Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-08 / 107. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TONACS LOPJA 1987. MÁJUS 8., PÉNTEK Ára: 1,80 forint Xm. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Tanácskozott a megyei pártbizottság Tegnap Nagy Jenő titkár elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés Megyei Bizottsága. A testület először meghallgatta Szabó Miklós első titkár tájékoztatóját az MSZMP KB április 28-i üléséről, majd Csatári Béla titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a Központi Bizottság 1978. március 15-i — a mezőgazdaság helyzetével és feladataival foglalkozó — határozatának megyei végrehajtásáról szóló jelentést. A megyei pártbizottság végül személyi kérdésekben döntött. Eddigi munkásságát elismerve — nyugdíjazására tekintettel — felmentette a propaganda- és művelődési osztály vezetői funkciójából Várai Mihálynét és helyére osztályvezetőnek megválasztotta Hüttner Vilmost. A pártbizottság a testületben viselt minden funkciójából — pártbizottsági és párt-végrehajtóbizottsági tagságából — visszahívta dr. Abrahám Bélát, a Békéscsabai Városi Párt- bizottság első titkárát. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács megvitatta a Büntető Törvénykönyvről, a büntetőeljárásról szóló törvényt, valamint a büntetésvégrehajtásról szóló törvényerejű rendelet módosítására tett javaslatot, és úgy döntött, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megtárgyalta az adóreformra vonatkozó jogszabályok elveiről szóló előterjesztést és meghatározta a jogszabályok előkészítésének további feladatait. A kormány jelentést hallgatott meg a munkavédelem 1986. évi helyzetéről és határozatot hozott a távközlési beruházási hozzájárulás módosításáról. (A kormányszóvivő tájékoztatója lapunk 3. oldalán.) A Láng Gépgyár általános gépszerelő üzem turbinás/,creldé- jében az idén több erőművi turbinát újítanak fel hazai és külföldi megrendelésre. Hamarosan megkezdik annak a két 20 mW-os fűtőturbinának készítését, amelyet finn exportra szállítanak, 23 millió finn márka értékben (MTI-fotó: Balaton József — KS1 Megkezdődött az Akadémia közgyűlése 30 éve alakultak a takarékszövetkezetek Csütörtökön az MTA székházának dísztermében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1987. évi közgyűlése. A sorrendben 147. közgyűlés ünnepélyes •megnyitásán az elnökségben foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. A közgyűlést Be- rend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg. Elöljáróban kiemelte: az Akadémia munkában telt gazdag évet zárt, az önelemzésre, számos korábbi nézet felülvizsgálatára és korrekciójára azonban változatlanul nélkülözhetetlen szükség van. Ezt az MTA kutató- és kormányzati szakértő-véleményező tevékenysége során hosszú évek óta, s a most eltelt esztendőben is a legteljesebb mértékben vallotta, követte. Szemlélet- változásért szállt síkra pél„A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést.” A mindennapi tapasztalatok igazolják, menynyire előrelátó és helytálló volt a párt XIII. kongresz- szusának döntése. Az intenzív gazdálkodás erőteljes és általános kibontakozásával, a ráfordítások csökkentésével, olyan megalapozott növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly továbbjavítását, a népgazdaság anyagi, műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújulását, az életszínvonal emelését. A növekedés fontos forrása a szervezettség, a munkafegyelem erősítése, az ösztönzés javítása, s az utóbbi években jelentkező túlel- osztás megszüntetése. Tagadhatatlan, hogy ennek a távlatokat nyújtó, jövőt formáló döntésnek a megvalósítása elsősorban a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények gyakorlati munkáján múlik. Nem mindegy, miként gazdálkodnak a rájuk bízott társadalmi tulajdonnal; milyen pénzügyi döntéseket hoznak, a beruházások mennyi idő alatt térülnek meg, vagy megtérül- nek-e egyáltalán. A helyes vagy helytelen elhatározások következményei végső soron a társadalom szintjén csapódnak le. A szervezettség, a fegyelmezett munkádéul olyan lényeges kérdésekben, mint a szellemi tevékenység kedvezőtlen megítélése. Ezt követően Berend T. Iván átadta az Akadémiai Aranyérmet és az Akadémiai díjakat. Az Akadémia 147. közgyűlését az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Pál Lénárd köszöntötte. Beszédének bevezetőjében arról szólt:, oly korban élünk, amikor a tudomány — sok vonatkozásban nem kellően felismert — különleges szerepre tett szert mind az egész világ, mind az egyes országok sorsának jövőbeli alakulásában. Kifejtette: a tennivalók kellő időben történő felismerésétől és főként azok késlekedés nélküli pontos elvégzésétől alapvetően függ a társadalmi, gazdasági fejlődés üteme. A magyar gazvégzés éppúgy. Summa, summárum, minden vonatkozásban megnőtt a gazdálkodás felelőssége. Az önállóság erősödésével, a vállalati tanácsok létesítésével, az első számú irányítók választásával nemcsak a vezetőké, hanem a kollektíváké is. Ezek mind köztudott dolgok. Ennek ellenére a gazdasági fejlődés gyorsításának üteme mégsem érte el a kívánt szintet, állapította meg legutóbbi ülésén az MSZMP Központi Bizottsággá. önkéntelenül adódik a kérdés, hol szorít a cipő? A gazdálkodás felelőssége, miként érvényesült a gyakorlatban? A szeghalmi népi ellenőrzési bizottság ebben a fontos témában kezd vizsgálatot május 14-én. Arra keresnek választ a népi ellenőrök, hogy a gazdálkodás felelősségrendszerének kialakítására hozott központi határozatokat és a rendeleteket, milyen intézkedések követték. Tapasztalatok igazolják, hogy olykor a tervek meg az elképzelések kifogástalanok. Ám a végrehajtás sok kívánnivalót hagv maga után. Rossz a belső szervezés, döcög az anyag- ellátás. Okkal vetődik fel a kérdés, hogyan történik a gazdálkodó szerveknél a tervekből fakadó feladatok teljesítéséről a beosztottak szádaság csak akkor képes fejlődni — és az életszínvonalnövekedést is csak akkor lehet megalapozni —, ha a gazdaságpolitika és a gazdaságirányítás a vállalati önállóság növelésére, az aktív, dinamikus és hatékony vállalati gazdálkodás feltételeinek megteremtésére, az exportorientáció erősítésére, a társadalmi tőke és munkaerő nagyobb jövedelmet biztosító, szabad áramlásának elősegítésére összpontosítja erőfeszítéseit. A gazdaság szerkezetének átalakításában kiemelkedő jelentősége van a műszaki, fejlesztésnek — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. A műszáki haladás gyorsítása döntő fontosságú, nem elodázható feladat. Ezért a műszaki fejlesztést — nehéz gazdasági helyzetünkben is — alapvető prioritásként kell kezelnünk monkérése, azaz milyen a beszámoltatási rendszer. Előfordul az is, hogy megsértik a törvényes előírásokat, a belső szabályokat. Ki viseli a következményeket? Ráhárítják-e az egész kol-' lektívára az anyagi felelősséget, vagy az elkövetők a mulasztás arányában viselik azt? Az anyagi érdekeltség termelési szerepéhez napjainkban nem fér kétség. Ám kérdés, hogy a célkitűzések megvalósítása érdekében megfelelő érdekeltségi rendszer van-e érvényben? Ténylegesen megvan-e a becsülete a szakértelemnek, a munkában való helyállásnak? Vagy csak a szólamok szintjén mozognak az üzemben. Az elemzések azt igazolják, hogy gazdasági gondjainkon csak a vállalkozó szellem érvényre juttatásával lehetünk úrrá. Vannak, akik úgy vélik, hogy a vállalkozás egyenlő a kisszervezetek, a magánkezdeményezések érvényesítésével. Noha kétségtelen ezeknek a jelentősége, de önmagukban tőlük még nem fog fejlettebb pályán mozogni a magyar gazdaság. Elsősorban a népgazdaságot meghatározó állami vállalatok és szövetkezetek vállalkozó kedvének élénkülésére, felelősségének erősödésére van szükség. Vitathatatlan, hogy a különböző kisvállalkozásoknak az még abban az esetben is, ha ez a fogyasztás korlátozását, illetve csökkenését eredményezi. A műszaki fejlettség színvonalát és annak alakulását az anyagi tényezők mellett döntően befolyásolja a kutatásban, a fejlesztésben, a termelésben és az értékesítésben részt vevő emberek szakértelme, tudása, műveltsége és tenniaka- rása — mutatott rá. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben végzett tevékenységet méltatva utalt arra, hogy az akadémiai kutatómunkának jó a híre a tudományos világban. Ugyanakkor tolmácsolta azt az aktuális követelményt, hogy az akadémiai kutatás a jövőben segítse sokkal közvetlenebbül az új gyártási eljárások bevezetését, a termékszerkezet korszerűsítését, világszínvonalú termékek kifejlesztését. Az Akadémia közgyűlése pénteken zárt üléssel folytatja munkáját az MTA várbeli kongresszusi termében. üzemen belül megvan a kedvező hatása. Ám, ha a gmk- tagok jövedelme meghaladja a tényleges teljesítmény által indokoltat, az már sérti a dolgozók igazságérzetét, és kedvezőtlenül hat a munkafegyelemre. Ahhoz sem fér kétség, hogy a vállalatok, szövetkezetek gazdasági döntéseinek milyen nagy a hord- ereje. Egy helyes döntés felér a májusi esővel, hallottam minap egy tsz-elnöktől. Kijelentése alapvető igazságot hordoz. Mert hiszen az ellenkezőjéhez sem fér kétség. Egy rossz, vagy meggondolatlan döntés a legjobb gazdasági egységet is a tönk szélére sodorhat. Éppen ezért a szeghalmi népi ellenőrök választ keresnek arra, hogy megfelelően készítik-e elő a vezetői és a testületi döntéseket? Történik-e felelősségrevonás a megalapozatlan döntésekért? Érvényesül-e a felelősség azoknál, akik a testületi döntésekben közreműködnek? Szabó Györgyné, a szeghalmi népi ellenőrzési bizottság elnöke elmondta, hogy a vizsgálatokban 34 népi ellenőr vesz részt — többségük gazdasági szakember — és 9 mezőgazdasági, valamint élelmiszeripari üzemet vesznek górcső alá. A tapasztalatokat a szeghalmi városi pártbizottság is megtárgyalja. Megyénkben több mint tíz éve nem volt ilyen jellegű vizsgálat. A téma aktualitása mindenesetre nagy figyelmet érdemel. Serédi János ünnepség Tótkomlóson Megyénkben 1957. május 2-án Tótkomlóson alakult meg az első takarékszövetkezet. Ugyancsak ebben az évben mondták ki e szövetkezetek megalakulását End- rődön, Vésztőn, Dévaványán, Körösladányban, Szarvason és Kétegyházán is. De országszerte is erre az időre esik a takarékszövetkezeti mozgalom elterjedése. E mozgalom kibontakozásának 30. évfordulója alkalmából rendezett sokáig emlékezetes ünnepi megemlékezést tegnap, május 7-én az esti órákban Tótkomlóson a Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szövetsége és a Tótkomlósi Körzeti Takarékszövetkezet igazgatósága a művelődési központban. Sávolt Mihálynénak, a Tótkomlósi Körzeti Takarékszövetkezet elnökének megnyitóját követően Tanai Ferenc, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának tagja, a Mészöv elnöke mondott ünA Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát az elmúlt esztendőben országosan kiemelkedő eredménnyel zárta az évet kukoricatermesztésben. Hektáronként csaknem 11 tonnás hozamot értek el. Dr. Papp Tibor, a kombinát vezérigazgató-helyettese arról tájékoztatott bennünket, hogy május 5-én, kedden befejezték a kukorica vetését. Az idén a kombinát a nép- gazdasági igényeknek megfelelően alakította termelési szerkezetét. Ezért döntöttek úgy, hogy 1000 hektárral növelik a kukorica vetésterületét. Nagy gondot fordítanak a mennyiség mellett a minőségi beltartalmi követelmények teljesítésére is. Ebben az esztendőben mintegy 4 ezer 300 hektáron juttatták földbe a kukoricavetőmagot. A kései tavaszo- dás miatti lemaradást sikerült behozniuk. Tavasszal a vízmegőrző talajművelést helyezték előtérbe: simítóval és kombinátorral készítették elő a magágyat. Április 21-én kezdték meg a vetést és folyamatosan 16 vetőgéppel dolgoztak két műszakban. Ennek köszönhető, hogy május 5-re sikenepi beszédet. A megyében jelenleg tíz takarékszövetkezet tevékenykedik. Tagjainak száma eléri a 114 ezret, miközben 102 ezer betétest tartanak számon és az általuk kezelt betétállomány összege meghaladja a 2,5 milliárd forintot, kölcsönál- lományuk pedig közelíti a 620 millió forintot. Az ünnepségen Kovács Mihály, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője a végrehajtó bizottság nevében emlékvázát adott át a jubiláló Tótkomlósi Körzeti Takarékszövetkezetnek. Ezután a Fáy András szocialista brigád kapta meg a Hazafias Népfront Országos Titkársága által adományozott „Kiváló Társadalmi Munkáért” plakettet. Három választott tisztségviselő átvehette a Hazafias Népfront megyei bizottsága által adományozott „Kiváló Társadalmi Munkás” jelvényt. Balkus Imre rült a teljes területet elvetni. Az idén zömmel saját előállítású . vetőmagokat használtak. A tervezett hozam 9,4 tonna hektáronként kukoricából. A szakemberek véleménye szerint kedvező időjárás esetén, a magas színvonalú gazdálkodás mellett, a technológiai fegyelem betartásával ez a célkitűzés teljesíthető. Újdonság, hogy az idén a sokévi kedvező bábolnai tapasztalatok alapján, az IKR segítségével bevezették a táblaszintű szemléket. Három alkalommal: a talaj-előkészítés és vetés időszakában, valamint az állomány fejlődésekor júniusban, és a betakarítás előtt, augusztus végén az IKR egy szakem-. bere és a kombinát vezetői minősítik a táblákat. Ebben az évben csakúgy, mint a korábbi években, a vetésben részt vevők a kelés utáni minősítés alapján prémiumban részesülnek. A vezérigazgató-helyettes még azt is elmondotta, hogy a gyors, jól szervezett vetés után május 6-án, szerdán délután megérkezett a várva- várt csapadék, amely segíti a kelést. V. L, II gazdálkodás felelőssége Mezőhegyesen befejezték a kukorica vetését
