Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-12 / 110. szám
népújság! 1987. május 12., kedd Eltemették Hunya Istvánt A munkaerő-átcsoportosításról Magyar—lengyel tárgyalt az SZMT elnöksége barátsági rendezvények Hétfőn a Farkasréti temetőben gyászolók sokasága mély részvéttel kísérte utolsó útjára a 93 éves korában elhunyt Hunya Istvánt, a munkásmozgalom régi harcosát, a Mezőgazda- sági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének elnökét. A díszravatalozóban a koporsónál bíborpárnákon elhelyezték Hunya István kitüntetéseit, a gyászszertartáson megjelent a politikai és társadalmi élet számos vezető személyisége is. A Himnusz hangjai után Dobi Ferenc, a Medosz főtitkára mondott A megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség áprilisban átfogó ellenőrzésbe kezdett. Az egyik helyszínre, a Gyulai Harisnyagyárba elkísértük Juhászné Nagy Mária munkavédelmi felügyelőt, hogy megismerjük az év közepéig tartó vizsgálatot. Nos, a papírmunkát általában nem szokás vagy inkább nem divat szeretni, ezúttal azonban belekóstolva egy ilyen ellenőrzésbe, volt okunk tisztelni ezt a tevékenységet. Papírhalmazról papírhegyre haladt a munkavédelmi felügyelő, s mi tagadás, nem volt könnyű követni munkáját. A munkahelyi szemlével záruló vizsgálat után Juhászné Nagy Máriát az ellenőrzések eddigi tapasztalatairól kérdeztük. — Milyen a gazdasági egységek munkavédelmiszak- ember-ellátottsága? — A nagyobb egységeknél megnyugtató a kép, a kisebbeknél viszont gondot jelent, hogy a munkavédelmi vezetői munkakör betöltésére egy megfelelő végzettségű szakembert megnyerjenek. Ráosztják valakire, akinek már úgyis van elég munkája, s így erre nem is maradhat ideje. — A munkavédelmi oktatásokat rendben megtartják? — E téren nincs hiányosság, az oktatóknak biztosított tananyag viszont nem mindig megfelelő. Az íráselőször gyászbeszédet a SZOT, Medosz, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége nevében. A ravatalnál Sóczó Ottó, Gyomaendrőd városi jogú nagyközség pártbizottságának titkára, a család, a barátok, a szülőhaza nevében mondott búcsúszavakat. Ezután a végső nyughelyre kísérték Hunya István koporsóját, sírját koszorúk sokaságával borították el. beli anyagokban túl sok az általános ismeret, s kevés az olyan rész, ami az adott munkahely speciális veszélyeire figyelmeztet. A másik visszatérő hiba, hogy azok, akik hiányoznak az oktatásról, nem mindig pótolják. — Mit mutat az orvosi alkalmassági vizsgálatok ellenőrzése? — Ahol van üzemorvos, ott ez a vizsgálat rendben van. Ahol nincs, főleg a kisebb településeken, az időszakos vizsgálatok el-elma- radnak. Itt jegyzem meg, hogy a megyei egészségügyi szervek e téren hamarosan lépni szeretnének. — A dolgozók szakmai képzettsége megfelel-e munkakörüknek? — Általában igen. Sajnos, azonban a dolgozók alkalmanként végeznek olyan munkát, amire nem kaptak képesítést. Ha ilyenre fény derül, a dolgozót azonnal eltiltjuk attól a munkától, közvetlen munkahelyi vezetőjét pedig felelősségre vonjuk. — Mi a tapasztalat a munkaeszközök időszakos munkavédelmi vizsgálatáról? — Nem állunk fényesen, s ennek a hanyagság mellett főként gazdasági okai vannak. A vállalatok, szövetkezetek kénytelenek a végtelenségig fenntartani és felújítani elhasználódott gépeiket. S ez önmagában is sok veszélyforrást jelent. (ungár) Mint ismeretes, az elmúlt évben hazánkban is nőttek a feszültségek a termelés és az elosztás között, romlott a külső és a belső pénzügyi egyensúly. A gondok mérséklésére számos jogszabály született. Előtérbe került a nem kellő hatékonysággal dolgozó vállalatok, üzemek létszámának a csökkentése, a rosszul gazdálkodó szervezetek felszámolása. Ezzel összefüggésben természetesen megszaporodnak a munkaügyi viták, amelyek nagy feladatot rónak a szakszervezetekre is. Erről tárgyalt tegnapi, május 11-i ülésén a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának elnöksége Fodorné Bir- gés Katalin vezetésével. Ott volt az eseményen dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, Budai Gyulafa megyei munkaerő-szolgálati iroda vezetője és Varga István, a megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség vezetője. A dr. Hugyecz Ilona által összeállított jelentés megállapította: megyénkben jelenleg kilenc tröszti vállár lat, 16 gyár és gyáregység, 22 telephely van. Több nagy- vállalat vidéki egységeit leányvállalati formában működteti. Ezek teljesen kiszolgáltatottak, ugyanis a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az anyavállalat vezető testületéiben képviseltessék magukat. Csupán megbízottként vesznek részt ezeken a fórumokon, nincs érdemi beleszólásuk az őket is érintő döntésekbe. Ugyanakkor várható, hogy a pénzügyi nehézségekkel küszködő nagyvállalatok elsősorban ezektől a gyáregységektől igyekeznek minél hamarabb megszabadulni. Ezért is került nehéz helyzetbe a Délép és a Gyulai Harisnyagyár mint leányvállalat. Megyénkben tavaly és az idén jelentős létszámcsökkentés nem volt. Eddig 19 dolgozónak hosszabbították meg a felmondási idejét. Ez a szám azonban jelzi: az elkövetkezendő időben szű- kebb hazánkban is számítani kell foglalkoztatási gondokra. A megyei tanács munkaügyi osztályának a felmérése szerint 1987-ben a munkáltatók 17,3 százaléka tervez létszámcsökkentést, míg 31,8 százalékuk növeli a dolgozók számát. Belső létszám-átcsoportosításra, minőségi cserékre viszont a legtöbb helyen számítani kell. Elgondolkoztató: csak kilenc vállalat jelezte, hogy tervszerű létszámcsökkentést akar végrehajtani. Ez várhatóan 150-180 embert érint. Ezek túlnyomó része adminisztratív dolgozó és segédmunkás, de a rosszul, fegyelmezetlenül dolgozók elbocsátása is előtérbe került. Igaz ugyan, hogy Békés megyében nincsenek válságágazatok, jelenleg a létszámcsökkentések sem okoznak különösebb feszültséget, a szakszervezeteknek mégis fel kell készülniük a dolgozók érdekeinek fokozott védelmére. Sajnos, általánosnak tekinthető, hogy a vállalatok nem megfelelően élnek az átképzési támogatás adta lehetőségekkel. Pedig a gazdaságtalanul termelő egységek, részlegek, üzemrészek dolgozóit így munkahely-változtatás nélkül tovább lehetne foglalkoztatni. Ezután dr. Sulyák István előterjesztésében megvitatták a szakszervezeti jogsegélyszolgálatok tevékenységét, a továbbfejlesztés feladatait. Megyénkben tavaly 86 gazdasági egységben, intézményben működött jogsegélyszolgálat. Érdekes, hogy az utóbbi 2-3 évben csökkent a munka- és társadalombiztosítási ügyek részaránya. Családjogi kér; désekkel leginkább a nők keresik fel a jogászokat. Ugyanakkor emelkedett az államigazgatási, a polgári jog körébe tartozó ügyek száma. Az SZMT jogsegélyszolgálati bizottsága 1985 novembere óta működik. Tagjai figyelemmel kísérik a jogsegélyszolgálatok munkáját és a tapasztalatokat közreadják. (seres) A béke- és barátsági hónap alkalmából került sor tegnap arra a rendezvényre, amelyet a magyar—lengyel kapcsolatok elmélyítése és szélesítése céljából szervezett meg a HNF megyei és helyi bizottsága Békésen. Délelőtt Ínokai János első titkár a városi pártbizottságon fogadta Tadeusz Ol- szanski nagykövetségi első titkárt, a budapesti Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központ helyettes igazgatóját és a település mezőgazdasági, ipari termeléséről, valamint társadalmi életéről tájékoztatta. A vendég délután üzemlátogatáson vett részt a kosárgyárban és megtekintette a békési galériát. Majd az MSZMP városi bizottságán béke- és barátsági gyűlést rendeztek, amelyen dr. Szu- romi Pál, a HNF helyi munkabizottságának titkára Amit a címkén jeleznek, az található a zsákokban. Ez jellemző a Kondorosi Ta- kev Szövetkezeti Vállalat tápjaira, takarmánykeverékeire — mondotta Kom- lovszki Ferenc igazgató. Ezt a kijelentést arra alapozta, hogy elkészült és a termelés szolgálatába állították a vállalat laboratóriumát, ahol a takarmánykomponensek beltartalmi értékét naponta és rendszeresen vizsgálják. A kétmillió forint felhasználásából megvalósított létesítményben folyó munka garanciát jelent a tápok magas biológiai értékére. Több felhasználó elismeréssel szólt a Takev szolgáltatásairól, melyek minőségét az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet is megerősítette, hiszen 1986-ban 135 alkalommal tartottak ellenőrzést, s a vett minták alapján az országos átlagnál jobb minőségűnek értékelték a kondorosi tápokat, takarmánykeverékeket. megemlékezett a győzelem napjának évfordulójáról. Ezt követően Tadeusz Ol- szanski, az LKTK igazgató- helyettese „Lengyel menekültek Magyarországon” címmel tartott előadást. Ezután a békési zeneiskola növendékei adtak műsort, s végül a lengyel kulturális intézet képviselője felkereste vendéglátói kíséretében a dánfoki üdülőtelepet. A mai program Zsadány- ban, a Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ben kezdődik, s a Szadako úttörő-békeklub- ban fejeződik be. A délutáni rendezvény színhelye a bat- tonyai Népek Barátsága Könyvtár lesz. Itt az LKTK igazgatóhelyettese találkozik a település párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetőivel, aktivistáival, majd megtekinti az SOS gyermekfalut is. —y —n Másnak is köszönhetik a kondorosiak termékeik megkülönböztetett minőségét. Az alapanyagot: a kukoricát és a takarmánygabonát a betakarítás időszakában maguk vásárolják fel. A tárolásról is maguk gondoskodnak. A korszerű technika segíti őket ebben a munkában, akárcsak a takarmányok szabványszerű összeállításában. Immár két éve automatikus üzemmódban, mikroprocesszoros vezérléssel, számítógép közbeiktatásával évente mintegy 76 ezer tonna keveréktakarmányt állítanak elő. Békés megyében 20 nagyüzem és 12 saját fenntartású tápbolt ellátásáról gondoskodnak, de megyén kívülre is szállítanak. Szolnok és Csongrád megyében 4-5 nagyüzem takarmányellátását is elvállalták. Mindenhová igény szerint: ömlesztve vagy zsákban szállítják az árut. D. K. Átfogó munkavédelmi ellenőrzések Az országos átlagnál jobb minősítést kaptak a kondorosi tápok Hunya István: Emelt főver 1927. április 12-én 9 órakor kezdődött meg a budapesti törvényszék termében a statáriális tárgyalás 31 kommunista és szocialista forradalmár ellen. A rögtönítélő bíróság elnöke a magyar ellenforradalom leghírhedtebb vérbírája, Töreky volt, aki a bírói székben a kettős kereszt vérszövetséget képviselte. Az ügyész Miskolczy Ágoston volt, akit a „bírói függetlenség” nagyobb dicsőségére és a politikai pörökben tanúsított érdemei elismeréséül csak nemrég nevezett ki a magyar kormány táblabíróvá. De ebben a pörben még ő akart elvtársaink fejére halált kérni. A Markó utcai törvényszéki épületet a rendőrség formálisan megszállta. Nemcsak az épületben helyeztek el erős rendőrcsapatokat, hanem a környező utcák házai is tömve voltak állig fegyverzett rendőrökkel. A Markó utcába vezető útvonalakat mindenütt erős rendőrkordon, lovas rendőrök zárták el. A Markó utca környéke ostromlott várhoz hasonlított. A rendőrség meg akarta akadályozni, hogy a munkások is bejussanak a tárgyalóterembe. Még a tárgyalás előtt Miskolczy ügyésznél jelentkezett az állami hóhér, segédeivel és néhány pap. Minden előkészület megtörtént arra, hogy a tárgyalás lefolytatása és a halálos ítélet kimondása után gyorsan végezhessenek velünk. A 31 vádlott, 31 fegyveres őrrel kísérve, a védőkkel együtt vonult be a tárgyalóterembe. Az oldalszobából bejött Töre- kyvel az élen az ötös tanács, az ügyész, a törvényszéki titkár min,t jegyzőkönyvvezető. A tárgyalás megnyitása után mindjárt összeütközött a védelem a bírósággal. Töreky elnök az ügyésznek adja meg a szót, amire Vámbéry Rusztem szót kér a statáriális törvényszék megalakulásához: Tekintetes törvényszék! A törvénytelen eljárás ellen emelek szót... Elnök: Tessék elhallgatni! Az ügyész urat illeti a szó! Dr. Vámbéry nem ül le, tovább próbál beszélni. Az ügyész, a védelem tiltakozása közepette teszi meg a vádindítványát: „. . . A kommunista párt a moszkvai III. Internacionálé egy alosztálya... Ebből is nyilvánvaló, hogy a III. Interna- • • Részlet a szerző azonos cfmű könyvéből. cionálé tisztán és kizárólag a nyugati civilizáció megsemmisülését tűzte ki célul... Ebből tehát megállapítható, hogy a kommunista párt politikai pártnak nem tekinthető... A vádlottak ellen »lázadás előkészítésére irányuló szövetség bűntette« címen emelt vádat és halálbüntetést kért.” Vámbéry védő kifejti, hogy a rögtönítélő eljárás törvénytelen. Az ügyész nem indokolta meg, hogy mire alapítja a rögtönítélő bíróság eljárására vonatkozó kívánságát. „Az ügyész arra hivatkozik, hogy a kommunista elvek ellenkeznek a magyar hagyományokkal. De a statáriális bíróságról szóló szabályzat legalább annyira ellenkezik a magyar hagyományokkal, mint a kommunizmus... 1922-ben a parlament által is elfogadott törvényben valamennyi egyéb, háború idejére szóló kivételes rendelkezést hatályon kívül helyezett. Az a törvény tehát, mely fenntartja a statáriális eljárás érvényességét, ilyen módon törvénybe ütközik, tehát érvénytelen . . .” Töreky elnök megszakítja Vámbéry fejtegetését azzal, hogy a bíróság úgyis tudja, hogy mit akar a védelem előterjeszteni. Vámbéry azonban tovább beszél, kifejti, hogy a „rögtönítélő bíróságra vonatkozóan van már kúriai határozat is és hogy a statáriális bíráskodás csak lázadásra vonatkozik, nem pedig lázadásra való szövetkezésre... A rögtönítélő eljárás mindezek alapján törvénytelen. Ha a bíróság jónak látja a tárgyalást mégis megtartani, akkor azt kell mondanom, hogy itt nincs másról szó, mint törvényes formába öltöztetett gyilkosságról”. Az elnök Vámbéryt rendre utasítja és megvonja tőle a szót. Lengyel Zoltán védő kér szót. De az elnök azzal az indoklással, hogy: „Nincs rá időnk, hogy minden védő beszéljen” — nem adta meg neki a szót. A védők viharosan tiltakoznak: „Az elnök terrorizál! Tiltakozunk a védelem jogainak megnyirbálása ellen! így nem tárgyalunk!”, hogy a védelem indítványát elutasítja és a statáriális tárgyalást megtartja. Felszólítja a vádlottakat, hogy valamennyien hagyják el a tárgyalótermet Szántó Zoltán kivételével. 30-an, a mellénk állított fegyveres rendőrrel, kivonultunk a tárgyalóteremből. Nem szólhattunk egymáshoz. A nagy kérdőjel; mi lesz, ha az elvadult hatalom félelmében a legkegyetlenebb ítéletével sújt le ránk? E bénító gondolatot elűzte a védelem bátorsága és a tudat: a forradalmárt az akasztófa árnyéka sem rettentheti vissza az önként vállalt nagy küzdelemtől, győz vagy legyőzik a ma még egyenlőtlen harcban, de hitványán nem lesz áruló, sem megalkuvó. Bizonyára ilyen gondolatok foglalkoztatták vádlott-társaimat is. Szavak helyett az arcukon ülő bátorító biztatás és szorító öklük érthetően mutatta: olyan eszme élharcosai vagyunk, melyért — ügyünk bárhogy végződik is — a harcot a milliók folytatják tovább. ... A sorrendben mint hetediket szólítottak be. Felmentésre nem gondolhattam. A jegyzőkönyvvezető bemondta: Felekezeten kívüli kubikos, sajtóvétségért büntetve. „Elnök: írt valamit vagy vállalta a szerzőséget? Hunya: Írtam röplapot és ezért két évet kaptam... A szocialista-kommunista eszmékkel orosz fogságban ismerkedtem meg... 1918-ban jöttem haza a fogságból... A proletárdiktatúra alatt vöröskatona voltam... A bukás után hamarosan rájöttem, hogy a szociáldemokrata párt nem szolgálja a dolgozók érdekeit. Különösen a földmunkásság érdekeit és követeléseit árulta el. 1921-ben paktumot kötött Bethlennel, melyben lemondott a földmunkások megszervezéséről. Ez adta meg nekem az utolsó lökést, hogy lássam: ez a párt árulója a munkásság érdekeinek. Azért léptem be a Magyarországi Szocialista Munkáspártba, mert láttam, ez komolyan veszi a harcot, melyet a rettenetes helyzetben élő földmunkásság folytat... Programjában a földosztás is benne van ... A földmunkásság mindentől megfosztva, ma is olyan helyzetben van, mint a jobbágyság idején ... A földesúr, a szolgabíró korlátlanul uralkodik rajta. Éhbérért dolgozik és helyzetét még az is rosszabbítja, hogy kivándorolni sem tud. De akárhogy nyomják el az urak a földmunkásságot, eljön az ideje annak, hogy övé lesz a föld .. . Elnök: A kommunista pártnak nem volt tagja? Hunya: Nem voltam tagja, bár érzésben kommunista vagyok. Elnök: Kifejtett-e még valami törvénytelenséget? Hunya: Mint kommunista még nem... Csak mint szocialista munkáspárti. . .” ... A kihallgatások menete délután gyorsult. Fél 8 órakor vége is lett. Az elnök szünetet rendelt el. A bíróság kivonult. Az őrökkel mi is kimentünk a tárgyalóteremből. Mivel szót nem válthattunk a mogorva rendőrök hallatára, csak magunkban mérlegelhettük a gyorsaság okát. A rögtönítélő bíróság négy tagja Töreky elnökkel együtt, hű szolgája a fasiszta, munkásokat elnyomó rendszernek. Miskolczy ügyész halálos ítéletet kért ránk. Fél 9 órakor Töreky kihirdette a bírósági ítéletet. Elnök: „A törvényszék mint rögtönítélő bíróság kimondja, hogy az ügy a rögtönítélő bíróságra nem tartozik ... A vádlottak cselekedetei a rendtörvénybe ütköző bűncselekmények tényálladékát mutatják, erre azonban a statáriális rendelet nem vonatkozik és ezért a rögtönítélő eljárást velük szemben meg kell szüntetni”. Az egynapos pör tehát a magyar kormány vereségével és a KMP örökké emlékezetes diadalával végződött.
