Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-11 / 109. szám
NÉPÚJSÁG 1987. május 11., hétfő Békéscsaba Az új tanácsi gazdálkodás tapasztalatai A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén áttekintette az új tanácsi gazdálkodás eddigi tapasztalatait. Mint ismeretes, 1986. január elsején új gazdálkodási rend lépett életbe a tanácsoknál. Ennek lényege: a helyi tanácsok nagyobb önállósága, szabadabb mozgási köré és nagyobb felelőssége. Mit jelentenek a változások, hogyan tudtak élni a megváltozott lehetőségekkel a csaknem másfél esztendő alatt a megye- székhelyen, s milyen következtetések vonhatók le? Erről beszélgettünk Blahut Lajossal, a Békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettesével. O Mielőtt az új gazdálkodási rend megvalósulásáról beszélnénk, szólnunk kell annak feltételeiről, hiszen minden gazdálkodás alapja a pénz. Mennyi a város előirányzata a VII. ötéves tervben? ■— A város VII. ötéves tervében 6,3 milliárd forint előirányzattal számoltunk, amelyet a tanácsülés tavaly februárban jóváhagyott. A terv előirányzata azonos összegű bevételt és kiadást jelent. A bevételekből a működési és a beruházási kiadásokat fedező egységes pénzalap képződik. A terv szerinti bevételeink 43 százalékát elsősorban a gazdálkodó szervezetek költségvetési befizetéseiből — azok központilag szabályozott elosztása révén — kapjuk meg. Az állami támogatás 35 százalékos, a városi tanács gazdasági tevékenységével összefüggő érdekeltségi- bevételek 16 százalékot tesznek ki, megyei céltámogatásként pedig 6 százalékot számolhatunk el. Ebből következik, hogy a városi tanács gazdálkodási lehetőségei év közben is szoros összefüggésben vannak a nemzeti jövedelemmel. Ezért fontos gazdálkodási szabály, hogy a meglévő intézmények működésének pénzügyi feltételeit garantáljuk elsősorban, így a beruházások ötéves költségvetésünknek legfeljebb 29 százalékát érhetik el. O Az új gazdálkodási rend egyik lényeges eleme, hogy egy pénzalapból kell gazdálkodni. Az intézményeket azonban működtetni kell. Az ehhez szükséges kiadások jórészt kötöttek. Lényeges változások vannak viszont a fejlesztésre szánt pénzek elosztásában. Mi ennek a lényege? — A helyi tanácsok korábban központilag kapták a pénzt a fejlesztéshez. Ez a folyamat összetettebb lett, hiszen a beruházásra fordítható összeg 45 százaléka a megyei tanács tervében jóváhagyott fejkvóta alapján áll rendelkezésre, 20 százaléka pedig a tervezett érdekeltségi bevételek fejlesztésére fordítható tételeinek a teljesítésétől függ. További 20 százalékot a megyei tanács által szabályozott feltételek teljesítése alapján céltámogatásként használhatunk fel. Ebben a tervidőszakban a megnövekedett beruházási szükségletek miatt hitel és kötvény formájában újabb 15 százalékkal egészül ki az összes terv szerinti beruházási fedezet. Érdekeltségi bevételeink körébe a telekhasználati és -értékesítési, az út- és közmű- fejlesztési, a lakossági területfejlesztési hozzájárulás, a beruházás céljára átvett alapok tartoznak elsősorban. A helyi tanácsok így kapcsolódhatnak az országos társadalmi programok megvalósításához. Például a kiemelt ágazati fejlesztések: lakás-, oktatás-, egészségügy, módot ad a céltámogatás és a pályázati rendszer révén arra, hogy a megyei tanács szabályozza a helyi fejlesztést úgy, hogy az megegyezzen a megyei területfejlesztési elképzelésekkel, utasítások nélkül is. © Mint ismeretes, Békéscsabán nem szavazták meg a településfejlesztési hozzájárulást. Milyen tanulságokat vontak le ebből és miként pótolják a kiesett pénzt? — A tapasztalatokat értékeltük, és az a megállapításunk, hogy a városfejlesztés lakossági támogatásánál a rendelet szerinti meghatározott módja jelenleg nem időszerű. Ugyanis a lakosság már a rendelet kiadása előtt elsősorban az utcai gáztársulásokkal, korábban a vízhálózat fejlesztésével, újabban az út és szennyvíztársulások létrehozásával olyan településfejlesztést valósít meg, amely megfelel szándékaiknak és anyagi lehetőségeiknek. Ha az 1986- os társulati fejlesztések állami kivitelezővel és beruházóval valósultak volna meg, akkor mindez 100 millió forintnál is többe kerül. Keressük azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a társadalmi méretű városfejlesztést. Végül is a település általános kommunális színvonalának fejlődését figyelembe véve a teho 5 éves kiesését már pótoltuk. Csak egyetlen példa: 35 millió forint hitelt veszünk fel a most kibontakozó lakossági szennyvíztársulások fejlesztésére. O Más tartalmat kapott az új gazdálkodási rend révén a lakosság beleszólási joga. Mérhető-e, érezhető-e ez a változás? — Az állampolgárok beleszólási joga a tanács költségvetésének alakításába korábban mindenekelőtt közvetetten, a tanácstagok és más képviseletek útján érvényesült. A közvetlenebb beleszólást jelenti, hogy a hosszú és középtávú tanácsi terveket két menetben tárgyalta a tanácsülés, de közben fórumokon ismertettük és megvitattuk a lakossággal az elképzeléseket. Ugyanakkor a tanácstagok évente 40 ezer forint önálló alappal gazdálkodhatnak a saját választói körzetükben. Ez évi tervünk tárgyalása során a tanácstagok januárban a kidolgozott alternatívákat csak módosításokkal fogadták el. Ügy gondolom azonban, hogy ezek a vál- toeások az új gazdálkodási gyakorlat első lépései voltak. O Már korábban is szó volt az alapvető forrásokon túli fejlesztési lehetőségekről. Él-e ezekkel a városi tanács? — A tanács természetesen a bevételek növelésére törekszik. A terv elfogadásakor a forráshiány miatt hitelt és kötvénykibocsátást is számításba vettünk, s ez a tervezésben egyensúlyt teremtett. Az úgynevezett szabályozott bevételek teljesítése viszont elmaradt, és hitelt sem sikerült mindig felvenni. Ezért előtérbe került a takarékos gazdálkodás, a gazdasági együttműködés. Néhány fontos beruházást csak úgy tudunk megvalósítani, ha kötvényt adunk ki. Az eredetileg 40 millióra tervezett kötvények összegét a duplájára kell emelnünk, ezért még ebben a hónapban megbízási szerződésünk értelmében a Budapest Bank újabb lakossági kötvényt bocsát ki a folyamatban lévő beruházások segítésére. Ezek közül a középiskolai tanteremfejlesztést és az autóbusz-pályaudvar építését említem, mert a sportcsarnok befejezésének a pénzügyi feltételei teljesülnek kötvények nélkül is. A kötvény révén szerzett pénz mindenképpen előnyösebb, hiszen így 1990-től kezdődik a tőke törlesztése, ezt a tervidőszakot főleg a kamatok terhelik. Ezzel a pénzügyi terhek is jobban megoszlanak. Jelentős eredményeket várunk a városi pártbizottság segítségével folyó gazdasági együttműködéstől is, ennek során a tanteremberuházások támogatására mozgósítjuk a munkahelyi kollektívákat, illetve a vállalatokat. O Hogyan ítéli meg az új tanácsi gazdálkodási rend eddigi tapasztalatait? — A tapasztalatok általában kedvezőek. Növekedett az alkalmazkodóképesség az intézmények gazdálkodásában. A vezetők többet törődnek a feltételek megfelelő alakításával. Érdekeltté váltak olyan tartalékok feltárásában, amelyeket korábban esetleg észre sem vettek. Ennek következtében az intézményekben jobban ki* használják az adottságokat, többek között a karbantartások területén. Már szóltam róla, hogy bajok voltak a szabályozott bevételekkel, amely váratlan nehézség elé állította a tanácsot. Ezért átalakítottuk a belső információs rendszerünket, több lett a gazdálkodással foglalkozó testületi előterjesztések száma. Indokolttá vált a közgazdasági elemző mujika javítása, a szükségletek és a lehetőségek számbavétele — mondotta befejezésül Blahut Lajos. Seres Sándor Tájékoztató az áprilisi hidrometeorológiai helyzetről Mezöberényi Műszaki Szövetkezet Exporttermelés bizonytalanságban VÍZÜGYI HÍREK Hőmérséklet Áprilisban igen változékony, szeles, az évszakhoz képest hűvös volt az időjárás. A hőmérséklet területi átlagértéke 10 fok volt, amely 1,6 fokkal alacsonyabb, mint a sokéves átlag. Csapadék Területünkön 1987. április hónapban 52,1 mm csapadék hullott. Ez a mennyiség 7,1 mm-rel magasabb 50 év április havi átlagcsapadékánál. Csapadékmérő állomásaink közül a legnagyobb csapadékmennyiséget, 79,9 mm-t Tarhoson mértek. A legkevesebb csapadék Eleken hullott, amely 29,2 mm volt. Az év első négy hónapjában az igazgatóság területén 195,4 mm csapadék hullott, amely 58,3 mm-rel magasabb a sokéves átlagnál. A Körösök romániai vízgyűjtő területén április hónapban összesen 35—82 mm közötti csapadékmennyiség esett. Az igazgatóság területén a talajvízszint a sokéves átlagnál 20—80 cm-rel magasabban helyezkedik el, a terepszint alatt 130—200 cm között ingadozik. Az előző hónaphoz viszonyítva 20—55 cm-es vízszintemelkedés tapasztalható. Árvízvédelem, folyószabályozás A március végi csapadék hatására levonuló árhulláA Szegedi Ipari Vásár igazgatósága gyűjtötte össze azoknak a magyar cégeknek a jelentkezését, amelyek részt vesznek a május 15- én megnyíló szabadkai Pannónia vásáron. Több mint 50 magyar ipari és kereskedelmi vállalat kívánja bemutatni termékeit a szabadmok az igazgatóság védővonalain az alábbi készültségi fokozatok elrendelését tették szükségessé április 1—7. között: Fekete-Körös bal és jobb part II. fokú, Fehér-Körös bal és jobb part II. fokú, Kettős-Körös bal és jobb part I. fokú, Sebes-Körös alsó bal és jobb part I. fokú, Berettyó jobb part I. fokú. A tetőző vízszintek jelentős mértékben elmaradtak az eddig észlelt maximumoktól. Április 9—11. között ismét 25—35 mm eső hullott a vízgyűjtő területére. A csapadék súlypontja most a Sebes-Körös és a Berettyó vízgyűjtő területére esett. A csapadék hatására a Fehér- Körösön, a Fekete- és a Kettős-Körösön levonuló árhullám készültségi szint alatt tetőzött. A Sebes-Körösön, a Berettyón és a Hármas-Körösön I. fokú készültségi szintekkel vonult le az árhullám április 13—19. között. A tetőzések messze elmaradtak az eddigi maximumoktól. Az áprilisi árhullámok a védműveken károkat nem okoztak. A készültségben levő védvonalakon az igazgatóság figyelőszolgálatot tartott. A békésszentandrási duzzasztás április 1-én megszűnt, majd április 28-tól ismét üzemel a duzzasztó, jelenleg 490 cm-es felvízzel. Gyulán, a duzzasztónál levő fenékgát április 9—12. között és 18—30. között folyamatosan üzemelt. Belvízvédelem Az ismétlődő csapadékok hatására április hónapban kai sportcsarnokban rendelkezésükre bocsátott 1000 négyzetméteres kiállítási területen. Természetesen a legnagyobb az érdeklődés a vásár iránt a Jugoszláviával határos megyékben, mert a seregszemle lehetőséget nyújt a határ menti árucsere és a termelési kooperáösszesen 23 napon volt belvízvédelmi készültség a vízügyi igazgatóság , területén. Az üzemelő szivattyútelepeknél II. fokú készültség volt. Április 1—8. és 10—24. között a védelmi tevékenységet szivattyúüzemelés, vízkormányzás, a belvízcsatornákban összegyülekezett belvizek levezetése jelentette. Jelentősebb belvízelöntés nem alakult ki. A védekezés alatti maximális üzemelő szivattyúkapacitás április 3-án volt. A belterületeken jelentkező kisebb belvíz- problémákat helyi vízkárelhárítási készültség keretében oldotta meg a tanács Gyomaendrődön, Ecsegfal- ván, Füzesgyarmaton és Békésen. A belvízvédekezés befejező időszakában a mező- gazdaság számára hasznos vizek visszatartása érdekében intézkedtünk. Mezőgazdasági vízhasznosítás Az igazgatóság területén megtörtént az öntöző főművek idény előtti bejárása, melyen megállapították, hogy az előzetes igénybejelentések szerinti vízszolgáltatás biztosítható. Április 22- én megkezdődött a szarvasi szivornyálon keresztül a ciók fejlesztésére. A többi között ott lesz a Pannónia vásáron a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat, amely — éppen korábbi vásári kapcsolatteremtés alapján — nemrégiben kötött együttműködési megállapodást jugoszláviai paprikafeldolgozó cégekkel műszaki fejlesztési feladatok közös megoldására. A Metripond számítógépvezérlésű mérőberendeholtág feltöltése nyári üzemi vízszintre. Április 15-től folyamatosan történtek a halastavi feltöltések a bihar- ugrai, a décs-fazekaszugi fővízkivételen, valamint a hónap végén minimális öntözési igény jelentkezett: a kö- rösladányi öntözőrendszerben rét- és legelőöntözés, az nk—14 öntözőfürtben Kondoros térségében szántóföldi öntözés. V ízminőség-védelem Április hónapban a szokásosnál is kedvezőtlenebb vízminőségi állapot jellemezte az Élővíz-csatorna Békés belterületi szakaszát abban az időszakban, amikor a Kettős-Körösön levonuló árhullám miatt a torkolati zsilipen vízelvezetés nem történhetett. A gerlai holtágon a szikes területekről elvezetésre kerülő belvíz idézett elő oxigénhiányos állapotot. A szarvasi holtágon az alacsony vízszinttartást igénylő munkák befejeződtek, a holtság feltöltése öntözési üzemelési szintre megtörtént. Felszíni törzshálózati mintahelyek vízminőségi osztályozása az integrált követelményrendszer szerint 1987. április hónapban: zéseket állít ki, a Minő Cipőgyár és a Pécsi Bőrgyár már az 1988-as modelljeit viszi el Szabadkára. A részt vevő magyar kereskedelmi vállalatok között lesz a Skála-Coop, a Konsumex és a Vídia. A Magyar Kereskedelmi Kamara a vásáron segítséget nyújt a hazai vállalatok számára az üzletkötésekhez és a kooperációs tárgyalásokhoz. Furcsa helyzetbe keveredett a Mezöberényi Műszaki Szövetkezet. Termékeit — tálcákat, fűszerdobozokat — az egész világon keresik, de a gyártás során mindig közbejön valami hazai rendellenesség, ami miatt késnek a szállítási határidők teljesítésével. Jelenleg egy nyugatnémet cég februárra kért és vállalt tálcaszállítmányával — erre érvényes szerződésük van — még nem készültek el, de már a nyakukon érzik egy chilei rendelés felvállálásából származó következményeket is. A baj legfőbb oka, hogy a hazai nyersanyagszállítók késnek a mezöberényi igények kielégítésével, s amit adnak lemezáruban és festékben, olykor minden kritikát kibír. Még így is jó üzletet bonyolítanak, mert egy dollárt Mezőberényben 40 forilit körüli költséggel állítanak elő. Ez is mutatja, hogy fölöttébb érdemes lenne érre a picinyke, de igen jó üzletre magasabb szinten is odafigyelni, hiszen nem mindegy, hogy a mai gazdasági helyzetben melyik üzem, miből, mennyiért állítja elő az igen értékes valutát. Szembetűnőbb a mulasztás, ha azt mondjuk, amit Pintér János elnökhelyettes, műszaki vezető úgy fogalmazott, hogy az első negyed évről a másodikra 3 millió forint értékű exportfeladat húzódott át. Februárban három hétre leállt a termelés festékhiány miatt. De kaptak olyan gyalázatos minőségű hidegen hengerelt lemezt is, melynek harmadát nem tudták használni a hullámossága miatt. Ugyanakkor Bécsben kiváló minőségű magyar lemezt árusítottak abból a fajtából, amit ők használnak. Próbából végigjárták a procedúrát, s megállapíthatták, hogy a magyar lemez Bécsből táblánként vámmal együtt 6 forinttal olcsóbban szerezhető be, mint idehaza. Dolgainknak van egy vaslogikája, illetve kellene, hogy legyen. Ez pedig nem más, mint az exportlehetőségek jó kihasználása hazai termékkel, különösen akkor, ha az export még gazdaságos is. Valahogyan nem egyformán értelmezik a gazdasági élet különböző szintjein a népgazdaság helyzetét, a külkereskedelmi tevékenység súlyát, jelentőségét és fontosságát. Erre pedig nagyfontosságú párthatározatok is intenek, de könnyen lehetséges, hogy ott, ahol ezek szellemében kellene a napi munkát szervezni, irányítani, az exportra gyártó szövetkezeti és vállalati igényeket kielégíteni, ezeket a párthatározatokat nem ismerik. Így- érthető, hogy ezek szellemét nem építik be napi teendőjükbe. Mjá is igaz, hogy az ország vállalatai úgy szervezzék exportjukat, hogy ne anyagot, hanem minél jobban feldolgozott terméket szállítsanak külföldre. Ezzel szöges ellentétben áll a bécsi piacon kapható hidegen hengerelt lemez, melyből idehaza hiány van, illetve hiánya miatt az exporttervek, szerződések határidőre nem teljesülnek. A festékgondok megoldására foglalkoztak importbeszerzéssel. De csak a gondolatig jutottak el, mert a hazai procedúra hat-nyolc hónapi lebonyolítást igényel. Ekkorra a festék szavatossági ideje lejár, tehát eleve nem használható fel. Gond, probléma akad itt bőven, lenne mit megoldaniuk azoknak, akikre ez tartozik. De ott, ahol nagy tételekben gondolkoznak, ezek a mezöberényi apró cikkek csak a morzsák morzsájának számítanak. A nem jelentős tételekkel pedig rangjuknak megfelelően foglalkoznak. Pedig az apró tételekből — országosan —milliárdos összegű gazdaságos export áll össze, csak ezeket a jelenleginél jobban meg kellene becsülni, értékelni, s a folyamatos munka feltételeire jobban kellene figyelni. összességében nem kis teljesítményről van szó, mivel Mezőberényből az évenként gyártott két-két és fél millió tálca 70-80 százaléka tőkés piacra kerül. D. K. Magyar cégek a szabadkai vásáron vízfolyás neve mintavétel helye osztály Fehér-Körös Gyulavári oh 1 Fekete-Körös Sarkad oh 2 Sebes-Körös Körösszakái oh 2 Sebes-Körös Körösladány vízmérce 2 Kettős-Körös Mezöberényi közúti híd 1 Hármas-Körös B.-szentandás. duzz. felett 1 Élővíz-csatorna Békés tork. zsilip 3 Élővíz-csatorna Békéscsaba, Veszély híd Mezőtúr—Endrőd 2 Hortobágy-Berettyó közúti híd 3 Nem törzshalászati mintavételi helyek: Kettős-Körös Békés, duzz. felett 1 Hármas-Körös Gyula, közúti híd 1