Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-04 / 103. szám

1987. május 4„ hétfő Békés megyei népművészeti napok Május 2-án délelőtt tíz órakor nyitották meg Mező- kovácsházán a VI. Békés megyei népművészeti napo­kat. Dr. Fekete Lajos, a vá­rosi tanács elnöke köszön­tötte az elnökség tagjait és a résztvevőket, majd átadta a szót dr! Lovász Matildnak, az MSZMP Békés Megyei Bizottsága titkárának, aki megnyitó beszédében meg­emlékezett arról, hogy: „Me- zőkovácsháza és környéke szép hagyományok színhe­lye. Lassan két évtizede an­nak, hogy itt kezdte bontani szárnyait az a mozgalom, amelynek eredményeképpen ma országosan is ismertté vált megyénk népművészeti kincseinek gazdagsága.” Ám nemcsak a népművészeti na­pok szervezésében vállaltak úttörőmunkát Mezőkovács- házán, hanem a díszítőmű­vészeti szakkörvezetők kép­zésében is. E kezdeménye­zésnek megyeszerte követői vannak. Hogy mennyire ak­tív ez az értékmentő és -te­remtő mozgalom — folytatta dr. Lovász Matild —, arra harmadikat pedig a .kis- dombegyházi díszítőművé­szeti kör tagjai érdemelték ki. E díjakért Balda Mihály- né, illetve dr. Illés Károlyné szakkörvezető mehetett fel az emelvényre. A gyermek­szakkörök között ugyancsak a tótkomlósi és a kisdomb- egyházi volt a legjobb. Fa­faragás kategóriában első helyezést a csorvási Kukla Imre, másodikat a mezőbe- rényi Kovács András, har­madikat pedig a gyulai Schriffert Mihály és szak- munkás-fafaragószakköre ér­demelte ki. A kunágotai Tühegyi Mihály faragott na­iv figurái is első helyezést kaptak, csakúgy, mint a te- lekgerendási Szelcsányi György által készített hang­szerek. A gyulai Gabnai Sándor furulyáival második helyezett lett. Kiss Sándor és fia Tótkomlósról küldött kovácsoltvas munkáival ért el első helyezést. Szövés ka­tegóriában a kevermesi Visy Lászlóné szerepelt legjob­ban, a tótkomlósi Gyivicsán Györgyné és a békéscsabai Részlet a kiállításból néhány számadat is feleletet ad: 1971-ben, az első kiállí­tásra 119 pályamű érkezett, ma meghaladja az ezret. Kü­lön örvendetes számunkra, hogy a tárgyformáló díszí­tőművészet egyre több ága képviselteti magát a mező­kovácsházi népművészeti na­pokon. A megnyitó szavakat és Borbély Jolán, a zsűri elnö­kének szakmai értékelését követően elérkezett a várva várt pillanat, a díjkiosztás is. Népi hímzés kategóriá­ban a Stirbicz Jánosné ve­zette tótkomlósi szakkör lett az első helyezett. Második helyezést a mezőkovácsházi, Fotó: Kovács Erzsébet Ledzényi Pálné kapta meg a második, illetve harmadik helyezést. Szokolay Sándor (Tótkomlós) és Zsuzsa Er­zsébet (Telekgerendás) a gyűjtésben jeleskedtek, a mezőkovácsházi Szabolovits Orsolya pedig az általa ké­szített gyermekjátékkal ka­pott ötletdíjat. A nagybán- hegyesi Chabrecsek András­áé által vezetett népihímzés- stúdió kollektív díjat vehe­tett át. A népművészeti kiállítás — melyet Boros Béla rende­zett kiválóan — május 17- ig tekinthető meg. N. Á. 80000000000000000000000 « s s PATEX" - (pí&k* l_„ » _ ^ KMISKEDf IMI V*l I At AT^ I s s 8 O o 8 e o o o o o o az UNIVERZAL ÁRUHÁZBAN május 4—16-ig BEMUTATJUK ÉS ÁRUSÍTJUK o a természetes alapanyagokból készült, a Patex által gyártott korszerttermékeket! FELSŐRUHÁZATRA — vászon és kordbársony alapanyagokat, LEPEDŐNEK — vászon alapanyagokat, TÖRÖLKÖZŐKNEK — pamut és frottír alapanyagból különböző méretekben (darabáruban) és méteráruban készült termékeket ajánlunk széles választékban az Univerzál Áruház méterosztályán. A kor szellemét követve éljen egészségesen, viselje a természetes alapanyagból (100 százalékos pamut) készült termékeinket! Magyar—szovjet mikroelektronikai vegyesvállalat • A Mikroelektronikai Vál­lalat, a Híradástechnika Szö­vetkezet, illetőleg a Szovjet Tudományos Központ nevű fejlesztő-termelő egyesülés és az Elektron zagranposz- tavka Össz-szövetségi Egye­sülés vezetői magyar—szov­jet vegyes vállalat . alapítá­sáról szóló okiratot írtak alá. Az új szervezet Inter- mos Mikroelektronikai Kft. néven, budapesti székhellyel a cégbírósági bejegyzést kö­vetően várhatóan a harma­dik negyedévtől kezdi meg működését. A közös vállalkozásban a magyar vállalatok 50, szov­jet partnereik ugyancsak 50 százalékos arányban része­sednek. A vegyes vállalat kezdet­ben önálló gyártórészleget nem alakít ki. Egyelőre ar­ra vállalkozik, hogy magyar és szovjet vállalatok bevo­násával megszervezi a tele­vízió- és rádiótechnikai be­rendezésekhez, mérőműsze­rekhez, számítástechnikai műszerekhez nélkülözhetet­len integrált áramkörök gyártását. Ehhez a vegyes vállalatot alapítók gyártó- kapacitásait veszi igénybe. A magyar és a szovjet fel­használók részére az idén már több tízezer mikro­elektronikai alkatrészt ké­szítenek. A gyártáshoz szükséges alapanyagot az alapítók biztosítják, és meg­állapodtak abban is, hogy az értékesítés az általuk közö­sen megállapított árakon történik. Helytálló határőrök A Határőr című képes po­litikai hetilap második ol­dalán, a „Csapataink életé­ből” rovatban már jó né­hány alkalommal lehetett ol­vasni arról, hogy Lököshá- zán, illetve környékén ha­társértőket fogtak el a ka­tonák: nemegyszer a lakos­ság jelzése alapján. Egye­bek között erről is beszél­gettünk Horváth Jánossal, a lökösházi őrs politikai he­lyettesével. Régebben — mint mon­dotta — húszévesen vonul­tak be a fiatalok, most vi­szont több korosztály telje­sít egy időben kemény szol­gálatot. A zömmel Békés megyeiekből „verbuvált” ál­lomány minden tagja elvé­gezte az általános iskola nyolc osztályát. Vannak, akik szakmunkás-bizonyít­ványt szereztek, illetve va­lamelyik középiskolában érettségiztek. A fiatalok politikai előképzettsége kis­sé hiányos, s ezért is hasz­nos részükre az ilyen jelle­gű ismereteket adó oktatás, valamint az általános mű­veltségi szintet emelő fog­lalkozás. Csaknem százszá­zalékos a KISZ-tagság. Moz­galmi, kulturális és sport- tevékenységük rendszerint a központi, valamint a helyi ' rendezvényekhez .kapcsoló­dik. Évekkel ezelőtt az őrs a szocialista' versenymozga­lomban elért eredményei alapján megkapta a „Ki­váló” és az „Élenjáró” cí­met. Tavaly azonban ez nem sikerült, s ebben fegyelmi okok játszottak közre. A mulasztások szerencsére nem a szolgálattal voltak össze­függésben. Mint ismeretes, a sorozá­son megjelenő fiatalok egy részét főként egészségi okok miatt alkalmatlanná nyilvá­nítják. Ez nem véletlen, hi­szen itt maximálisan eleget kell tenni a fizikai követel­ményeknek is. Olykor elő­fordul, hogy a fiúk 16 órán kei észtül teljesítenek szol­gálatot, tekintet nélkük a szélsőséges időjárási viszo­nyokra. Éberségre és bá­torságra szintén szükség van. Ugyanis a katona, aki egyedül látja el feladatát kint a terepen, számolhat azzal is, hogy szembe ta­lálja magát egy-egy határ­sértővel vagy ilyen embe­rekből álló csoporttal. Az őrs sok segítséget kap a la­kosságtól. Például a vasuta­sok már nem egy esetben értesítették a határőröket ezeknek a személyeknek a felbukkanásáról. Fekete At­tila és Rusp Mózes, az álla­mi gazdaság dolgozói több alkalommal fogtak el határ­sértőt. Hasonló jelzések ér­keztek már az úttörő határ­őrszakasztól is, amelyet az őrs patronál. A katonák szí­vesen vesznek részt a ta­nulók honvédelmi képzésé­ben és igyekeznek megis­mertetni velük a határőrök életék... —y —n Bcnke István határőr (képünk gott el határsértőt bal oldalán) már két ízben fo­Fotó: Surányi Andrásáé Sok vagy kevés? II változó kisipar ARLUHAZ Érdekes és elgondolkoztató tanulmányt adott ki a közelmúltban a Központi Sta­tisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgató­sága, amelyet Kovácsné Oláh Veronika közgazdász-csoportvezető készített. A kis­ipar és a magánkereskedelem jellemzőit igyekezett megvilágítani. A számok min­denesetre beszédesek. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük: a magánszektor mű­ködési feltételei a nyolcvanas évek elejé­től lényegesen megváltoztak. A kisiparosok száma ugyanis az utóbbi négy évben 3 százalékkal emelkedett. A verseny minden­képpen éreztette hatását, olyannyira, hogy néhány szakmában monopolhelyzet «ás ki­alakult. Azon sem lehet túlságosan csodál­kozni: a vállalkozók a jövedelmezőbb, az eszköz- és tőkeigényes területeket válasz­tották. Az más kérdés, hogy ez nem min­dig segítette az ellátásban tapasztalható hiányosságok mérséklését, megszüntetését. De nézzük a tényeket! Megyénkben az elmúlt év végén 5280 kisiparos dolgozott. Érdemes megjegyezni: ezek fele főfoglal­kozású, 17 százaléka nyugdíjasként, és több mint egyharmada munkaviszony mellett gyakorolta az ipart. És most jön a bökke­nő: az összes kisiparos 43 százaléka az ipa­ri, és mindössze 8 százaléka a személyi szolgáltatásokban kereste a kenyerét. Te­hát az építőiparban, a fuvarozás területén nőtt a létszám, még női szabó és fodrász is jócskán akadt, de sok a hiányszakma, gon­dot jelent az utánpótlás. Az is jellemző az utóbbi években, hogy a kisiparosok inkább a városokba húzódnak, amely kedvezőtle­nül érinti a kisebb településeket. * A szerkezeti változást több tényező be­folyásolta. Tavaly például 1845 mellék­foglalkozású kisiparos dolgozott megyénk­ben. Ez azzal magyarázható, hogy a gazda­sági szabályozók módosítása kedvezően ha­tott a munka mellett ipart váltókra, hiszen nem kellett munkáltatói engedély, és tár­sadalombiztosítási járulékot sem fizettek. A nagy létszámmozgás a szakmai színvona­lat is rontotta. Két évvel ezelőtt a főfog­lalkozásúak és a nyugdíj mellett dolgozók csaknem egyötöde, a mellékfoglalkozású mesterek mintegy negyede kicserélődött. Egyesek jöttek, mások mentek. Tavaly év végén 463 teher- és 158 személyszállító kis­iparos működött. Tevékenységük révén enyhültek a közúti szállítás gondjai. Ma már szűkebb hazánkban a kisiparosok szolgáltatásait több mint 120 szakmában vehetik igénybe, örvendetes, hogy az épí­tőiparban egyre többen dolgoznak. Az el­múlt esztendőben 524 kőműves, 288 villany- szerelő, 216 szobafestő és mázoló segítette a lakosság építkezéseit. Ezekben a szak­mákban a legjobb az utánpótlás is. Ugyan­akkor egyre többen sajátítják el a női sza­bó, a fodrász, a kozmetikus, a fogtech­nikus mesterséget. Kevesen, vagy egyálta­lán nem jelentkeznek cipész, kalapos, ko­vács, ács, öntő tanulónak. A statisztika szerint 1985. végén a kis­iparosok 51 százaléka városokban, 49 szá­zaléka pedig a községekben vállalt mun­kát. A falvakban, Üjszalonta kivételével, mindenütt volt valamilyen kisiparos. A legtöbb településen az építőipari szolgál­tatás vehető igénybe. Csak egyetlen példa: a községek 90 százalékában dolgozik kőmű­ves kisiparos. De mielőtt elégedetten bólo­gatnánk, gondoljunk arra: a falvak 30 szá­zalékában nem volt fodrász, kétharmadá­ban pedig hiányzott az autószerelő és a ci­pész. Még szomorúbb a kép, ha megnéz­zük a megye gazdaságilag elmaradott tér­ségében lévő 17 település szolgáltatását. El­gondolkoztató: 1985. végén 15 helyen volt kőműves, 9 helyen fodrász, 6 helyen vil­lanyszerelő, egy helyen cipész, ugyanakkor egyetlen autószerelő sem dolgozott. Ugyan­ebben az időben 10 ezer lakosra 123 kis­iparos jutott a megyében, amely azt jelen­ti: az országos átlagnál rosszabb az ellá­tottság, a megyék között a 13. helyet fog­laljuk el. A kisipar összes teljesítményét figye­lembe véve folyó áron számolva 1985-ben a teljesítmény értéke elérte az 1,7 milliárd forintot, ez 42 százalékkal több, mint 1981- ben. Ennek csaknem 40 százalékát a fo­gyasztási szolgáltatások tették ki. Egy év múlva a lakossági szolgáltatások teljesít­ményértéke 687 millió forintra rúgott, amely kétszerese az 1980. évinek. Ebből következik, hogy megnőtt a kisipar rész­aránya és az ellátás javítására több új kez­deményezés született. Bevezették az úgy­nevezett átjárásos és a hét végi ügyeleti rendszert. Az elmúlt tervidőszakban a tár­gyi feltételek is javultak. A szolgáltatás­fejlesztési alapból 4,8 millió forint jutott a kisipar fejlesztésére. Ebből a pénzből és saját erőből Békéscsabán, Orosházán, Gyu­lán és Körösladányban 1200 négyzetméter alapterületű műhelyt építettek és kialakí­tottak egy fodrász-kozmetikus oktatóbázist. (seres) Szocialista brigádvezetők tanácskozása a Békötben Szocialista brigádvezetők tanácskoztak az önálló ex­port joggal rendelkező Bé­késcsabai Kötöttárugyárban. Ott volt többek között Bos- kó Erzsébet, az SZMT po­litikai főmunkatársa, Szuchy László igazgató és Bíró Béla, a vállalat pártbizottságá­nak titkára. A brigádok elmúlt évi munkaverseny-eredménye- it Békésiné Boldizsár Ella munkaverseny-szervező is­mertette. ötvennyolc brigád 730 tagja — közöttük hét if­júsági és 12 komplex bri­gád —, valamint több száz egyéni versenyző nevezett be a mozgalomba. 1986-ban átlag 105,5 százalékos telje­sítményjavulást értek el. Élenjárók: a József Attila ifjúsági brigád (szabászat), a Május 1. (békési varroda), a Március 8. (technológia) és a Március 15. (komplex). Az értéket teremtő társa­dalmi fizikai munka 14 ezer 617 őrá, brigádonként 20 óra, néggyel több a válla­lásnál. A közösségért vállalt társadalmi tevékenység — melyet • szabad idejükben teljesítettek a brigádtagok — nyolcezer 200 óra. Szuchy László igazgató felszólalásában úgy érté­kelte : a vállalat életében ki­emelkedő év volt 1986. A jó eredmények eléréséhez sokat segítettek a brigádok, ezért elismerés illeti őket. Az elmúlt évi eredmé­nyek alapján a tanácskozás odaítélte az adható címeket, kitüntetéseket, elfogadta az 1987. évi versenyfelajánláso­kat, valamint a munkaver- seny-szabályzat módosítását. 1986-ban négy brigád érte el a Vállalat Kiváló Brigád­ja kitüntetést, az aranyér­met 11, az ezüstöt 10, a bronzot pedig 13.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents