Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-04 / 103. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TÜNDCS LflPJU 1987. MÁJUS 4., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XUI. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Színpompás felvonulások, rendezvények a munka ünnepén Derűs hangulatban — — nyáriasan meleg napsü­tésben — ünnepeltek a fő­város dolgozói május else­jén, a nemzetközi munkás­szolidaritás nagy ünnepén, amelynek hosszú évek óta központi eseménye a mint­egy negyedmillió budapesti részvételével a Felvonulási téren tartott tömegdemonst­ráció. Számos kerületből ze­nés ébresztő után indultak a munkahelyi kollektívák a Városliget felé, s gyülekez­tek a teret környező utcák­ban. Sokan jöttek az idén is családostul, a felnőttek transzparensekkel, a mun­kásmozgalom vörös zászla­jával, nemzetiszínű zászlók­kal, a KISZ-fiatalok a bé­két szimbolizáló kék lobo­gókkal, a gyerekek színes léggömbökkel, virágokkal. A tér melletti középülete­ken vörös drapériákra „ír­ták fel” a májusünnepnek a í Magyar Népköztársaságot, a magyar—szovjet barátságot, Békéscsaba Felvonulók a tribün előtt a nemzetközi munkásszoli­daritást éltető jelszavait. Fanfárok hangja jelezte a felvonulás kezdetét, majd úttörők sokasága virágok­kal üdvözölte a dísztribünön megjelenő vezetőket, akik között ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára; Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizott­ság és a KB titkárságának tagjai. Ott voltak a főváros párt- és állami vezetői, a társadalmi és tömegszerve­zetek képviselői, a munkás- mozgalom veteránjai, a ter­melésben élenjáró dolgozói kollektívák képviselői. A tribünökön helyet foglaltak az ünnep alkalmából ha­zánkba érkezett szakszerve­zeti delegációk. Már a látványos nyitó­képekből kitűnt, hogy az idei május elseje egyben más ünnepnapokat is idéz: a KISZ zászlóbontásának és a munkásőrség megalakulá­sának 30., valamint a nagy októberi szocialista forrada­lom közelgő 70. évforduló­ját. Hosszú évek hagyománya folytatódott azzal, hogy az élen haladtak — a nagy múltú munkáskerületek fel­vonulói között — Angyal­föld, Csepel, Kőbánya, Jó­zsefváros munkahelyi kol­lektívái, együtt a pesterzsé­beti, lágymányosi dolgozók­kal. Május első vasárnapja, az anyák napja alkalmából szíves szóval köszöntötték az édesanyákat, akiket már a felvonulás kezdetekor virá­gokkal fogadtak a munka­társak. Jól érzékelhető volt az is, hogy széles körben visszhangra talált a mosta­ni ifjakat, a holnap felnőtt­jeit munkára, helytállásra biztató felhívás: Fiatalok! Jövőnk a tét — tettekkel a szocializmusért! A transzpa­rensekre írt mondatok azt elsők között csatlakoztak a proletárszolidaritás májusi seregszemléjéhez, szólt az 1919-es vörös május hatal­máról, 1945-ről, amely né­pünk életében döntő válto­zásokat hozott. A munkás- osztály hatalomra kerülése ünnepi seregszemlévé, társa­dalmi és gazdasági felada­tokra mozgósító tömegren­dezvénnyé, vidám majálissá formálta a május elsejéket. Várospolitikai, közös célo­kért készek az emberek, a munkahelyi közösségek tár­sadalmi munkát végezni. Az idén ezért Békéscsaba lakos­sága másodszor nyerte el a HNF Országos Tanácsa El­nöksége nemzeti zászlaját. A szónok külön üdvözölte azo­kat a munkahelyi kollektí­vákat, amelyek vezetői és dolgozói képesek voltak al­kalmazkodni a változó felté­telekhez, a belső- és külső erőforrások hatékony ki­használásával. Az általános és közép- iskolások vezették a felvo­nulást. Szemet gyönyörköd- tetően üdítő látvány a kis­dobos- és úttörőöltözetes gyerekek csapata, az egyen­ruhás diáksereg. Emlék­szem olyan májusokra, ami­kor még lépteinket is egy­Szebb időt, kellemesebb napsütést, verőfényesebb délelőttöt nemigen kívánha­tott volna az a közel húsz­ezer ember, aki május else­je reggelén a megyeszékhe­lyen felvonuláshoz gyüleke­zett. Kilenc óra előtt öt perccel a városi tanács előtt felállí­tott dísztribünön elfoglalta helyét az elnökség, a kitün­tetettek, a veteránok, a me­gye és a város politikai, ál­lami, társadalmi testületéi­nek vezetői, közöttük az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának titkárai: dr. Lo­vász Matild és Csatári Béla, valamint Fodorné Birgés Ka­talin, az SZMT vezető tit­kára. Ünnepi köszöntőt Tá­bor Antal, a szakszervezetek békéscsabai városi bizottsá­gának titkára mondott. Em­lékeztetett a Viharsarok ag­rárproletárjaira, akik a leg­Müsor a legkisebbeknek A szervezők ugyan változatos kulturális programot szerveztek a délutáni órákra, de — nyilván a termé­szetbe csábító jó idő miatt — a vártnál lényegesen ke­vesebben keresték fel a helyszíneket. Az ifjúsági és út­törőház nagytermében a gyermekeknek volt látnivaló: az úttörő kulturális szemlék legjobbjainak gáláját egy mesejáték-előadás követte. A Körös Hotel teraszán elő­ször Daridai Róbert színművész vidám műsora állította meg a Körös-parti kisligeti majális felé igyekvőket, majd operettműsort, ezt követően Dévay Kamilla és Pelsőczy László előadóművészek tolmácsolásában újabb zenés összeállítást hallgathattak meg a sétálók. A Me­gyei Művelődési Központ nagytermében igazi vásári ko­médiát hirdettek: ámatör tűznyelő és szamurájkarddal táncoló bemutatója vonzotta a közönséget. Itt táncház­zal zárult a program. A művelődési központ kistermé­ben videofilmeket vetítettek, az előcsarnokban pedig tejes turmixitalok kóstolója volt. Nem az ünneprontás szándékával, de meg kell je­gyeznünk: kisebb-nagyobb szervezési hibák miatt több program is elmaradt, illetve megváltozott; sőt a város lakosságát nem értesítették arról, hogy milyen progra­mot mikor és hol nézhet meg. bizonyították, hogy a mun­kahelyeken megértették: hatékonyabb, jobb munká­val lehet csak elérni a ki­tűzött feladatokat, teljesíte­ni az idei népgazdasági ter­vet, megalapozni jövőnket. Politikai hitvallásként azt is érzékeltették a felvonulás jelszavai, hogy szilárd ala­pokra épül a párt és a nép egysége, az emberekben megvan a tettrekészség, hogy jobb munkával ala­pozzák meg a jövőt. „Csil­lagháború helyett csillagbé­két!” — hirdette az egyik transzparens, s ebben — ahogyan több munkáskol­lektívában is megfogalmaz­ták már az ünnep előtt — kifejeződik a magyar nép életérzése is: a béke min­dennek az alapja. Az ünnepi program zárá­saként ifjú sportolók és a Magyar Honvédelmi Szövet­ség fiataljai mutattak be látványos élőképeket, végül felhangzott az Internacioná- lé. forma csattogással hangol­tuk össze, s a* ruhánk csak­is azonos lehetett. Nem sí­rom én vissza azokat az időket — ha csak a fiatal évekért nem —, de úgy hi­szem, a munkásmozgalom hagyományát, tiszteletét ta­nulóifjúságunk körében nem a farmernadrág öltözete fog­ja megőrizni. Legalább a zászlóvivők ne díszelegjenek ilyen kétes állagú farmer­ben. Csak igazat adhatunk azoknak az iskoláknak, ahol félreállították a sorból az oda nem illő öltözetűeket. A vállalatok, gyárak, szö­vetkezetek dolgozói zászlók­kal, legszebb termékeikkel tisztelegtek május 1. előtt. Örömmel láttuk az idén elő­ször a felvonulók között a szlovák klubosokat is. A vá­ros dolgozóinak seregszem­léjét a sportolók színes, fe­gyelmezett, látványos mene­te zárta. Délután legtöbben talán a Széchenyi-ligetet, s a póste- leki tornaparkot keresték fel. (Folytatás a 2. oldalon) torn Hőlégballon a városközpont­ban Kádár János május 1-jei nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra a budapesti dolgozók «május 1-jei felvonulásán nyilat­kozatot adott a televíziónak és a rádiónak. — A Központi Bizottság nevében szívből köszöntőm a rádió hallgatóit, a televízió nézőit, a nyomtatott sajtó ol­vasóit és a hírközlő szervek dolgozóit május 1-je alkalmá­ból. .Népünk, munkásosztályunk nagy nemzetközi ünnepén köszöntöm a Budapesten felvonuló embereket, az élenjáró kollektívákat, egész dolgozó népünket. — Szép ünnep ez a mai, még az időjárás is kedvez. Az ünnepség felemelő hangulatát, jó légkörét mindenki érez­heti, ellenőrizheti. Én már tegnap megkezdtem a május elsejét Budapest XIII. kerületében, Angyalföldön, egy gyárban, ahol közös dolgainkról is szóltam. Olyan hely­zetben vagyunk, hogy a fejlődésnek most jobb munkával tudunk lendületet adni. Ezt szolgáljuk minden cselekede­tünkkel, mert az utóbbi idők tapasztalatai azt mutatják, hogy egy dinamikusabb fejlődéshez és céljaink elérésé­hez hatékonyabban kell dolgoznunk. Nem többet, hanem hatékonyabban. Vezetőknek — országos és üzemi vezetők­nek —, minden dolgozónak hozzá kell járulni a fejlődést szolgáló tennivalókhoz. Nemcsak kézzel, hanem ésszel is. — Pártunk Központi Bizottsága, kormányzatunk komo­lyan dolgozik, hogy a jelenlegi, nem könnyű helyzetből megkeressük a szocialista kibontakozás útját. Hangsúlyo­zom: a szocialista kibontakozás útját! Ügy kell hatékonyan dolgozni és cselekedni, hogy az összhangban legyen szo­cialista elveinkkel, törekvéseinkkel és céljainkkal. — Az utóbbi időben nagyon sokszor hallhattak és ol­vashattak arról, hogy a helyzet nehéz. Ez — természetesen — igaz. De az is tény, hogy sok minden van, amire tá­maszkodhatunk. Jelentős fejlődés van már mögöttünk: ter­melőberendezéseink lényegesen fejlettebbek, mint koráb­ban voltak, számottevő eredményeket értünk el a népjólét megteremtésében. Mély meggyőződésem szerint az eddigi vívmányokra alapozva, a jelenlegi nehézségeinkből is megtaláljuk a szocialista kibontakozás útját. — Sok minden segíthet ebben, de legfőbb erőnk és tá­maszunk az ország népének itt is érezhető tettrekész han­gulata, pártunk és népünk szocialista céljaink iránti elkö­telezettsége, szinte kézzelfogható egysége. Ha ezt tartjuk szem előtt és ebből indulunk ki: tovább haladunk a fejlő­dés útján. — így, ebben a hangulatban ünnepli népünk május el­sejét. Tegnap is éreztem — a gyárban, a munkások között —, hogy elszántság és bizakodás van, s így érzek magam is; s mondhatom, Központi Bizottságunk és kormányunk is. — Ünnepünk tartalma és hangulata egyben népünk üze­nete is a határainkon túl élőknek: a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország népeinek, a kapitalista világban a haladásért küzdő embereknek, mindazoknak, akik megér­tik, hogy az emberiség további létének, előrehaladásának van egy alapvető feltétele: a nyugodtabb, rendezettebb nemzetközi helyzet, a szilárdabb béke. Ennek a kilátásai is javultak az utóbbi időben. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés, a szocialista országok kezdeményezései a köl­csönös biztonság, az ellenőrzött leszerelés és fegyverzet­csökkentés jelszavával olyan- helyzetet teremtettek, hogy elérhető közelségbe jut a tartós megállapodások lehető­sége. Ez most természetesen a másik félen múlik. — Mi szocializmust akarunk: jobb életet, fejlődést, bé­két és biztonságot. Tartós, szilárdabb biztonságot, megala­pozottabb, jobb életet. Ezt valóra fogjuk váltani! — A Szovjetunió új törekvéseit az egész világ ismeri, s szívből üdvözöljük azokat. Szándékuk megvalósításához teljes sikert kívánunk a szovjet népnek, csakúgy, mint a szocializmust építő többi népnek, minden jóakaratú, békét akaró embernek a világon. Ez a mi népünk üdvözlete és szeretnénk, ha úgy számolnának a mi országunkkal, a mi népünkkel, hogy ott van a maga helyén és ott is lesz. Mindazon erők, amelyek a békét és a haladást kívánják előremozdítani, a ml népünkre is számíthatnak. Ez a mi május elsejénk igazi mondanivalója és üzenete. — Még egyszer köszönöm az alkalmat, hogy szólhattam, s mindazoknak, akik velünk ünnepelnek, egész népünknek, egészséget és boldogulást kívánok május elseje alkalmából — mondotta befejezésül Kádár János. fl második félidő már tetszetősebb volt Békéscsabai Előre Sp.-Eger 3-1 (0-1) NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, 10 ezer néző. V.: Hartman (Maczkó, Divinyi). BÉKÉS CSABA: Leboniczky — Szenti, Megyeei, Ottlakán, Fa- bulya — Adorján (Kanál, 46. p), Csaté, Pásztor, Csanálosi — Stei­gerwald (Belvon, 86. p), Szekeres. Edző: Csank János. EGER: Póta — Varga, Vegyvemeki, Jávorszky, Méhest, Lengyel — Barabás (Csányi, 60. p), Smuczer, Simon II. — Szilágyi (Csen­des, 74. p), Kiss Gy. Edző: Kiss Tibor. Gólszerző: Fegyvernek! 14. p, Pásztor 46. p, Szekeres 57. p, 83. p. Sárga lap: Steigerwald 22. p, Varga 36. p. Szögletarány: 10:3 (6:1) a Békéscsaba javára. Ismét elkelt a kezdő rú­gás — kaptuk a hírt a ta­lálkozót megelőzően dr. V. Fodor Endrétől, az Előre Baráti Körének elnökétől. Ezúttal a Hungária Biztosí­tó Békés Megyei Igazgató­ságának kollektívája jelent­kezett, s Dózsa József üzlet­kötő volt a végrehajtó. Az­tán a 6. percben regisztrál­hattuk az első eseményt, amikor Adorján alig fejelt mellé. Három perccel ké­sőbb Steigerwald nagy lö­vését fogta Póta. A 11. perc­ben előnyhöz jutottak a ven­dégek. Fabulya fölvágta Szi­lágyit 25 méterre a békés­csabai kaputól. Fegyverneki állt a labda mögé, és hatal­mas lövése a mozdulatlanná dermedt Leboniczky mellett a bal sarokban kötött ki, 0—I. Egyenlítési alkalmat szalasztottak el a lila-fehé­rek, amikor egy szöglet után Adorján lőtt kapura, de Varga a gólvonalról kirúgta a labdát. Steigerwald ka­pott sárga lapot Kiss buk­tatásáért. Növelhette volna előnyét az egri csapat, ami­kor Barabás kiugrott, de a kifutó Leboniczky a 16 mé­terről leadott lövésbe bele tudott nyúlni. Pásztor bedo­bása után a 16-oson belülre pattant a labda, kezezést (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents