Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-22 / 119. szám

izhsIiMM 1987. május 22., péntek Kormányszóvivői tájékoztató Nem enyhül a butikláz Fejlődik megyénk magánkereskedelme A bős (Gabcikovo)—nagymarosi vízlépcsőrendszer átépíté­sében többek között a Győri Közúti Építőipari Vállalat is részt vesz, az építkezéshez szükséges betont ők szállítják. A közelmúltban Dunakiliti határában óriás betonkeverőt ál­lítottak üzembe, amely automaták segítségével percenként egy köbméter beton keverésére alkalmas. A győri vállalat ebben az évben 85 ezer köbméter betont szállít az építke­zéshez. A legtöbb betont most a duzzasztómű és a hajó­zsilip építéséhez használják fel (M Tl-fotó: Matusz Károly — KS) Premier élőn a Napsugár bábegyünes A magánkereskedelem egyre nagyobb szerepet tölt be az áruellátás bővítésében, a választék színesítésében. Szükségességét írja már senki sem vitatja, a gazda­ság szerves részévé vált az utóbbi években. Fejlődése azonban meglehetősen hul­lámzó. Elég, ha szemügyre vesz- szük megyénk magánkeres­kedelmét. Tavaly év végén 1099-en dolgoztak ebben a szektorban, kétszer annyian, mint 1970-ben. Ebből 1045- en kifejezetten kereskedők, 54-en pedig más kiegészítő tevékenységet is folytattak. Van közöttük kempingtulaj­donos, mutatványos, hulla­dékgyűjtő és kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozó. Az utóbbi négy esztendőben mintegy, ötödével bővült a létszám. Ez természetesen településenként eltérő. A korábbi években például leginkább a városokban nyi­tottak ilyen üzleteket, 1986- ban viszont a községekben nőtt jobban a magánkeres­kedők száma. Ez azt jelen­ti: tavaly a kereskedők több mint fele a kisebb települé­seken dolgozott. Ennek kap­csán javult a falvak ellátá­sa, de koránt sem lehetünk elégedettek. A szakmák szerinti össze­tétel is változó. Az utóbbi négy évben a bolti kiskeres­kedelemhez tartozó szak­mákban dolgozók száma csaknem másfélszeresére, a vendéglátóké kétszeresére emelkedett. Kevés az élelmi­szerbolt. Ennek az a legfőbb oka, hogy alacsony az ár­rés, sok a rögzített áras cikk, és ennek következté­ben mérsékelt a jövedelme­zőség. Pedig a magánszek­tor a kistelepülések és a peremkerületek élelmiszer­rel való ellátásában sokkal többre hivatott. Más a hely­zet a ruházati boltokkal. A szocialista szektorhoz ké­pest itt négyszer annyi a divatáruüzletek, népszerűb­ben a butikok száma. Igaz, ez hagyományos területe a magánkereskedelemnek. Itt érvényesül leginkább a vál­lalkozó alkalmazkodóképes­sége a divathoz, a vásárlói igényekhez. Sz. F. édesanyjával, mos­tohaapjával és testvéreivel 1985 szeptemberében költö­zött el Mezőberényből Érd­re. Ott ismerkedett meg ké­sőbbi bűntársaival. Erős, mondhatni tagba­szakadt férfi benyomását 'kelti a fiatalember. Csak az arca, s riadt pillantásai árulkodnak a koráról. Már több mint három hónapja előzetes letartóztatásban van, ez kissé megviselte a sza­badsághoz szokott fiút. — Mit szokott csinálni a fogdában? — Már minden könyvet elolvastam, ezért csak a fa­lakat bámulom és gondol­kodom. — Min? — Azon, hogy miért jutot­tam ide. örvendetes viszont, hogy megszaporodtak a vas-mű­szaki kereskedések, ma már 69 ilyen üzlet működik me­gyénkben. Az már kevésbé szívderítő: mindössze két- két villamossági és lakás­felszerelési cikkeket árusító bolt várja a vásárlókat, míg barkácsüzletet senki sem nyitott. Az egyéb szakbol­tok száma is folyamatosan emelkedik. Ezek többnyire kis üzletek, pavilonok, stan­dok, amelyek nagy része szombaton és vasárnap is nyitva van. A virágárusok 1986-ban kétszer annyian voltak, mint egy évvel ko­rábban és 14 tüzelő- és épí­tőanyag-telep is árusít. A vendéglátóipari üzletek száma az elmúlt év végén 259 volt. Az éttermek, biszt­rók, étkezdék részaránya a legnagyobb. Ugyanakkor több mint a háromszorosára nőtt a büfék, az italboltok, a borozók száma. Tavaly fél­évkor 1723-an dolgoztak a magánkereskedelemben, 46 százalékkal többen, mint 1983-ban. Ezek 63 százaléka kereskedő, 7 százaléka al­kalmazott és 30 százaléka családtag. Tanulót azonban csupán öt kereskedő alkal­mazott, annak ellenére, hogy az új adózási rendszer ked­vező feltételeket teremtett. Figyelemre méltó, hogy a kereskedők háromnegyedé­nek van állandó üzlete. Fő­leg a zöldségesek, a barom­fikereskedők, árusítanak al­kalmi helyeken, de a divat­árusok egyharmada is sátor­ból adja el a portékáját. Az üzletek zöme kicsi, az átla­gos alapterület 28 négyzet- méter. A vendéglátóhelyek sem tágasak, itt az átlagos alapterület 28 négyzetméter, míg a szocialista kereske­delemben ez a szám 162 négyzetméter. Raktára sincs mindenkinek, hiszen ilyen helyiséggel a kereskedők 38 százaléka rendelkezett. A magánkereskedelem forgalmi részaránya is ál­landóan növekszik. Évente több mint 1,5 milliárd forint értékű árut adnak el a me­gyében. S. S. — És tudja a választ? Sokáig töpreng. — Csináltunk néhány bal­hét. „Elkötöttünk” egy ko­csit Budapesten és lemen­tünk Vele Gyulára, hogy be­törjünk valahová. De nem jött össze a dolog, ezért Kamutra utaztunk. Ott már sikerrel próbálkoztunk, egy boltot- fosztottunk ki. Né­hány nappal később buk­tunk le. — Ügy tudom, nem ez volt az első rendőrségi ügye? — Tizennégy éves korom­ban biciklit loptam. Később Érd és Biatorbágy környé­kén törtünk be víkendhá- zakba. Tavaly nyáron pedig egy autót vittünk el, s azzal furikáztunk le a Balatonra. — Nem volt pénzük vo­natjegyre? A csúnya kislányt a tü­kör ébreszti fel reggel. Nem mosakszik, nem fésülködik, ezért nevezik így pajtásai. Ám amikor jelmezbálra ké­szülnek, elhatározza, tündér lesz... A történet folytatását va­sárnap délelőtt 10 órától is­merhetik meg a békéscsabai gyerekek a Kulich Gyula If­júsági - és Üttörőházban a KPVDSZ Napsugár báb­együttes műsorán. Lenkefi Konrádot, az együttes mű­vészeti vezetőjét a bábpre­mier előzményeiről kérdez­tük .. . — Marék Vera, ismert bábdarabíró nekünk írta ezt a kedves kis mesét. Öröm­mel vállalkoztunk a bemu­tatására, hiszen kérésünkre még színvonalas dalszöveget is írt hozzá . . . — Mikor kezdődött el a munka? — A díszletek, bábok ké­szítéséhez a múlt év augusz­tusában kezdtünk és szep­tembertől már próbáltunk az együttes tagjaival. A da­rab érdekessége, hogy há­rom generáció játszik benne. A Napsugár törzsgárdája, a középiskolás bábosok és a 4-6. osztályosok egyaránt szerepet kaptak. — A zenét ki szerezte? — Kiss Zsuzsa, a békés­• — De volt. Nem azért csi­náltuk. Elmentünk hárman moziba, jä a vetítés után őgyelegtünk a városban. Ek­kor mondta a Laci — egyik barátunk —, hogy jó lenne egyet kocsikázni. Mivel én voltam a legkisebb, megkér­dezték, hogy benne va­gyok-e a „buliban”? Nagyon féltem, de nem mondhat­tam, hogy be vagyok gyul­ladva. — Ki volt a harmadik? — D. L., a féltestvérem. Főleg az ő biztatására és vele mentem a különböző portyákra. — Szülei mit szóltak mindehhez? — Haragudtak... — Csak haragudtak? — Azt mondták, hogy a bátyám sorsára jutok, aki ült már börtönben. — Tudja, hogy az édes­anyja is itt van előzetes le­tartóztatásban? —- Igen, de nem találkoz­hatunk, így fogalmam sincs, hogy mit csinált. — Az általános iskola el­végzése után mért nem ta­nult tovább? — Nem volt kedvem. In­kább dolgozni akartam. — Mennyit keresett? — Amíg kőműves mellett voltam, mint segédmunkás, havi 10-15 ezer forintot. — Ez rengeteg pénz, főleg ilyen fiatalnak... — Igen, de mint már mondtam, nem a pénzért csináltam a balhékat. In­kább kalandvágyból, brahi- ból. Meg azért, hogy ne csabai zeneművészeti szak- középiskola tanára vállalko­zott erre a feladatra. Igazán szép, érzelmes zenét írt, ér­ződik a dalaiból, hogy na­gyon szereti a gyerekeket. Megnézte a bábokat, elol­vasta a szövegkönyvet és hamarosan elkészült a zon­gorakivonat. — A zeneművészeti szak- középiskola tehát segítette a munkájukat.. . — Igen, s ennek az együtt­működésnek nagyon örülök. Egyébként a növendékeknek is hálával tartozunk, hiszen a hangfelvételen ők is köz­reműködtek. Az alkalmi ze­nekart Kiss Zsuzsa vezé­nyelte. — A premier vasárnap lesz . . . • — Nagy izgalommal vár­juk. A főpróba jól • sikerült, ám az igazi kritikusok a gyerekek lesznek. Rajtuk le­het csak igazán lemérni, jól dolgoztunk-e. Viselkedésük­ből, reagálásukból következ­tethetünk a gyenge pontok­ra .. . — Hol mutatják még. be a darabot? — Zrenjaninban, a békés­csabai kulturális napokon és a békéscsabai nemzetközi bábfesztiválon is A csúnya kislány lesz a nyitódarab. N. Á. mondhassák rám, gyáva gye­rek vagyok. — Hogyan képzeli az éle­tét ezután? Hosszasan gondolkodik, majd a következőket mond­ja: — Ha letöltöttem a bünte­tésemet, elköltözöm otthon­ról. Ez az egyetlen út, hogy megváltozzak. Utána jogo­sítványt akarok szerezni, hogy kedvemre vezethessek és úgy élhessek, mint a töb­bi rendes ember. — Szívesen elhinném, Csak az a probléma, hogy mindenki azt mondja, ha ki­kerül a börtönből, megvál­tozik. S mégis hatalmas a visszaesők aránya. Hallgat, erre nem tud mit felelni. Szerettem volna beszélget­ni az édesanyjával is, de ő nem volt hajlandó nyilat­kozni. Azzal érvelt, hogy a nyilvánossággal lejáratja a családot, és csak tippeket adunk másnak a bűnözés­hez. Egyébként, mint meg­tudtuk, őt orgazdaság, fel- bújtás és kiskorú veszélyez­tetése vádjával fogják bíró­ság elé állítani. Ugyanis az anya biztatására és szellemi irányításával loptak, törtek be a fiai. Ugyanakkor az el­tulajdonított dolgokat ő rej­tette el, és adta tovább. Nem csoda hát, hogy nem kívánt beszélgetni. Felesleges lenne ebből az ügyből bármiféle tanulságot is leszűrni. Elgondolkodni rajta, azonban talán érde­mes lesz... B. Cs. (Folytatás az 1. oldalról) Frank Róbert, az MTI tu­dósítója jelenti: Bányász Rezső a kormány- szóvivői értekezleten a köz­leményben szereplő témák közül elsőként a KGST 2000- ig szóló komplex programjá­ban a magyar részvétel ered­ményeiről, további feladatai­ról (az MTI kérdésére vála­szolva) beszélt. Elmondotta: a kormány az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nökének jelentése alapján áttekintette a komplex prog­ram végrehajtása első évé­nek tapasztalatait. A végre­hajtásra irányuló szervező munka során 137 új, sokol­dalú együttműködési szerző­dést írtunk alá. A KGST ko­rábbi gyakorlatához viszo­nyítva e munkák felgyorsul­tak, de a konkrét fejlesztési feladatok megoldását célzó magánjogi szerződések meg­kötése még lassan halad. A kialakított új együttműködé­si formák — például a köz­vetlen vállalati, illetve in­tézményi kapcsolatok — még nem működnek zökkenő- mentesen. Mindezeket figye­lembe véve a Miniszterta­nács kívánatosnak tartotta, hogy a komplex programmal kapcsolatos további tenniva­lók és tárgyalások során az illetékes magyar szervezetek fordítsanak fokozott figyel­met a magánjogi szerződések megkötésének gyorsítására, a szükséges közgazdasági és pénzügyi eszközrendszer fej­lesztésére, a szocialista or­szágok tudományos és mű­szaki eredményeinek a ko­rábbiaknál körültekintőbb átvételére és felhasználásá­ra. A továbbiakban Bányász Rezső arról szólt (a Magyar Rádió felvetésére), hogy a közvélemény nagy figyelem­mel kísér minden informá­ciót, amely az adóreformra vonatkozik. A tervezet vitá­jával kapcsolatban újólag le­szögezte, hogy a Központi Bizottság áprilisi ülésén csak általános elveket fogadott el az adóreform részletes ren­delkezéseinek kimunkálásá­ra. Tehát az adóreform még nincs készen, most a szak­mai viták folynak, ame­lyekbe pénzügyi és közgaz­dasági szakemberek, vala­mint társadalmi szervezetek és tudományos intézmények vezető testületéi kapcsolód­tak be. Véleményük felhasz­nálásával fog a párt Köz­ponti Bizottsága is és a kor­mány is állást foglalni majd a munka további irányairól. Meg kell tehát várni, amíg kimunkálják a részleteket, s akkor születhetik döntés ar­ról, hogy mikor, milyen for­mában és tartalommal ve­zethetik be az új adórend­szert. De még ezt is megelő­zi majd az Országgyűlés és bizottságainak vitája, s vég­eredményben majd a Parla­ment alkot törvényt az új adóreformról. A közhasznú munkavégzés esetleges bevezetésével kap­csolatos érdeklődésre (Ma­gyar Nemzet) Bányász Re­zső kifejtette: a kormány gazdaságfelügyeleti bizottsá­ga foglalkozott azzal a gon­dolattal, hogy közhasznú munkákat kellene szervezni. Ennek hátterében az áll, hogy mintegy 8-10 ezer olyan em­ber van az ország különböző területein, aki jelenleg kü­lönböző okok miatt nehezen talál munkát. Számukra el­sősorban a közterületek fenntartásával — úttisztítás, hólapátolás, parkrendezés — kapcsolatos feladatokat szer­veznek. Ha ez megvalósul, senki számára semmiféle munkakényszert nem jelent majd, s a felajánlott munka visszautasítását semmiféle büntető szankció nem köve­ti. A szervezett belföldi üdül­tetésekkel foglalkozva (Nép­szava■ érdeklődésére) a szó­vivő elmondta: Magyaror­szágon szervezetten évente 1 millió 400 ezer ember nya­ralhat, pihenhet különböző vállalati, szakszervezeti, in­tézményi üdülőben. Az ada­tok szerint tavaly az üdülte­tésre összesen 1,5 milliárd forintot fordítottak, ennek kétharmadát a SZOT-üdülé­sekre. Évente ' átlagosan 400 ezren pihenhetnek a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Fő- igazgatóságának 24 ezer szál­láshelyén. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsca az üdülők fo­lyamatos felújítására, kom­fortjának javítására törek­szik. A pénzszűke ellenére két új gyógyüdülőt adnak át az idén. Ősszel megnyitja kapuit a hajdúszoboszlói SZOT—Medosz és a szegedi gyógyüdülő. Áz előbbi egy- egy turnusban 200 felnőtt és ugyanennyi gyerek és az utóbbi 300 felnőtt és gyer­mek pihenését, kényelmét, gyógyulását szolgálja majd. Bányász Rezső a további­akban egy téves információn alapuló híresztelés kapcsán felvetett kérdésre reagált (MTI Külföldi Adások Szer­kesztősége). Az angol rádió május 16-i adásában ugyan­is arról adott hírt, hogy Budapesten fegyelmi úton elbocsátották állásából a Magyar Hírlap szerkesztő­jét, mivel — így az infor­máció — megírta, hogy Raoul Wallenberg annak idején a személyi kultusz áldozata lett. A kormány- szóvivő őszinte sajnálatának adott hangot, hogy az egyébként hitelére nagy gon­dot fordító BBC magyar nyelvű adásaiban hitelt adott egy álhírnek. Mivel a szóban forgó lap, a Magyar Hírlap a kormány félhivata­los orgánuma is, kötelessé­gének tartotta, hogy a lap­pal kapcsolatban terjesztett hírekről tájékoztatást ad­jon. A Magyar Hírlapnál senki ellen nem folyt fe­gyelmi eljárás, s így azt nem is követhette elbocsá­tás. Ugyanakkor leszögezte azt is: egész társadalmunk őszinte nagyrabecsüléssel adózik a sok ezer magyar életet megmentő svéd dip­lomata emberi bátorságá­nak, harcos humanitásának. Ezért is őrölünk annak, hogy Budapesten szobor őr­zi a jövő nemzedék számára is Raoul Wallenberg emlé­két. A Lengyel Távirati Iroda (PAP) budapesti tudósítója is kérdést intézett a szóvi­vőhöz az úgynevezett Jaru- zelski-terv magyarországi fogadtatásáról. Bányász Re­zső válaszában hangoztatta: — Nagy érdeklődéssel vettük kézhez a Lengyel Népköz- társaság javaslatát, amely intézkedéseket javasol a ka­tonai szembenállás csökken­tésére Európa meghatározott országaiban. Az elképzelése­ket behatóan tanulmányoz­zuk, annál is inkább, mivel érvényességük kiterjedne ha­zánk területére is. A javas­latról szólva mindenekelőtt kiemelte, hogy az szerves részét képezi a Szovjetunió és a többi szocialista ország lendületes kezdeményezései­nek, amelyek az európai le­szerelés előmozdítását céloz­zák, mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetek terén. A terv tartalmi elemeinek vizsgálata során kitűnik, hogy annak minden részét a megegyezésre irányuló poli­tikai akarat hatja át. Az előterjesztett javaslatok- ab­ból indulnak ki, hogy csak­is mindkét fél jogos bizton­sági érdekeinek elismerésé­vel és figyelembe vételével lehetséges a megállapodás. Az erőegyensúly minél ala­csonyabb szinten történő ki­alakítását hivatottak szol­gálni a nukleáris és a kü­lönösen veszélyes, támadás­ra alkalmas hagyományos fegyverzet kivonására, vala­mint új, a stockholmi doku­mentumban rögzítettekhez képest előrelépést jelentő bi­zalom- és biztonságerősítő intézkedésekre tett javasla­tok. A jószándékú és mesz- szemenő elképzelések gya­korlati érvényesülését a terv szerint megbízható, nemzeti és nemzetközi eszközöket is magába foglaló ellenőrzési és konzultatív rendszer egé­szítené ki és (Segítené elő. A Jaruzelski-tervet politi­kusok és szakértők nagy ér­deklődéssel, figyelemmel vizsgálják Keleten és Nyu­gaton egyaránt. Fogdában a fél család A 16 éves Sz. F. bűncselekményeket követett el, ezért előzetes letartóztatásban vám Szintén „vendégei” a bé­késcsabai rendőrkapitányságnak a fiatalkorú édesanyja, féltestvére és nővérének a férje. E tények ismeretében joggal merülhet fel az emberben: csak a fiú tehető fe­lelőssé azért, hogy ilyen fiatalon összeütközésbe került a jogszabályokkal? A kérdés nem költői, ezért megkoc­káztathatjuk a választ. Elsősorban a szülői ház légköre, az otthon tapasztaltak juttatták őt ide. Ebben az élet­korban ugyanis még rendkívül kialakulatlan az ember személyisége. Döntő hatást gyakorol a gyerek fejlődésé­re a családjának — mindenekelőtt anyjának és apjának — az életvitele, a társadalom törvényeihez való alkal­mazkodóképessége. (Azonban mindez nem jelentheti azt, hogy a fiú egyáltalán nem hibáztatható.)

Next

/
Thumbnails
Contents