Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-22 / 119. szám
WSTj^jnájus^Zjjpéntek o 200 éves a magyar állatorvosképzés Apa és lánya Könnyed csevegés dr. Czike Lászlóval és dr. Czike Judittal Le sem tagadhatnák egymást. Nem csak azért, mert mindketten sudár, szálegyenes termetűek, de a gondolkodásmódjuk is hasonló, szakmájuk pedig azonos. Állatorvosok. Dr. Czike László immár nyugdíjas, a lánya, dr. Czike Judit pályája pedig éppen a „felszálló ágban” van. — Nem csak Jutka ‘lányom lett állatorvos a családban, hanem őseim közt is harmadíziglen követni tudom ezt a hivatást — mondja dr. Czike László. — Becses kincseim közt őrzöm dédapám 1847-ben keltezett, német nyelvű mesterlevelét, amely öt gyógykovácsnak minősítette. Nagyapám 1870- ben szerzett állatorvosi oklevelet. Henger alakú tartóból szedegetjük elő a töredezett okmányt, amely tanúsítja, hogy tulajdonosa „ ... kitűnő ismereteit bebizonyította, ő tehát a Magyar Királyi Állatorvosi Intézetnek legfelsőbb- leg adott fölhatalmazvány folytán képes állatorvosnak nyilváníttatik, miszerint Magyarországban, Horváth-, Tóth- és Erdélyországban áz állatgyógyászatot egész terjedelmében bármely háziállatokon szabadon gyakorolhassa, állatorvosi állomásokra versenyezhessen, s jogérvényes állatoryosi bizonyítványokat adhasson ki. Mi részben ő mindig utasításra letett esküjéhez lesz köteles magát tartani.” — Az én diplomám bizony nem ilyen archaikus nyelvezetű — mondja dr. Czike Judit. — Édesapám munkája hatással lehetett rám, mert mindig sebész akartam lenni. Ha sérves malacot hoztak műteni, ott tébláboltam körülötte. — Utoljára akkor dolgoztunk együtt, amikor Jutka egyetemi hallgató korában nálam volt gyakorlaton — veszi át a szót az édesapja. — Mondhatom, keserves he- rélések voltak. Persze, nem Jutkának volt szenvedés. — A malacoknak? — Dehogy! Az embereknek, akik az állatokat fogták. A lányom ugyanis balkezes és neki minden fordítva esik kézre. Jót mosolygunk az elmúlt histórián. Kellemes májusi délelőttön dr. Czike László gyomai otthonában beszélgetünk. Felélednek az egyetemi éveik, szó esik világhíres professzorról, aki a nagypapának évfolyamtársa volt, az apát már tanította, a legújabb nemzedéknek pedig tantárgy. — Édesapám is állatorvos volt — mondja Laci bácsi. — Már. gimnazista koromNeuralgikus pont Szarvason a hét nagyüzem közül az egyikben — ahol nem is kis mennyiségben termeltek sertéshúst — úgy döntöttek, abbahagyják a sertéstenyésztést és a -hizlalást. Ennek következtében 7 ezerrel csökken a nagyüzemekből a sertéskibocsátás. De a kisgazdaságok sem gondolkoznak másként. Ezekben még szembetűnőbb a sertéstartás iránti érdektelenség. Ezek a megfigyelések tavaly ősz óta tapasztalhatók, a tények megállításához Szarvason nem éreznek elegendő erőt. Tehát nem helyi, valamilyen kiagyalt problémáról van szó, mint ahogyan erről május 20-án az MSZMP városi vb is tájékozódott. Ez a testület a múlt év második felében szakembereket kért fel annak megvizsgálására; hogyan lehetne helyi intézkedések foganatosításával megfordítani a kedvezőtlen irányba tartó állománycsökkenést és -hizlalást. A munkabizottság igen alapos és sokrétű elemzést végzett. A szarvasi üzemek és kisgazdaságok termelésében beállt változást nemcsak önmaguk korábbi teljesítményéhez, hanem a megyei átlaghoz és az országos eredmények tükrében is megmérték. Sajnos a szarvasiak számára semmilyen hízelgő adatot nem mondhatunk. Az erőteljes létszámcsökkenés mellett a fajlagos mutatók tekintetében is a megyei átlagok alá szorultak. Az elhullás — malac és hízó korban — itt igen magas. Viszonylag sok az úgynevezett technológiai selejt: 107 tonna évente! A tény észállomány minősége nem kielégítő, az elhelyezésről, a szakember- és a szakmunkásállományról nem is beszélve. Az ágazat mélyponton van/ várja a termelési kedv fellendítésére irányuló magasabb intézkedéseket. És itt, ennél a gondolatnál álljunk meg egy pillanatra. A párt városi végrehajtó bizottsága egyáltalán nem osztotta a várakozás álláspontját. ' „Nézzük meg, hogy saját munkánk színvonalának emelésével lehet-e javítani a gazdaságosságon? Jobb minőségű tenyészanyag beszerzésével lehet-e növelni a genetikai értéket? A takarmányellátás minőségének és mennyiségének javításával csökkenthető-e az egy kiló élősúlyra jutó takarmányköltség? A gondozói munka színvonalának emelésével a felnevelés veszteségei csökken thetők-e?” Ezeket a kérdéseket folytathatnánk tovább, mint ahogyan a végrehajtó bizottság is vizsgálta a körülményeket, melyek végén olyan véleményt alakított ki, hogy a sertéstartó nagyüzemek párttagságával a soron következő taggyűléseken beszéljék meg a területen szerzett tapasztalatokat. Nézzék meg, hogy saját hatáskörben mit lehetne tenni az ágazat jövőjéért, a termelés korábft színvonalának visszaállításáért. Itt-ott már határozott lépésekről beszélnek. A Dózsa Tsz a szakosított sertéstelep felújítására készül. Kicserélik az elavult technológiát, és talán még a fajtában is váltanak. Ez a kezdeményezés túlnő a téesz telepén, hiszen a háztáji gazdaságokban folyó sertés- tenyésztés is ezzel egy időben újul majd meg. A Dózsa Tsz tehát kézbe veszi a sertéstenyésztést, -hizlalást, a nagyüzem mellé integrálja a háztájit. De miért csak a Dózsa Tsz lép ebbe az irányba? Azért, mert ebben a szövetkezetben úgy tartják, hogy a mezőgazdaságnak első rangú feladata az ban jártam vele a betegekhez, mondtam, keltsen fel éjszaka is. Amikor a pályát kezdtem, szinte minden második éjjel felköltöttek. Járművem se volt, sokszor gyalogoltam nyolc kilométereket Békésről Ludadra, amikor nehéz elléshez hívtak. Télen meg szánnal jöttek értem, subába bújtam és irány a pusztaság. — Nekem már nincsenek ilyen élményeim — mondja Jutka. — Békéscsabán, a mesterséges termékenyítőállomáson volt az első munkahelyem, és bár el se mozdultam onnan immár 14 esztendeje, mégis, a különböző átszervezések miatt, már vagy a negyedik céghez tartozom. Most a szaporodásbiológiai ágazat megbízott vezetője vagyok. Üzemekbe járunk ki, ahol állomány- vizsgálatokat tartunk, szaktanácsokat adunk. — Lassan másfél évtizede tehát, hogy figyelemmel kísérheti a megye állatállományát. Milyen új fajták honosodtak meg időközben? — A szarvasmarhák közt a feketetarka kereszteződések miatt a tejtermelő fajták lettek népszerűek. Bár a húsexportnál még mindig keresett cikk a magyartarka, mégis olyan kevés van belőle, hogy lassan úgy kell óvni ezt a fajtát a kipusztulástól, mint a hortobágyi szürke gulyát. — No, a magyar szürke marháról nekem is van történetem — veszi át a szót a családfő. — Ludadon volt egy uradalom, annak volt szürke magyar gulyája, amelyet 1945 után szétosztottak az emberek közt. Jött a tavaszi lépfene elleni oltás ideje. Egy kiserdőben, négy fa között csináltak kalodát, oda terelték a szilaj jószágokat. Hanem volt köztük egy, amelyhez amikor hozzáértem a tűvel, megrázta magát, széttört mindent, és irány, neki a mocsárnak! Négy hét múlva tudták megfogni az emberek. Változtak az idők, változtak a betegségek. A családi okmányok közt őrzik a nagypapa „szakállatorvosi” bizonyítványát, amely kimondja, hogy „ ... ő a marhavész felismerése és az ellenük szükséges intézkedések megtétele közül kellő tapasztalatokkal és jártassággal ellátott állatorvosnak tekinthető.” Magyarországon 1881- ben völt utoljára keleti marhavész . .. Laci bácsi is kivette a részét sok „nagy csatából”. — A háború után igen elterjedt volt a lovak közt a takonykor. Ez az emberre is halálos betegség az egyik évfolyamtársamat is hamar a sírba vitte. Komisz dolog volt az ellene való védekezés. A száj- és körömfájás járványokról nem is beszélve! — Számomra békésebb feladatok maradtak — mondja Jutka. — Bár a vállalati gazdálkodás buktatói néha hasonlítanák a csatatér küzdelmeire. Azon kell igyekeznünk, hogy jövedelmezően dolgozzunk, pontosan, minél jobb hatásfokkal. Nem köny- nyű. Régi történetek elevenednek. — Megváltoztak az emberek is — sóhajt Laci bácsi. — Nem hogy vizitbe nem jönnek el a fiatalok, de néha még nem is köszönnek az embernek. Pedig volna mit köszönni. Andódy Tibor élelmiszer-termelés a jelenlegi körülmények között is. De menjünk tovább: a megyében ez az ágazat hozza a nagyüzemek nyereségének tekintélyes részét. Ha Szarvason nem így lenne, akkor itt elsősorban a károsan ható szubjektív tényezőkben is kellene keresni a bajok forrását. Itt ugyanis elég jól érzékelhető, hogy ebből az ágazatból korábban szép jövedelmeket csapoltak le, miközben nem törődtek a telepeken folyó termelés korszerűsítésével, az-ágazatban dolgozók anyagi érdekeltségének üzemi átlaghoz mért biztosításával. De az is kétségtelen — hangzott el a tájékoztató során —, hogy a termeltető vállalatok nem súlyuknak megfelelően kezelték a sertés- tenyésztést és -hizlalást. A kétoldalú partneri kapcsolatok egyoldalúvá zsugorodtak, és már olyasmiért is bírálták a termelőket, amiről ők azután igazán semmit sem tehetnek. A tenyészál- lomány heterogénné vált, az utóbbi időben kihelyezett kocákkal együtt. Most tehát közös erőfeszítésekre lenne szükség a termelés helyi lehetőségeinek kihasználására. A párt vb a politikai célok szolgálatára azzal vállalta fel a mozgósítást, hogy az érdekelt alapszervezetekben külön-külön megvizsgálták a munka jobbításának helyi lehetőségeit. De ez nem elegendő! — hangzott el Szarvason. Ehhez társulnia kellene olyan intézkedéseknek is, melyeket nem Szarvason, hanem a termeltetőnél,, illetve magasabb szinten fogalmaznak meg a termelő védelmére és megbecsülésére. D. K. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat FELVÉTELRE KERES: — felsőfokú vagy középfokú végzettséggel rendelkező, vezérléstechnikában jártas elektromos szakembert, — hidraulikai, pneumatikái ügyintézői beosztásba szakirányú főiskolai ' vagy középfokú végzettséggel rendelkező szakembert, valamint: — anyagbeszerzőt, — érintésvédelmi előadót, — anyagkönyvelőt, — kontírozó könyvelőt, — adatrögzítőt, — általános adminisztrátort, — gyakorlott gépírót. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán. Békéscsaba, Szigligeti u. 6. A Szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet ÉLELMEZÉS-VEZETŐI ÁLLÁST HIRDET azonnali betöltésre. Érdeklődni: az intézet igazgatójánál. FIGYELEM! Vállaljuk a 6011 és 612S margarétatárcsás Írógépek tarkapacitasBÖVITÉSÉT 5600,— Ft-ért garanciával. Kazettatöltés ugyanitt! Irodagép-elektronikai Kisszövetkezet, Békéscsaba. Szarvasi út 11. Telefon: 25-800. Képek a BHV-röl A Lada Samara hátulnézetben ... Az Ikarus BNV nagydíjjal kitüntetett autóbusza, mellyel remélhetőleg rövidesen a hazai utakon is találkozhatunk Világszerte népszerű kocsi a 190-es típusú dízel „kis” Mercedes ... és a motorja felülnézetben A szovjet személygépkocsi-ipar újdonsága a kis fogyasztású Zaporozsec, amely szinte semmiben sem hasonlít zajos elődjéhez Fotó: Fazekas Ferenc
