Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-22 / 119. szám
izhsIiMM 1987. május 22., péntek Kormányszóvivői tájékoztató Nem enyhül a butikláz Fejlődik megyénk magánkereskedelme A bős (Gabcikovo)—nagymarosi vízlépcsőrendszer átépítésében többek között a Győri Közúti Építőipari Vállalat is részt vesz, az építkezéshez szükséges betont ők szállítják. A közelmúltban Dunakiliti határában óriás betonkeverőt állítottak üzembe, amely automaták segítségével percenként egy köbméter beton keverésére alkalmas. A győri vállalat ebben az évben 85 ezer köbméter betont szállít az építkezéshez. A legtöbb betont most a duzzasztómű és a hajózsilip építéséhez használják fel (M Tl-fotó: Matusz Károly — KS) Premier élőn a Napsugár bábegyünes A magánkereskedelem egyre nagyobb szerepet tölt be az áruellátás bővítésében, a választék színesítésében. Szükségességét írja már senki sem vitatja, a gazdaság szerves részévé vált az utóbbi években. Fejlődése azonban meglehetősen hullámzó. Elég, ha szemügyre vesz- szük megyénk magánkereskedelmét. Tavaly év végén 1099-en dolgoztak ebben a szektorban, kétszer annyian, mint 1970-ben. Ebből 1045- en kifejezetten kereskedők, 54-en pedig más kiegészítő tevékenységet is folytattak. Van közöttük kempingtulajdonos, mutatványos, hulladékgyűjtő és kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozó. Az utóbbi négy esztendőben mintegy, ötödével bővült a létszám. Ez természetesen településenként eltérő. A korábbi években például leginkább a városokban nyitottak ilyen üzleteket, 1986- ban viszont a községekben nőtt jobban a magánkereskedők száma. Ez azt jelenti: tavaly a kereskedők több mint fele a kisebb településeken dolgozott. Ennek kapcsán javult a falvak ellátása, de koránt sem lehetünk elégedettek. A szakmák szerinti összetétel is változó. Az utóbbi négy évben a bolti kiskereskedelemhez tartozó szakmákban dolgozók száma csaknem másfélszeresére, a vendéglátóké kétszeresére emelkedett. Kevés az élelmiszerbolt. Ennek az a legfőbb oka, hogy alacsony az árrés, sok a rögzített áras cikk, és ennek következtében mérsékelt a jövedelmezőség. Pedig a magánszektor a kistelepülések és a peremkerületek élelmiszerrel való ellátásában sokkal többre hivatott. Más a helyzet a ruházati boltokkal. A szocialista szektorhoz képest itt négyszer annyi a divatáruüzletek, népszerűbben a butikok száma. Igaz, ez hagyományos területe a magánkereskedelemnek. Itt érvényesül leginkább a vállalkozó alkalmazkodóképessége a divathoz, a vásárlói igényekhez. Sz. F. édesanyjával, mostohaapjával és testvéreivel 1985 szeptemberében költözött el Mezőberényből Érdre. Ott ismerkedett meg későbbi bűntársaival. Erős, mondhatni tagbaszakadt férfi benyomását 'kelti a fiatalember. Csak az arca, s riadt pillantásai árulkodnak a koráról. Már több mint három hónapja előzetes letartóztatásban van, ez kissé megviselte a szabadsághoz szokott fiút. — Mit szokott csinálni a fogdában? — Már minden könyvet elolvastam, ezért csak a falakat bámulom és gondolkodom. — Min? — Azon, hogy miért jutottam ide. örvendetes viszont, hogy megszaporodtak a vas-műszaki kereskedések, ma már 69 ilyen üzlet működik megyénkben. Az már kevésbé szívderítő: mindössze két- két villamossági és lakásfelszerelési cikkeket árusító bolt várja a vásárlókat, míg barkácsüzletet senki sem nyitott. Az egyéb szakboltok száma is folyamatosan emelkedik. Ezek többnyire kis üzletek, pavilonok, standok, amelyek nagy része szombaton és vasárnap is nyitva van. A virágárusok 1986-ban kétszer annyian voltak, mint egy évvel korábban és 14 tüzelő- és építőanyag-telep is árusít. A vendéglátóipari üzletek száma az elmúlt év végén 259 volt. Az éttermek, bisztrók, étkezdék részaránya a legnagyobb. Ugyanakkor több mint a háromszorosára nőtt a büfék, az italboltok, a borozók száma. Tavaly félévkor 1723-an dolgoztak a magánkereskedelemben, 46 százalékkal többen, mint 1983-ban. Ezek 63 százaléka kereskedő, 7 százaléka alkalmazott és 30 százaléka családtag. Tanulót azonban csupán öt kereskedő alkalmazott, annak ellenére, hogy az új adózási rendszer kedvező feltételeket teremtett. Figyelemre méltó, hogy a kereskedők háromnegyedének van állandó üzlete. Főleg a zöldségesek, a baromfikereskedők, árusítanak alkalmi helyeken, de a divatárusok egyharmada is sátorból adja el a portékáját. Az üzletek zöme kicsi, az átlagos alapterület 28 négyzet- méter. A vendéglátóhelyek sem tágasak, itt az átlagos alapterület 28 négyzetméter, míg a szocialista kereskedelemben ez a szám 162 négyzetméter. Raktára sincs mindenkinek, hiszen ilyen helyiséggel a kereskedők 38 százaléka rendelkezett. A magánkereskedelem forgalmi részaránya is állandóan növekszik. Évente több mint 1,5 milliárd forint értékű árut adnak el a megyében. S. S. — És tudja a választ? Sokáig töpreng. — Csináltunk néhány balhét. „Elkötöttünk” egy kocsit Budapesten és lementünk Vele Gyulára, hogy betörjünk valahová. De nem jött össze a dolog, ezért Kamutra utaztunk. Ott már sikerrel próbálkoztunk, egy boltot- fosztottunk ki. Néhány nappal később buktunk le. — Ügy tudom, nem ez volt az első rendőrségi ügye? — Tizennégy éves koromban biciklit loptam. Később Érd és Biatorbágy környékén törtünk be víkendhá- zakba. Tavaly nyáron pedig egy autót vittünk el, s azzal furikáztunk le a Balatonra. — Nem volt pénzük vonatjegyre? A csúnya kislányt a tükör ébreszti fel reggel. Nem mosakszik, nem fésülködik, ezért nevezik így pajtásai. Ám amikor jelmezbálra készülnek, elhatározza, tündér lesz... A történet folytatását vasárnap délelőtt 10 órától ismerhetik meg a békéscsabai gyerekek a Kulich Gyula Ifjúsági - és Üttörőházban a KPVDSZ Napsugár bábegyüttes műsorán. Lenkefi Konrádot, az együttes művészeti vezetőjét a bábpremier előzményeiről kérdeztük .. . — Marék Vera, ismert bábdarabíró nekünk írta ezt a kedves kis mesét. Örömmel vállalkoztunk a bemutatására, hiszen kérésünkre még színvonalas dalszöveget is írt hozzá . . . — Mikor kezdődött el a munka? — A díszletek, bábok készítéséhez a múlt év augusztusában kezdtünk és szeptembertől már próbáltunk az együttes tagjaival. A darab érdekessége, hogy három generáció játszik benne. A Napsugár törzsgárdája, a középiskolás bábosok és a 4-6. osztályosok egyaránt szerepet kaptak. — A zenét ki szerezte? — Kiss Zsuzsa, a békés• — De volt. Nem azért csináltuk. Elmentünk hárman moziba, jä a vetítés után őgyelegtünk a városban. Ekkor mondta a Laci — egyik barátunk —, hogy jó lenne egyet kocsikázni. Mivel én voltam a legkisebb, megkérdezték, hogy benne vagyok-e a „buliban”? Nagyon féltem, de nem mondhattam, hogy be vagyok gyulladva. — Ki volt a harmadik? — D. L., a féltestvérem. Főleg az ő biztatására és vele mentem a különböző portyákra. — Szülei mit szóltak mindehhez? — Haragudtak... — Csak haragudtak? — Azt mondták, hogy a bátyám sorsára jutok, aki ült már börtönben. — Tudja, hogy az édesanyja is itt van előzetes letartóztatásban? —- Igen, de nem találkozhatunk, így fogalmam sincs, hogy mit csinált. — Az általános iskola elvégzése után mért nem tanult tovább? — Nem volt kedvem. Inkább dolgozni akartam. — Mennyit keresett? — Amíg kőműves mellett voltam, mint segédmunkás, havi 10-15 ezer forintot. — Ez rengeteg pénz, főleg ilyen fiatalnak... — Igen, de mint már mondtam, nem a pénzért csináltam a balhékat. Inkább kalandvágyból, brahi- ból. Meg azért, hogy ne csabai zeneművészeti szak- középiskola tanára vállalkozott erre a feladatra. Igazán szép, érzelmes zenét írt, érződik a dalaiból, hogy nagyon szereti a gyerekeket. Megnézte a bábokat, elolvasta a szövegkönyvet és hamarosan elkészült a zongorakivonat. — A zeneművészeti szak- középiskola tehát segítette a munkájukat.. . — Igen, s ennek az együttműködésnek nagyon örülök. Egyébként a növendékeknek is hálával tartozunk, hiszen a hangfelvételen ők is közreműködtek. Az alkalmi zenekart Kiss Zsuzsa vezényelte. — A premier vasárnap lesz . . . • — Nagy izgalommal várjuk. A főpróba jól • sikerült, ám az igazi kritikusok a gyerekek lesznek. Rajtuk lehet csak igazán lemérni, jól dolgoztunk-e. Viselkedésükből, reagálásukból következtethetünk a gyenge pontokra .. . — Hol mutatják még. be a darabot? — Zrenjaninban, a békéscsabai kulturális napokon és a békéscsabai nemzetközi bábfesztiválon is A csúnya kislány lesz a nyitódarab. N. Á. mondhassák rám, gyáva gyerek vagyok. — Hogyan képzeli az életét ezután? Hosszasan gondolkodik, majd a következőket mondja: — Ha letöltöttem a büntetésemet, elköltözöm otthonról. Ez az egyetlen út, hogy megváltozzak. Utána jogosítványt akarok szerezni, hogy kedvemre vezethessek és úgy élhessek, mint a többi rendes ember. — Szívesen elhinném, Csak az a probléma, hogy mindenki azt mondja, ha kikerül a börtönből, megváltozik. S mégis hatalmas a visszaesők aránya. Hallgat, erre nem tud mit felelni. Szerettem volna beszélgetni az édesanyjával is, de ő nem volt hajlandó nyilatkozni. Azzal érvelt, hogy a nyilvánossággal lejáratja a családot, és csak tippeket adunk másnak a bűnözéshez. Egyébként, mint megtudtuk, őt orgazdaság, fel- bújtás és kiskorú veszélyeztetése vádjával fogják bíróság elé állítani. Ugyanis az anya biztatására és szellemi irányításával loptak, törtek be a fiai. Ugyanakkor az eltulajdonított dolgokat ő rejtette el, és adta tovább. Nem csoda hát, hogy nem kívánt beszélgetni. Felesleges lenne ebből az ügyből bármiféle tanulságot is leszűrni. Elgondolkodni rajta, azonban talán érdemes lesz... B. Cs. (Folytatás az 1. oldalról) Frank Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Bányász Rezső a kormány- szóvivői értekezleten a közleményben szereplő témák közül elsőként a KGST 2000- ig szóló komplex programjában a magyar részvétel eredményeiről, további feladatairól (az MTI kérdésére válaszolva) beszélt. Elmondotta: a kormány az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének jelentése alapján áttekintette a komplex program végrehajtása első évének tapasztalatait. A végrehajtásra irányuló szervező munka során 137 új, sokoldalú együttműködési szerződést írtunk alá. A KGST korábbi gyakorlatához viszonyítva e munkák felgyorsultak, de a konkrét fejlesztési feladatok megoldását célzó magánjogi szerződések megkötése még lassan halad. A kialakított új együttműködési formák — például a közvetlen vállalati, illetve intézményi kapcsolatok — még nem működnek zökkenő- mentesen. Mindezeket figyelembe véve a Minisztertanács kívánatosnak tartotta, hogy a komplex programmal kapcsolatos további tennivalók és tárgyalások során az illetékes magyar szervezetek fordítsanak fokozott figyelmet a magánjogi szerződések megkötésének gyorsítására, a szükséges közgazdasági és pénzügyi eszközrendszer fejlesztésére, a szocialista országok tudományos és műszaki eredményeinek a korábbiaknál körültekintőbb átvételére és felhasználására. A továbbiakban Bányász Rezső arról szólt (a Magyar Rádió felvetésére), hogy a közvélemény nagy figyelemmel kísér minden információt, amely az adóreformra vonatkozik. A tervezet vitájával kapcsolatban újólag leszögezte, hogy a Központi Bizottság áprilisi ülésén csak általános elveket fogadott el az adóreform részletes rendelkezéseinek kimunkálására. Tehát az adóreform még nincs készen, most a szakmai viták folynak, amelyekbe pénzügyi és közgazdasági szakemberek, valamint társadalmi szervezetek és tudományos intézmények vezető testületéi kapcsolódtak be. Véleményük felhasználásával fog a párt Központi Bizottsága is és a kormány is állást foglalni majd a munka további irányairól. Meg kell tehát várni, amíg kimunkálják a részleteket, s akkor születhetik döntés arról, hogy mikor, milyen formában és tartalommal vezethetik be az új adórendszert. De még ezt is megelőzi majd az Országgyűlés és bizottságainak vitája, s végeredményben majd a Parlament alkot törvényt az új adóreformról. A közhasznú munkavégzés esetleges bevezetésével kapcsolatos érdeklődésre (Magyar Nemzet) Bányász Rezső kifejtette: a kormány gazdaságfelügyeleti bizottsága foglalkozott azzal a gondolattal, hogy közhasznú munkákat kellene szervezni. Ennek hátterében az áll, hogy mintegy 8-10 ezer olyan ember van az ország különböző területein, aki jelenleg különböző okok miatt nehezen talál munkát. Számukra elsősorban a közterületek fenntartásával — úttisztítás, hólapátolás, parkrendezés — kapcsolatos feladatokat szerveznek. Ha ez megvalósul, senki számára semmiféle munkakényszert nem jelent majd, s a felajánlott munka visszautasítását semmiféle büntető szankció nem követi. A szervezett belföldi üdültetésekkel foglalkozva (Népszava■ érdeklődésére) a szóvivő elmondta: Magyarországon szervezetten évente 1 millió 400 ezer ember nyaralhat, pihenhet különböző vállalati, szakszervezeti, intézményi üdülőben. Az adatok szerint tavaly az üdültetésre összesen 1,5 milliárd forintot fordítottak, ennek kétharmadát a SZOT-üdülésekre. Évente ' átlagosan 400 ezren pihenhetnek a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Fő- igazgatóságának 24 ezer szálláshelyén. A Szakszervezetek Országos Tanácsca az üdülők folyamatos felújítására, komfortjának javítására törekszik. A pénzszűke ellenére két új gyógyüdülőt adnak át az idén. Ősszel megnyitja kapuit a hajdúszoboszlói SZOT—Medosz és a szegedi gyógyüdülő. Áz előbbi egy- egy turnusban 200 felnőtt és ugyanennyi gyerek és az utóbbi 300 felnőtt és gyermek pihenését, kényelmét, gyógyulását szolgálja majd. Bányász Rezső a továbbiakban egy téves információn alapuló híresztelés kapcsán felvetett kérdésre reagált (MTI Külföldi Adások Szerkesztősége). Az angol rádió május 16-i adásában ugyanis arról adott hírt, hogy Budapesten fegyelmi úton elbocsátották állásából a Magyar Hírlap szerkesztőjét, mivel — így az információ — megírta, hogy Raoul Wallenberg annak idején a személyi kultusz áldozata lett. A kormány- szóvivő őszinte sajnálatának adott hangot, hogy az egyébként hitelére nagy gondot fordító BBC magyar nyelvű adásaiban hitelt adott egy álhírnek. Mivel a szóban forgó lap, a Magyar Hírlap a kormány félhivatalos orgánuma is, kötelességének tartotta, hogy a lappal kapcsolatban terjesztett hírekről tájékoztatást adjon. A Magyar Hírlapnál senki ellen nem folyt fegyelmi eljárás, s így azt nem is követhette elbocsátás. Ugyanakkor leszögezte azt is: egész társadalmunk őszinte nagyrabecsüléssel adózik a sok ezer magyar életet megmentő svéd diplomata emberi bátorságának, harcos humanitásának. Ezért is őrölünk annak, hogy Budapesten szobor őrzi a jövő nemzedék számára is Raoul Wallenberg emlékét. A Lengyel Távirati Iroda (PAP) budapesti tudósítója is kérdést intézett a szóvivőhöz az úgynevezett Jaru- zelski-terv magyarországi fogadtatásáról. Bányász Rezső válaszában hangoztatta: — Nagy érdeklődéssel vettük kézhez a Lengyel Népköz- társaság javaslatát, amely intézkedéseket javasol a katonai szembenállás csökkentésére Európa meghatározott országaiban. Az elképzeléseket behatóan tanulmányozzuk, annál is inkább, mivel érvényességük kiterjedne hazánk területére is. A javaslatról szólva mindenekelőtt kiemelte, hogy az szerves részét képezi a Szovjetunió és a többi szocialista ország lendületes kezdeményezéseinek, amelyek az európai leszerelés előmozdítását célozzák, mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetek terén. A terv tartalmi elemeinek vizsgálata során kitűnik, hogy annak minden részét a megegyezésre irányuló politikai akarat hatja át. Az előterjesztett javaslatok- abból indulnak ki, hogy csakis mindkét fél jogos biztonsági érdekeinek elismerésével és figyelembe vételével lehetséges a megállapodás. Az erőegyensúly minél alacsonyabb szinten történő kialakítását hivatottak szolgálni a nukleáris és a különösen veszélyes, támadásra alkalmas hagyományos fegyverzet kivonására, valamint új, a stockholmi dokumentumban rögzítettekhez képest előrelépést jelentő bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekre tett javaslatok. A jószándékú és mesz- szemenő elképzelések gyakorlati érvényesülését a terv szerint megbízható, nemzeti és nemzetközi eszközöket is magába foglaló ellenőrzési és konzultatív rendszer egészítené ki és (Segítené elő. A Jaruzelski-tervet politikusok és szakértők nagy érdeklődéssel, figyelemmel vizsgálják Keleten és Nyugaton egyaránt. Fogdában a fél család A 16 éves Sz. F. bűncselekményeket követett el, ezért előzetes letartóztatásban vám Szintén „vendégei” a békéscsabai rendőrkapitányságnak a fiatalkorú édesanyja, féltestvére és nővérének a férje. E tények ismeretében joggal merülhet fel az emberben: csak a fiú tehető felelőssé azért, hogy ilyen fiatalon összeütközésbe került a jogszabályokkal? A kérdés nem költői, ezért megkockáztathatjuk a választ. Elsősorban a szülői ház légköre, az otthon tapasztaltak juttatták őt ide. Ebben az életkorban ugyanis még rendkívül kialakulatlan az ember személyisége. Döntő hatást gyakorol a gyerek fejlődésére a családjának — mindenekelőtt anyjának és apjának — az életvitele, a társadalom törvényeihez való alkalmazkodóképessége. (Azonban mindez nem jelentheti azt, hogy a fiú egyáltalán nem hibáztatható.)
