Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-20 / 117. szám

1987. május 20., szerda o Tanácskozott a megyei úttörőelnökség A Magyar Úttörők" Szövet­ségének Békés megyei el­nöksége Varga Sándor el­nökletével tegnap ülést tar­tott a szanazugi úttörőtábor­ban. A testület először az 1987—88-as tanév úttörő­mozgalmi feladatait vitatta meg, majd elfogadta a me­gyei elnökség munkatervét. Az elnökség munkatervében kiemelt helyet kapott a ta­nulás segítése, részvétel az iskolai élet demokratizmusá­nak kibontakoztatásában, il­letve az egészséges életmód­ra nevelés és környezetvédő magatartás kialakítása a gyermekekben. összességé­ben, az úttörőmozgalom sze­retné eredményesebben szol­gálni az iskolai életet köve­tő évekre való felkészítését a tanulóknak. A következő tanév mozgalmi programjá­ban ugyancsak megkülön­böztetett helyet kapott a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójá­nak, a CIMEA — az UNES­CO szakosított gyermekszer­vezete — 30. születésnapjá­nak és az 1848/49-es szabad­ságharc és forradalom 140. évfordulójának méltó kö­szöntése is. A tanácskozás második ré­szében az elnökség tájékoz­tatót hallgatott meg a nyári úttörőtáborok előkészítésé­ről, majd megtekintették a szanazugi úttörőtábort. L. S. Szeszkörkép — szeszkórkép Tegnap a 11 ezer lakosú borsodi nagyközség, Sajószentpéter tanácsa határozatot hozott azzal a céllal, hogy a lakosság nyilvánítson véle­ményt az italboltok számának csök­kentéséről. A szerdán hozott hatá­rozat alapján a népfront aktivistái a közeljövőben felkeresik a lakó­kat, véleményüket kérik az ügyben. A többség kívánsága szerint dönt a tanács áprilisban az italboltok be­zárásáról, illetve az italárusító he­lyek engedélyének bevonásáról. (MTI) Közel fél esztendővel a szeszforgalma­zást és szeszfogyasztást korlátozó intézke­dések megjelenése után, még mindig ne­héz eldönteni, változóban vannak-e szo­kásaink — már ami az alkoholfogyasztást illeti. „Adminisztratív intézkedésekkel semmit sem lehet elérni” — halljuk egyfelől. „Minden kocsmát be kell zárni” — hall­juk másfelől. (Csak arról nem beszélnek az egyfelőliek, hogy a nem adminisztratív intézkedések mit érnek, s a másfelőliek, hogy mi lenne, ha a kocsmák bezárása helyett a kocsmárosok változnának meg, s velük a vendéglátás színvonala.) Morognak a szesztestvérek (legfőképpen azért, mert már előző nap be kell szerezni a másnap reggeli „betevő kortyot”, dü- höhgenek a boltosok (mert csökkent a forgalom a 9 óra előtti szeszárusítási ti­lalom miatt; az is előfordult, hogy egy vá­rosszéli kisbolt egészen egyszerűen be­zárt — se tej, se kenyér —, mert a szesz­forgalom visszaesésével csökkent a jutalék is), és füstölögnek az alkoholt nem vagy mértékletesen fogyasztók (általában ami­att, hogy szeszrendelet ide, vagy oda, nőt- tön-nő a szeszárusítóhelyek száma, s ve­lük egyenes arányban a brutalitás és az éjszakai randalírozás). Hányadán is állunk a szeszforgalmazás területén? — ennek jártunk utána, ösz- szegyűjtöttük, melyik településen hány üz­letben árusítanak — kimérve — alkoholt. A többi már csak egyszerű matematika volt: hány lakos jut egy szeszkimérésre, íme a lista „fontossági” sorrendben (zá­rójelben a 9 óra előtti kimérési engedél­lyel rendelkező üzletek száma): Település szeszkimérési egy üzletre engedéllyel jutó lakosok rendelkező száma üzletek száma Gyula 99 (5) 342 Orosháza 54 (8) 660 Szarvas 29 (2) 683 Szeghalom 14 (3) 789 Békés 26 (1) 856 Békéscsaba 69 (3) 979 Mezőkovácsháza 18 (1) 403 Geszt — — Űjszalonta 1 180 Pusztaottlaka 3 215 Kardoskút 4 241 Sarkadkeresztúr 8 272 Tarhos 4 283 Pusztaföldvár 7 318 Nagybánhegyes 6 327 Dombiratos 3 342 Dombegyház (Kisdombegyház— Magyardombegyház) 11 352 Csanádapáca 9 369 Körösújfalu 2 399 Végegyháza 5 402 Mezőgyán 4 424 Battonya 18 427 Kötegyán 4 (1) 456 Körösnagyharsány 2 464 Omnibusszal utaztam teg­nap délután Szeghalom és Körösladány között. Igaz, csupán százméternyit tettünk meg, a két szép ló ráérősen ballagott, így ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy meg­győződjünk róla; derék munkát végeztek a Füzes- gyarmati Univerzál Ipari Szövetkezet ifjú szakembe­rei Bondár Gergely techno­lógus irányításával. A bog­nármunka Veres Ferenc, Ve­res János és Balázs István keze alól került ki, a ková­csok jó hírét viszi az ódi­vatú jármű Galambos Sán­dor és munkatársai jóvoltá­ból. A festést pedig Jeneses János, Mogyorósi György és Sütő Imre végezte. A Szege­di Kisipari Termeltetőválla­lattól valók — merthogy ve­lük kooperációban készült, mégpedig a Szegedi Közle­kedési Vállalat megrendelé­sére az omnibusz — a réz­kilincsek, vasalások, ajtó­pántok, díszítések. Oldalt nyitott, elöl-hátul üvegezett a 24 személyes, ré­gimódi „tömegközlekedési eszköz”, amely 5 és fél mé­ter hosszú, csaknem 2 és fél méter széles és 2200 kilo­grammot nyom. Január elején láttak hoz­zá Füzesgyarmaton az itt eddig sosem gyártott omni­busz elkészítéséhez, s a ló- vontatású, mívesen megmun­kált jármű tegnap kora dél­után gördült ki a szín alól, a bakon Kovács Szilveszter­rel, aki régi fiákeresfamília tagja Szegeden, s majd a Tisza-parti városban is sé­táltatja a nyugodt nézelő­désre vágyó városnézőket. Éjjel is ballag, valamikor hajnaltájt jön elébe majd a fia — szintén a lovak sze­relmese — az autó-utánfutó kocsiján a két pihent váltó lóval és ha minden jól megy, ma az esti órákban érkeznek meg Szegedre. Rohanó vilá­gunkban irigylésre méltó utazás! Tóth Ibolya Fotó: Kovács Erzsébet Nappal az omnibusz... Füzetek, tanszerek — már a következő tanévre II Piért az áruellátásról Diák, pedagógus és szülő ezekben a hetekben a tan­évzárásra koncentrál, alig várja a vakációt. Nem való­színű, hogy bármilyen for­mában foglalkozna még az új, 1987—88-as iskolaszezon­nal. A kereskedelem viszont már szeptemberre készülő­dik. A Piért Kereskedelmi Vállalat telekgerendási szék­helyű, 42. sz. lerakata a teg­napi napra Békéscsabára, munkaértekezletre hívta ösz- sze a megyében működő pa­pír-, írószer-, kultúrcikkbol- tok vezetőit, hogy közösen megbeszéljék az új tanév­ben szükséges iskolaszerek szállítását, illetve az áruel­látást. Minderről Süvöltősné Saj­ti Mária lerakatvezető tájé­koztatta a kereskedelmi szakembereket. Elmondta, hogy a Piért az idén is egy­ségesen 15 százalék enged­ményt ad a kötelező iskolai egységcsomagokra, « ehhez a boltok, illetve az azokat fenntartó Áfészek és az Uni­verzál Vállalat további öt-, tíz-, tizenöt százalékos en­gedményt adhat a tanszer­vásár idején. Az üzletek pe­dig árrés-visszatérítésre szá­míthatnak, ha az előző évet meghaladó értékben vásá­rolnak a Piérttől, továbbá akkor is, ha június 30-ig megvásárolják és kifizetik az iskolaszezoncikkeket. S hogy milyen lesz az áruellátás, akad-e majd hi­ánycikk, amiért a nagydiá­kok, vagy a kisdiákok szü­lei kénytelenek nyakukba venni a várost, sőt a me­gyét? Nos, amit a Művelő­dési Minisztérium az isko­lásoknak előír, abban nem lesz hiány, a Piért megfele­lő készletekkel rendelkezik. Azt viszont nem garantál­hatják sem az egyes szak­üzletek, sem a Piért, hogy a külön iskolai igényeket — főképpen, ha azokat szep­tember elején közlik a ta­nulókkal — azonnal ki tud­ják elégíteni. Márpedig kü­lön igények sajnos mindig vannak, s helyenként nem is akármilyenek: előfordult, hogy Parker-toll, és drága Rotring-ceruza beszerzésére kötelezték a tanulókat. Ezek pedig köztudomásúan nem olcsó íróeszközök. A kötelező tanszercsomag­ba szükséges füzetek, eszkö­zök zömében a Piért-rak- tárban várják már a szállí­tást, ami május 26-án meg is kezdődik. Igaz, kétféle kö­zépiskolai füzet csak július végére érkezik meg, sőt az általános iskolák negyedike­seinek orosz nyelvi előkészí­tő tantárgyához szükséges füzet szállítása csak a har­madik negyedév végére fe­jeződik be. Rajzlap van, a famentes viszont kevés. Több a drágább grafitceru­za, mert importra is szük­ség volt. Újdonság lesz az alsótagozatosok számára az egységes színes füzet- és könyvborító, címkével ellát­va. Nagy választék várható iskolatáskákból, tolltartók­ból, ezeket szeptember else­je után is megfelelő válasz­tékban kínálja a Piért. összességében mintegy 10-12 millió forint értékű áru ke­rül a következő hónapokban a Piérttől a szaküzletekbe a következő iskolaszezonra. T. I. Nagybánhegyes Hagymamag exportra Hajlamosak vagyunk az időjárást okolni, ha valami rosszul sikerül. Kemény volt a telünk, váratott ma­gára a tavasz. Hogyan ha­ladnak a Nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben a mező- gazdasági munkákkal, kell-e az időjárásra hivatkozni? — kérdeztük a tsz főagronómu- sától, Chabrachek Andrástól. — A kései tavasz miatt, mint sok más helyen, itt sem tudtunk időben hozzá­kezdeni a vetéshez. A nehéz­gépek csak háromhetes ké­séssel foghattak ahhoz a munkához, amelyet máskor erre az időre általában már el is végeztünk. A kukorica­késést említeném. Tulajdon­képpen nem számottevő, mert két hetet tudtunk pó­tolni a jól előkészített gép­parkkal, az ütemezéssel. A növénytermesztési és a gé­pesítési ágazat vezetőinek jó együttműködése és persze a tagok belátása, megértése ennek alapfeltétele volt. A fagykár különösebben nem jelentkezett a tsz-nél, mert gyümölcsösünk nincs. A vetéseknél a késői kelésű kalászosokban mutatkozott bizonyos fokú károsodás. A máknál viszont problé­mánk volt, mert 130 hektá­ron söpörte ki a szemet a porvihar. Ezt a területet az­óta kukoricával hasznosítot­vetés az, amelynél a kisebb tűk. Csabacsüd (Kardos­—Örménykút) 5 (2) 482 Doboz 10 (3) 484 Medgyesbodzás 3 520 Hunya 2 (1) 527 Nagykamarás 4 528 Kétsoprony 3 528 Tótkomlós 14 556 Kétegyháza 8 570 Nagyszénás 11 576 Ecsegfalva 3 578 Elek 10 585 Mezőhegyes 13 (1) 586 Gerendás 3 597 Körösladány 10 604 Kunágota 6 613 Füzesgyarmat 11 618 Köröstarcsa 5 630 Vésztő 13 662 Kertészsziget 1 677 Gádoros 7 689 Medgyesegyháza 7 (1) 690 Mezőberény (Csárdaszállás) 18 (2) 700 Almáskamarás 2 704 Békéssámson 4 708 Gyomaendrőd 25 (2) 710 Magyarbánhegyes 4 717 Dévaványa 14 720 Zsadány 3 721 Kamut 2 725 Kaszaper 3 (1) 727 Bélmegy er 2 728 Bucsa 4 736 Kevermes 4 743 Murony 2 759 Biharugra 2 768 Sarkad 14 (1) 806 Méhkerék 3 815 Telekgerendás 2 (1) 822 Békésszentandrás 5 (3) 891 Csorvás 7 920 Újkígyós — Szabadkígyós 9 960 Kondoros 7 (1) 998 Lökösháza 2 1154 Okány 3 1162 A takarmánynövény-ter­mesztésben fennakadásunk a késői tavasz miatt nem volt, és nem is lesz. A lucerna most már jónak mutatko­zik. A májusi eső most iga­zán aranyat ér, mert az őszi időszakban nem volt elég nedvesség a földeken, így a gyérebb kalászosoknak iga­zán kellett a csapadék. A legnagyobb munkát a vetések után most a gyom­irtás jelenti. A gyomirtózás és a fejtrágyázás jól halad. Ez most a legfőbb felada­tunk. A műtrágyát is kissé késve kapta a növény, de nem pótolhatatlan a lema­radás. Termelőszövetkezetünk most próbálkozik először fűszer- kömény-termesztéssel, 130 hektárt vetettünk be próbá­ra. Ezenkívül hagymamag- termesztéssel foglalkozunk. Itt már a szerződést is meg­kötöttük. A hagymamag nagy része exportra kerül. B. V. A fenti kimutatásból nagy tanulságokat nem kívánunk levonni. A konzekvenciák kihámozását az olvasóra bízzuk — a szá­mok önmagukért beszélnek. Így csupán a legszembetűnőbb adatokra hívjuk fel a figyelmet. A városok rangsorában „toronymaga­san” vezet Gyula. Olyannyira, hogy na­ponta 97 ezerre kellene, hogy felduzzad­jon a népesség ahhoz, hogy legalábbis statisztikailag „utolérje” a megyeszékhe­lyet. A 2. helyen álló Orosháza elérésé­hez is majdnem dupla népesség kellene. A 9 óra előtti szeszkimérési engedélyek között tallózva elgondolkodtató: vajon mekkora idegenforgalom lehet Kötegyán- ban, Kaszaperen, Csabacsüdön, Hunyán és Telekgerendáson? (Köztudott, hogy jelen­tős idegenforgalom esetén engedélyezhető a 9 óra előtti szeszárusítás.) Lehet, hogy fura, de a fenti lista köz­zétételével nem a kocsmák tömeges bezá­rása mellett akartunk síkraszállni (bár az MTI idézett közleményéből kitűnik, er­re is van mód). Inkább figyelmeztetni sze­retnénk a részleteket eltakaró statisztikai átlagokkal. Vannak települések, ahol ta­lán nem kellene már több kocsmát nyitni, szeszkimérést engedélyezni. Ahol pedig kénytelenek vagyunk, mint valamiféle pálinkás- és konyakosüvegek­kel aláaknázott, veszélyeztetett terepen él­ni, ott próbáljunk meg közös erővel — el­sősorban a hatóságok közreműködésével — azon fáradozni, hogy az üzletek kultu­ráltabbak legyenek. S az sem lenne baj, ha szokásainkon is tudnánk változtatni. A mértékletes iddogálás és az alacsonyabb alkoholtartalmú italok fogyasztása min­denesetre kevésbé káros az egészségre, s az sem utolsó szempont, hogy kevesebbe kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents