Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-16 / 114. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁJUS 16., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLH. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Napirenden a szakemberképzés, betegellátás Ülést tartott a TOT A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Szabó Ist­ván elnökletével pénteken ülést tartott; a testület a tsz-ek elmúlt évi gazdálko­dásának eredményeit ele­mezve meghatározta a soron következő fontosabb tenni­valókat. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese beszámo­lójában rámutatott: a ter­melőszövetkezetek a tavalyi eredmények ismeretében fontos szerepet töltenek be az ország gazdasági helyze­tének stabilizálásában és a belföldi ellátásban, vala­mint a külkereskedelmi áru­alapok előállításában. A szö­vetkezetekben meghatározó súlya van a növénytermesz­tésnek, amelynek tavalyi eredményei a kedvezőtlen időjárás ellenére is jónak ítélhetők. A meghirdetett ösztönző intézkedések hatá­sára 1986-ban javultak az állattenyésztés teljesítmé­nyei, igaz, az eredmények az egyes üzemcsoportokban el­térően alakultak. A terme­lési kedv főként a háztáji és a kisegítő gazdaságokban nőtt, ezek gyorsabban tud­tak alkalmazkodni a szabá­lyozók változásához. A szö­vetkezetek gépparkjának műszaki színvonala erősen differenciálódott. Az üze­meknek csak kisebb része képes a fejlesztésre, jelentős az a termelői kör, amely az anyagi források hiánya mi­att egyre rosszabb állapotú gépekkel birkózik meg a fel­adatokkal. B Békés és Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport együttes ülése A Debreceni Tanitóképző Főiskola tanácstermében talál­koztak pénteken délelőtt Hajdú-Bihar és a szomszédos Bé­kés megye országgyűlési képviselői. A színhelykiválasztás nem véletlenül történt, hiszen a két megye képviselői a fel­sőoktatásban és az egészségügyi ellátásban való együttmű­ködés formáit, lehetőségeit vitatták meg a közös tanácsko­záson. Előadás a gazdaságról Dr. Szilágyi Gábor, a Haj­dú-Bihar megyei képviselő- csoport vezetője üdvözölte a résztvevőket, köztük Szűrös Mátyást, az MSZMP KB tit­kárát — a püspökladányi körzet képviselőjét —, Szabó Miklóst, a Békés megyei, Sikula Györgyöt, a Hajdú- Bihar megyei pártbizottság első titkárát, dr. Debreczeni Ferencet, a Debreceni Vá­rosi Tanács elnökhelyettesét, Szikszai Ferencet, a Békés megyei népfrontbizottság tit­kárát. Az üdvözlést követően Nyi­las Viktor, a tanítóképző fő­iskola főigazgatója rövid is­mertetést adott az intéz­mény életéről, munkájáról, majd dr. Gyarmati Kálmán, a Hajdú-Bihar megyei és dr. Becsei József, a Békés Megyei Tanács elnökhelyet­tese mondott szóbeli kiegé­szítést az előzőleg írásban megküldött tájékoztatóhoz. Az írásbeli és szóbeli tájé­koztató alapján kirajzolódó helyzetkép szerint Hajdú- Bihar megye hét felsőokta­tási intézménye -• közül a Debreceni Agrártudományi Egyetemnek és a Debreceni Tanítóképző Főiskolának van meghatározó szerepe a Békés megyei szakember- képzésben. A DATE-nak már régóta működik főiskolai kara Szarvason, s e tanév­ben kezdte meg munkáját a tanítóképző főiskola békés­csabai tagozata. Az agrár­egyetemen 144 Békés megyei fiatal tanul jelenleg, részvé­telükkel eredményesen mű­ködik a Békés megyei kör. Az utóbbi években munká­ba állt Békés megyei tanítók 90 százaléka Debrecenben szerezte diplomáját, s a me­gye és a főiskola között pél­damutatóan jó a kapcsolat, nemcsak a tanítóképző „ve­zérkara” tesz évente kör­utat a Békés megyei közép­iskolákban, hanem ottani ta-. nárok is részt vesznek a fő­iskola felvételi és államvizs­ga-bizottságaiban. A két érintett felsőoktatási intéz­mény tapasztalatai alapján részletesen foglalkozott a tá­jékoztató a felvételikkel kap­csolatos problémákkal, a végzettek pályán maradásá­nak kérdéseivel. Az egészségügyi ellátás te­rén hivatalos együttműködé­si megállapodás nincs a két megye között, a megyehatá­rok közelében levő települé­sek betegei azonban gyakran fordulnak „szomszéd” orvos­hoz, gyógyintézethez, s a kért kezelést meg is kapják. A Hajdú-Bihar megyei spe­ciális szociális otthonoknak rendszeresen vannak Békés megyei gondozottjai is. A tájékoztatókat követő vitában elsőként Karakas László (hajdúnánási körzet) szólalt fel, s többek között szólt arról, hogy a két me­gye közötti kapcsolat már húsz évvel ezelőtt is pozitív volt. Sebesi Lászlóné (Gyu­la) gyakorló pedagógusként azt a problémát vetette fel, hogy a leendő tanítók alkal­massági vizsgája a felvételi­kor nem olyan alapos, mint régebben volt és amilyennek lennie kellene. Véleményé­hez csatlakozott az ugyan­csak pedagógus Berg László­né (Komádi), aki azzal a gyakorlati problémával fog­lalkozott, hogy a tanítók túl­ságosan szakosodtak, holott egy kisebb iskolában a fog­lalkoztatásuk lehetősége nem igazodik ehhez. Fiák László (Debrecen) egy felmérésre utalva beszélt arról, hogy mindkét megyének hasznára válna, ha az Ybl Miklós Mű­szaki Főiskolán beindulna az általános gépész-üzemmér- nökképzés. Dr. Alberth Be­lőné (létavértesi körzet) a felvételi rendszer elavult formáját kifogásolta és a nyelvtanulás hiányosságairól szólt. Dr. Szűrös Mátyás nem­zetközi összehasonlítás alap­ján mondotta, hogy a ma­gyar iskolarendszer európai szinten is fejlettnek tekint­hető. Hazánk szellemi kapa­citása nagyobb, mint az or­szág méretei. Az általános műveltség állapota azonban több kívánnivalót hagy ma­ga után, ezért nagyon je­lentős a humán egyetemek és a pedagógusok szerepe. A pedagógusok anyagi helyze­tének javítása szükséges, de ezen a pályán a hivatástu­datnak meghatározó szerepe van. Most is vannak kiváló pedagógusok, csak kevesebb lesz közülük példakép. A valóban rátermetteket, szív- vel-lélekkel dolgozókat job­ban meg kell becsülni. Fel­hívta a figyelmet az ének­lés és a testnevelés jellem­formáló hatására. Márk György képviselő, a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének főtitkára méltatta, hogy ro­mán nemzetiségi tanítókép­zés’ az országban egyedül Debrecenben van, de elkép­zelhetőnek tartja, hogy ezt a feladatkört idővel a békés­csabai tanítóképző vegye át. Lékai Gusztáv (Hajdúszo­boszló) kifejtette, hogy a mai gazdasági helyzetünk­ben elengedhetetlen az ide­gen nyelvek alaposabb tudá­sa, s az oktatás-nevelés prob­lémáiról szólva a pedagógu­sok és a család közvetlen kapcsolatát hiányolta. A vitában felvetett kérdé­sekre dr. Gyarmati Kálmán és dr. Becsei József vála­szolt, majd Németh Ferenc, a Békés megyei képviselő- csoport vezetője összegezte az elhangzottakat. A képvi­selők megegyeztek, hogy ja­vaslataikat közösen terjesz­tik az illetékes szervek elé. A Békés és Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoportok közös programja délután debreceni városnézéssel foly­tatódott. Nagy Zsuzsa A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének Békés Megyei Szervezete a műszaki fej­lesztési hónap keretében tegnap — május 15-én — délelőtt a megyei tanács nagytermében előadást ren­dezett, melyen a megye szövetkezeteinek, állami vállalatainak és intézmé­nyeinek vezetői és szakem­berei előtt Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke beszélt a ma­gyar gazdaság időszerű kér­déseiről. Szólt arról, hogy a jelen­legi ipari struktúra már nem felel meg a mai vi­lágpiaci követelményeknek. A világgazdaság jelenleg fel­lendülőben van, s ha a ma­gyar ipar és mezőgazdaság nem képes időben jobb, kor­szerűbb, minőségében új termékeket előállítani, ak­kor lemaradásunk tovább nő. A világpiac a terméke­inkért fizetett áraival egy­ben értékítéletet is mond munkánkról, s ebből a ne­héz helyzetből csak hatéko­nyabb gazdaságpolitikával és szerkezetváltással lábal­hatunk ki. A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke elmondta, hogy a magyar gazdaság leg­égetőbb feladata a szelektív iparpolitika megvalósítása. A gazdaságtalan termelésnek gátat kell szabni, és a visz- szafejlesztés rendezőelveit, valamint eszköztárát miha­marabb ki kell építeni. Szó volt még ' a csere­arányromlás hatásairól, ter­mékeink versenyképességé­ről, a KGST-ről, valamint a külföldi tőke bevonásának fontosságáról és a vegyes vállalatok alakításának elő­nyeiről és új lehetőségeiről is. H. E. BÉKÉS MEGYEI Vésztői hét a -ban Ujgye kedves olvasó, most már ismerősebben cseng Vésztő neve? Sokfelé elkalauzoltuk önöket a nagyközség­ben ezen a héten, s most ismét két vésztői anyagot talál­hatnak lapunk hasábjain: A 3-as oldalon a tanácselnökkel készített interjú olvas­ható, mely elsősorban a lakosság eltartásáról, megtartá­sáról szól. Nem kis feladatra vállalkoztak a nagyközség vezetői: megállítani a lakosság számának csökkenését. Hogy miként, ezt megtudhatják a Komáromi Gáborral készített interjúból. S hogy az elmondottakat fotókkal is alátámasszuk, la­punk 7. — Szülőföldünk — oldalán képriportot közlünk a nagyközségről. Ünnepi KISZ-taggyülés a békéscsabai Mezögép-nél A Békéscsabai Mezőgép Vállalat Ságvári Endre KISZ-alapszervezete tegnap délután ünnepi KISZ-tag- gyűlésen emlékezett meg ar­ról, hogy a vállalat jogelőd­jénél 30 évvel ezelőtt ala­kult meg a KISZ-szervezet. A meghívottakat és a tagsá­got Kovács György, a vál­lalat igazgatója, levezető el­nök köszöntötte, majd dr. Kovács Zoltán, az alapszer­vezet KISZ-titkára tartott ünnepi megemlékezést. Rész­letesen kitért a zászlóbontást követő napok, hetek törek­véseire, a következő évek legfontosabb állomásaira, és végül a KISZ-alapszervezet előtt álló feladatokat foglal­ta össze. A KISZ-taggyűlésen ez­után dr. Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára köszöntötte az alapszervezet hlapító és jelenlegi tagjait, majd a kö­vetkezőket mondta: — Szö­vetségünk a Magyar Szocia­lista Munkáspárt megalaku­lása után, annak ifjúsági szervezeteként jött létre. Az ifjúkommunisták történelmi hivatása akkor az volt, hogy maguk köré szervezzék a fiatalokat, és progresszív programmal vonják be őket az ország előtt álló felada­tok megoldásába. A KISZ az elmúlt három évtizedben Szórádi Sándor Fotó: Fazekas Ferenc időről időre megújult, prog­ramjával, akcióival, a véd­nökségekkel, valóban moz­gósította a fiatalságot a párt programjának végrehajtásá­ra. A szervezet a presztízsét a jövőben csak akkor őriz­heti meg, ha napjaink köve­telményeihez igazítja tevé­kenységét. A XI. kongresz- szuson megfogalmazódott, hogy a KISZ-nek egy mar­kánsabb politikai arculatot kell kialakítania, és a ko­rábbiaknál is nagyobb ener­giát fordítania a tizenévesek megnyerésére. Azokra a fia­talokra, akik a jövőt jelen­tik. A demokratizmus to­vábbfejlesztése csak akkor valósítható meg, ha a felnö­vekvő generáció tartalommal tölti ki a meglévő kereteket, és a demokratizmus adta hajtóerőt a mainál eredmé­nyesebben használjuk ki. A folytatásban az előadó a „Jövőnk a tét” akcióról mondta: — Csak akkor tu­dunk eredményesen politi­zálni, ha a KlSZ-szerveze- teknek olyan programja van, ami alátámasztja az eszmei-politikai munkát. A felhívás nem véletlenül fo­galmazza meg, hogy orszá­gunk válaszút elé érkezett. Ha az elkövetkezendő évek­ben nem leszünk képesek megalapozni azt a gazdasá­gi-társadalmi dinamizmust, ami átlendít bennünket egy magasabb szintű fejlődési pályára, akkor eredeti célja­inkat nem tudjuk megvaló­sítani. A fiatalságnak létér­deke, hogy a kibontakozási programot végrehajtsuk, eb­ben mindenkinek személy szerint, a saját munkaterü­letén, másra át nem ruház­ható felelőssége van. A mai KISZ-esek tehát akkor töl­tik be hivatásukat, akkor követik elődeik példáját, ha élére állnak a kibontakozás­nak, és részesei lesznek en­nek a munkának. L. S. Kiváló cím ötödször Húszéves az Agrober Békéscsabán tegnap, pén­teken ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy az idén ünnepli fennállásá­nak 20. évfordulóját az Ag­rober békéscsabai irodája. Tyukodi János szb-titkár köszöntötte a megjelenteket, közöttük Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, Müller Lászlót, a MÉM osztályvezetőjét és Koncz Imrét, az Agrober ve­zérigazgatóját. Tóth Ilona, a békéscsabai iroda igazgatója ünnepi be­szédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évtized során öt alkalommal nyerték el a megtisztelő Kiváló Ter­melőegység címet. Tavaly az iroda dolgozói részt vállal­Az Agrober székhazában tegnap délután kiállítás nyílt, amely az iroda elmúlt két évtizedes fejlődését mutatja be Fotó: Fazekas Ferenc tak az állattenyésztési tele­pek rekonstrukciós program­jából, a megyében folyó me­liorációs beruházások terve­zéséből és a KITE szuper intenzív öntözési programjá­hoz is csatlakoztak. Tíz esztendővel ezelőtt kezdték alkalmazni a számí­tástechnikát, azóta nagy utat tettek meg. Az iroda jó úton jár, a fejlett technológiák elterjesztésében úttörő sze­repet vállal. Az idén tovább kell segíteni az agrárágazat feladatainak minél eredmé­nyesebb végrehajtását. Koncz Imre vezérigazgató elismeréssel szólt a csabai iroda munkájáról. Tavaly az Agrober teljesítette nyere­ségtervét, sikerült megvaló­sítani az exportfeladatokat is. Az idén feszített tervet kell teljesíteniük, a dollárel­számolású exportot kétszere­sére kívánják növelni. Ezt követően átnyújtotta az ok­levelet a békéscsabai iroda igazgatójának. Müller László MÉM-osz- tályvezető a Vásárhelyi Pál szocialista brigád tagjainak adta át az elismerést abból az alkalomból, hogy immá­ron második alkalommal nyerték el a Szakma Kiváló Brigádja címet. Kiváló Mun­káért miniszteri elismerés­ben részesült Szikora Pál. Befejezésül a Vállalat Ki­váló Brigádja címet tanúsító okleveleket és vállalati Ki­váló Dolgozó elismeréseket adta át a vezérigazgató. V. L.

Next

/
Thumbnails
Contents