Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-21 / 118. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! n kedvezd időjárás nyomán... Eriire kapott a búza A májusi esők megtették hatásukat: országszerte, de mindenekelőtt a Dunántúlon szépen mutatnak az őszi ka-, lászosok. A búza a hóndp közepén szárba indult, ám az úgynevezett kikalászolás egyelőre még késik, úgy­hogy a növény ilyenkor ese­dékes termésbecslését né­hány nappal el kellett ha­lasztani. Az őszi árpa idő­közben kikalászolt, és egyes helyeken az országban már virágzása is megfigyelhető. A MÉM szakemberei szerint a növényállomány az ország­ban sokfelé utolérte magát, a szélsőséges téli időjárás, valamint a kedvezőtlen őszi időjárás hatásait a növény­zet kiheverte. A jótékony májusi esők sem tudták azonban feledtetni azt, hogy az idén alaposan megkésett a kitavaszodás, így most hátrább van a fejlődés, amely elmarad az ilyentájt megszokottól. Így — ameny- nyiben a június nem hoz szélsőségesen száraz időjá­rást — késői aratásra kell számítaniuk a mezőgazdák­nak. A kukorica, amelynek ve­tésével már csaknem min­denütt elkészültek, a vetés- területnek több mint felén már kikelt. A növény erőtel­jesebb fejlődéséhez nagyobb melegre lenne szükség. A kukorica ugyanis fejlődésé­nek első időszakában külö­nösen kényes arra, hogy megkapja a szükséges „hő­mennyiséget”, s ha ez nem történik meg, úgy szemmel láthatóan sínylődik a hűvö­sebb időben; ilyenkor sár­gul a vetés, mint ahogy azt napjainkban sokfelé meg le­het figyelni. Tavaly ilyenkor ez a fontos takarmánynö­vény már sokfelé elérte a 40 centiméteres magasságot, most pedig jó, ha tíz centi­métert mérnek a határszem­léknél. Ugyanúgy a cukorré­pa is jól kikelt az esők nyo­mán, ám elvárja a meleget, ugyanúgy, mint a naprafor­gó, amely nemkülönben jel­zi, hogy hiányzik a napsü­tés, nem megfelelő az asszi­miláció ezekben a napokban. Várhatóan a hét végéig csaknem mindenütt elkészül­nek a tavaszi vetésekkel. Mintegy 30-50 ezer hektáron van még munkájuk a vető­gépeknek, főleg a nyugati országrészekben, ahol az erős csapadék nyomán annyira felázott a talaj, hogy a ve­tőgépekkel mindmáig nem tudtak rámenni. Másutt is vannak belvizektől erősen elborított táblák, mélyebb fekvésű földek, itt utólagos vetésre lesz szükség. A me­zőgazdák a szuperrövid te­nyészidejű kukoricát része­sítik majd előnyben, vagy pedig silókukorica-termesz­tésre fógják be ezeket a te­rületeket. A szőlő most már elárul­ja, hogy valójában milyen kiesést okozott a kemény té­li időjárás. Az általános ta­pasztalat az, hogy a vártnál valamivel még nagyobb is a kipusztulás. Ezért sokfelé az országban erőteljesen vissza kell vágni a tőkéket, el kell távolítani az elszáradt növé­nyi részeket. Új karokat kell nevelni, csakis így regenerálódhatnak a szőlőtőkék, amelyek sok­felé az idén termést nem is hoznak. Az alma országszer­te elvirágzQtt, ám hogy mi­lyen volt a kötődés — vagy­is, hogy milyen termés vár­ható végül is —, egyelőre még nem tudják a kerté­szek. Ehhez meg kell vár­ni a fa úgynevezett tisztu­lását. Sajnos, a barack gyen­ge termést ígér, nemcsak azért, mert a téli elfagyás komoly volt, hanem mert a virágzás sem „sikerült” úgy, mint ahogyan arra számítot­tak. A cseresznye és a meggy viszont szépen mutat, ha az időjárás nem szól közbe, megfelelő termést hoz. A palántázás szintén befe­jezés előtt van. Nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemek­ben, hanem a kiskertekben és a hobbikertekben is elké­szültek a paprika, a para­dicsom palántázásával. Az időjárás kedvezett, hiszen a felázott talaj feleslegessé tette az öntözést. Azóta is nedvesség-utánpótlást kap­nak — szinte folyamatosan — a palánták, amelyek or­szágszerte erőteljesen fej­lődnek, szépen mutatnak ezekben a napokban. Huszonnyolc ország — köztük hazánk — több mint 2000 kiállítójának részvéte­lével tegnap délelőtt a kőbányai vásárvá­rosban ünnepélyesen megnyitották a 85. Budapesti Nemzetközi Vásárt, a beruhá­zási javak szakvásárát. A vásárváros főterét a Nemzetközi Vá­sárok Szövetségének emblémája és a résztvevő országok nemzeti lobogói díszí­tették. A megnyitó ünnepségre napsüté­sessé vált időben a főtéren gyülekeztek a vendégek: Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány több más tagja. Jelen voltak külföldi vendégek is. Ott volt a megnyi­tón a diplomáciai képviseletek számos ve­zetője és tagja, valamint a hazai és a külföldi kiállítók sok képviselője. A Himnusz elhangzása után Veress Pé­ter külkereskedelmi miniszter mondott megnyitó beszédet. n KISZ KB Intéző Bizottságának ülése Délután a közönség előtt is kinyitották a vásárkapu­kat. Megkezdődtek az üzleti tárgyalások és a szakmai tá­jékoztatók. A BNV nyitónapján ki­osztották a Kiváló Áruk Fó­ruma pályázat okleveleit. A tizedik alkalommal meghir­detett ipari, illetve építőipa­ri pályázatra harminc vál­lalat 48 termékével nevezett be, közülük 14 gyár 16 gyártmánya használhatja a KÁF minősítő jelzést. Érté­kelték a folyamatos pályá­zatra érkező termékeket is, közülük hat vállalat tíz ter­mékét fogadták el. Ma délelőtt megkezdődik a szakmai napok rendezvény­sorozata. További kiállítók tartanak sajtótájékoztatókat, délután 14 órától pedig a Veress Péter külkereskedelmi miniszter átvágja a nemzeti- nagyközönség látogathatja a színű szalagot Fotó: Fazekas Ferenc vásárt. Hámori Csaba elnökletével kétnapos ülést tartott a KISZ Központi Bizottság Intéző Bizottsága május 19- én és 20-án. A tanácskozás második napján részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára. A testület megvitatta az MSZMP KB által kibocsá­tott, az adó- és nyugdíj- rendszer átalakításának, va­lamint a gazdasági-társadal­mi kibontakozás cselekvési programjának tervezetét tar­talmazó vitaanyagokat. Az Intéző Bizottság az ülésen elhangzott javaslatokat és a vita során kialakult vélemé­nyét eljuttatja az MSZMP Központi Bizottságához és a Minisztertanácshoz. * * * • A Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége Csikós- Nagy Béla akadémikusnak, a Társaság elnökének veze­tésével ülést tartott. Megvi­tatta a MSZMP Központi Bizottságának a nyugdíj- rendszer változtatására, to­vábbá a vállalati és lakos­sági adózás új rendszere ki­alakítására vonatkozó irány­elveit, valamint a gazdasági­társadalmi kibontakozás cse­lekvési programjára vonat­kozó állásfoglalás tervezetét. Az elnökség a vitában kia­lakult állásfoglalását eljut­tatja az MSZMP Központi Bizottságához. Tegnap, a madarak és fák napján elkísértük egy szabad- kígyósi kirándulásra a békéscsabai Kölcsey utcai óvodáso­kat. (Amit láttunk, hallottunk, arról szól riportunk „Szere­tem, ó, a fa-népet” címmel lapunk 3. oldalán.) Fotó: Gál Edit ü szakszervezetek területpolitikai tevékenységéről A Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa az MSZMP Békés Megyei Bizottságával és a Békés Megyei Tanács­csal együttes szervezésben május 20-án, tegnap tanács­kozott a megye települései­nek pártbizottsági titkárai­val, tanácselnökeivel és a szakszervezetek városi, nagyközségi bizottságainak tisztségviselőivel. A tanácskozáson részt vett dr. Lovász Matild, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának titkára, vala­mint Vinkovits Jánosné, a SZOT káderosztályának he­lyettes vezetője. Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára vitaindítójá­ban összegezte a szakszerve­zetek területpolitikai mun­kájának tapasztalatait, tájé­koztatást adott a SZOT 1987. február 6-i — a szakszerve­zetek városi, nagyközségi bizottságainak területpoliti­kai és településfejlesztési funkcióját megerősítő — ha­tározatáról és szót váltottak a tanácsok és a szakszerve­zetek együttműködésének ta­pasztalatairól. a további fel­adatokról. önmagukat zárják ki e te­vékenységből. A továbbiakban Veress Pé­ter hangsúlyozta: a nemzet­közi kereskedelempolitika színterén Magyarország to­vábbra is megbízható és ak­tív partner marad. Tisztelet­ben tartja nemzetközi köte­lezettségeit, és tudatában van tényleges súlyának, le­hetőségeinek és felelősségé­nek. Szilárdan képviseljük azt az álláspontot — mon­dotta —, hogy a nemzetközi kereskedelemben nem az erőfölénynek, hanem á jog­nak és a méltányosságnak kell érvényesülnie. Senkitől sem kérünk előjogot, vagy kiváltságot, arra viszont igényt tartunk, hogy a nem­zetközi kereskedelem egyen­jogú résztvevőjeként ismer­jen el bentiünket mindenki, a gazdasági realitásainknak és szerzett jogainknak meg­felelő elbánást kapjunk, és exportőreink másokkal egyenlő feltételek mellett vehessék fel a versenyt va­lamennyi ország piacán. A Magyarország és a Kö­zös Piac között folytatott tárgyalások jelentős állomás­hoz érkeztek. Az elmúlt hó­nap végén az EGK bizottsá­ga felhatalmazást kapott a hazánkkal való érdemi tár­gyalások megkezdésére. Több évi előkészítő munka után így most először körvonala­zódik a kétoldalú megálla­podások létrejöttének lehető­sége. Befejezésül arról szólt a külkereskedelmi rpiniszter, hogy a' BNV-n bemutatott termékek között láthatók a hazai fejlesztésű és koope­rációban előállított gyártmá­nyok is. — Ezek arról ta­núskodnak, hogy a nehézség leküzdésére, a nemzetközi színvonal elérése érdekében a magyar ipar és a magyar kereskedelem jelentős erőfe­szítéseket tesz — mondotta a miniszter, majd megnyi­totta a Budapesti Nemzet­közi Vásárt. A vendégek ezután körsé­tára indultak a vásár terü­letén. * * * Veress Péter beszéde A miniszter köszöntötte a megnyitó ünnepség résztve­vőit, majd így folytatta: — A BNV-re olyan idő­pontban került sor, amikor a magyar gazdaság hatalmas erőpróba előtt áll. Meg kell állítani és vissza kell for­dítani az 1985-ben és 1986- ban jelentkezett kedvezőtlen folyamatokat. Jelentős erő­feszítésekre van szükség ah­hoz, hogy teljesüljenek az úves népgazdasági terv cél­jai, biztosítva legyen a ter­vezett konvertibilis árufor­galmi egyenleg, felgyorsul­jon a termelési szerkezet át­alakítása, a műszaki fejlő­dés. Készül a gazdasági-társa­dalmi kibontakozás cselek­vési programja, amelynek célja egyidejűleg megterem­teni a magyar gazdaság mi­nőségi megújulásának és az átfogó gazdasági-társadalmi reform megvalósításának közép- és hosszú távú felté­teleit. A megújulás politikájában fontos szerepet tölt be a külgazdasági stratégia, amely az egyensúly középtá­vú megteremtésére irányul. Fontos teendő a csereará­nyok további romlásának megállítása, a kereskedelem és- az együttműködés fej­lesztése valamennyi régióval, országgal, a fejlett techno­lógiák cseréjének és a mű­ködő tőke áramlásának erő­sítésére. Ehhez most határo­zott és konkrét lépéseket tesz a kormányzat. A megújulás követelménye a külkereskedelemre is ér­vényes. Hatékonyabb piaci munkára, a termeléssel fenn­álló érdekközösség erősítésé­re. a versenyviszonyok fej­lesztésére van szükség. En­nek megfelelően tovább fo­lyik a külkereskedelem szer­vezeti és érdekeltségi rend­szerét korszerűsítő munka. Ennek középpontjában a szervezet további decentrali­zálása, a külkereskedelmi verseny kiterjesztése, a vál­lalatok mozgásterének bőví­tése áll. A nagyobb szabad­ságnak azonban nagyobb renddel és felelősséggel kell párosulnia. Mindazok, akik a külkereskedelemre alkal­matlannak bizonyulnak, az országnak károkat okoznak. NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁJUS 21., CSÜTÖRTÖK , Ara; 1,80 forint XLH. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM Megnyílt a tavaszi BNV

Next

/
Thumbnails
Contents