Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-26 / 122. szám

o NÉPÚJSÁG 1987. május 26., kedd Várkonyi Péter megbeszélése Pierre flubert-rel Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, aki hivatalos látoga­tást tett Svájcban, hétfőn megbeszélést folytatott vendéglá­tójával, Pierre Äubert-rel, a Svájci Államszövetség elnöké­vel, külügyminiszterrel. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a két ország kapcsolatait, s megelégedéssel állapították meg, hogy azok az élet minden területén kielégítően fejlődnek. Várkonyi Péter tárgyalásait követően Bernben találkozott a svájci és a nemzetközi sajtó képviselőivel. A külügymi­niszter hétfőn a késő esti órákban hazaérkezett Budapestre. Megkezdődtek a szovjet—román hivatalos tárgyalások Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Nicolae Ceausescunak, az RKP fő­titkárának, Románia köztár­sasági elnökének meghívásá­ra hétfőn délelőtt hivatalos .baráti látogatásra Bukarest­be érkezett. Útjára elkísérte felesége, Raisza Gorbacsova, továbbá Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára. A bukaresti repülőtéren a szovjet vezető ünnepélyes fo­gadtatására megjelent Nico­lae Ceausescu, felesége, Ele­na Ceausescu, valamint szá­mos más magas rangú ro­mán párt- és állami vezető. A szovjet vendégek szál­láshelyére érve Mihail Gor­bacsov és Nicolae Ceausescu — feleségeik társaságában — rövid baráti megbeszélést tartott. A kora délutáni órákban az SZKP KB főtitkára kísé­retének tagjaival együtt ko­szorút helyezett el a szov­jet, valamint a román hő­sök emlékművén és Lenin szobránál. Ezután a román államta­nács székházában megkez­dődtek Mihail Gorbacsov és Nicolae Ceausescu hivatalos tárgyalásai. Az első megbeszélés vé­geztével Nicolae Ceausescu díszvacsorát adott a szovjet vezető tiszteletére. Ezen mindketten pohárköszöntőj mondtak. Raisza Gorbacsova a nap második felében külön prog­ramot bonyolított le. Láto­gatást tett egy kötöttáru- gyárban, felkereste a román főváros egyik óvodáját, to­vábbá megbeszélést tartott a Román Országos Nőtanács vezetőivel. Mihail Gorbacsov Nicolae Ceausescu kíséretében Bukarest­ben ellép a díszszázad előtt Andreasz Papandreu bejelentette a népszavazást „Hulla-megoldás” görög módra Rakéta-leszerelési ügyek­ben gyakran szerepelt a „nulla-megoldás” fogalma. Most ez a kategória sajátos mediterrán színezetet ka­pott; tartalmilag nem azonos a középhatótávolságú nuk­leáris fegyverek kölcsönös eltávolítására vonatkozó tétellel, bár van köze —ko­moly köze — az amerikai rakéták leszereléséhez. And­reasz Papandreu, Görögor­szág miniszterelnöke ugyan­is a nemzetgyűlésben hiva­talosan közölte: kabinettje népszavazást rendel el a Hellasban lévő amerikai ka­tonai bázisok sorsáról, jövő­jéről. Ez új forma az ilyen jel­legű kérdések rendezésében, és akár precedenst is te­remthet a világméretű ame­rikai támaszpontrendszer státusa szempontjából, Iz- landtól a Fülöp-szigetekig. Görögországban négy ame­rikai bázis van: kettő a fő­város mellett, kettő pedig Kréta szigetén. Ezeket a szigetekben gazdag állam területén még mintegy húsz kisebb-nagyobb katonai lé­tesítmény szolgálja, illetve egészíti ki. Az Egyesült Államoknak semmi gondja nem volt e bázisokkal sem a jobboldali polgári kormányok, sem az ezredesek hírhedt uralma idején. Bár a tömegek so­sem lelkesedtek az efajta je­lenlétért, a vezetés — egye­bek között — mindig arra hivatkozott, hogy az ország költségvetéséhez évi három­száz millió dollárral járul hozzá a „bázisbér” fejében kapott pénz. A baloldal, a Paszok Papandreu által ve­zetett tömegmozgalma min­dig is ellenezte a katonai létesítmények engedélyezé­sét, és amikor a junta­időszak után először hata­lomra került, abban kétség­telenül része volt a támasz­pontok megszüntetésével kapcsolatos ígéreteknek. A győzelem után azonban a különböző realitások — szo­kás szerint — erősebbeknek bizonyultak a politikai ígé­reteknél; a bázisok marad­tak. Most Papandreu úgy fo­galmazott, , hogy a görög— amerikai tárgyalásoknak a „nullából kell kiindulniuk, mintha e támaszpontok nem is léteznének”. Ez hát a gö­rög nulla-megoldás. Jósolni nehéz, de azért sejtéseink le­hetnek. A bázisok marad­nak, de a korábbinál jóval magasabb áron, és bizonyos görög feltételek betartásával. Harmat Endre n Lityeraturnaja Gazeta irta . Hivatása a kockázat avagy történetek Valerij Lukin északi-sarki életéröl O Azonnal visszadobál­tuk a rakományt, az­tán Veprev a leszálló- helytől gurulni kezdett ko­rábbi nyomvonala felé. A nyomvonalhoz vezető egye­nes út azonban, amint ké­sőbb kiderítettük, egy repe­désen vezetett - keresztül, amelyet csak vékony jég bo­rított. A jégtábla, amelyre leszálltunk, valamikor ket­tévált, és a háromszög ala­kú törésvonalon új, mintegy húsz centiméter vastag jég képződött. Először a bal oldali sítalp alatt szakadt be a jég, aztán a jobb oldali alatt, a gép törzse azonban fönnmaradt. Kiszórtuk a jégre a kara­bélyt, az élelmiszeres ládát, s a megfigyelési anyagokat — a gép még tartotta ma­gát. Lázas Sietséggel neki­láttunk kirakni mindent, ami csak a kezünk ügyébe akadt: a hálózsákokat, a hátizsák­jainkat ... De ekkor meg­roppant a jég. A pilótafül­ke a szétnyíló jégtáblák kö­zött a vízbe merült. Pilla­natok alatt elmerült az egész gép... S ebben a pillanatban va­lami olyasmi történt, amit sohasem felejtünk el, sem én, sem a társaim. Képzeljék el a helyzetün­ket. Egy úszó jégtáblán vol­tunk, körülbelül ezer kilo­méterre a központi bázistól, ahová a leszállás előtt ad­tunk le egy rádiótáviratot. A bázison tehát arra számí­tanak, hogy öt-hat óra múl­va lépünk kapcsolatba ve­lük, amikor befejezzük a munkát. Csak állünk ott, tehetetle­nül nézzük a süllyedő gépet, amikor Mj.hail Gipik, a rá­diósunk hirtelen felkiált: „Még sikerül!” — és a nyi­tott búvólyukhoz ugrik. Egy perc múlva már le is ko­pogta a bázisnak a rádió­táviratot a pontos koordiná­táinkkal. AMIKOR A JÉGTÁBLÁK MEGINDULNAK A szerkesztőség megbízá­sából néhány napra a kon­tinensre repültem, és visz- szatértemkor elmeséltek né­hány esete, melyek eközben Lukin csoportjában történ­tek. — A legérdekesebb dol­gok akkor történnek, ami­kor még, vagy már nem va­gyok itt — panaszkodtam Lukinnak, amikor talál­koztunk. — Nekünk is, magának is csak szerencse, ha olyankor történik valami, amikor nincs itt — mondta erre Lu­kin. — Ha netán valami ba­ja esne, én felelnék azért, hogy idegent a fedélzetre vettem. Volt például egy ese­tünk ... Tanulságos példá­nak is nevezhetném, olyan hatással volt arra a két fo­tósra, akiket rábeszélésre vittünk magunkkal egy ex­pedícióra. Szerencsésen lan­doltunk egy megfelelő jég­táblán, és úgy döntöttünk, hogy az állomásunkat egy nemrég keletkezett, jég bo­rította rianáson ütjük fel: az embereket elbírja az ilyen jég, s ráadásul köny- nyebb lesz léket fúrni. Föl­állítottuk a sátrat, munká­hoz láttunk. Egyszer csak a teljes szélcsend ellenére megindultak a jégtáblák. Kiugrottunk a sátorból, meg­álltunk, körülnéztünk, s va­lamennyire megnyugodtunk. Dolgozunk egy percet, ket­tőt, s akkor kezdődött a baj: a befagyott rianás föl- púposodott, kettéhasadt, és a szemközti jégtábla nemcsak hogy közeledett, hanem egyenesen száguldott felénk. Lábunk alatt cikcakkosan megrepedt a jég, rohangálni kezdtünk a vízben, a sátrat a nagyobbik jégtáblára dob­tuk, de ott volt még a száz­negyven kilós szántalpas csörlő és a lékben a mint­egy háromszáz méter hosszú drótkötél a műszerekkel. Ki­húztunk, amit tudtunk, el­vágtuk a drótkötelet. A jég ide-oda mozgott a lábunk alatt, a vízben térdig gázol­va küszködtünk a csőrlővel. A fotósok meg szörnyen elé­gedettek, a biztonságos nagy jégtáblán állnak, és premier plan felvételeket készítenek az emberfeletti küzdelemről. A legjobbkor húztuk föl a csörlőt: megindult az aktív jégtorlódás, megrepedt a jégtábla, amelyen a repülő­gép állt, a pilóták beindítot­ták a motorokat és távolabb gurultak a repedéstől... Ekkor már utasaink is kezd­ték felfogni, mi is történik valójában: rájöttek, hogy ta­lán a saját pusztulásukat fényképezik, és a géphez iramodtak. Éppen hogy fel tudtunk szállni, s a jégtábla, ame­lyen a gép állt, máris torla­szok és repedések alaktalan halmazává vált. S ekkor egyik utasunk, ahogy lené­zett, őszintén kifakadt: „Előbb lássam a hátam kö­zepét, mintsem még egyszer ilyesmibe fogjak!” Az ígért fényképeket az­óta sem kaptuk meg. * * * Valerij Lukin most, mint minden expedíció után,' azo­kat az egyedülálló tudomá­nyos adatokat dolgozza fel, amelyeket a szó szoros ér­telmében kiragadtak az Északi-Jeges-tengerből. Nemegyszer kell még repül­nie majd a Sarkvidék szé­lességi körein, fel- és leszál­lóhelyeket keresni, első le­szállásokat végrehajtani, és kitfgrani a megbízhatatlan jégre. Vlagyimir Szanyin (Vége) ÖSSZEESETT A VILÁGCSÚCS ELÉRÉSE ELŐTT Hasábburgonya-evésben akart világcsúcsot elérni a 40 éves Christiane van de Voorde a belgiumi Brügge városban. Miután 69,5 óra alatt 16 000 adagot fogyasz­tott el 4000 kilogramm súly­ban, összeesett. KELLEMETLEN FOGTÖMÉSEK Japán cégek a szokásostól eltérő módon működő elekt­romos fogkeféket forgal­maztak, amelyeknek nincs motorjuk. A készülék a fo­gakat áram segítségével tisztítja; működési elvét már tíz évvel ezelőtt sza­badalmaztatták Japánban. Az elektromos áram bejut­tatja a fluorid ionokat a fogínybe, és a száj lágy szö­veteibe. Ugyanakkor az áram lebontja a fogakon le­vő ételmaradékokat. A fog­kefe kis feszültséggel és né­hány mikroamperes áram­erősséggel működik, így nem áll fenn az áramütés veszélye. Egyetlen hátrá­nya, hogy a fogtömésekkel és fém fogpótlásokkal ellá­tott embereknek kellemetlen érzést okoz. BEBÖRTÖNZIK AZ ITTAS VEZETŐT Norvégiában tavaly mintegy 10 000 gépkocsivezetőt bün­tettek meg ittas vezetés mi­att. Az ítélet általában 21 napi börtön és a jogosítvány kétéves megvonása. KIPUSZTULÓBAN A DENEVÉREK Jelek szerint kipusztuló­ban van a legtöbb denevér­fajta, amit elsősorban a kü­lönböző vegyi anyagok okoz­nak, főleg azok, amelyekkel a tetőszékeket vonják be a rovarok és gombák ellen. Természetesen senki nem gondol a denevérekre, ami­kor házat épít vagy javít. Mégis, ha sürgősen nem hoz­nak létre kevésbé mérgező anyagokat, a denevérek tel­jesen kipusztulnak. * Éppen ezért ennek a helyzetnek a megelőzése végett sürgős, de főleg hatékony intézkedé­sekre van szükség. Első fokú árvizvédelmi készültség a Korosokon A Körösök hegyvidéki vízgyűjtő területére május 19—23. között 52—67 mm-es csapadék hullott, mely a fo­lyók magyarországi szaka­szán közepes árhullámokat indított el. A vízszint a felső folyó­szakaszokon . meghaladta az első fokú készültség szint­jét, ezért 25-én 6 órakor a Fekete- és a Kettős-Körös, 8 órakor pedig a Fehér-Körös menti védvonalakon első fokú árvízvédelmi készültsé­get rendelt el az igazgató­ság. Az árhullám — előre­láthatólag — a Berettyón és a Sebes-Körösön is eléri az első fokú árvízvédelmi ké­szültségi szintet. A készült­ségben levő védvonalakon műszaki dolgozók irányítása mellett figyelőszolgálat fo­lyik, különösebb beavatko­zásra nem kerül sor. Az elmúlt napok csapadé­kos időjárásának hatására belvízvédekezés és lefolyás indult meg a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság műkö­dési területén. Május 22-én 6 órától má­sodfokú belvízvédelmi ké­szültség van érvényben te­rületünkön. A gát- és csa­tornaőrök felmérései alapján az elöntött terület 9650 ha, A GYULAI SERKÖV felvesz SERTÉSGONDOZŐKAT kedvező munka- és bérfeltétellel. Jelentkezni lehet a telepen: Gyula, Kétegyházi út. mely elsősorban legelőkön, szíkfoltokon, és rossz víz­gazdálkodási tulajdonságú, mély fekvésű talajokon ala­kult ki. Súlypontilag Vésztő, Okány, Füzesgyarmat, Szeghalom, Ecsegfalva, Mezőtúr, Gyo- maendrőd és Csorvás tér­ségében. Az elmúlt nap csa­padékmentes időjárásának hatására az elöntések gyors csökkenése várható. A belvízcsatornák több helyen elérték a százszáza­lékos telítettséget. A csator­nák befogadóképességének biztosítására szivattyúkat üzemeltetünk, összesen 31 szivattyútelep és 7 szivattyú- állás üzemel. Ma délelőtt az OVH re­pülőgépével légi szemlét tartottunk, az igazgatóság szakembereivel, amely során a földi felmérések helyes­sége igazolást nyert. A települések belterületén jelentkező belvíz elvezeté­sére tanácsi irányítással, Gyomaendrőd, Mezőberény, Kondoros, Köröstarcsa, Fü­zesgyarmat, Dévaványa, Kö- rösladány, Ecsegfalva, Bé­késcsaba' és Gyula területén került sor a csapadékvíz át­emelésére, és hordozható szivattyúk üzemelésére. Nagylaposi agrokémiai telepünkre rakodómunkásokat és Weimar rakodóra gépkezelőt FELVESZÜNK. Jelentkezni a tsz központjában lehet: Lenin Mgtsz, Gyomaendrőd, Lenin út 21. A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet építőüzeme FELVESZ víz-, fűtés-, gázszerelőket, 5-10 fős kőműves-, 5-10 fős kubikos­brigádokat. Kereseti lehetőség 5-8000 Ft között, teljesítménytől függően. Jelentkezni lehet az építőüzem vezetőjénél. Közületek, magánépítkezők, FIGYELEM! A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet építőüzeme melegburkoló és villanyszerelő részlege SZABAD KAPACITÁSSAL RENDELKEZIK. Várjuk ügyfeleink megrendelését.

Next

/
Thumbnails
Contents