Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
19&7. május 16., szombat IZHilUkfttá CSALÁD - OTTHON II nyugtalan csecsemő Miért van az, hogy a gyermekem gyakran sír? — teszik fel a kismamák a kérdést. A fiatal csecsemő egyetlen kifejezési eszköze a sírás. Éppúgy jelenthet éhséget, fájdalmat, mint rossz közérzetet. A nyugtalanságnak az életkor és a gyakoriság szerint az alábbi típusait különböztetjük meg: — „hasfájás”: 1-3. hónap között — éjszakai étkezés igénylése: 2-4. hónap után — szokásos éjjeli sírás: 4. hónap után — félelemből eredő sírás: 6. hónap és 2. év között. „HASFÁJÁS” az élet első hónapjában fellépő vigasztalhatatlan sírás, nyugtalanság, amely a nap bármely szakában jelentkezhet fél-két órás periódusokban és spontánul 3 hónapos korra megszűnik. A csecsemőt ebben a korai időszakban a higgadt, szeretetteljes bánásmód nyugtatja meg. Segítenek a kedves szavak, a finom mozgatás, a szoros fizikai kontaktus. Tudnunk kell azonban, hogy az anya egy- egy durvább, türelmetlen mozdulatával a feszültségét átsugározza a csecsemőjére is. Fontos az is, hogy az etetés soha ne váljon a megnyugtatás eszközévé — a teáztatás sem! A telt gyomor feszültségérzése révén kellemetlen a csecsemőnek. Az állandó teáztatással pedig rászoktatjuk a feleslegesen nagy mennyiségű folyadék fogyasztására, ami ugyancsak káros. ÉJSZAKAI ÉTKEZÉS Négy hónapos korra a csecsemők 95 százaléka ezt már nem igényli. A babát még ébren tegyük a kiságyba, amikor a táplálás közben már fáradni kezd. Semmiképpen sem a mellen vagy az üvegen altassuk el, mert ha éjjel felébred, azt fogja keresni. A nappali étkezések közti időszak megnyújtásával segítjük elő, hogy éhezés miatt a csecsemő éjjel ne ébredjen fel. Ha mégis enni kér, gyorsan és csendben etessük meg, a szokásosnál kevesebb meny- nyiséggel. Ne ringassuk, ne beszélgessünk vele. SZOKÁSOS ÉJJELI SÍRÁSRÓL beszélünk, ha az éjszakai étkezést elhagyva a csecsemő 4 hónapos koron túl is felsír. Ezek a csecsemők kézbevételre gyorsan megnyugszanak. Az anya a saját ágyába veszi, ringatja és alvó állapotban teszi vissza a kiságyba. Ha éjjel aztán íel- ébreá, idegen lesz a környezet. hívja-keresi édesanyját. Ez a szokás megbetegedés, utazás kapcsán is elkezdődhet. Jobb a csecsemőnek korán megszoknia, hogy az éjszaka az alvás ideje és a kiságy az ő fekhelye. Letétele után 20-30 percet is igénybe vehet, amíg a csecsemő elalszik, azonban ehhez a szülő jelenléte nem fontos! Ha sír elatvási időben, rövid ringatással nyugtassuk meg, de még ébren tegyük vissza ágyacskájába. Este tíz és reggel (i óra között csökkenésünk minimálisra minden kontaktust a csecsemővel — még tisztába tenni sem szükséges! Ha éjjel öt percnél tovább sír, menjünk oda hozzá és néhány nyugtató szóval, hátsimogatással biztosítsuk jelenlétünkről, de a kiságyból ne vegyük ki! Fényre sincs szüksége ilyenkor! Rendszeres cselekvés- sorozatokkál segítsük elő, hogy a lefekvés körüli ténykedés szokássá váljon, a csecsemő egyedül szervezze meg elalvását. Ha már nyolc óránál többet alszik folyamatosan, igyekezzünk minél korábban lefektetni. FÉLELEMBŐL EREDŐ SÍRÁS Ezeknek a csecsemőknek lidércnyomásszerű félelmük van, sírnak, ha a szülő egyedül hagyja őket a szobában. Leggyakoribb oka az elkülönülésből adódó félelem, azonban a csecsemő nappal is szorong. Ugyanis érzékenyebb gyerekek, minden olyan környezeti ingerre reagálnak, amit más gyermek csak tudomásul vesz. Elsősorban a félelem forrását kell kiküszöbölni; a halvány fény jót tehet. Hatodik hónapos kora előtt szoktassuk rá a babát egy biztonságot nyújtó tárgyhoz (tarka kendő, baba, maci stb.), amelyhez kötődve éjjel, ha felébred, nem riad meg. A pánikhelyzetben is elegendő, ha az anya következetesen a gyermek közelében van, kezét a csecsemő lején tartja addig, amíg megnyugszik. Napközben viszont ne fukarkodjunk a szeretettel, simogatással. Igyekeznünk kell a csecsemő viselkedését 6 hónapos korig megváltoztatni, mert a későbbiekben minden hónappal ellenállóbbak a változtatással szemben. Dr. Schriffert Teréz Madarak és fák Az idei lesz sorrendben a nyolcvanötödik. Iskoláink egyik legszebb hagyománya 1902-re nyúlik vissza: ekkor szervezte meg először a madarak és fák napját Chernél István (1865—1922) Európa-hírű ornitológus, aki már 1890-ben részt vett a Hermann Ottó által szervezett madárvonulási megfigyeléseken, s aki 1916-tól a Madártani Intézet igazgatója volt. Négy évvel ké- sőbbb, 1906-ban Apponyi Albert indítványára a kormány rendeletben írta elő, hogy népiskolákban évenként május vagy június hónapban a tanító egy napot arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Később a Pécsi Városi Tanács kezdeményezésére minden év májusának harmadik szerdáján tartják a madarak és fák napját, amelynek az állat- és növényvilág megismerése mellett a víz és levegő tisztaságának védelmére való figyelemfelkeltés is a célja. Ebben az esztendőben ez a nap május 20-ra esik. Természetesen nem kell feltétlenül éppen ezt a szerdát erre a nemes, például a 23 1962. számú kormányrendelettel is előírt feladatra áldozni. A lényeg mindenkéoppen az: ezekben a hetekben az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítsanak az iskolák a természet értékeinek, esztétikumainak megismertetésére. A többi megyénél is nagyobb fontosságú ez Békésben, amely környezet- és természetvédelmi mintamegyévé szeretne válni... napja Képeink a méltatlanul elfeledett póstele- ki parkerdőben készültek az elmúlt héten, amikor a békéscsabai természetvédelmi hét egyik eseményeként kisdiákok ismerkedtek a vadregényes, csodákkal teli erdő titkaiN. L. Fotók: Fazekas Ferenc n spárgatök termesztése Új tavasz — új nadrág Kihíztuk ezt is. A kedvenc nadrágunkat. De ne keseredjünk el, mert úgyis hozzá kellett volna nyúlni ezen a tavaszon: a nagyon szűk szár a divat. Nincs más tennivaló, mint lebontani a derékpántot, kiengedni a szűkítő varrásokat (ez legalább hat-nyolc centi bőséget ad), és szétfejteni a szárak külső oldalát. A rajz szerint szűkítjük a szárakat, és a derékra gumiövet varrunk (4 centi széles gumiból). Az öv horgaskapocs- csal csukódik. Az így megújított nadrág kiegészítője a selyemtunika és a csípőre ejtett széles öv. Akár színházba is mehetünk benne. Ne feledjük, hogy ehhez az öltözékhez csak a magas sarkú cipő illik! P. J. A spárgatök a forró égövről származó, - hőigényes növény. Fejlődésének minden szakaszában — a csírázástól a virágzásig — magas hő- fnérsékletet igényel. Fagyérzékenysége miatt a késő tavaszi alacsony hőmérséklet gyakran károsítja. A kikelt növény ugyanis 15—20 fokot igényel a zavartalan növekedéshez, a legmegfelelőbb azonban számára a 25 fok. A tök vetését úgy kell ütemezni, hogy a mag csírázása számára biztosítva legyen a 12-14 fok. A vetés mélysége a talaj típusától és a magok méretétől függ. Kötött talajon 3-5, lazább és homokos talajon pedig 4-6 cm mélyre kell vetni a magokat. A vetéstől a kikelésig 8-16 nap telik el, melegebb időben ez 6-7 napra rövidülhet. A tök vetésének két módját különböztetjük meg: a fészkes vetést és a sorba vetést. Bármelyik módon is vetünk, a növények közötti távolságot megfelelőre kell hagyni. A túl sűrű állományban az indák fejlődése akadályozott, ritka állásban viszont a hozam kisebb: egy indán több termés is fejlődésnek indul, de beérésük nem egyenletes, a legkésőbb terméke- nyültek kora őszi fagyok esetén tönkremennek. A növények közti távolságot alapvetően a növények fejlődési típusa határozza meg. Legkedvezőbb a 70-100 cm sor- és tőtávolság. A jó táperőben levő, trágyázott talajon a sűrűbb vetést kell előnyben részesíteni. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a sor- és tőtávolság ne akadályozza a talaj gépi művelését, ami a kiskertekben, hétvégi házak körül mind gyakoribb talajművelési mód. Kis helyen ugyanis rendszerint nehéz vagy egyenesen lehetetlen vegyszerekkel védekezni a gyomok ellen. A talajművelés a spárgatök fejlődésének korai szakaszaiban különösen hasznos és fontos, később a dús lombozat árnyékolása a talaj- nedvesség megőrzése mellett a gyomok elnyomását is segíti. Vetés alkalmával biztonság kedvéért egy fészekbe — vagy soros vetés esetén egy helyre — 2-3 maKERT, HDZTÓ1I got tegyünk. Az egyelés 3-4 leveles állapotban történjen. A spárgatök számára különösen káros, ha a csírázáshoz és a keléshez nincs elegendő nedvesség a talajban. Ha vetés után kiszárad a talaj, a csírázás elhúzódik, a tökmag feléli saját tápanyagtartalékait, még mielőtt az első zöld levelei megjelennének. Ilyenkor öntözni kell. Száraz, aszályos évben még egyszer, az első lomblevelek megjelenésekor ajánlatos öntözni. Kelés után a spárgatök fő ápolási munkája a talaj rendszeres gyommentesen tartása, por- hanyítása. Ez 2-3 kultiváto- rozással (vagy kapálással) érhető el. Az első kapálás ideje az első lomblevelek megjelenésekor van. A még esedékes 1-2 kapálást a lombozat rohamos fejlődésének kezdetéig kell befejezni. A tökparcellát sekélyen műveljük és kapáljuk, mert a talajfelszín közelében is sok a gyökér. A spárgatök rostokban gazdag, elősegíti a gyorsabb bélműködést; könnyen emészthető, betegek, gyermekek és idősebbek egyaránt fogyaszthatják. Magas káliumtartalma (ugyanakkor alacsony nátriumtartalma) miatt javítja a veseműködést. A népi gyógyászatban enyhébb égési sebek kezelésére reszelt nyers tököt használnak. Az utóbbi időben a spárgatököt bőrbetegségek gyógyítására is alkalmazzák, pl. a soriasis vulgárisban (pikkelysömör) szenvedőknek ajánlatos naponta étrendjükbe tökételt iktatni. A tökmag tápértéke magas; kevés vizet, sok fehérjét, zsírokat és cukrot tartalmaz. Az utóbbi időben egyre többet kerül szóba a prosztata- (dülmirigy-) betegségek gyógyításánál is. Spárgatökből a következő fajtaválaszték áll a termesztők rendelkezésére: Álba (képünkön), Indátlan fehér, Vecsési indás és a Cocozel- 'a- Halász Bálint kertészmérnök A Magyar Posta az Esztergo- mi Főszékesegyházi Kincstár megnyitása alkalmából április 28-án 20 forintos névértékű bélyegblokkot bocsátott forgalomba „Esztergomi Kincstár” elnevezéssel. A blokk Vertei József grafikusművész terve alapján 237 ezer 300 fogazott és 4700 fo- gazaílan példányban, többszínű ofszetnyomtatással a Pénzjegy- nyomdában készült. A bélyegen középen Mátyás király XV. században készült kálváriája, bal oldalon a Zsigmond-féle szarvserleg és az Eszterházy-féle úrmutató, jobb oldalon pedig Oláh Miklós pásztorbotja és Mátyás deák kelyhe látható. A blokk — értéklevél kivételével — mindenfajta postai küldemény . . . Mindenki tudja, hogy az végigéljük. bérmentesítésére korlátlanul felhasználható; árusítása 1988. április 30-ával szűnik meg. élet nem éri meg, hogy (Albert Camus) Gyűjtötte: Havasházi László Töprengetö flz élet Élni annyit tesz, mint átalakulni. E törvény alól leírt gondolataink posthumus élete sem kivétel. (Anatole France) . * * * Valami módon minden megöl mindent. A halászat például, amennyire eltart és kenyeret ad nekem, annyira meg is öl. (Ernest Hemingway: Az öreg halász) * * * Benjámin: — „Jöttek a gleccserek, majd ismét elolvadtak, legalábbis jó időre: őserdő hajtott ki rajta, aztán jöttek a majmok, az emberek, a görögök, a kínaiak, legalábbis egy időre.” (Max Frisch) * * * A beszélgetés az élet egyik legnagyobb öröme. (Somerset Maugham) * * * Élete a szó szoros értelmében áldozat. Minden gondolata és tette arra irányul, hogy elvégezze a rábízott tennivalókat, ezért talán embertelen aszketizmust erőszakol magára a magánéletben is, s mégsem jó, amit tesz, vagy éppen azért nem jó. (Csák Gyula) * * * A leopárd sem változtatja meg foltjait, lehetséges hát az, hogy amit az ember élete során megszerez, rpindaz nem érinti soha a lényeget? (Jean Brüller Vercors) * * *
