Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-12 / 110. szám

1987. május 12., kedd Közös összefogással Felfelé halad a Vésztői Körösmenti Tsz A Vésztői Körösmenti Tsz az elmúlt hat évben viharos időszakot élt át. 1980-ban, a szövetkezet 11,5 millió fo­rintos veszteséggel zárta az évet. A nehéz helyzetből való kiutat az új vezetés je­lentette. 1982. május 14-én lett a szövetkezet elnöke Nyilas Károly. Azóta évről évre fejlődik, gyarapodik a közös gazdaság. Május elején ottjártunk- kor igencsak gondterhelt volt a téesz két vezetője, Nyilas Károly elnök és Sző­ke István párttitkár. Az okokról így beszél az elnök: — A teljes, 900 hektár ősziárpa-területünket ki kel­lett kultivátorozni. Az őszi búzánál a 4 ezer hektárból mintegy 800 hektáron kerül sor újravetésre, míg 390 hektáron a belvíz okozott gondokat. — Nem vagyunk azért annyira elkeseredve, hiszen tavaly 1200 hektár búzát ká­rosított a belvíz, s akkor 24 millió forint kiesésünk lett — veszi át a szót a párttit­kár, majd így folytatja: — Május utolsó napjaiban ta­valy jégeső sújtotta a vész­tői határt, így összességében 34 millió forintos elemi kár keletkezett. A jelenlegi fel­mérések szerint 11 millió forintot tesz ki a kiesés, amelyből a biztosító egy je­lentősebb összeget megtérít, összességében tehát kedve­zőbb a pozíciónk, mint 1986 tavaszán. — Ha esik az eső, akkor is fáj a fejem, s ha százágra süt a nap, akkor is — mondja tréfásan a téeszel- nök, s ebben van is igazság, mivel a kötött, szikes földe­ken rendkívül nehéz megta­lálni azt az időpontot, ami­kor rá lehet menni a talaj­ra. Nézzük, milyen fejlődést ért el hat év alatt a Körös­menti Tsz. Az 1980. évi több mint 11 millió forintos veszteséggel szemben ta­valy 25 millió 200 ezer fo­rintos nyereséget produkál­tak. Mindez 36 millió forin­tos nyereségjavulást jelent. Míg 1980-ban 706-an dolgoz­tak a téeszben, addig tavaly 480 volt az aktív tagok szá­ma. Jelentősen emelkedett az egy főre jutó bruttó jö­vedelem. Az 1980. évi 28 ezer forinttal szemben ta­valy 122 ezer forintot tett ki. Az eredményesebb gaz­dálkodás hozzájárult a tagok jövedelmének emelkedésé­hez. 1980-ban az egy főre jutó kereset 44,5 ezer forint volt, tavaly nyereségrészese­déssel együtt meghaladta a 77 ezer forintot. A továbbiakban arról be­szélgettünk, milyen ténye­zők segítették elő a talpra- állást. — Jómagam is 1982 máso­dik felében vettem át a párt­vezetőség irányítását, s ak­kor alaposan megvitattuk a kialakult helyzetet — mond­ja a párttitkár. A korábbi szövetkezeti középvezetőket — akiket félreállítottak — megkértük arra, hogy ismét vegyék át a középszintű irá­nyítást. Ezek az önérzetük­ben megsértett emberek kedvezően fogadták a vál­tozást és igyekeztek tudá­suk legjavát adni a gazdál­kodásban. Döntő hányaduk párttag volt, így könnyeb­ben sikerült a meggyőzés. — Talán még hozzátenném a fentiekhez — kapcsolódik a beszélgetésbe az elnök —, hogy amióta javult a téesz ázsiója, szívesebben jönnek a fiatal szakemberek is hoz­zánk. Most azt a megoldást választottuk, hogy a lassan már nyugdíjkorhatár felé járó, tapasztalt szakembe­rek mellé állítjuk be az ifjú diplomásokat. Néhány évig együtt munkálkodnak, így elsajátíthatják a gazdálko­dás minden csínját-bínját. A Körösmenti Tsz-ben eb­ben az évben 350 millió fo­rint termelési érték és 30 millió forint nyereség eléré­sét tűzték ki célul. Szeret­nék növelni a tagok jöve­delmét, az elképzelések sze­rint az év végére mintegy 83 ezer forintra. Támogatják az idős, nyugdíjas tagokat is, akiknek száma igen jelen­tős, eléri a 700-at. Tavaly •800 forint támogatást kap­tak a rászoruló idős embe­rek. A termelőszövetkezet juh­ágazata kiemelkedő eredmé­nyeket ért el. Ennek magya­rázata, hogy 1985-ben áttér­tek a hármas hasznosításra, Vésztőn nyereséges a juhágazat s megkezdték az anyák fe- jését. — Tavaly 80 ezer liter te­jet fejtünk, az idén 130 ezer a terv. Május elejére sike­rült elérni a 45 ezer litert — magyarázza az elnök. Ná­lunk a 10 300 hektár terü­letből 10 százalék a legelő, ezt hasznosítjuk a 4500 anyával. Kétszer huszonnégy állásos fejőberendezést mű­ködtetünk, naponta kétszer fejünk. Ügy számolunk, hogy egy anyától évente 30 liter tej várható el, mindez 700 forint körüli hasznot hoz, emellett a gyapjúból is ösz- szejön a másik 700 forint. A közelmúltban kapftik meg a gyapjúért a pénzt, sikerült elérni anyánként az öt ki­logrammos nyírósúlyt. Bevezették a korai válasz­tást, 9-10 kilós korban tér­nek át a bárányoknál a Pingvin-tejpor etetésére. Ez­zel a módszerrel további 200 forint hasznot érnek el. Csökkent a bárányelhullás a mesterséges tápszer etetése óta. Évente anyánként mint­egy 300-400 forint nyeresé­get produkálnak. Az elmúlt évben a juhágazat nyeresége 7,2 millió forint volt. Mind­ezt ötven ember termelte meg a juhászatban. A téeszben három párt- alapszervezetben 132 tag te­vékenykedik. A KISZ-esek két alapszervezetbe tömörül­tek, s több mint száz fiatal tagja az ifjúsági szövetség­nek. A munkásőrök is helyt­állnak, 14-en tartoznak az acélkék egyenruhások tábo­rába. Évről évre támogatják a fiatalok lakásépítési törek­véseit, ebben az évben 660 ezer forintot osztanak ki e célra tíz fiatalnak. A Vésztői Körösmenti Tsz a korábbi mélypontról fel­felé indult. A szövetkezet­ben dolgozók megértették, hogy néhány területen vál­toztatásra van szükség és ebben támogatták a vezetés új terveit. Ennek köszönhe­tő, hogy ma már biztos meg­élhetést nyújt a Körösmenti Tsz tagjainak. A fiatalok is egyre inkább megtalálják számításaikat a téeszben. Je­lenleg is 10 ösztöndíjas ta­nul a különböző oktatási in­tézményekben. A vezetés és a szorgalmas tagság egymás­ra talált és közösen azon munkálkodnak, hogy a jö­vőben még tovább gyarapod­jon a szövetkezet, javulja­nak a munkakörülmények, boldoguljanak a tagok. Verasztó Lajos A Gyomaendrődi Szabóipari Szövetkezet szabadidő-ruhái, tréningöltönyei igen népszerűek a hazai piacokon. Dolgoznak import kelméből, de a Gyomai Kötőipari Vállalat is készít számukra Triumph-licence alapján anyagokat. Ezzel lehetővé vált, hogy endrődi anyagból és munkával nyugati minőségű termékeket állítsanak elő. Képünkön Klimaj Mihályné formára vasal Fotó: Szőke Margit HlREK 0 VILOGGOZDISOGBOL NDK—KÍNA Kína és az NDK között tovább fejlődtek a gazda­sági kapcsolatok és jó ered­mények születtek — állapí­tották meg a kínai—NDK gazdasági bizottság Peking- ben tartott harmadik ülés­szakán. A tanácskozáson konkrét feladatokat tűztek ki a kereskedelmi és ipari kapcsolatok továbbfejlesz­tésére: főként a nehézgép­gyártásban, a vegyiparban, az elektronikában, a jármű- gyártásban és a textilipar­ban kívánják bővíteni a kooperációt. KGST-GÉPIPAR A KGST-országok autó­ipari termelésének 23 szá­zalékát sokoldalú együttmű­ködés keretében állítják elő. összesen hét jelentős, a kooperációra, illetve a gyár­tásszakosodásra vonatkozó megállapodás alapján fo­lyik az ágazati együttmű­ködés. Ezek — mint a cseh­szlovák hírügynökség meg­állapítja — elsősorban na­gyobb szállítójárművek és úgynevezett haszonjármű- vek, illetve ezek egyes rész­egységeinek gyártására irá­nyulnak. Felsőbb osztályba léptek lökés exportra dolgoznak a mezőkovácsházi konfekciúüzemben A ma már önálló export­joggal rendelkező Békéscsa­bai Kötöttárugyár 1970-ben Reformátuskovácsházán ren­dezett be egy picike varro­dát. Ezzel párhuzamosan megkezdődött Mezőkovács- házán az új konfékcióüzem építése, ahol jelenleg 92-en dolgoznak, 95%-ban nők. Szép pasztellszínekben, fi­nom kelméből, kötött gal­lérral készülnek a gyermek- és felnőttpólók kizárólag tőkés exportra. A gyönyörű kelmét a központból kap­ják, helyben szabnak, varr­nak, gőzölnek, meóznak és csomagolnak. — Nagyon hosszú volt az út, amíg eljutottunk odáig, hogy „Felsőbb osztályba léphetünk!” — mondja er­ről Gajdos Istvánná vezető. — Ma már nevetünk rajta, de a kezdetben megtörtént, hogy a mezei és a házi mun­kából szerződtetett asszo­nyok, ha jött egy hirtelen vihar, hazaszaladtak, hogy el ne ázzanak a kiscsibék, a kötélen száradó ruhák. Ezen nagyon hamar túles­tünk. Asszonyaink, leánya­ink nagyon fegyelmezett, jó munkások. — Eleinte jégeralsót, pó­lót, alsónadrágot varrtunk. „Gatyavarrodának” becéztek minket. Az már előrelépés volt, amikor pizsamák var­rására kaptunk megbízatást. Az első években kihelyezett szakmunkásképzés folyt, most Békéscsabára járnak tanulni a jövő varrónői. 1973. óta saját szabászattal rendelkezünk, 1984. áprilisa óta pedig kizárólag USA- exportra dolgozunk. Ez va­lami csodálatos élmény ne­künk, akik a kezdeti lépé­seknél is itt „bábáskodtunk”. 1— Ha folyamatos az anyagellátás, megy a mun­ka, mint a karikacsapás. Mindenki a minőséggel és a mennyiséggel törődik, hi­szen ettől függ a keresetünk. Ha a beígért idő előtt ér­kezik a kamion, szó nélkül jönnek az asszonyok túl­órázni, hogy a megrendelő igényeit kielégíthessük. Mi nagyon hálásak vagyunk a Békötnek, hogy csaknem 100 embernek helyben biz­tosít megfelelő kereseti le­hetőséget. — A termelési eredmény? — Tavaly pár darab hí­ján 233 ezer darab export- terméket varrtunk, 21%-kal többet, mint a korábbi esz­tendőben. Szabászaink két műszakban dolgoznak. Bér­munkában 218 ezer 330 pó­lót szabtak a Battonyai Pe­tőfi Tsz varrodája számára. A minőségi bérezés jól be­vált, az átlagkereset 1986- han 4510 forint volt, 645 fo­rinttal több, mint 1985-ben. És ez nem lebecsülendő!... Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy tartósan egy fazont varrunk. — Én véletlenül csöppen­tem a szakmába — magya­rázza Borsi Gyula alapszer­vezeti párttitkár. — Édes­anyám nem engedett város­ba menni tanulni, jól jött az alkalom. Békéscsabáról jártak ki oktatók, és nagyon megszerettették velünk a szakmát. Ma is vallom: csak az üljön varrógéphez, aki szereti a szakmát. A varrás­hoz nem csak jó szem, kéz­ügyesség kell, de hallatlan türelem is. Különösen most, hogy exportra dolgozunk, nagyon óda kell figyelnünk- a minőségre. — Környékünkön — Med- , gyesegyházán, Mezőkovács- házán, Nagykamaráson, Két- egyházán és Eleken bedol- gozó-bázisközpontok működ­nek, belföldi értékesítésre varrják a bébiholmikat. Azért, hogy ne kelljen any- nyi helyen patentozó gépet üzembe helyezni, meózásra, gőzölésre, csomagolásra be­rendezkedni, a befejező munkafázisig részükre is itt, a konfekcióüzemben végez­zük. Műszerészeink javítják az ő gépeiket. Ezzel sokat könnyítünk a központ mun­káján. — Borsiné egyik legjob­ban teljesítő varrónőnk — vélekedik Gajdosné. — En­nek ellenére jut ideje köz­életi tevékenységre, renge­teg társadalmi munkát vál­lal a közvetlen környezet és a város építéséért, szépítésé­ért. Tagja a megyei pártbi­zottságnak. Nem véletlenül kapta meg a Szakma Kiváló Dolgozója, a Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetést, a KISZ Aranykoszorús Jel­vényt és a KISZ KB Dicsé­rő oklevelét. A beszélgetésből kiderül: a konfekcióüzem dolgozói nagyon sok társadalmi mun­kát vállalnak a Viharsarok egyik legfiatalabb városá­nak fejlesztéséért. A „Me- zőkovácsházáért” szervezett munkaversenyben az üzem ötödik helyezést ért el, a Radnóti Szocialista Brigád pedig hatodikat. A közművelődésre is ko­moly gondot fordítanak. Szép kultúrterem, tv, 600 kötetes könyvtár, számos sajtótermék áll rendelkezés­re. Itt tartják az ismeretter­jesztő előadásokat, baráti találkozók, eszmecserék színhelye a nagyterem. A Béköt vidéki üzemeiben is igyekszik megfelelő élet- és munkakörülményeket terem­teni dolgozói számára. Ary Róza Meghosszabbították a vasúti rakodási versenyt Az előszállítások szorgal­mazására meghirdetett vasúti rakodási versenyt kedvezőtle­nül befolyásolta a januári és februári zord időjárás. Ez volt az oka annak is, hogy a vál­lalatok nem minden esetben tudták eredményesen megvaló­sítani előszállítási törekvései­ket, és egyes áruféleségek fu­varozása a II. negyedévre hú­zódott át. Az elmaradt szállítások tel­jesítésének ösztönzésére az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal elnöke engedélyezte az 1987. I. negyedévi előszállítási vas­úti rakodási verseny meghosz- szabbítását május hóra. Az en­gedély alapján csak az elő­szállítási kedvezmény alá be­vont, és nagyobb mennyiséget képező áruk, mint: kő, kavics és homok, cement, cement­gyártmányok, salak, kohósalak, műtrágyák, továbbá talajjavító anyagok meghatározott szint feletti feladására és fogadására hosszabbították meg a rakodási versenyt május 31-ig. A verseny jutalmazásánál a rendelkezésre álló keretösszeg­ből azokat a feladó és fogadó fuvaroztatókat veszik figye­lembe, akik a meghatározott szintet jelentős többletszállítá­sokkal túlteljesítik, és ezzel az eddigi vasúti fuvarlemaradásu­kat mérséklik, továbbá akik­nek a hét végi rakodásaik ked­vezőek. G. J. Takarékszövetkezet Békéscsabán a belvárosban, a meszöv-székhAz FÖLDSZINTJÉN (Tanácsköztársaság út 6.) betétgyűjtő pénztárt és ingatlanforgalmazási irodát nyitottunk. FORDULJON HOZZÁNK BIZALOMMAL! KONDOROSI TAKARÉKSZÖVETKEZET IGAZGATÓSAGA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents