Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-06 / 105. szám
1987. május 6., szerda Egy hiján száz... Kosok kalapács alatt „Az egyes katalógusszámú kost kérem az árverési körbe vezetni! Az állat 1985. december 4-én ikerellésből született, napi súlygyarapodása 333 gramm, küllemi pontszáma 91. Kikiáltási ára 12 ezer forint. Tizenkétezer először..., tizenkétezer másodszor az egyes számú táblának..., tizenkétezer harmadszor ... !” A fakalapács koppan, a tenyészkos vevőre lelt. A Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz a múlt héten — április 29-én — árverésen bocsátotta áruba 151 fésűs merinói tenyészkosát. (Az országban egyébként az utóbbi években divatba jött az árverés, s mint jó üzlet, betört a mezőgazdaságba, az állattenyésztésbe is. Lovak, sertések, juhok találnak ily módon gazdákra. A legelső hazai kosárveréssel megyénk büszkélkedhet. A Tótkomló- si Viharsarok Tsz 1975-ben már kalapács alatt árulta állományának egy részét. Az üzletelésnek ezt a módját választották 8 év múlva, 1983-ban is. Ily módon a mostani füzesgyarmati kosárverés a harmadik Békés megyében. Idén egyébként ötödik alkalommal licitálhatnak a szakemberek a tenyészálla-' tokra. A sort a Törteli Dózsa Tsz nyitotta meg, majd sorrendben a Balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz, a Bá„Senki többet, harmadszor!” Dolnai Mezőgazdasági Kombinát és a Gödi Dunamente Tsz következett. Kikiáltási ár A tsz központjától az árverés színhelyére a Füzesgyarmattól néhány kilométerre lévő hosszúi juhtelepre tartunk gépkocsival. Útközben dr. Nagy Árpád termelési elnökhelyettes az ágazat munkájáról tart kiselőadást. — Termelőszövetkezetünkben nagy hagyománya van a juhászainak — mondja. — A felszabadulás után a Vörös Csillag Tsz az elsők között lett törzstenyészet. Ez többek között azt jelenti, hogy a birkák termelési képességeit folyamatosan figyelemmel kísérjük. Azt például, hogy élete során hányszor és mennyit ellett, az utódoknak milyen a súlygyarapodása. Papírra kerül a termelt gyapjú meny- nyisége, minősége, a kifejt tej litere, sőt az is, hogy az anya mikor és melyik kostól termékenyült meg. S emellett a kos adatai is a törzslapra kerülnek. Valamikor még 18 ezres állományunk volt, ám a juhászat gazdaságossága időközben olyannyira megromlott, hogy jelenleg 3 ezer anyabirkát tartunk a telepünkön. Ügy tűnik azonban, hogy az ez év elején hozott intézkedések után (várhatóan) ismét javul az ágazat jövedelmezősége. Idén január elsejétől a beruházásokra annak idején kirótt 18 százalékos felhalmozási adót eltörölték. Sőt, a vásárolt kosok vételárának felét az állam megtéríti. .. Dr. Nagy Árpádtól megtudtuk azt is, hogy a kosok tenyészértéke — a potenciális utódok miatt — sokkal nagyobb, mint az anyáké. A mesterséges megtermékenyítés általánossá válása tette lehetővé azt, hogy egy kostól akár ezer utód is nyerhető. Egy-egy minőségi apaállat szaporítóanyaga mélyhűtötten akár évekig is eltartható. Most 151* darab magyar fésűs merinói és aszkániai keresztezéséből származó kost kínálnak a „Ez nekem kell!” A 2-es tárcsa tulajdonosa Deák László, a Mezőgyáni Magyar—Bolgár Tsz főállattenyésztője Fotó: Szőke Margit vevőknek. A kikiáltási ár, az állatok minőségétől függően, 10-12 és 14 ezer forint. A kikiáltási árakon felül összesen körülbelül 500-600 ezer forinttal többre számít a termelőszövetkezet vezetősége. .. Egy kalapács, két tárcsa A hosszúi telep szélén felállított sátor alatt kolbászt és hurkát sütnek az asszonyok. Talán ezzel is igyekeznek a vevők kegyeit megnyerni. A hangulat a májusi majálist idézi. Ám a vevők nem szaporodnak, mintha az üres zsebű érdeklődők többen lennének. Az árverés levezetője, a kikiáltó: Székely Pál. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet juhtenyésztési osztályvezetőjének kezében egyelőre a kalapács helyett egy sült kolbász van. Tízóraija közben Székely Pál elmondja, hogy annak idején intézetüket kérték fel egy árverés levezetésére. Az intézet vezetői pedig neki osztották a kikiáltó szerepét, így 1982- ben Bábolnán már ő csapkodta a kalapácsot a fatányérhoz. S azóta ezt a feladatot ő végzi... Az árverés kezdete előtt a vevők számozott tárcsát vehetnek át, melynek felemelésével vásárlási szándékukat jelezhetik a kellő időben. A tárcsáját először magasba lendítő vevő csak a kikiáltási árat fogadja el, ezután viszont már minden licit ezer forinttal tornássza feljebb a vételárat, ötven tábla vár gazdára. Az egyik vásárló Bank József, a Gyapjú- és Textilforgalmi Vállalat juhosztá- lyának vezetője idén már ötödik alkalommal lengeti a tárcsát: — ötven-hatvan darab kost szeretnénk vásárolni melyeket termelőkhöz, gazdaságokhoz helyezünk majd ki. Vállalatunknak érdeke a minőségi gyapjú előállítása és a húsexport növelése. Jó üzletet várunk most is, persze minden attól függ, milyenek lesznek az „ellenfelek”, mennyire verik fel majd az árakat — mondja Bank József az árverés kezdete előtt. „Nem lehet ráfizetni...” Nem is lehet oka panaszra, mert mellette csak a Mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz főállattenyésztője, Deák László kér tárcsát, akinek ez az első ilyen jellegű vásárlása. Hat elit kost nézett ki magának, illetve a termelőszövetkezetnek. — A katalógusból választottam, majd kora reggel megszemléltem az állatokat. Kosonként maximum 22 ezer forintot szánhatok vásárlásra — mondja a főállattenyésztő, s máris kezdődik a „műsor”. Az állatokat sorszámok szerint vezetik a vevők elé, s Székely Pál, a kikiáltó, máris sorolja a porondon lévő kos főbb jellemzőit... Az árverés az érdeklődők hiányában eléggé lagymatagra sikeredett. A csupán két licitáló miatt nem is alakulhatott ki éles, forintokra menő küzdelem. Csak három kos árát verte fel a két vevő. Mindhárom állatot Deák László kaparintotta meg. Kettőt négy-négy ezer forinttal, a harmadikat 3 ezer forinttal drágábban kapta meg a kikiáltási árnál. Erőss Sándor, a Vörös Csillag Tsz főágazatvezetője az árverés végén rövid mérleget készít. — A 151 kosból egy híján 100, azaz 99 kelt el. A megmaradt 52 állatra is van vevőnk rendes' áron. A Gyapjú- és Textilforgalmi Vállalat 93, a mezőgyáni tsz 6 jószágot vásárolt.., Radovics Géza, a Vörös Csillag Tsz főagronómusa ugyan nagyobb nyereségre számított, de így Is elégedett: — Az árverésre nem lehet ráfizetni — mondja. — Egy-egy kos kikiáltási ára ugyanis két-három-négy- ezer forinttal több, mint ha alapáron találtunk volna rá vevőt. Vártuk »a környező tsz-eket, de nem jöttek. De hát ez az üzleti kockázat, amit mindenkor vállalni kell... V* Végül is tehát mindenki jól járt, bár a főagronómus panaszkodott, hogy az üzleti ügyek befejeztével a vásárlók megvendégelésére szánt birkapörkölt java része a kondérban maradt. Hornok Ernő nek, sőt még furcsa kígyókat, nyulakat is láttunk. A sportpályákon éppen kosárlabda- és teniszmeccsek folytak. A Westhill Highschool 1500 személyes színháztermében adtak a békéscsabai lányok nagy sikerű hangversenyt, amit fogadás követett. Stamford polgármestere díszoklevelet adott át Rázga József karnagynak. További két koncert volt egy másik iskolában, ami körülbelül a hazai általános iskola felső tagozatának felel meg. Azt tapasztaltuk, hogy a kiváló technikai felszereltséggel, a magas színvonalú műszaki fejlettséggel bizony nem áll egyenes arányban a tartalmi munka, vagyis maga az oktatás. Az anyag nem olyan kiadós és átfogó, mint például nálunk. S a diákok, hozzállása, viselkedése, fel- készültsége, általános műveltsége is sok szempontból alatta marad az átlagos magyar tanulóénak. iA békéscsabai lányokat vendégül látó Chamber Singers kórust 1971-ben alakította dr. Jesse Chapman, a Westhill High School zenei igazgatója, kórusvezető, zongoraművész — és egyik házigazdánk. 1974-ben mentek első európai koncertkörút- jukra. Felléptek Lengyelországban, Romániában, a Szovjetunióban. 1980-ban jártak Indiában és Egyiptomban, 1984-ben Ausztriában és Magyarországon. 1986-ban Japánban vendégszerepeitek. Minden túrnéra 50 számmal indultak, s ezeket kívülről megtanulják. A koncertprogram évenként változik, új stílusokkal gazdagodik. A kórus az angolon kívül szinte valamennyi európai nyelven énekel, magyarul is, továbbá latinul, kínaiul.j Bartók és Kodály országát képviselni A leánykart Nátor Éva kíséri zongorán. 1978-ban végzett a Szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongoraszakán. Azóta a Bartók Béla zeneművészeti szakközépiskolában tanít, békéscsabai. A város szimfonikus zenekarával járt már Belgiumban, Finnországban. Japánban a Magyar Állami Operaház gyermekkórusát kísérte. A Békéscsabai Általános Munkásdalkörrel és kóruskísérőként beutazta már egész Európát. Nem az első külföldi turnéja volt ez az amerikai ! — Utólag már jó visszagondolni, de őszintén mondom: féltem az elején. Mert nem kirándulásról volt szó, hanem fontos szolgálatról. Nemzetközi kórusfesztivál győztesét hívták meg, így hát nem volt mindegy, milyen képet nyújt a produkciónk. És nemcsak egy város, vagy ország, hanem egész Európa zenéjéből, kultúrájából kaptak általunk ízelítőt. Bartók és Kodály országát képviselni Amerikában, ahol nem sok magyar kórus járhatott előttünk, ez volt a feladatunk tulajdonképpen. Miután a bemutatott művek jelentős része zongora- kíséretes, személyes felelősséget éreztem. Semmiképp sem akarok panaszkodni, de annyit el kell mondanom, hogy nem könnyű dolog ilyen távolságokat megtenni, és jó gyakorlási lehetőségek nélkül kiállni. A turnékon általában csak színpadon látok zongorát, s egy hangszeresnek szörnyű, hogy nem tud eleget gyakorolni. Igen sok függ a pillanatnyi ideg- és fizikai állapottól is, ami A kereszténység ősi szimbólumára emlékeztet a bal alakú templom ilyen utakon nem biztos, hogy optimális. Persze a színpadon már csak arra figyelek, hogy a maximumot nyújtsam; a közönség nem vehet észre semmit a fáradtságból, a félelemből, a gondokból. S ha sikerül, annak annyira lehet örülni, az mindenért kárpótol. — Elfogultság nélkül is állíthatjuk: minden hangversenynek nagy sikere volt. A kórus magas színvonalú, maradandó művészi élményt nyújtott. S hogy tetszett Amerika? — Már a repülés felejthetetlen volt: a valóságban látni azt, amit korábban csak térképről ismertem. Mindenütt kedvesen fogadtak bennünket, és olyanok is, akik még sosem jártak Európában. S miután hallották a lányokat énekelni, úgy érzem, még a nyelvi korlátok is eltűntek. A zene nemzetközi nyelv. Külön élmény volt számomra, hogy két hét alatt négy különböző amerikai család életébe pillanthattunk be. Nagy hatással volt rám a 20. század építészete így szemtől szembe: az üveg és acél felhőkarcolók, az autópályák, a hidak. De említhetném a két óceán partja közti különbséget, az eltérő építészeti stílust, a varázslatos kaliforniai éghajlatot, a pálmafákat, az örök nyár birodalmát és a kétféle életmódot. — A búcsúvacsorán a San Francisco-i La Traviata olasz vendéglőben egy szál gyertyás tortaszelettel köszöntöttek a születésnapodon. .. — Igen, nagyon szép volt... Egyébként tavaly is repülőgépen ünnepeltem... Folytatjuk) Niedzielsky Katalin HÍREK A VILÁGGAZDASÁGBÓL MARAD AZ ACÉLFELESLEG. Az évtized végéig csaknem 200 millió tonnával teripelnek több acélt évente a világ országaiban, mint amennyit felhasználnak. A világ acéttermelő kapacitása 1990-re évi 910 millió tonna lesz, amivel szemben csupán 730 millió tonnás felhasználás áll majd. A túlkínálat következtében az acélárak olyan alacsonyra fognak süllyedni az elkövetkező években, hogy a termelők számára nem lesz eléggé nyereséges az acélgyártás, sőt, veszteséggel tudnak csak létezni — írja a 24 legfejlettebb tőkés országot tömörítő gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet (OECD) acélipari bizottsága most közzétett prognózisában. ÜZEMANYAGÁR-EMELÉ- SEK. Egyiptomban felemelték több üzemanyagféleség árát, s ezzel az intézkedéssel megkezdődött a gazdaság átalakítása, ámít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az országnak hitelező kormányok már régóta szorgalmaznak. A dízelolaj, a kerozin és a gázolaj ára több mint 50 százalékkal nőtt, míg a benzin és a főzésre használt földgáz ára változatlan maradt. A kairói Al-Ahram című lap értesülése szerint ez utóbbi termékek esetében nem is terveznek áremelést. A drágulás ellenére az egyiptomi üzemanyagárak valamivel még mindig a világpiaci ár alatt maradtak. A SZUPRAVEZETŐ-KUTATÁSOK TÁMOGATÁSA. Az Amerikai Országos Tudományos Alapítvány 1 millió dollárt adományoz három egyetemi kutatóintézetnek a szupravezető-kutatások ösztönzésére azzal a céllal, hogy az Egyesült Államok megőrizhesse az ilyen kutatások élvonalában elfoglalt helyét. Az intézmény további 600 ezer dollárt szán azoknak a kutatóknak, akiknek konkrét ötleteik támadnának arra vonatkozóan, hogy lehet a szupravezetésre jelenleg használt anyagokat a gyakorlatban is könnyen alkalmazhatóvá tenni, dróttá, kábellé, szalaggá formázni. VENEZUELA — FIZETÉSEK. A venezuelai kormány kötelezte a vállalatokat, hogy májustól az infláció ellensúlyozására fizessenek külön térítést a dolgozóknak. Ezzel egy időben négy hónapra befagyasztották az árakat, és megtiltották, hogy a cégek ezen időszak alatt elbocsássák alkalmazottaikat. Eközben országszerte tiltakoznak a dolgozók, mertt a tömegközlekedési eszközök viteldíjai az elmúlt hetekben 40-50 százalékkal emelkedtek. Szakértők szerint Venezuelában idén harminc százalék körül lesz az infláció. Ilyen rohamos emelkedés már évtizedek óta nem volt a délamerikai országban.