Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

1987. május 9., szombat CSALÁD - OTTHON Ballag már a vén diák... Közeleg a tanév vége. Bár a tanítási időből még van jó néhány hét, de a végzős középiskolások hama­rosan végigjárják kedves iskolájukat, megkezdődik az élet egyik legnagyobb erőpróbájára való készülés, az érettségi szünet. Sok családot érint közvetlenül is a ballagás, és ezt az „érint" szót most többféle értelemben is gondolom. A léleknek öröm, és. egy kis szomorúság. Öröm, hogy a fiú, a lány eljutott eddig, szomorúság, hogy a fiú, a lány most már valóban kinő a szárnyaink alól, fel­nőtté válik. Dolgozni fog, vagy továbbtanul, de tény, hogy valami ismét elmúlt az életből. Ez hát a léleknek a ballagás. De mit jelent a pénztárcának, a háztartási költség- vetésnek? Sajnos, egyre többet. Hol van már az az idő, amikor a lányok sötét szoknyában, fehér blúzban ballagtak, a fiúknak pedig csupán meg kellett venni az első „iga­zi” sötét öltönyt?! Nem ritka, hogy hivatásos divattervező tervezi meg a lányok és a fiúk ballagási kosztümjét, és elegáns szalonban csináltatják meg ezresekért a ruhát. Volt rá példa kis- és nagyvárosban is —, hogy az egész taxiparkot kibérelték, hogy bolondosán feldíszítve vé­gigszáguldozzanak a városon. És a rokonok: konkrét példákat sorolhatok, tudok olyan kislányról, aki vas­tag aranyláncot kapott a ballagásra keresztanyjától, tudok olyan fiút, aki kocsit kapott a nagyszülőktől. Azoktól a nagszülöktöl, akik annak idején csak ele­mibe járhattak, s hosszú évek nehéz munkájából gyűjtötték össze unokájuknak a kocsira valót. De azt hiszem, a kedves olvasó is bővíteni tudná a példatáramat hasonló kirívó esetekkel. Azt írom „ki­rívó”, mert bármennyire is több ilyet hall az ember, azért bízik a többség józanságában. Bízik azokban a lányokban, akik maguk varrnak maguknak a balla­gásra pettyes ruhát, vagy hímeznek fiú osztálytársaik­nak díszes, vagy éppen bolondos inget. Hiszem, hogy a~ballagás után megünnepli a család az eseményt, de nem viszi túlzásba a dolgot, s főleg nem költekezik erején felül. Ezt a gyerekeknek nem szabad várni, a pedagógusnak nem szabad ösztönözni, és a szülőnek is kell tudni önmagának megálljt parancsolni. Ha jó az osztály kollektívája, akkor a ballagás örö­me nem a ráfordított forint mennyiségével lesz ará­nyos. (sárdi) Blúzelöke DIVAT Eleink plasztronnak hívták, mi élőkére magyarosítottuk a raj­zon látható kiegészítőt, amellyel bármelyik tavaszi blúzunkat fel­frissíthetjük. A rajzon látható módon, a kívánt blúz nyakki­vágásához és vállszélességéhez igazodva először papírból vág­juk ki az élőkét, és a hozzá tartozó gomboláspántot .Ezután duplán (!) szabjuk ki a se­lyemből a darabokat, mert az élőkének csak akkor van szép tartása, ha bélelt. Ügy varrjuk, mint a párnát, franciavarrással: tehát először a színén, azután kifordítva. Amikor a színére for­dítjuk, a szélén végig körbetűz- zük. Kijelöljük, majd a gombo­láspánt felvarrása utón ki is vágjuk a lyukréseket, amelye­ket sűrű gomblyükvarró ölté­sekkel elvarrunk. Mintás blúz­hoz egyszínű; egyszínűhöz mintás plasztron illik. Ha pöty- työs az élőké — a gombok szí­ne a pöttyökével egyezik. P. J. Családi házak kertjében, hétvégi telek üde zöldjében kellemes, hangulatos szín­foltot jelent eßy-egy ízlése­sen tervezett, s praktikusan kialakított térelválasztó, ár­nyékvető. A természetes, fából ké­szült térelválasztók jól ille­nek és szépen beolvadnak a környezetbe. Stabilitásukat, állóképességüket minden esetben több kitámasztórúd­dal kell biztosítani. A térel­választók mellé kívülről — akár ládába ültetve, akár közvetlenül a talajba — gyorsan futó, virágzó vagy csak zöldellő növényeket ül­tessünk, amelyek árnyéká­ban kellemesen hűsölhetnek, pihenhetnek vagy éppen szórakozhatnak a családta­gok, a vendégek. Árnyékvetök, kerti térelválasztók A) ábránk egy sarokmeg­oldású térelválasztót mutat be; a két téglalap formátu­mú keretbe V-alakú elemek váltakoznak. B) ábránkon virágvályúk­kal kombinált, aszimmetri­kus keresztlécekkel díszített árnyékvető látható. A virág- vályúkba ültetett, egész nyáron nyíló növények, pél­dául a piros muskátlik so­kasága, különösen üde lát­vány a heti munkában meg­fáradt, pihenni vágyó csa­ládnak. A kész elemeket védeni kell az időjárás viszontag­ságaitól. Ezért fontos, hogy megfelelő páccal kenjük le a felületeket, majd Ka tel­jesen megszáradt, csónak­lakkal kétszer lakkozzuk le. B. K. Ha beteg a kutya, macska... Q üLLflTEGESZSEG MACSKÁK FERTŐZŐ BÉLGYULLADÁSA A betegség a kutyák par- vovírusos bélgyulladásával rokon. Legfogékonyabb kor­osztály a 6—12 hetes korú­ak. A megbetegedések zöme főleg tavasszal és ősszel je­lentkezik. Fogékony macs­kák között súlyos járványok léphetnek fel. Leggyakrab­ban városokban, lakásokban tartott macskák fertőződ­hetnek. A betegséget nem­csak macskák, hanem az emberek is terjeszthetik ra­gályfogó tárgyakkal. A betegség tünetei várat­lanul jelentkeznek. Az ál­lat lázas, levert. Nem eszik, nem iszik. Gyakran hányás, hasmenés alakul ki, aminek következtében az állat ki­szárad, bőre ráncba emelhe­tő. Abban az esetben, ha vemhes macska betegszik meg, a született kicsikben mozgászavarok jelentkez­hetnek. A megbetegedett állatunkat minél előbb gyógykezeltessük. A beteg­ségen átesett anyák tartós védettséget adnak kicsinye­ik számára. A betegség vé­dőoltással megelőzhető. Az első oltásokat 8-12-16. hé­ten végeztessük el, utána évente. MACSKÁK FERTŐZŐ LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGE Vírusok váltják ki (Her­pes, calici vírus). Igen elter­jedt betegségek. Főleg téli időszakban jelentkezik. Hő­emelkedéssel, levertséggel, étvágytalansággal kezdődik, amit hamarosan tüsszögés, köhögés követ. A szemek csipásak, az orrból hurutos váladék ürül. Ez olyan mennyiségű is lehet, hogy összetapasztja a szemrést, elzárhatja az orrjáratokat. A gyógykezeléssel ne késle­kedjünk. A tüneteket eny­híthetjük, ha kamillateás vattával mossuk a szemet és az orrot. 9-12 hetes kor­ban adott védőoltással a be­tegség megelőzhető. Kombi­nált vakcinák állnak ren­delkezésünkre, amelyek a fertőző bélgyulladás, vala­mint az imént említett be­tegségek ellen védenek. TOXOPLASMOZIS Kutyák, macskák egyik legjelentősebb, paraziták ál­tal előidézett betegsége. A tünetei: hasmenés, hányás, tüdőelváltozások, sárgaság, központi idegrendszer káro­sodása. Idősebb állatokban görcsök, vérszegénység, szemelváltozások, vetélés fordulhat elő. A betegsége­ket a rágcsálók (egér, pat­kány) bélsárevő rovarok, Hogyan éljen a magasvérnyomásos ember? Ma már min­denki tudja, hogy korunk­ban világszerte a szív- és ér­rendszeri be­tegségek veze­tik a megbete­gedési statisz­tikákat. A ma­gas vérnyomás aránya a fel­nőtteknél húsz százalék kö­rüli. E károsodások igen nagy száma feltétlenül összefügg a mai ember helytelen, egészségtelen életmódjával is. A vérnyomás emelkedé­se sokszor hosszú ideig nem okoz panaszokat. Az érrend­szert azonban már ilyenkor is károsítja, amivel megter­heli és előbb-utóbb zavaro­kat okoz számos szerv mű­ködésében. Fontos, hogy idő­ben felismerjék és gyógy­szerrel folyamatosan egyen­súlyban tartsák, mert akkor nem befolyásolja a munka­végző képességet és nem csökkenti az élettartamot. Nem csoda tehát, hogy so­kan erre a „betegség” meg­jelölést nem szívesen hasz­nálják. A hipertóniásoknak tulajdonképpen csak az egészséges életmódra kell ügyelniük, azokra a szabá­lyokra, amelyek megtartása mindannyiunk számára ajánlatos. Melyek is ezek a szabályok? Minden esetben nagyon fontos a jó időbe­osztás. A napi program gon­dos megtervezése, a munka és a pihenés helyes aránya. A napi munkaidő befejezése mindig a kikapcsolódás kez­detét is jelentse! Célszerű, hogy mindenki­nek szellemi és fizikai jelle­gű elfoglaltsága egyaránt le­gyen, amelyek jól kiegészí­tik egymást. Az aktív pihe­néshez hozzátartozik a rend­szeres testmozgás, a sport. Ez egyrészt gátolja a káros testsúlynövekedést, másrészt elősegíti a vegetatív ideg- rendszer harmonikusabb mű­ködését. Elsősorban a séta, a kirándulás, úszás és a ké­nyelmes iramú kerékpáro­zás tesz jót. A hipertóniás ember dié­tája a mai álláspont szerint nem jár semmilyen külön­leges tilalmakkal. Legfon­tosabb a túlzott kalóriabevi­teltől való tartózkodás, a hízás elkerülése. Célszerű az állati zsírok fogyasztásának mérséklése. A magas vér­nyomás ugyanis eleve hajla­mosít az érelmeszesedésre és ezt a hajlamot a magas vér­zsírszint nagymértékben fo­kozza. A növényi olajokat ezzel szemben jól felhasz­nálja a szervezet, ezért he­lyes olajjal főzni és a vaj helyett margarint fogyaszta­ni. Fontos a sószegény ét­rend is. Az élvezeti cikkek alkalmazásával kapcsolatban pedig az a helyes, ha a ke­zelőorvos véleményét kérik. Szólni kell még az ideg- rendszerről, és az azt érő külső hatások jelentőségéről. Az idegrendszer érzékenysé­ge részben öröklött, részben az élet folyamán szerzett ta­pasztalatok. befolyásolják. A csecsemő- és kisgyermekkor­ban szerzett tapasztalatok ezért döntően befolyásolják, hogy a negatív érzelmeket, negatív indulatokat (hara­got, félelmet, szorongást) keltő környezeti ingerekre ki milyen érzékenyen reagál. Igen fontos a családi élet harmóniája. Az is igaz, hogy stressz nélkül nincs élet és hogy a külső ingerek egy része egyenesen jellem- és személyiségformáló hatá­sú. (Lásd az elmúlt heti ro­vatunkban a stresszről meg­jelent cikkeket — a szerk.) Vannak azonban felesleges, káros stresszhatások. Az idegrendszert érő káros in­gerek számát azonban csak úgy tudjuk lényegesen csök­kenteni, ha mindenki a má­sik ember érzelmeire és ér­dekeire is tekintettel van. A magas vérnyomásos em­bernek tehát különösen kell ügyelni az egészséges élet­módra. A vérnyomás norma­lizálódásával csökken az in­farktus veszélye, kockázata is. Mindezek mellett érdemes jobban odafigyelnünk a megértés és a harmónia meglétére a családban, a munkahelyen, országos és vi­lágviszonylatban is. Dr. Herczegfalvi I.ászióné gyógyszerész előfordulási Sok bosszúságot okoz, hogy a piskótatészta — vagy más ha­sonló, kevert, nem zsíros süte­mény, felfújt — a tepsi gon­dos kikenése ellenére is odara­gad, nehézen szedhető ki épség­ben. Ha selyempapírral bélel­jük ki a tepsit, ki sem kell kenni, mégis tökéletesen ki­csúsztathatjuk sütés után a tész­tát. Utána könnyedén lehúzhat­juk az odatapadt papírt; nem szükséges rögtön, ráérünk, ha már kissé kihűlt. Van olyan há­ziasszony. aki alufóliát használ. Ez azonban felesleges luxus, a végeredmény ugyanaz, a selyem­papír viszont jóval olcsóbb. Egyre vigyázzunk: a papírból nagyon kevés maradjon ki a peremen, mert a hőtől egyrészt sülés közben visszahajolhat a tészta tetejére, ami aztán oda­ragad és esztétikai hibát jelent, másrészt meg is gyulladhat — a pernye sem szép látvány . .. Ugyancsak gyakran bánkó­dunk, hogy a sütéskor szépen emelkedő piskóta kivételkor összeesik, lapos lesz. Sütés köz­ben tegyünk a sütő ajtajába egy fejétől megfosztott gyufaszálat, így a fölösleges gőz eltávozhat, nem nyomja le a tésztát. He­lyes módszer az is, ha a gáz lezárása után a nyitott ajtajú sütőben hagyjuk félig kihűlni a piskótát, mert a hirtelen hő- mérsékletváltozás sem tesz jót. földi giliszták, csigák is ter­jeszthetik. A betegség je­lenleg nem gyógyítható. Megelőzésére vakcina nem áll rendelkezésünkre. A megbetegedés ellen úgy vé­dekezhetünk, ha nyers húst nem adunk állatainknak, és tartózkodási helyükön rend­szeresen rágcsálóirtást vég­zünk. A szobamacskák ho­mokját cseréljük naponta. A Toxoplasmozis gyere­kekre és terhes nőkre külö­nösen veszélyes. (A sertések fertőzött rágcsálók, giliszták elfogyasztása révén, az álla­tok és az emberek disznóvá­gáskor a nyers hús és szer­vek feldolgozásakor is fer­tőződhetnek.) Fertőzött ál­latok bélsarukkal jelentős mennyiségű toxoplasma- oocystát (petét) ürítenek. A személyi higiéné betartásá­val (gyakori kézmosással, a földre kerülő játékok lemo­sásával, gyümölcsök alapos lemosásával) védekezhetünk a betegség ellen. Dr. Kondé Gábor (Folytatjuk) Csodálatos krotonok A trópusokon a krotonok örökzöld fákká, bokrokká nőnek, a három méter ma­gasságot is elérik. Nálunk dédelgetett üvegházi növé­nyek, amelyek bizony gyak­ran csalódást okoznak tulaj­donosuknak, mert a száraz levegőjű központi fűtésű la­kásokban gyakran tönkre­mennek. A leveleik szeldel- tek vagy egyszerűbbek, igen változatos színűek, gyakran az erezet a színes,. a feltű­nő. A halványrózsaszíriűtől a fehéren át a narancsig és a sötétbordóig, sőt a csaknem feketéig igen változatos szín­hatást mutatnak. A virág­juk jelentéktelen, de a le­velek tarka szépsége kárpó­tol a virág egyszerűségéért. Nagyon nagy a fényigé­nyük, ezért a szoba legjob­ban megvilágított részébe te­gyük. Különösen jól érzi magát a kroton a párás ab­lakkertben, ahol a huzat sem hantja. Ha sötét sarokba vagy rosszul megvilágított szobába kerül, a levelei el­halványodnak. A tűző napon viszont nem érzik jól magu­kat ezek szobanövények, amelyeket a nyári szabad­ság két hetére sem tehetünk a szabadba, a tűző napra. Számukra a legjobb a dél­keleti, vagy délnyugati tájo­lású ablak, de a huzatra fo­kozottan érzékenyek, csak­úgy, mint a hirtelen hőmér­sékletváltozásokra. Tarthatjuk a nappali szo­bában 18—20 fokon a kro- tont. Az edzettebb fajok a 16 fokot is elviselik tartó­san, sőt az ennél alacso­nyabb hőmérsékletet is. Nagy levélfelületük miatt sokat párologtatnak, tehát bőséges öntözést is kívánnak. A krotonokat is lágy vízzel (esővízzel, hólével, forralt vízzel) öntözzük. Ha vélet­lenül túl sokat adunk egy­szerre, a cserép tálkájában összegyűlő vizet öntsük le. Márciustól szeptemberig bő­ségesen öntözzük, a téli hó­napokban azonban legyünk óvatosak az öntözővízzel. Ja­nuártól márciusig csak mér­sékelt öntözést kíván, de a földlabdája azért ne szárad­jon ki, még rövid időre sem. A túl száraz levegőjű he­lyiségben a levelek lehulla­nak, de előbb atkák lepik el a krotont. Ha a kroton ab­lakkertben van, a párásítás egyszerű, ha a nappali szo­bában van, a cserepet he­Wmmm lyezzük nagyobb tálcára, amelyre nedvszívó anyagot, például nagy szemcséjű per- litet teszünk, amelyet állan­dóan nedvesen tartunk, így párásítjuk a növény közvet­len környezetét. Az öntözésnek van egy sarkalatos pontja: lehetőleg a reggeli órákban adjuk a vizet, soha sem este. Időn­ként nem árt az egész nö­vényt tiszta, lágy vízzel le­permetezni. A téli időszak­ban ne lombtrágyázzuk a növényt, csak márciustól szeptemberig. A lombtrá­gyázást mindig akkor kezd­jük el, amikor a hajtásfej­lődés megindul, vagyis áp­rilis közepétől. Ujracserepezni a tavaszi időszakban érdemes, április­tól. Levélkomposzt, érett istállótrágya és porrá zú­zott agyag 2:2:1 arányú ke­verékében. Az agyag helyett megfelel az érett gyepszín- föld is. A cserép aljára te­gyünk kavicsból drénréte- get. Magunk is szaporíthatunk krotont egy kis szakérte­lemmel és szerencsével. A legszebb növényeket a csúcshajtások meggyökerez­tetésével kapjuk. Durva ho­mok és rostos tőzeg egyenlő arányú keverékével gyöke- reztessünk. A 25—30 fokos talpmeleg elősegíti a gyöke- resedést, amely főleg a gyö- keresedés kritikus három hete alatt fontos. A párás környezet, amelyet a leg­egyszerűbben fóliatakarással érhetünk el, elősegíti a gyö- keresedést. A dugvány vá­gásakor bőséges tejnedv fo­lyik, amelyet elállíthatunk, ha a dugvány talpát faszén­porba mártjuk. T. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents