJUS 13., SZERDA Ára: 1,80 forint XLn. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM Hz ifjúsági törvény végrehajtásáréi tanácskozott a megyei tanács művelődési bizottsága Illést tartott a békéscsabai városi pártbizottság Számos fórumon elhang­zott már és elhangzik ezután is, hogy mi írható az ifjú­sági törvény végrehajtásá­ban azok javára, akiknek e törvényért tenni elemi köte­lességük, de az is, hogy ki mivel tartozik. A megyei ta­nács művelődési bizott­sága tegnap délelőtt Békés­csabán, a Kner Nyomda egyik tanácskozótermében ülésezett, és napirendjén — többek között — ez a té­makör is szerepelt. Mihály András, a bizott­ság elnöke vezette be a ta­nácskozást, majd Krajcso- vicz János, a megyei tanács ifjúsági és sportosztályának vezetője és Németh Lajos, a művelődési osztály cso­portvezetője mondott szóbe­li kiegészítőt az anyagokhoz. A bizottság tagjai tájéko­zódhattak az ifjúsági tör­vény végrehajtásának me­gyei tapasztalatairól, vala­mint a munkások élet- és munkakörülményeiről, szak- fképzettségük, művelődésük alakulásáról és a foglalkoz­tatás helyzetéről. Világossá vált többek között, hogy 1983 óta csökken a vállala­tok, üzemek érdeklődése (ér­dekeltsége?) a dolgozók kép­zését illetően, a felnőttek szakmunkásképzése, a má­sodik szakma megszerzése, a dolgozók szakközépiskolája különböző okok miatt sokat veszített vonzóerejéből. (Pél­da: az 1970-es években mintegy 7 ezren, az idén már csak 2972-en tanulnak a dolgozók szakközépiskolá­jában.) Szó lesett a szak­munkásképzés más gondjai­ról, a szakmunkásképző in­tézetek elavult gépparkjáról, mely szinte lehetetlenné te­Tegnap megkezdődött Veszprémben a VI. videó- alkalmazási konferencia, amelyet az Országos Okta­tástechnikai Központ és a Veszprémi Akadémiai Bi­zottság szervezett az Iskola­televízió és az Országos Pe­szi a korszerű gyakorlati képzést. / A bizottság tagjai közül többen' kértek választ az if­júsági törvény végrehajtásá­val kapcsolatos kérdésekre, majd Mihály András zársza­vában rámutatott arra, hogy az ifjúságpolitikai célok megvalósítása korántsem egyedül tanácsi feladat. „Az a legfontosabb — mondotta —, hogy a tennivalókat min­dig és mindenütt konkrétan fogalmazzák meg, tisztázzák az önállóság és a felelősség kérdését. Ugyanakkor nem elég, ha csak az anyagi esz­közrendszer esik szóba, a politikai is rendelkezésünk­re áll, élni kell vele.” A művelődési bizottság ezután meghallgatta Balogh Miklósnak, a Kner Nyom­da vezérigazgató-helyettesé­nek tájékoztatóját, melyben felvázolta a nyomda előtör­ténetét, beszélt a gyomai Kner és a békéscsabai Te­van Nyomdákról, melyek irodalompártoló tevékenysé­ge ma is fellelhető. Ismer­tette a nyomda termelési adatait, a közeljövő terveit. Ezt követően Szarvas János személyzeti és szociális igaz­gató adott képet a Kner munkahelyi művelődéséről, a közművelődési bizottság ténykedéséről, kiemelve, hogy ebben az esztendőben oktatásra 300 ezer, kulturá­lis célokra 480 ezer, sportra 120 ezer, ösztöndíjakra pedig 100 ezer forintot fordíthat­nak. Az ülésen részt vett Knopp László, a Művelődési Mi­nisztérium főmunkatársa is. A tájékoztatók után a művelődési bizottság tag­jai körsétát tettek a nyom­dában. (s—n) dagógiai Intézet közreműkö­désével. A háromnapos esz­mecserén a csaknem kétszáz résztvevő áttekinti a video­technika pedagógusképzés­ben s -továbbképzésben és az iskolai oktatásban való alkalmazásának eredményeit. Tegnap Tóth Jolán titkár elnökletével ülést tartott a békéscsabai városi pártbi­zottság. A testület ülésén részt vett és felszólalt Szabó Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára. A pártbizottság Zsilinszki András titkár előterjesztésé­ben megtárgyalta és elfo­gadta a Központi Bizottság 1978. március 15-i — a me­zőgazdaság helyzetével és feladataival kapcsolatos — határozatának végrehajtásá­ról szóló jelentést. Ezután Budapesten kedden meg­kezdődött a szocialista or­szágok igazságügyminiszte­reinek IX. konzultatív ta­nácskozása, amelyen 17 — köztük több szocialista ori­entációjú — ország igazság­ügyi vezetői vesznek részt. Dr. Markója Imre igaz­ságügyminiszter, a magyar delegáció vezetője nyitotta, meg a tanácskozást. A megnyitó ülésen a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa nevében Czi- nege Lajos miniszterelnök­helyettes mondott üdvözlő beszédet. Rámutatott: a ta­nácskozásra olyan időszak­ban kerül sor, amely meg­határozó fontosságú a szo­cializmust építő országok és népeik szempontjából. A gazdaság- és társadalomirá­nyítás rendszerének az egyes szocialista országokban vég­bemenő korszerűsítése, a szocialista építés folyamatá­ban a jog és az igazságszol­dr. Szemenyei Sándor titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a párttaggá ne­velés helyzetéről szóló elem­zést. A pártbizottság ezután zárt ülést tartott. A megyei pártbizottság kezdeményezé­sére a városi testületben vi­selt minden funkciójából — pártbizottsági és párt-végre­hajtóbizottsági tagságából, első titkári tisztségéből — visszahívta dr. Ábrahám Bé­lát. gáltatás szerepének növeke­dése olyan tényezők, ame­lyek indokolják, hogy az igazságügyi vezetők kicse­réljék tapasztalataikat a jog­élet, az igazságszolgáltatás helyzetéről, továbbfejleszté­sének lehetséges irányairól, a jogalkotás és jogszabály­előkészítés kérdéseiről. — Hazánkban — hangsú­lyozta Czinege Lajos — a XIII. pártkongresszus meg­erősítette azt az immár év­tizedek óta követett irány­vonalat, amely további elő­rehaladásunk előfeltételének tekinti a szocialista demok­rácia, a politikai és gazda­sági rendszer és egyes intéz­ményei továbbfejlesztését, az e téren már korábban meg­kezdődött reformfolyamat to­vábbvitelét. Társadalmunk és benne gazdaságunk maga­sabb, fejlettebb színvonalra emelkedéséhez szükség van arra, hogy az eddigieknél jobban feltárjuk és felhasz­náljuk a szocialista társa­dalmi rendszerben létező le­hetőségeket. Yideoalkalmazási konferencia Igazságügyminiszterek nemzetközi értekezlete A Csanádapácai Széchenyi Tsz dolgozói tegnap reggel megkezdték a lucerna betakarítását. Ha az idő engedi, csütörtökig befejezik a mintegy 40 hektár háztáji lucerna vágását , Fotó: Kovács Erzsébet Megkétszerezik a gailiumgyártást Űj galliumüzemet építe­nek Ajkán. Az Ajkai Tim­földgyár és Alumíniumkohó évi 3000 kilogrammos kapa­citású, eredeti technológiá­val termelő galliumüzeme 1988-ra készül el, s ezt kö­vetően megkétszereződik az ajkai galliumgyártás, amely eddig is a világtermelés mintegy 7 százalékát adta az egyre keresettebb fém­ből. A gallium felhasználása az elektronika fejlődésével arányosan nő, s ez a fém a kereslet átmeneti meg­torpanása után most ismét a legkeresettebbek és leg­drágábbak sorába került. A félvezetőként alkalmazott gallium korábban drágasá­ga miatt háttérbe szorult az ugyanerre a célra használt szilíciummal szemben. Idő­közben azonban megjelen­tek azok a termékek, ame­lyeknél meghatározó jelen­tősége van a félvezető átvi­teli sebességének. Speciális géppel, több atmoszféra nyomással tömörítik 1X1 méteres bálákba a főváros utcáin elhagyott, illetve a gép­kocsibontókban már tovább nem használható személyautó­kat és feldarabolt autóbuszokat. A Koköv Kohászati Alapanyagellátó Közös Vállalat rákoskeresztúri telepén az összezúzott autókat újra felhasználják az öntödék. A ké­pen: daruval emelik a présbe a roncsautót (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter — KS) Sajtótájékoztató a munkavédelem helyzetéről Az Országos Munkavédel­mi és Munkaügyi Főfelügye­lőség vezetői kedden sajtó- tájékoztatón ismertették a munkavédelem tapasztalata­it, feladatait. Török Dezső, az OMMF vezetője elmond­ta, hogy tavaly 9 százalék­kal kevesebb üzemi baleset történt, mint egy évvel ko­rábban, de még így is több mint 100 ezren szenvedtek kisebb-nagyobb sérülést munkavégzés közben vagy munkába jövet-menet. Ja­vulás tapasztalható a fog­lalkozási megbetegedések megelőzésében: tavaly csak­nem 20 százalékkal keve­sebb új megbetegedést je­lentettek, mint 1985-ben. Ez azonban nagyobbrészt a hatékonyabb orvosi szűrő- vizsgálatnak köszönhető, mert az egészségre veszé­lyes munkahelyek száma évek óta alig csökken. Hazánkban még mindig csaknem félmillióan dolgoz­nak igen kedvezőtlen, egész­ségüket veszélyeztető körül­mények között. Változatla­nul gondot jelent, hogy az iparban használt gépek és berendezések jó része el­avult, s a munkavédelmi minősítések tapasztalatai szerint a vizsgált gépek csaknem 40 százaléka nem felel meg a biztonságtechni­kai előírásoknak. Ezért a fő­felügyelőség szakemberei külön figyelemmel ellenőr­zik a gépek állapotát, a biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét. Or­szágos vizsgálat keretében jelenleg is folytatnak ilyen ellenőrzéseket, hogy feltár­ják: a veszélyes technológiá­kat alkalmazó gyárakban, üzemekben mindent meg- tesznek-e a dolgozók szemé­lyes épségének, egészségé­nek védelméért. A főfelügyelőség vezetői beszámoltak korábbi cél- vizsgálataik tapasztalatairól is. Nemrégiben országos fel­mérést készítettek az egyé­ni védőeszközök kínálatáról, a választék minőségéről. A felmérés eredményei némi javulásról tanúskodnak. A vizsgálatok azonban számos hiányosságot is feltártak, aminek következményeként a főfelügyelőség megtiltotta több hibás védőeszköz for­galmazását, használatát, s gazdasági bírság kiszabására tett javaslatot az előíráso­kat megszegő gyártókkal és felhasználókkal szemben. A tapasztalatok alapján kor­szerűsítették az egyéni vé­dőeszközök munkavédelmi minősítésének rendjét is. Ugyancsak a közelmúlt­ban ellenőrizték, hogy a dolgozók fogyasztanak-e al­koholt munkakezdés előtt, illetve munkavégzés közben. Az ellenőrzés tapasztalatai most kedvezőbbek voltak, mint egy évvel korábban, ami arról tanúskodik, hogy a vállalatok szigorúbban lépnek fel ittas dolgozóik­kal szemben. A legjelentő­sebb változás éppen azok­nál a vállalatoknál követ­kezett be, ahol tavaly még igen magas volt az ittas dolgozók aránya. A soron következő fel­adatokról szólva a főfel­ügyelőség Vezetői elmond­ták, hogy hosszú távú prog­ramot készítenek a munka- védelmi kutatások hatékony­ságának javítására. Jelenleg ugyanis még igen sok pár­huzamos vizsgálat folyik a különféle kutatóhelyeken, s azok a jelentős ráfordítások ellenére sem járnak mindig megfelelő eredménnyel. A rendelkezésre álló anyagi források célszerűbb. felhasz­nálása is szükségessé/.teszi a kutatási programok össze­hangolását. Vésztői hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Lapunk mai számában ismét olvashatnak vésztői anya­got az érdeklődők. „Munkásarcok” című sorozatunkban ez­úttal a Rutex vésztői üzemének brigádvezetőjét, Csillag Bélánét mutatjuk be. 1967. december 1-gyel került é mun­kahelyre mint betanuló varrónő. Később megszerezte a szakmunkás-képesítést, s ma már nem csak munkájával, da brigádvezetői tevékenységével is kivívta munkatársai megbecsülését. Életéről, hétköznapjairól lapunk 5: oldalán olvashat az érdeklődő.

Next

/
Thumbnails
Contents