Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-07 / 106. szám

lQSTj^^má^usJJjj^raütörtök o IgUsWkfiM Növényvédelmi előrejelzés Az elmúlt időszak hűvös, csa­padékos időjárása kedvezett az alma- és körtevarasodás fertő- zéses kialakulásának. Az elsőd­leges fertőzést okozó aszkospó- rák szóródása megkezdődött, és a nedves felületű fiatal levelek ilyenkor fogékonyak a megbe­tegedésre. Ha a levelek 8 órán át nedvesek, erős fertőzésre kell számítani. *A fertőzésre alkal­mas napok hőmérsékleti viszo­nyai alapján a számított lap- pangási idő (amíg a barnás színű foltok a leveleken meg­jelennek) 10—15 nap közé esik. Felmelegedés esetén a lappan- gási idő lerövidül. A védeke­zésre felhasználható készítmé­nyek köre széles. Ilyen például a Rubigan 12 EC (erős fertőzés esetén ajánlatos), Dithane M— 45, Orthocid 50 WP, Polyran combi stb. De jók a réztartal­mú (Rézoxiklorid 50 WP, Mil- tox special stb.) szerek is. A Rubigan 12 EC előnye, hogy almafa-lisztharmat ellen is jő. Melegebb idő esetén a varaso- dással egy menetben, feltétle­nül védekezni kell a liszthar­mat ellen is, kéntartalmú sze>- rek, vagy Topsin Metil 70 WP alkalmazásával. Az almákon kikeltek már a takácsatkatojások, illetve meg­jelentek a kifejlett alakban át- tedelt közönséges takácsatka- egyedek. Ellenük speciális aka- ricidekkel (Mitac 20), vagy aka- ricid-mellékhatássai is rendel­kező szerekkel (pl. BI 58 EC, Anthio 33 EC) kell védekezni. Sokfelé megfigyelhető a let- vélpirosító almalevéltetű, vagy más levéltetű-fajok megjelenése, kezdeti kártétele is. Ezek ellen most kell megkezdeni, még a felszaporodás bekövetkezése előtt a védekezést. Az atkák el­leni készítmények mellett Itt a speciálisan levéltetű irtó Piri- mor 50 DP javasolható a leg­jobban, de a pireitroidok (Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC) is jó ellenük. Hatásos készítmény az Unifosz 50 EC is. Minden gyümölcsfélén előfor­dulhatnak a sok tápnövényű gyűrűs — aranyfarú és galago­nyalepke hernyói. A kis levele­ket szedegetik össze a sodró- molyok és az araszolólepke her­nyói. Ellenük a hagyományos Ditrifon 50 WP, Unitron 40 EC stb. mellett elsősorban a nagy hatású Decis 2,5 EC, vagy a Chinetrin 25 EC javasolható. A szilvákon nagy károkat okoznak a poloskaszagú szilva­darazsak lárvái. A virágzáskor rajzó imágók tojásaikat a csé­szelevelek cimpájába rakják. A kis lárvák a fejlődő szilvaszem­ben károsítanak. Az ilyen szil­vának nincs magja, és jellegze­tes poloskaszaga van. A lárva 2-3 szemet tönkretesz kifejlő­déséig. A fertőzött szilva lehul­lik. Kártétele időben megelőzi a szilvamoly hernyóinak kártéte­lét. Javasolt védekező szerek: BI 58 EC, Sinoratox 40 EC. Az őszibarackon jelentős ká­rokat okozhat a tafrinás levél- fodrosodás. A megvastagodott, eltorzult, elszineződött levél le­hullik. Járvány alkalmával a fa egész lombozatát elveszítheti. A kórokozó gomba ellen most már csak az Orthocid 50 WP, vagy az Ortho-Plaltán használható eredményesen. A védekező szer az egyéb gombabetegségek (le- véllyukacsosodás) ellen is jó. Levéltetű-fertőzés esetén Piri- mor 58 WP hozzáadása javasol­ható a permetléhez. De csak ab­ban az esetben, ha a fán már virágok nincsenek. Virágzó őszi­barackfa rovarölő szeres keze­lése szigorúan tilos! A meggyeken sok kárt okoz a virágfertőző meggymonilia- gomba. Csapadékos időben fer­tőz. Ilyenkor az orthocidos vagy Ortho-Plaltános kezelés elenged­hetetlen. Abban az esetben, ha a fákon már megjelentek az el­ső feketelevéltetű-egyedek is, a Pirimor 50 WP-s kezelés indo­kolt, Virágzó meggyfa rovarölő szeres kezelése szigorúan tilos! A körtéken évek óta nagyon súlyosak a körtelevélbolhák ál­tal okozott károk. A táplálko­zás következtében kialakuló mézharmatra még a korompe- nészgomba is rátelepszik. Az át­telelt nőstények első ivadékai a napokban kezdték meg károsí­tásukat, ezért a védekezést többszöri ismétléssel most kell megkezdeni ellenük. Javasolt védekező szerek: De­cis 2,5 EC (0,7 — 1,5 1 ha), Chi­netrin 25 EC (0,4 — 0,8 1 (Ha), Mitac 20 (4,5 — 6,8 1 ha). A kártevő nagyfokú szerellenál- lósága következtében a szoká­sosnál magasabb dózis haszná­lata szükséges. Békés Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Jáki Jenő előrejelző Szarvasi Dózsa Tsz Egymilliárdos új érték A múlt héten adtunk hírt arról, hogy Szarvason a Táncsics Tsz beolvadt a Dó­zsa Tsz-be. Az emlékezetes közgyűlés óta munkához lá­tott az időközben kibővített szakmai és társadalmi veze­tés. Az erők és a termelési lehetőségek számbavétele során a most már 7139 hek­táron gazdálkodó Dózsa Tsz erre az évre összeállította termelésfejlesztési elképze­léseit. Ezek alapos számba­vétele után Kovács Péter tsz-elnök elmondotta, hogy továbbviszik a Dózsa Tsz korábban megfogalmazott és elkezdett beruházáspolitiká­ját. Fejlesztik, bővítik a broylertelepet, ahol termál­víz szolgáltatja a csibeneve­léshez szükséges hőt. Üj óla­kat építenek és a hasznosí­tással 40 fokra lehűlt vízre újabb termelőegységek épí­tését tervezik. Tovább foly­tatják a meliorációs munká­kat, javítják az üzemi köz­lekedés alapfeltételeit, s fel­készülnek egy nagyobb ará­nyú öntözési program telje­sítésére is. A Dózsa Tsz 1986-ban már 720 milliós árbevételt telje­sített, melyen most a Tán­csics Tsz 2772 hektár föld­jének racionális használatá­val, a szakosított sertéstelep átvételével, a termelésben az érdekeltség korábbinál jobb biztosításával nem kevesebb, mint egymilliárd forint ér­tékű árbevétel elérését cé­lozzák meg 1987-ben. Ezzel a teljesítménnyel Békés megye egyik legna­gyobb értéket előállító szö­vetkezete lesz a Szarvasi Dózsa Tsz. D. K. rályok korszakát, amikor is a sok milliomos kiváló úthá­lózatot, hidakat és luxus­villákat építtetett — több­nyire kínai munkásokkal. Az 1906. április 18-i földrengést követő tűzvész San Francis- cót szinte megsemmisítette. További fejlődése során, fő­leg 1939-től az ipar egyre inkább a halászatra és a farmokra épült, a város pe­dig Nyugat-Amerika gazda­sági és bankközpontja lett. A 21 dombra épült város legjellemzőbb nevezetességei a Golden Gate, az Oakland Bay Bridge, a China Town, ami a nyugati világ legna­gyobb kínai települése, az öreg villamos, a cable card, amelynek 1880-ban még nyolc vonalát lovak húzták, ma már csak három járat működik a turisták kedvé­ért. De ugyanilyen csoda minden viktoriánus épület, kétszintes kis palota a ha­talmas felhőkarcolók tövé­ben. Feledhetetlen a sok fé­lelmetesen meredek utca, al­járól úgy tűnik, az égben ér véget, ott fenn meg, hogy képtelenség akár autóval, akár gyalog leereszkedni. Így látták a lányok Két hét alatt oly sokrétű programban volt részünk, annyi helyen jártunk, any- nyi élménnyel gazdagodtunk, mintha nem is két hetet, ha­nem sokkal több időt töltöt­tünk volna az Amerikai Egyesült Államokban. A kó­rusnak mindenhol nagy si­kere volt, mindenki őszinte elismeréssel nyilatkozott a lányokról. S hogy ők maguk mit láttak a távoli földrész­ből, hogyan érezték magu­kat, arról következzen most néhány vélemény! Harsányt Tímea: Jól mondták sokarf, hogy Ame­rika teljesen más világ. Csa­ládoknál laktunk végig, így jobban meg tudtuk figyelni az emberek életmódját. Lát­tam például, hogy a gyere­keknek igen fontos' szerep jut a családban, sokat fog­lalkoznak * velük, felnőtt­számba veszik őket. A kon­certek remekül sikerültek. Jó érzés volt az elismerés, a taps. Ügy láttam, az em­berek nyíltak a zene iránt és értékelik a szépet. Meg­ható volt, hogy Ameriká­ban, a világ másik végén énekelhettünk. Holpert Gabriella: Szinte egész Európát bejártam, de ilyen szép utam még néni volt! Főleg a New Bruns- wick-i magyarok vendégsze­retete, kedvessége fogott meg. Később amerikai csa­ládokkal és látnivalókkal is­merkedhettünk. Pompás na­pok voltak! A szörnyű csak az volt, hogy alig ettünk főtt ételt. Somogyvári Tímea: Szá­momra nyomasztó és fan­tasztikus volt New York épületrengetege, a hatalmas áruházak, az egzotikus nö­vények. San Franciscót már inkább el tudnám képzelni otthonomnak, de csakis szü­leimmel, barátaimmal, mind­azokkal együtt, akiket szere­tek. Az amerikai életvitelt azonban nem tudnám meg­szokni. Szerintem ott csak a pénz számít, s maga az em­ber, az érzelmei egyáltalán nem fontosak. Rálik Szilvia: Minden gé­pesítve van. Olyan gépeket láttam, amikről itthon nem is tudunk. De nekem in­kább nem kellene mindaz. Semmi életkedvet nem mu­tatnak azok az emberek. Mindenük megvan, nincse­nek már céljaik. Ugyan mi­nek tudna még az a gye­rek örülni, akinek saját szo­bájában a tévétől a számí­tógépig mindene megvan?! Szóval mindenütt jó, de leg­jobb otthon! Szénási Ildikó: Felhőkar­colók mellett nyomornegye­dek — álmaimban New Yor­kot másképp képzeltem, szebbnek, tisztábbnak. Az étkezés Amerikában bősé­ges, de nem egészséges. Sok zöldséget esznek, de főtt Ezt is láttuk a San Francis có-i tengerparton Munkásarcok Ki mint vet.. Elek határában, a szántó­föld peremén arról beszél­gettünk a helyi Lenin Tsz növénytermesztési főágazat- vezetőjével, hogy éppen be­fejezéséhez közeledik a ku­korica vetése. A távoli por­felhőből és a Nap melenget­te párolgó föld lidérces hul­lámzásából várjuk előtűnni a vetőgépet. Alig tízpercnyi várakozás után megérkezik a távolból az első John Deer traktor, nyergében Popucza Mihály. Meglepetten állítja le a hatalmas gépet, s nem is igazán érti, hogy miért épp őt kérdezgetjük, hiszen ő nem a szavak embere. In­kább szívesebben vetne ad­dig is, amíg munkájáról, életéről faggatjuk. Eleken született, 1946-ban. A Lenin Termelőszövetke­zettel 1962-ben került elő­ször kapcsolatba, amikor is oda szegődött el szántóföldi növénytermesztő gépész ipa­ri tanulónak. Három év múltával a békési szakmun­kásképzőben szerzett „trak­torosdiplomát”. Nem vélet­len a diploma szó, hiszen Popucza Mihály, amióta a Lenin Tsz tagja lett — s en­nek már huszonkét éve — már majdnem minden erő­gépet kipróbált. Elsőként DT—45-ösön kezdte, majd dolgozott K—30-ason és MTZ-n is. 1972 óta Rába traktorral szántotta körbe az eleki határt, s ki tudja már hányadszorra. A betakarítás időszakában pedig SZK- kombájnnal, majd később Dominator 100-assal járult hozzá a termelőszövetkezet eredményeihez. Jő munkája révén többször volt már ki­váló dolgozó, és a becsület­ételt annál ritkábban, és fő­leg este van kiadós étel... Csongár Edit: A pénz és a kényelem országa. A pénz persze manapság mindenütt fontos, de itt aztán különö­sen. Azt hiszem, más nem is fontos... A háziasszony az előre csomagolt fogást csak felmelegíti a mikro­hullámú sütőben, a mosat- lant berakja a mosogatógép­be, a szennyest az automa­tába, ahonnan majd a va­salt ruha jön ki, autóval jár mindgnhova, abban is min­den automata... A gyere­kek hamburgeren, hot-do- gon és pizzán nőnek fel és persze Coca-Colán. A levest nem ismerik. Szolnoki Tímea: Otthon elég sok rosszat meséltek Amerikáról. Az ottani em­berek meg alig tudnak va­lamit rólunk, talán a nagy távolság miatt is van így. S szerintem minden ilyen tur­né azért is fontos, mert két távoli országot mutathat meg egymásnak, hozhat közelebb egymáshoz. Dobó Edit: Érdekes volt látni, hogyan ünnepük a húsvétot. Sok színes mű­anyag tojást helyeznek el a lakásban, s ezek alapján kell «megtalálni az ajándé­kokat. Vagy tojásokkal dí­szített fát állítanak a ház elé ... Csodálatos külföldön énekelni, s főleg az ott élő magyaroknak. Szalisznyó Emília: A fá­rasztó utazások és a sűrű programok ellenére a kon­certeken mindenki mindent beleadott. S így sokszor olyan hangulat volt, mint még soha korábbi külföldi turnékon. New Yorkban csa­lódtam, de a másik part festői... És rájöttem, hogy ma már az angol nyelv alapvetően szükséges, ha az ember utazik. Niedzielsky Katalin (Folytatjuk) tel elvégzett feladatokat egyéb jutalmakkal is hono­rálta a szövetkezet. A jó talajelőkészítés, a ki­tűnő minőségű vetés egyik meghatározója a mezőgazda­ság eredményeinek. Ezért ér­dekeltté teszik a traktoroso­kat is a precíz munkavég­zésben. Popucza Mihály és munkatársai minőségi bér­ben dolgoznak. Így, most a vetés idején is érdekeltek abban, hogy ne legyen sor­hiányos a kukoricatábla. Alig egy éve, hogy felül­hetett a legkorszerűbb John Deer erőgépre. A vetőszer­kezettel együtt, így most három és fél millió forint értékű gép van a gondjaira bízva. — Igazán nagyon korszerű ez a berendezés — mutatja büszkén az erőgépet. Öröm vele dolgozni. A légkondi­cionált vezetőfülkében, rádi­ót hallgatva, ma már sok­kal kényelmesebb a mező- gazdasági munka, mint ak­kor, amikor ezt én hivatá­somnak választottam. Mint minden munkahelynek, per­sze ennek is van jó és rossz oldala. Nem dicsekvésképpen mondom, de nem keresek rosszul, igaz viszont, hogy gyakran szombaton; vasár­nap is dolgoznom kell. Té­len azonban rövidebb a műszak. Több idő jut a csa­ládra, merthogy róluk is essen néhány szó. 1967-ben nősült, és két gyermek apja Popucza Mi­hály. Ifjabb korában a mun­ka és a házépítés lekötötte a szabad ideje javát. Most, ha teheti, akkor legszíveseb­ben horgászással tölti üres óráit. Tagja a helyi Mun­káshorgászok Egyesületének, és az eleki téglagyár bánya­gödreiben vár az igazi nagy fogásra. Nagyobbik fia már vil­lanyiszerelő, de úgy látja, hogy a kisebbiket is csak a kíváncsiság hajtja a trak­tor felé, de nem akar apja nyomdokaiba lépni. — Hiá­ba, ebben a szakmában, amikor mások örülnek a jó időnek, szaladnak a kertbe, vagy a strandra, akkor ne­künk traktorosoknak a ha­tárban a helyünk —' mond­ja. Közben a kollégái megtöl­tötték a vetőgépet kukoricá­val és műtrágyával. Folyta­tódhat a vetés. Ismét felzúg hát a hatalmas erőgép mo­torja, megmozdulnak a ke­rekek, s tovább folyik a jól begyakorolt munka. Végeláthatatlannak tűnt a kukoricatábla, melyet még aznap végig kellett jSrnia Popucza Mihálynak. Beszél­getésünk miatt kimaradt egy fordulóból, amit most be kell hoznia. S ez nem kevés, hiszen a gép egy for­duló során 24 sor magot hint a porhanyós földbe. A távolságot ítélve ez pedig több mint egy hektár is le­het. Sietnie kell azért is, mert a meteorológia esőt ígér... Kép, szöveg: Bacsa András hírek n magyar gazdaságból MAGYAR—FRANCIA EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEG­ÁLLAPODÁS. Megállapo­dást kötött az ipari, műsza­ki, kereskedelmi együttmű­ködésről 11 magyar nagy- vállalat és a francia Alsthom Konszern. A szerződésben vállalták, hogy a két ország területén és harmadik pia­con együttesen ipari objek­tumokat terveznek, létesíte­nek, azok berendezéseit szál­lítják, üzembe helyezik és karbantartják. Együttmű­ködnek nagy teljesítményű generátorok, nagyfeszültségű villamos készülékek, hőhasz­nosító kazánok, energetikai berendezések, műszerek, ve­zérlő-, ellenőrző-, szabályo­zóberendezések, vízi erőmű­vek, vízturbinák, vasúti gör­dülőanyagok, metró- és vá­rosi villamosszerelvények, valamint robotika gyártásá­ban. Az Alsthom cég részt vesz a magyarországi erő­műépítési programban is. KÖNNYÍTETT SZERKE­ZETŰ baromfiistállók. Könnyített súlyú, kiváló hő­szigetelésű baromfinevelő istálló terveit készítette el a Vas Megyei Agrober Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Tervező Vállalat. A hagyo­mányos fémszerkezeteknél mintegy 20 százalékkal köny- nyebb tartóvázra a Szom­bathelyi Fakombinát ce- mentkötésű faforgácslapjá­nak felhasználásával tervez­tek szükség szerint nyitha­tó, átrendezhető határoló paneleket. Az istállótípus­ban az előzetes számítások szerint csaknem két forint­tal lehet csökkenteni az egy kilogramm broiler-csirke előállításához szükséges energiaköltséget. Az első re­ferenciaistállót a napokban kezdik el építeni a Szarvas- kendi Hegyhát Termelőszö­vetkezetben. Az új techno­lógiával a gazdaságban még az idén három utónevelő épületet is tető alá hoznak. STERILIZÁLÓ berende­zések GYULÁRÓL. Orvosi eszközöket sterilizáló beren­dezések gyártására készül­nek fel a Gyulai Vasipari Kisszövetkezetben. A külön­leges követelményeknek megfelelő készülékek gyár­tási technológiáját egy hol­land vállalattól vásárolta meg a Medicor, és a jól fel­készült szakmunkásokkal rendelkező kisszövetkezetet bízta meg a technológia ha­zai adaptációjával. Ebben az évben hét sterilizálót készí­tenek Gyulán. ENERGIAMEGTAKARÍ­TÁS TERMÁLVÍZZEL. Egy év alatt hatmilliós megtaka­rítást eredményezett a ter­málvíz energiájának hasz­nosítása a martfűi Tisza Ci­pőgyárban. A régi széntü­zeléses gőzfűtést váltották fel a meleg vizes fűtéssel, amihez percenként kétezer liter 64 Celsius-fokos ter­málvizet szolgáltat a gyár közelében fúrt kút. Az ol­csó energiával fűtik a vál­lalat több üzemépületét, központi irodaházát, orvosi rendelőjét, szociális épüle­teit; a fűtési rendszerből visszatérő negyven Celsius- fokos, úgynevezett szekun­dervízzel pedig az új alap­anyagraktárt és az üzemi virágkertészetet. A hőforrás emellett a tanuszodát és a strandfürdőt is táplálja.

Next

/
Thumbnails
Contents