Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

1987. május 6., szerda Egy hiján száz... Kosok kalapács alatt „Az egyes katalógusszámú kost kérem az árverési körbe vezetni! Az állat 1985. december 4-én ikerellésből született, napi súlygyarapodása 333 gramm, küllemi pontszáma 91. Kikiáltási ára 12 ezer forint. Tizenkétezer először..., tizen­kétezer másodszor az egyes számú táblának..., tizenkétezer harmadszor ... !” A fakalapács koppan, a tenyészkos vevőre lelt. A Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz a múlt héten — április 29-én — árverésen bocsátotta áruba 151 fésűs merinói tenyészkosát. (Az országban egyébként az utóbbi években divatba jött az árverés, s mint jó üzlet, betört a mezőgazdaságba, az állattenyésztésbe is. Lovak, sertések, juhok találnak ily módon gazdákra. A legelső hazai kosárveréssel megyénk büszkélkedhet. A Tótkomló- si Viharsarok Tsz 1975-ben már kalapács alatt árulta állományának egy részét. Az üzletelésnek ezt a módját választották 8 év múlva, 1983-ban is. Ily módon a mostani füzesgyarmati kos­árverés a harmadik Békés megyében. Idén egyébként ötödik al­kalommal licitálhatnak a szakemberek a tenyészálla-' tokra. A sort a Törteli Dó­zsa Tsz nyitotta meg, majd sorrendben a Balmazújváro­si Vörös Csillag Tsz, a Bá­„Senki többet, harmadszor!” Dolnai Mezőgazdasági Kom­binát és a Gödi Dunamente Tsz következett. Kikiáltási ár A tsz központjától az ár­verés színhelyére a Füzes­gyarmattól néhány kilomé­terre lévő hosszúi juhtelepre tartunk gépkocsival. Útköz­ben dr. Nagy Árpád terme­lési elnökhelyettes az ágazat munkájáról tart kiselőadást. — Termelőszövetkezetünk­ben nagy hagyománya van a juhászainak — mondja. — A felszabadulás után a Vö­rös Csillag Tsz az elsők kö­zött lett törzstenyészet. Ez többek között azt jelenti, hogy a birkák termelési ké­pességeit folyamatosan fi­gyelemmel kísérjük. Azt például, hogy élete során hányszor és mennyit ellett, az utódoknak milyen a súlygyarapodása. Papírra ke­rül a termelt gyapjú meny- nyisége, minősége, a kifejt tej litere, sőt az is, hogy az anya mikor és melyik kos­tól termékenyült meg. S emellett a kos adatai is a törzslapra kerülnek. Vala­mikor még 18 ezres állomá­nyunk volt, ám a juhászat gazdaságossága időközben olyannyira megromlott, hogy jelenleg 3 ezer anyabirkát tartunk a telepünkön. Ügy tűnik azonban, hogy az ez év elején hozott intézkedé­sek után (várhatóan) ismét javul az ágazat jövedelme­zősége. Idén január elsejétől a beruházásokra annak ide­jén kirótt 18 százalékos fel­halmozási adót eltörölték. Sőt, a vásárolt kosok vétel­árának felét az állam meg­téríti. .. Dr. Nagy Árpádtól meg­tudtuk azt is, hogy a kosok tenyészértéke — a potenciá­lis utódok miatt — sokkal nagyobb, mint az anyáké. A mesterséges megtermékenyí­tés általánossá válása tette lehetővé azt, hogy egy kos­tól akár ezer utód is nyer­hető. Egy-egy minőségi apa­állat szaporítóanyaga mély­hűtötten akár évekig is el­tartható. Most 151* darab magyar fésűs merinói és aszkániai keresztezéséből származó kost kínálnak a „Ez nekem kell!” A 2-es tárcsa tulajdonosa Deák László, a Mezőgyáni Magyar—Bolgár Tsz főállattenyésztője Fotó: Szőke Margit vevőknek. A kikiáltási ár, az állatok minőségétől füg­gően, 10-12 és 14 ezer forint. A kikiáltási árakon felül összesen körülbelül 500-600 ezer forinttal többre számít a termelőszövetkezet vezető­sége. .. Egy kalapács, két tárcsa A hosszúi telep szélén fel­állított sátor alatt kolbászt és hurkát sütnek az asszo­nyok. Talán ezzel is igye­keznek a vevők kegyeit megnyerni. A hangulat a májusi majálist idézi. Ám a vevők nem szaporodnak, mintha az üres zsebű érdek­lődők többen lennének. Az árverés levezetője, a kikiáltó: Székely Pál. Az Állattenyésztési és Takar­mányozási Minősítő Intézet juhtenyésztési osztályvezető­jének kezében egyelőre a kalapács helyett egy sült kolbász van. Tízóraija köz­ben Székely Pál elmondja, hogy annak idején intézetü­ket kérték fel egy árverés levezetésére. Az intézet ve­zetői pedig neki osztották a kikiáltó szerepét, így 1982- ben Bábolnán már ő csap­kodta a kalapácsot a fatá­nyérhoz. S azóta ezt a fel­adatot ő végzi... Az árverés kezdete előtt a vevők számozott tárcsát ve­hetnek át, melynek feleme­lésével vásárlási szándéku­kat jelezhetik a kellő idő­ben. A tárcsáját először ma­gasba lendítő vevő csak a kikiáltási árat fogadja el, ezután viszont már minden licit ezer forinttal tornássza feljebb a vételárat, ötven tábla vár gazdára. Az egyik vásárló Bank József, a Gyapjú- és Textil­forgalmi Vállalat juhosztá- lyának vezetője idén már ötödik alkalommal lengeti a tárcsát: — ötven-hatvan da­rab kost szeretnénk vásárol­ni melyeket termelőkhöz, gazdaságokhoz helyezünk majd ki. Vállalatunknak ér­deke a minőségi gyapjú elő­állítása és a húsexport nö­velése. Jó üzletet várunk most is, persze minden at­tól függ, milyenek lesznek az „ellenfelek”, mennyire verik fel majd az árakat — mondja Bank József az ár­verés kezdete előtt. „Nem lehet ráfizetni...” Nem is lehet oka panasz­ra, mert mellette csak a Me­zőgyáni Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz főállattenyésztője, Deák László kér tárcsát, aki­nek ez az első ilyen jellegű vásárlása. Hat elit kost né­zett ki magának, illetve a termelőszövetkezetnek. — A katalógusból válasz­tottam, majd kora reggel megszemléltem az állatokat. Kosonként maximum 22 ezer forintot szánhatok vásárlás­ra — mondja a főállatte­nyésztő, s máris kezdődik a „műsor”. Az állatokat sorszámok szerint vezetik a vevők elé, s Székely Pál, a kikiáltó, máris sorolja a porondon lé­vő kos főbb jellemzőit... Az árverés az érdeklődők hiá­nyában eléggé lagymatagra sikeredett. A csupán két li­citáló miatt nem is alakul­hatott ki éles, forintokra menő küzdelem. Csak három kos árát verte fel a két ve­vő. Mindhárom állatot Deák László kaparintotta meg. Kettőt négy-négy ezer fo­rinttal, a harmadikat 3 ezer forinttal drágábban kapta meg a kikiáltási árnál. Erőss Sándor, a Vörös Csillag Tsz főágazatvezetője az árverés végén rövid mér­leget készít. — A 151 kosból egy híján 100, azaz 99 kelt el. A meg­maradt 52 állatra is van ve­vőnk rendes' áron. A Gyap­jú- és Textilforgalmi Válla­lat 93, a mezőgyáni tsz 6 jó­szágot vásárolt.., Radovics Géza, a Vörös Csillag Tsz főagronómusa ugyan nagyobb nyereségre számított, de így Is elége­dett: — Az árverésre nem lehet ráfizetni — mondja. — Egy-egy kos kikiáltási ára ugyanis két-három-négy- ezer forinttal több, mint ha alapáron találtunk volna rá vevőt. Vártuk »a környező tsz-eket, de nem jöttek. De hát ez az üzleti kockázat, amit mindenkor vállalni kell... V* Végül is tehát mindenki jól járt, bár a főagronómus panaszkodott, hogy az üzleti ügyek befejeztével a vásár­lók megvendégelésére szánt birkapörkölt java része a kondérban maradt. Hornok Ernő nek, sőt még furcsa kígyó­kat, nyulakat is láttunk. A sportpályákon éppen kosár­labda- és teniszmeccsek foly­tak. A Westhill Highschool 1500 személyes színházter­mében adtak a békéscsabai lányok nagy sikerű hangver­senyt, amit fogadás követett. Stamford polgármestere díszoklevelet adott át Rázga József karnagynak. További két koncert volt egy másik iskolában, ami körülbelül a hazai általános iskola felső tagozatának felel meg. Azt tapasztaltuk, hogy a kiváló technikai felszerelt­séggel, a magas színvonalú műszaki fejlettséggel bizony nem áll egyenes arányban a tartalmi munka, vagyis ma­ga az oktatás. Az anyag nem olyan kiadós és átfogó, mint például nálunk. S a diákok, hozzállása, viselkedése, fel- készültsége, általános mű­veltsége is sok szempontból alatta marad az átlagos ma­gyar tanulóénak. iA békéscsabai lányokat vendégül látó Chamber Sin­gers kórust 1971-ben alakí­totta dr. Jesse Chapman, a Westhill High School zenei igazgatója, kórusvezető, zon­goraművész — és egyik há­zigazdánk. 1974-ben mentek első európai koncertkörút- jukra. Felléptek Lengyelor­szágban, Romániában, a Szovjetunióban. 1980-ban jártak Indiában és Egyip­tomban, 1984-ben Ausztriá­ban és Magyarországon. 1986-ban Japánban vendég­szerepeitek. Minden túrnéra 50 számmal indultak, s eze­ket kívülről megtanulják. A koncertprogram évenként változik, új stílusokkal gaz­dagodik. A kórus az ango­lon kívül szinte valamennyi európai nyelven énekel, ma­gyarul is, továbbá latinul, kínaiul.j Bartók és Kodály országát képviselni A leánykart Nátor Éva kíséri zongorán. 1978-ban végzett a Szegedi Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola zongoraszakán. Azóta a Bar­tók Béla zeneművészeti szakközépiskolában tanít, békéscsabai. A város szim­fonikus zenekarával járt már Belgiumban, Finnor­szágban. Japánban a Ma­gyar Állami Operaház gyer­mekkórusát kísérte. A Bé­késcsabai Általános Mun­kásdalkörrel és kóruskísérő­ként beutazta már egész Európát. Nem az első kül­földi turnéja volt ez az ame­rikai ! — Utólag már jó vissza­gondolni, de őszintén mon­dom: féltem az elején. Mert nem kirándulásról volt szó, hanem fontos szolgálatról. Nemzetközi kórusfesztivál győztesét hívták meg, így hát nem volt mindegy, mi­lyen képet nyújt a produk­ciónk. És nemcsak egy vá­ros, vagy ország, hanem egész Európa zenéjéből, kul­túrájából kaptak általunk ízelítőt. Bartók és Kodály országát képviselni Ameri­kában, ahol nem sok ma­gyar kórus járhatott előt­tünk, ez volt a feladatunk tulajdonképpen. Miután a bemutatott mű­vek jelentős része zongora- kíséretes, személyes felelős­séget éreztem. Semmiképp sem akarok panaszkodni, de annyit el kell mondanom, hogy nem könnyű dolog ilyen távolságokat megtenni, és jó gyakorlási lehetőségek nélkül kiállni. A turnékon általában csak színpadon látok zongorát, s egy hang­szeresnek szörnyű, hogy nem tud eleget gyakorolni. Igen sok függ a pillanatnyi ideg- és fizikai állapottól is, ami A kereszténység ősi szimbólumára emlékeztet a bal alakú templom ilyen utakon nem biztos, hogy optimális. Persze a színpadon már csak arra fi­gyelek, hogy a maximumot nyújtsam; a közönség nem vehet észre semmit a fáradt­ságból, a félelemből, a gon­dokból. S ha sikerül, annak annyira lehet örülni, az mindenért kárpótol. — Elfogultság nélkül is ál­líthatjuk: minden hangver­senynek nagy sikere volt. A kórus magas színvonalú, ma­radandó művészi élményt nyújtott. S hogy tetszett Amerika? — Már a repülés felejt­hetetlen volt: a valóságban látni azt, amit korábban csak térképről ismertem. Mindenütt kedvesen fogad­tak bennünket, és olyanok is, akik még sosem jártak Európában. S miután hallot­ták a lányokat énekelni, úgy érzem, még a nyelvi korlá­tok is eltűntek. A zene nemzetközi nyelv. Külön él­mény volt számomra, hogy két hét alatt négy különböző amerikai család életébe pil­lanthattunk be. Nagy hatás­sal volt rám a 20. század építészete így szemtől szem­be: az üveg és acél felhő­karcolók, az autópályák, a hidak. De említhetném a két óceán partja közti kü­lönbséget, az eltérő építé­szeti stílust, a varázslatos kaliforniai éghajlatot, a pál­mafákat, az örök nyár biro­dalmát és a kétféle életmó­dot. — A búcsúvacsorán a San Francisco-i La Traviata olasz vendéglőben egy szál gyertyás tortaszelettel kö­szöntöttek a születésnapo­don. .. — Igen, nagyon szép volt... Egyébként tavaly is repülőgépen ünnepeltem... Folytatjuk) Niedzielsky Katalin HÍREK A VILÁGGAZDASÁGBÓL MARAD AZ ACÉLFELES­LEG. Az évtized végéig csaknem 200 millió tonnával teripelnek több acélt évente a világ országaiban, mint amennyit felhasználnak. A világ acéttermelő kapacitása 1990-re évi 910 millió tonna lesz, amivel szemben csupán 730 millió tonnás felhaszná­lás áll majd. A túlkínálat következtében az acélárak olyan alacsonyra fognak süllyedni az elkövetkező években, hogy a termelők számára nem lesz eléggé nyereséges az acélgyártás, sőt, veszteséggel tudnak csak létezni — írja a 24 legfejlettebb tőkés orszá­got tömörítő gazdasági együttműködési és fejlesz­tési szervezet (OECD) acél­ipari bizottsága most köz­zétett prognózisában. ÜZEMANYAGÁR-EMELÉ- SEK. Egyiptomban felemel­ték több üzemanyagféleség árát, s ezzel az intézkedés­sel megkezdődött a gazda­ság átalakítása, ámít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az országnak hite­lező kormányok már régóta szorgalmaznak. A dízelolaj, a kerozin és a gázolaj ára több mint 50 százalékkal nőtt, míg a ben­zin és a főzésre használt földgáz ára változatlan ma­radt. A kairói Al-Ahram cí­mű lap értesülése szerint ez utóbbi termékek esetében nem is terveznek áremelést. A drágulás ellenére az egyiptomi üzemanyagárak valamivel még mindig a vi­lágpiaci ár alatt maradtak. A SZUPRAVEZETŐ-KU­TATÁSOK TÁMOGATÁSA. Az Amerikai Országos Tu­dományos Alapítvány 1 mil­lió dollárt adományoz há­rom egyetemi kutatóintézet­nek a szupravezető-kutatá­sok ösztönzésére azzal a cél­lal, hogy az Egyesült Álla­mok megőrizhesse az ilyen kutatások élvonalában el­foglalt helyét. Az intéz­mény további 600 ezer dol­lárt szán azoknak a kuta­tóknak, akiknek konkrét öt­leteik támadnának arra vo­natkozóan, hogy lehet a szupravezetésre jelenleg használt anyagokat a gya­korlatban is könnyen alkal­mazhatóvá tenni, dróttá, ká­bellé, szalaggá formázni. VENEZUELA — FIZETÉ­SEK. A venezuelai kormány kötelezte a vállalatokat, hogy májustól az infláció ellensúlyozására fizessenek külön térítést a dolgozók­nak. Ezzel egy időben négy hónapra befagyasztották az árakat, és megtiltották, hogy a cégek ezen időszak alatt elbocsássák alkalma­zottaikat. Eközben ország­szerte tiltakoznak a dolgo­zók, mertt a tömegközleke­dési eszközök viteldíjai az elmúlt hetekben 40-50 szá­zalékkal emelkedtek. Szak­értők szerint Venezuelában idén harminc százalék kö­rül lesz az infláció. Ilyen ro­hamos emelkedés már évti­zedek óta nem volt a dél­amerikai országban.

Next

/
Thumbnails
Contents